Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-30 119. szám

1976. április 30., péntek Pünantuü napló 3 Nagyközségeink ötödik ötéves terve Mj lakótelepek, iskolák, óvodák, városiascilo laliözpont Látványos fejlődés, nagy értékű társadalmi munka mindenütt Új lakóházak Szentlőrincen Beremend és a Beremendhez tartozó községek — Kásád, Püspökböly, Idamajor, Déli- telep és Vörösmajor — arcú-, lata megváltozott az elmúlt öt esztendőben. A BCM átala­kította a környéket; ipart és robbanásszerű fejlődést ho­zott. Beremenden 150—160 la­kás épfült, új törpevízművel megoldódott a lakosság nagy részének vízgondja, az útháló­zatot teljes egészében felújí­tották, bitumen-burkolattal lát­ták el. Épült szennyvíztisztító, bővült a kereskedelmi hálózat: új ABC-t adtak át, Kásádon művelődési házat, presszót építettek, Püspökbólyban pe­dig italboltot es vegyesboltot. Az elmúlt tervidőszak a vidék kiemelkedőbb öt esztendejét jelentette. Készülődnek az elkövetkező öt esztendőre is, s ha nem is ilyen - az előbbiekhez ha­sonló, látványos programmal - de a vidék tovább fog fej­lődni. A programban első he­lyen szerepel a vízhálózat, vil­lanyhálózat további bővítése, a Petőfi utcában - Beremen­den — egy lakótelep kialakí­tása, s mindezzel egyidőben a község új rendezési tervé­nek elkészítése. Ez a község­rendezési terv hosszú időre megszabhatja a község arcu­latát, ami annyit jelent; Be­remend északi és déli részé­ben új lakótelepek születhet­nek. Közel egymilliós beruhá­zásból már az idén elkészül a Bartha téri park építése, pi­henőhelyekkel és játszótérrel, s tervezik az iskola bővítését is. Saját erőből, társadalmi összefogással, közel 1,5 millió forint ráfordítással tornatermet építenek. Az új lakótelepen 75 férőhelyes óvoda átadását tervezik ebben az ötösben, a következő ötéves tervben pe­dig ennek az óvodának ha­sonmását vele szemben. Ká­sádon az idén nemzetiségi óvodát adnak át. öröm a Jó­zsef Attila lakótelepieknek; szolgáltatóházat kapnak rövi­desen. A Szentlőrincen átutazónak elsősorban gombamódra sza­porodó egyszintes és családi házak tűnnek fel. A lakosság évről évre gyarapszik: az utóbbi években közel 200 csa­lád költözött ide Pécsről. A negyedik ötéves tervben elkezdték a 3, számú általá­nos iskola építését (egymillió forintjuk volt rá, 17 milliót a megyétől kaptak), jelenleg a második szintnél tartanak, be­fejezése áthúzódik az ötödik ötévre. Az iskola tornaterme (Dunántúlon csak Dunaújvá­rosban van ilyen) 24x48 mé­ter nagyságú, a 2. számú is­kola és a mezőgazdasági szak­iskola tanulói is használják majd. A tornaterem szervesen kapcsolódik a sportpályához, ahol az elmúlt években bitu­menes kézilabda pályát léte­sítettek. Félmillióba került az új verseny tekepálya. Építésé­nél 200 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát vegeztek a szentiőrinciek. Az új ötéves tervben 26 mil­lióval gazdálkodnak a lőrin­ciek. Befejezik az iskola, s a tervezett 100 férőhelyes óvoda építését (3 milliót a megyétől kapnak rá, 2 milliójuk készen áll). Az óvoda helyét már a múlt évben közművesítettek, beszerezték az építőanyagokat. Az óvoda építésénél 600 ezer forint értékű társadalmi mun­kára számítanak. Az ötéves terv költségvetése Szentlőrin­cen - ha furcsán is hangzik - a víztől függ . ... Az a hely­zet, hogy ha sikerül v.