Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-29 118. szám

e Dunántúlt nqplö I 1976. ópritís 29., csötSrtBk Hová Kíntekaszép magyar postabélyegek? Nemrég egy külföldi vendé­gem volt, aki az itt vásárolt képeslapjait — Pécs és Bara­nya nevezetességeit ábrázolták — szerette volna szép bélye­gekkel feladni hozzátartozói­nak. Sajnos sem o komlói, sem a pécsi postahivatalokban nem kapott ilyen bélyegeket, mert' mindenütt csak az úgynevezett „forgalmi bélyegsorokat" áru­sították. Ha meggondoljuk, hogy ha­zánkba ma már százezrével látogatnak külföldi turisták, ta- ilán mégsem mindegy, hogy e tekintetben is kielégítsük az igényeket. Sajnos nemcsak pé­csi, baranyai jelenség ez, mert a balatoni postahivatalokban — főként a nyári szezonidő­A kertvárosi Micsurin utcai lakók és az utcánkon át köz­lekedő gyalogosok, gépjármű- vezetők közös problémájára szeretnénk felhívni a figyelmet. A közvetlen környezetünkhöz tartozó Kertváros utca, a Tol­sztoj, valamint a Lőtér utca szintkülönbsége miatt a csa­padék a Micsurin utcában gyü- lemlik össze, amit jobb meg­oldás híján, a napfény szárít fel. Helyzetünket még az is sú­lyosbítja, hogy az utcánkban van a Tüzép és az AFOR olaj­Esztendők óta kedves hagyo­mány, hogy a 'Bonyhádi Cipő­gyár szocialista brigádjai és a területükről nyugdíjba vonult dolgozók ünnepélyes keretek között találkoznak, ünnepélyes ez azért is, mert a találkozót neves művészek műsorával kö­tik össze. A vállalat 46 brigád­ja közül 20 brigád rendezte meg ezt a találkozót a vállalat kultúrotthonában, ahol nagy­szerű műsorral kedveskedtek a megjelenteknek. Az elmúlt két évtized alatt a ben — nem lehet igazán szép magyar bélyegeket vásárolni. Budapesten és néhány na­gyobb vidéki városban vannak ugyan filatélia üzletek, de ezekben általában csak tel­jes béiyegsorokat lehet kap­ni. Véleményem szerint a ma­gyar postának — mely világ- viszonylatban is az elsők kö­zött szerepel szép bélyegeivel — gondoskodnia kellene arról, hogy ezekből ne csak a bé­lyeggyűjtőknek jusson, hanem olyan hazai és külföldi vásár­lóknak is, akik szeretnének szép bélyeget ragasztani leyeleikre, képeslapjaikra. Dr. Berényi István Komió, Mecsekfaiui út 2. tartálya, amit esős időben csak nagy üggyel-bajjal lehet meg­közelíteni. S ebben talán az a legeiszomorítóbb, hogy az út­testet egy ízben már „megcsi­nálták”. Miután az illetékes tanácsi hivatalhoz már többször is for­dultunk segítségért — sajnos eredménytelenül — ezért sze­retnénk most már a sajtó nyil­vánosságán keresztül is felten­ni a kérdést: Mikorra várhat­juk panaszunk orvoslását? 14 aláírás vállalattól több mint 200 dol­gozó ment nyugdíjba. Sokon egyedül, magányosan élnek és ezért az ilyen találkozók adják az oázist. Ilyenkor kerülünk új­ra kapcsolatba a régi munka­társakkal. A szakszervezet is rendez autóbuszos kiránduláso­kat, melyek színt adnak az egy­hangúságban. Köszönjük a vál­lalatnak, a brigádoknak, a pé­csi művészeknek ezt a szép él­ményt Horváth József Bonyhád Az illetékes válasza „Kenyér és péksütemény az utcán, a járdán” Az elmúlt időben valóban előfordult, hogy a kenyeret és péksüteményt a sütőipar az üzletek reggeli pyitása előtt szállította. Az új kenyérgyár üzembehelyezésével új rend­szerben végzik az áruszállítást. A kereskedelmi egységek a ke­nyeret és péksüteményt