ízbő ku­tat fuiatni (az elmúlt évben fúrt kút „meddőnek" bizo­nyult), akkor házhelyből évi 3 millió „folyik be" a tanács pénztárába. Ezzel függ össze a lakásépítés is: az ötödik ötévben 900—1000 lakást épí­tenek, hja a tervezett kút vi­zet ad . . . Ha nem, csak 200-at. A költségvetés 90 szá­zalékát az újonnan épülő la­kótelepek villany-, víz- és szennyvízvezetékének építésére fordítják. Pécsvórad nagyközség taná­csa a negyedik ötévben 60 millióval gazdálkodott. .. Mire tellett ebből? Több mil­lióba került a szennyvízcsator­na, a szennyvízközmű építése; a víztermelő kapacitást napi 308 köbméterre növelték. Ez nagyon fontos volt, mert csak így nyílt lehetőség (mint al­sófokú központban) társashá­zak építésére. 126 új családi ház - és a Zengő étterem — épült Pécsváradon és 18 szö­vetkezeti lakás. Az úthálózat építésére, zöldövezet létesíté­sére 8 milliót költöttek. 50 férőhellyel bővítették az óvo­dát, Zengővárkonyban 25 fé­rőhelyes (óvónőlakással ellá­tott) óvodát alakítottak ki. Az új ötéves tervidőszakban még több pénzt fordíthatnak a nagyközség, s a társközsé­gek fejlesztésére: 68 millió áll rendelkezésükre. A legnagyobb beruházás (több mint 5 mil­lióért) a 70 férőhelyes óvoda felépítése lesz. A község köz­pontjában 66 szövetkezeti la­kás épül: ezek városias jelle­get kölcsönöznek majd Pécs- váradnak. •>. A társasházak földszintjén kapnak helyet a szolgáltató egységek (fodrászat, kozmeti­kai szalonnal, takarékszövetke­zet stb.). A KPM-mel közö­sen széles, korszerű utat léte­sítenek a 6-os útig. Tovább bővítik a szennyvíz- és csa­tornahálózatot. Az útépítésnél, utcák fásításánál, parkosítás­nál 4 millió forint értékű tár­sadalmi munkát várnak a la­kosságtól (az elmúlt ötévben is közel 3,5 milliót tett ki a lakosság társadalmi munkája). Pécsváradon rengeteg a la­kásigénylő, az építési enge­délyt kérő. Ezért a tanács a következő években is arra tö­rekszik, hogy közművesítse a I beépítésre kijelölt területeket, j Györke—Kozma Alakul az új faluközpont Pécsváradon Kőtelező munkaerő-közvetítés Mint ismeretes a Minisztertanács 1008 1976. (IV. 1.) számú határozatában többek között foglalkozik a közgazdasági jellegű szakközépiskolák, valamint a gép- és gyorsiró szakiskolák nappa­li tagozatain végző fiatalok ez évi munkába állításának elősegíté­sével. Az ügyviteli-adminisztrativ létszámfelvételi zárlat hatálya alá ugyanis több olyan munkakör is tartozik, melynek betöltésére szakképzettséggel rendelkező fiatolok munkába aliúsával számol­hatunk. A munkaerő tervszerű irányításának egyik eszköze a kötelező munkaerő-közvetítés kiterjesztése ezekre a fiatalokra. Az aláb­biakban teljes terjedelemben közöljük a megyei tanács elnöké­nek a kötelező munkaerő-közvetítés elrendeléséről hozott utasí­tását. A BARANYA MEGYEI TANÁCS ELNÖKÉNEK 2 1976. SZÁMÚ UTASÍTÁSA a középfokú oktatás keretében közgazdasági jellegű szakközépis­kolák, gyors- és gépíró szakiskolák nappali tagozatain végző fia­talok ez évi munkába állításának elősegítésere. A Minisztertanács 1008 1976. (IV. 1.) számú határozatában kapott felhatalmazás alapján — a Szakszervezetek megyei Tanácsa El­nökségével egyetértésben: kötelező munkaerő-közvetítést rendelek el az idén végző fiatalok munkába állításának elősegíté­sére. 1. §• Az utasításban elrendelt kötelező közvetítés hatálya ki­terjed a megyében működő 19/1975. (XII. 28.) MŰM.—PM. számú együttes rendelet 1. §. b, c, d, pontjaiban felsorolt va­lamennyi munkáltatóra. 2. §. Az 1. §-ban megjelölt mun­káltatók a 19 1975. (XII. 28.) MÜM-PM számú együttes ren­delet 1/a, 1 b és a 2. számú mellékletében felsorolt, és lét­számfelvételi zárlattal érintett adminisztratív munkakörökben új dolgozót kizárólag a városi tanácsok, járási hivatalok, nagyközségi tanácsok munka­ügyi szakigazgatási szervei kö­telező közvetítésével vehetnek fel. 3. §. A városi tanácsok, járási hi­vatalok, nagyközségi tanácsok munkaügyi szakigazgatási szer­vei a létszómzárlattal érintett munkakörök pótlására kizáró­lag közgazdasági jellegű szak. középiskolákban, valamint gyors- és gépírói szakiskolák­ban szakképzetten végzőkét közvetíthetnek ki a felvételi en­gedéllyel rendelkező munkál­tatóknak. 4. §. A létszám pótlással kapcsola­tos engedélyekről a megyei ta­nács vb munkaügyi osztálya köteles május hó 15-ig értesí­teni a kérelmező vállalatokat. A munkaügyi osztály — a kö­telező munkaerő-közvetítés za­vartalan és gyors lebonyolítása érdekében — az engedélyezés­ről egyidejűleg tájékoztassa a képző iskolákat, valamint a te­rületileg illetékes tanácsi mun. kaügyi szakigazgatási szerve­ket. A 3. §-ban felsorolt iskola­típusokban végzők kötelező munkaerő-közvetítéssel voló el­helyezését tervszerű, irányítás­sal, és a munkáltatók nép- gazdasági fontossága szem előtt tartásával kell elősegíteni. A közvetítés végrehajtásánál az alábbi sorrendet kell a mun­kaerő-szükséglet kielégítésekor betartani: — ipar (ezen belül kiemelten a bányászat), — mezőgazdaság, — közlekedés, — szolgáltatás, — egyéb ágazatok (igazgatás, egészségügy, művelődés), 6. §. A jelen utasításban szabá­lyozott kötelező munkaerő-köz­vetítés hatálya nem terjed ki a gimnáziumokban végző fiata­lokra. A munkaügyi szakigaz­gatási szervek ennek ellenére kísérjék figyelemmel ezen fiata­lok helyzetét is. Segítsék elő változatlan gonddal szakma­tanulási lehetőségük kiszélesí­tését, általános műveltséget igénylő betanított munkakörök­ben való elhelyezkedésükét, el­sősorban a népgazdaság mun­kaerő-hiánnyal küzdő ágaza­taiban. 7. §. Ezen utasításom 1976. má­jus 1-én lép hatályba. Az utasítással egyidejűleg a kötelező munkaerő-közvetítéssel kapcsolatban továbbra is ér­vényben marad a Baranya me­gyei Tanács elnökének Bara­nya megye munkáltatóira vo­natkozó 44.084—10 1970. számú, és Pécs megyei város Tanácsa elnökének Pécs város munkál­tatóira vonatkozó 1003/1973. Titk. számú határozata. Pécs, 1976. április 23. Horváth Lajos s. k. tanácselnök Rita az új segítőtárs Emberséges emberek között R ita okos szeme tiszta, barna fénnyel csillog. Figyel, ugrik a szóra, oly értelmes, csak hogy nemi beszél. Rita német juhászku­tya. Ezentúl Kovács Ervinnek, az AFIT XIV-es vállalata tele­fonközpontosának elmaradha­tatlan segítőtársa, védelmező­je, barátja. Nyakörvén kétol­dalt két kerek, fehér lapocs­ka, rajtuk vörös kereszt. Rita vakvezető kutya. * Egy évvel ezelőtt az Angela Davis brigád összedugta a fe­jét. Az igaz, hogy a „Gárdos Mariska" brigád tagjaival együtt eddig is segítették Er­vint. Reggel kávét vittek, dél­ben felhozták az ebédjét a te­lefonközpontba, munka után hazakísérték, felváltva, ki ho­gyan ért rá. De valami állan­dóbbat, valami többet kelle­ne I És megszületett az ötlet: szereznek etjy vakvezető ku­tyát. írtak Budapestre Ritnovszki Jánosnak, a kiképző központ vezetőjének. Két-három hét múlva megjött a válasz: se­jtenek. Egy Kisújszálláson lakó idős, egyedülálló asszony ajánlotta fel Ritát, mivel be­tegsége miatt már nem tart­hatja maga mellett. A néni egy fillért sem kért érte. Az Angela Davis brigád éppen a vállalat többi bri­gádját akarta segítségül hív­ni, mondván, hogy fogjanak össze és utaljanak át az ajándékozónak 3000 forintot. Dr. Lantos Árpád, a vállalat igazgatója azt mondta:- A brigádok