ezentúl a nyitvatartási időben kapják a kora reggeli órákban. Az új szállítási rendszert azonban csak szakaszosan tudják beve­zetni. A továbbiakban is figyelem­mel kísérjük a sütőipari termé­kek higiénés követelményeinek betartását a szállításnál is. Dr. Zelles Mária, az Állami Közegészségügyi- Járványügyi Szolgálat vezetője Szerkesxtöi üzenetek Lengyel Imre, Mohács: Nyug­díjának kiszámításánál a táp­pénzes időt nem veszik figye­lembe, csak a ténylegesen le­dolgozott időt és természetesen az utolsó öt éven belül a leg­kedvezőbb három évi átlagát veszik alapul. L J. Palotabozsok: Az apa asak abban az esetben írható táppénzre az anya betegsége alatt, ha a gyermek(ek) is be­teg (ek). Kovács Péter, Pécs: A bérlő köteles gondoskodni a lakás ajtóinak, ablakainak és beren­dezéseinek a karbantartásáról, a lakás tisztántartásáról stb. N. János, Pécs: Egy személy­nek, illetve családnak egy la­kótelek és egy üdülőtelek, vagy egy lakás és egy üdülő, vagy egy lakás és egy beépítetlen üdülőtelek, illetőleg egy lakó­telek és egy üdülője lehet Kertész József, Mecsekjánosi: A szabadságára vonatkozóan a Munka Törvénykönyv rendel­kezései az irányadók. K. T.-nek üzenjük, hogy sem­miképpen se jöjjön ki az ott­honból, csak időnként látoga- í tóba. Csak a napfény kegyes hozzánk... Szocialista brigádok és nyugdíjasok találkozója Jogi tanácsadó i Kovács I. pécsi olvasónk kér­dezi, hogy a vízdijat ki köteles fizetni? A közműves vízellátásról szóló 1/1970. -sz. városi tanácsi ren­delet 44. §-a szerint a közmű­ves vízellátásba bekapcsolt in­gatlanon fogyasztott víz díját általában az_ ingatlan tulajdo­nosa tartozik megfizetni. Tulajdonváltozás esetén kö­teles a volt tulajdonos 15 na­pon belül, az ingatlan új tu­lajdonosa pedig az első szám­lafizetés alkalmával a bekövet­kezett változást a Vízműnek írásban bejelenteni. Ha ez nem történik meg, akkor az új tu­lajdonos a volt tulajdonossal egyetemlegesen felel a víz- díjért. A közös tulajdonban álló in- ganlanoknál, ahol a külön be­kötés műszakilag nem lehetsé­ges, a tulajdonostársak a víz­díjért egyetemlegesen felelősek. A városi tanácsi rendelet sze­rint a közműves vízellátásba be nem kapcsolt beépített in­gatlan tulajdonosa tartozik a közkifolyó használata után megállapított díjat fizetni, ha ingatlana a közkifolyóhoz vezető úton mért 150 m-es távolságon belül fekszik és saját vízellátás­sal rendelkezik. A közműves vízellátásba be­kapcsolt ingatlan tulajdonosa csak akkor tartozik a közkifo­lyó használata után megállapí­tott díjat fizetni, ha ingatlaná­nak bérlője az ő jogellenes magatartása folytán kényszerül a közkifolyóról vizet hordani. T. N. olvasónk elvált szülő. Gyermeke volt házastársánál van. Kérdése: mikor láthatja gyermekét, vita esetén ki sza­bályozza a gyermekkel való kap­csolatát? A jogszabályi rendelkezések értelmében a különélő szülőnek „láthatási” joga van. Ez any- nyit jelent, hogy joga van gyer­mekét látogatni, vele találkoz­ni stb. Ha. a szülök nem tud­nak a láthatás kérdésében megegyezni, akkor a gyámható­ságtól kell kérni, hogy a látha­tást szabályozza. A gyámható­ság az összes körülmények gon­dos mérlegelése alapján dönt a láthatás kérdésében és sza­bályozza azt. A rendszeres láthatás kere­tében a szülő gyermekével ha­vonta 36, rendkívüli esetben 48 órán át