a saját em­berségükből már eddig is so­kat tettek. A vállalat is tehet valamit egy lelkiismeretes, jó dolgozójáért. És Kovács Ervin kapott egy hivatalos levelet: „A vállala­tunknál végzett eddigi szor­galmas és lelkiismeretes mun­kájáért, az ügyfeleknek és a saját dolgozóinknak nyújtott szolgáltatásáért elismerésemet fejezem ki és 3000 forint ju­talomban részesítem". A húszéves Ervin édesapja nemrégiben elhozta Buda­pestről a kutyát, hogy ösz- szeszokjon a fiúval. Egy-két hónap múlva visszaviszik és véglegesen kiképezik Ritát. Az eddig eltelt idő alatt a szép, nyolchónapos német juhász szuka a munkatársak kedven­ce lett. Rita barátságos ku­tya, mindenkit szeret, de csak egy valakire hallgat igazán: az új gazdára. Egy kis földsiintes pécsi, házban, szépen berendezett, amolyan ,,legényszobában'’ be­szélgetünk. Sztereo hangfalak, kazettás magnó, dugig telt könyvespolc — egy részükből a családtagok olvasnak fel, más részük vakírással, a Va­kok és Csökkentlátók Szövet­sége központi könyvtárából, — Két szenvedélyem a zene és az irodalom. Nagyon sze­retem Solohovot, Heming- way-t, Jack Londont. A köl­tők közül Ady áll hozzám leg­közelebb. — És a zene? — A barokk és a XX. szá­zadi modern zenét szeretem. Az utóbbiak közül talán leg­jobban Gershwint. A zene szeretete nem új­keletű, és nem is passzív kedvtelés. — Hol kezdődött? — Talán akkor, amikor még szó sem volt a zenéről. 1961- ben műtötték a szememet Buda­pesten, sikertelenül. Hatvan­hattól hetvennégyig elvégez­tem a Vakok és Csökkentlátók Általános Iskoláját. Ez. — túl azon, hogy nagyobb tananya­got kell elsajátítani, mint'más iskolában — nyelv- és zene- tanulásra is lehetőséget nyújt. Orosz, német és eszperantó nyelvet tanultam. Három évig zongoráztam, májd a klásszi-’ kus gitár következett, aztán át­pártoltam a bőgőhöz. — És most? — Egy hattagú együttesben játszom. Ifjúsági klubokban lépünk fel, általában havon­ta egyszer. Pol-beatet és meg­zenésített verseket játszunk. Társulatunk a Bütykös együt­tes névét viseli. Tavaly, Szé­kesfehérváron, az országos po­litikai dalfesztiválon a harma­dik helyet szereztük meg. K ellemes bariton hang jelentkezik az AFIT XIV-es központi szá­mán. Sohasem türelmetlen, nem ideges, minden telefoná­lóhoz egyformán kedves. Ervin szereti a munkáját. — Eleinte volt egy kis szo­rongás bennem — vallja be. Negyvenöt helyi telefonszámot, sok száz nevet kellett megje­gyezni. De hamar belejöttem. És számtalan bizonyítéka van annak, hogy a munkatársai is megszerették. Nem tölti tétlenül az idejét. Jelentkezett a Marxizmus—Le- ninizmus középiskolára. Saját erejéből, a csolód és a ba­rátok segítségével olyan kitar­tóan tanult, hogy kiválóan vizs­gázott félévkor. Az esti egyete­men szeretne továbbtanulni, s nem hiszem, hogy kevesebb szorgalommal. Amikor Motil Éva és Párák Zsuzsa a fényképezéshez az irodaépület elé kíséri Ervint, azt sajnáljuk, hogy a többiek, pél­dául a Gárdos brigád tagjai nem lehetnek itt. És akkor vesz- szük észre, hogy Vittay Szi­lárd né, a brigádvezető is az irodában maradt. Ügy gondol­ta, elég, ha sikerült segíteni. T alán azt érezte, ami­nek megírására a két brigád tiszteletbeli tagja, Kovács Ervin kért: — Magam, és minden olyan ember nevében, aki így vagy úgy, ilyen vagy olyan mérték­ben testi fogyatékossággal él. kérem, ne szánakozzanak. An­nál rosszabb nincs. Ne szána­kozzanak, hanem segítsenek, éppen annyit, amennyire rá­szorulnak. Hiszen ez nem be­tegség, hanem állapot. Kurucz Gyűl« | i

Next

/
Thumbnails
Contents