tartózkodhat együtt, illetve gyakorolhatja láthatási jogát. A találkozások időtarta­ma egy-egy alkalommal általá­ban 12—12 óra. Abban az esetben, ha a szülő körülmé­nyei ezt indokolják, akkor mód j van arra, hogy a láthatás idő- i tartama a 12 órát meghaladja, J Abban az esetben, ha a szü- lő és a gyermek kapcsolata jó, i akkor lehetőség van a sűrűbb láthatás megállapítására és biztosítására is. Ilyenkor mód van arra, hogy a találkozás időtartama egy-egy alkalom­mal 12 óránál rövidebb legyen. Lehetőséget ad a jogszabály arra is, hagy esetenként rend­kívüli láthatást biztosítson a szülő részére a gyámhatóság, illetve a gyermeket nevelő szü­lő. Ilyen rendkívüli láthatásról lehet szó például akkor, ha a szülő a gyermekét két hétre üdülni viszi, vagy nyári vakáció idejére szeretné magához venni. El kell mondanunk azonban azt is, hogy a gyámhatóság a láthatás jogát a gyermek érde­kében korlátozhatja, adott eset­ben azt meg is vonhatja. Ab­ban az esetben kerül ilyenre sor,: ha a különélő szülő ma­gatartása a gyermekre káros, vagy a volt házastársak között oly nagy az ellentét, hogy a láthatáshoz nincs megfelelő légkör, vagy a gyermek érde­keit súlyosan sértő magatartást tanúsít. Cs. Zottánné termelőszövetke­zeti tag 1972. évtől betegeskedik. Ezért a közős munkában nem tud részt venni. Kért rokkantsági nyugdijat, de elutasították. — Kérdése, hogy 1977., vagy 1978. évben kaphat-e öregségi nyugdi­jat, tekintettel arra, hagy 1920-ban született. Ugyancsak kérdésként veti fel, hogy részére jór-e ház­táji földi Az 1975. évi 11. törvény 41. §-a értelmében a termelőszö­vetkezeti tagok korhatára 1976. jonáur 1. napjától kezdődően évenként egy-egy évvel csökken 1980-ig. így 1980. január 1. napjától már a nők 55, a fér­A Dunántúli Napló április 14-i számában olvastam a fenti címmel megjelent hírt, amely közölte, hogy a volt Pá­los templomtól a francia em­lékműig egy új szerpentin utat építenek, örülök a hírnek, mert öröm nekem mindaz, ami a Mecseket szépíti és még kul­turáltabbá teszi. Fel kell azon­ban hívnom a figyelmet arra, hogy a francia emlékművet kel­lene előbb rendbehozni. Ugyanis az emlékművet 1908. évi felállítása óta nem javítot­ták és az idő vasfoga már na­gyon kikezdte. Mintegy 35—40 darab Zsolnay-féle burkoló-lap fiák 60 éves koruktól jogosul­tak öregségi nyugdíjra. Olvasónk esetében az annyit jelent, hogy 1978. évben lesz jogosult öregségi nyugdíjra, ha az egyéb feltételekkel is ren­delkezik. A háztáji főiddel kapcsolat­ban az érvényben levő jogsza­bályi rendelkezések a követke­ző előírásokat tartalmazzák: „A termelőszövetkezeti közös földekből háztáji föld haszná­latára a termelőszövetkezet tagja jogosult, ha a termelő­szövetkezet által meghatározott munkamennyiséget teljesítette. Az öreg, rokkant vagy tartóson munkaképtelen termelőszövet­kezeti tagot a háztáji föld hasz­nálatának joga a munkavég­zéstől függetlenül megilleti.” Lehetőséget ad a jogsza­bály arra, hogy a vezetőség — a közgyűlés által megállapí­tott irányelvek és feltételek megtartásával — a kijelölt ház­táji föld mértékét a következő évtől kezdődő hatállyal módo­sítsa, ha az eredeti megállapí­tástól a körülményekben lénye­ges változások következtek be, mint például: munkateljesít­mény, művelési ág, eltartottak száma stb. Nem lehet a háztáji föld mértékét a kisebb munkatelje­sítmény miatt csökkenteni, ha a termelőszövetkezeti tag az öregségi nyugdíjra jogosító^ korhatárt elérte. Olvasónk esetében ponto­sabban nem tudjuk a jogosult­ság kérdését megválaszolni, mert több olyan adat hiányzik, amely az elbíráláshoz szüksé­ges volna. Ezért közöltük a jog­szabályok közül a legfontosabb rendelkezéseket lehullott róla és különösen ez északkeleti oldalán nagyon sok fedőlap megrepedezett és le- mállás előtt áll. Szerintem elő­ször, — vagy legalábbis az út­építéssel egyidejűleg — az emlékművet kellene kijavíttatni, mert nem sok értelme van utat építeni egy elhanyagolt, omla­dozó emlékműhöz. Egyébként útépítés nélkül is indokolt vol­na az emlékmű tatarozása, mert az oly szépen illeszkedik a táj­ba és annyira hozzátartozik Pécs és a Mecsek látképéhez, hogy nagy mulasztás lenne, ha hagynánk teljesen tönkremenni. Dr. Szily Imre Az olvasó véleménye Új sétaút épül a Mecsek-oldalban Tavaszi újdonságok a MER UKER boltjaiban Új áruiiáz épül a Kassuth nleáiian Fejlesztés, választékbővítés: ez az idei programja a vállalatnak na A MERUKER-nek Pécsett, il­letve Baranyában több mint hatvan üzlete van — közöttük számos új, tágas, az árukész­letet kellőképpen bemutató bolt — ds van jó néhány olyan egysége is, többnyire belvárosi, öreg épületekben, amelyekben — a bővülő választék ellenére — nehéz a raktározás, az el­adótér zsúfolt, a vásárló nem tudja áttekinteni az árukészle­tet, nem tud válogatni. Külön gond az is, hogy a boltok dol­gozói részére csak nagy ne­hézségek árán tudtak olyan szociális helyiségeket létesítem, (sőt, sok helyütt nincs is) ame­lyeknek használata csak ideig­lenes jellegű lehet A vállalat — egyébként a múlt évhez hasonlóan — az idén is komoly összeget — mintegy másfél miHió forintot — fordít harminchárom bolt felújítására, s ezen felül külön beruházási összeget néhány új üzlet építésére. Egyik lesz az új Belvárosi Áruház a Kossuth utcában, a régi szomszédságában, amelyet majd — ha az építkezés be­fejeződik — összekötnek az előbbivel és így összesen 4400 négyzetméter iesz az eladótér. Az új áruházat — Kossuth ut­ca 27. alatt — ötszintesre ter­vezte a VÁTI. Különböző eme­leteken kap helyet a gyermek- osztály — ahol 6—14 éves ko­rú gyermekek részére árusíta­nak cipőt, készruhát, kötött­árut, fehérneműt, hasonlókép­pen lesz külön női, illetve férfi osztály, külön divat-, és kötött­áru résrleg, továbbá a lakás­textil. Az egyik szinten — va­lószínű a legfelsőn — éttermet rendeznek be a vállalat — bel­városi boltjaiban dolgozó — alkalmazottak számára. A be­mutatóteremben esetenként a legújabb divatirányzatokkal is­merkedhet meg a közönség, másrészt a vállalat rendszeres árubemutatót is tart majd. Az áruszállítást liften végzik el, a vásárlók mozgólépcsőn közle­kednek az emeletek között. Az új áruház előreláthatóan 1978 végére készül el, a beruházási költség meghaladja a 48—50 millió forintot A pécsiek jól ismerik a Rá­kóczi út 39 d szám alatti „Pé­csi Gödör” nevű pincehelyisé­get, ahol valamikor állami gaz­dasági borokat mértek, később fehérneműkészítő üzemnek ren­dezték be. A vállalat megvá­sárolta, s ezzel a mintegy 70 négyzetméternyi helyiséggel kibővítik áz amúgy is szűknek bizonyult — nagyforgalmú — lakástextil üzletet Az ez évi fejlesztési tervben szerepel a Sallai utca 6. szám alatti gyermekcipő-szalon meg­nyitása. Felújítják a Kossuth utca 59. alatti cipőboltot, a jónevű — és közkedvelt — „Sztár” divatáru üzletben o cipőárusítás önkiszolgáló rend­szerben történik. Mohácson a „Duna Áruhá­zát” is korszerűsíteni kell. Lif­tet kapnak, egyes osztályok pedig önkiszolgálóvá alakulnak át. Az áruház építészeti terve­it most készítik. Szintén Mohá­cson, a Radnóti úti új lakóte­lepen önkiszolgáló vegyes-ru­házati üzletet nyit a vállalat, ahol — többek között — női- férfi készruhát, divatárut áru­sítanak. Távolabbi terv — de megemlítjük — hogy létesíte­nek egy ruházati szaküzletet is, a jelenlegi halcsarnok köze­lében. Komlón a boltok felújítása már a múlt esztendőben meg­kezdődött, így nyílt meg a Gó­lya-bolt, a rövidáruüzlet és az önkiszolgáló cipőszalon. A Csille Áruház belső kiképzése is most folyik. A bolgár, len­gyel népművészeti cikkeket árusító részleg a korábbi, ha­vi 60 ezres forgalom ellenében — a bővítés utón — ' ma 250 ezer forintot forgalmaz. Szászváron három üzletet tart a MERUKER. Ezeknek fel­újítására is sor kerül még eb­ben az évben és — tekintettel arra, hogy munkáslakta tele­pülés — rövidesen megnyitnak egy olcsó áruk boltját is. Siklóson, a központi áruház mellett szintén olcsó áruk bolt­ja nyílik, a Gólya, illetve ci­pőboltot pedig , önkiszolgáló rendszerre alkalmas berende­zéssel látják el. * Ennyit hát a fejlesztési ter­vekről. Ami a tavaszi, kora nyári felkészülést illeti, a vál­lalat csupán gyermek-, női- férficipőkből mintegy, 6 millió forint értékű szállítmánnyal lát­ta el boltjait. Nagyon szép új fazonú, — például teletalpas — divatos női lábbeliket talál a vásárló Pécsett a Sztárban, Cipőszalonban, Belvárosi Áru­házban, Bem utcai Cipőbolt­ban, illetve a Kossuth utca 59. alatti cipőszalonban, ezenkívül Komló, Szászvár, Mohács és Siklós üzleteiben. Víkendcipők, könnyű szandálok, hagyomá­nyos alkalmi lábbeli, szellős, lyuggatott felsőrészből gyártott férficipők szintén várják a vá­sárlókat a szaküzletekben. A közkedvelt Dáma haris­nyanadrág minden színben és méretben kapható, ezenkívül női bikini-garnitúrák és nadrá­gok, kombinék, vállkendók, für­dőruhák, tavaszi kalapok szin­tén. Megérkeztek az importált összecsukható női férfi eser­nyők, nagyon szép divattóskák is. (Tünde, Sztár boltokba.) Divatba jött a férfi tavaszi kalap, amelyet többhyire szak­üzletekben lehet megvásárolni. Kínából pizsamát importáltunk, Jugoszláviából férfi alsóneműt, de nagy a választék hazai és külföldi nyakkendő garnitúrák­ban, utazótáskákban, mintás és fehér férfiingekben is. Kü­lönösen nagy készlettel rendel­kezik a férfidivatáru üzlet, mint például a Csongor, vagy oz Adóm szaküzlet Pécsett Közel 15 millió forint értékű méteres áruval kezdte a ta­vaszi szezont a vállalat Van ezek között jersey és hurkolt selyem, angol, portugál gyap­jú, illetve gyapjú és műszál keverésű férfiszövet, a konfek­ciót árusító üzletekben az öl­tönyök, illetve szóló pantallók már az új méretállásnak meg­felelően kaphatók. A tavaszi-nyári gyermekkon­fekció induló készlete is meg­haladja az egy és negyed mil­lió forintot, ezek az áruk is szépek, színekben, fazonban gazdagok. A MERUKER Válla­lat valamennyi dolgozója kész­séggel áll a vásárlók rendel­kezésére. (-)

Next

/
Thumbnails
Contents