Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-29 118. szám

197é. április 29., csütörtök PtmQntnu napló 3 nukleáris műszereket gyárt a MWMzM újabb szabályozókat Korszerű termékek a világ minién tájára kapcsolnak be a távhőhd/ózatba Energlameglakarítás minőségromlás nélkül Nem fűtünk gazdaságosan — fogalmazták meg a varsói távfűtési világkonferencián. Pécsre is vonatkozik a meg­állapítás.' Ennek megszűnteté­sét célozza az a kísérlet, ame­lyet a Hőszolgáltató Vállalat az elmúlt esztendőben elkez­dett. Az Endresz György utcá­ban és Lvov-Kertvárosban a hőközpontokba olyan fűtéssza­bályozókat szereltek, amelyek a külső hőmérsékletre reagál­va automatikusan szabályoz­zák a fűlővíz hőmérsékletét. Az első tapasztalatok igen kedvezőek, egyértelműen ki­mutatható a gazdaságosság. Ugyanakkor a szolgáltatás színvonala nem csökkent. A lakók viszont kicsit nehezen barátkoznak az új rendszerrel. Furcsának találják, nincs olyan nagy hőség a lakásban, hogy ablakot kellene nyitniuk. Korszerűsítés Az Idén több mint tíz mil­lió forint értékű nukleáris mű­szert gyártanak a Mecseki Érc- bányászati Vállalat Kísérleti, kutatási és automatizálási üze­mében. Tíz esztendővel ezelőtt a bányabeli érckutatás, az érc minőségének és mennyiségének ellenőrzéséhez szükséges mű­szerek előállítására tervező és gyártó bázist hoztak létre, amely azóta mintegy hetven fős üzemmé fejlődött. Az el­múlt esztendőben már 10,5 mil­lió forint értékű műszert gyár­tottak a külföldi megrendelők számára. Ezenkívül saját szük­ségletre — egymillió forint ér­tékben magukat is ellátták kor­szerű műszerekkel. Az idén Alma-Atában, Tas- kentben, Pozsonyban, Brnóban, Pekingben, Piovdivban, Kenere- vóban, (Szovjetunió) Jereván­ban, Moszkvában, (Dubna), Ljubjanában mutatják be a Pécsett készült korszerű nuk­leáris műszereket. Tíz esztendeje még rádió­csöves, nagy kiterjedésű, meg­lehetősen nehéz, a bányában különösen nehezen mozgatha­tó műszereket gyártottak, ké­sőbb tranzisztoros, nyomtatott áramkörű, ma pedig integrált áramkörű műszereket készíte­nek. Az elmúlt esztendőtől a műszaki fejlesztés újabb állo­másaként a legújabb követel­ményeknek is jól megfelelő műszereket gyártanak. A mért adatok számítógépes feldol­gozásra is alkalmasak, a csat­lakozó berendezések mágnes- szalagra, mágneslemezre vagy akár a számítógép közvetlen igénybevételével lyukkártya rög­zíti az adatokat. Az újonan kifejlesztett mű­szerek közül is kiemelkedik az NP 426-os jelű laboratóriumi analizátor, amely nemcsak a rádióaktív anyag mennyiségé­ről, minőségéről ad pontos in­formációt, hanem minden két­séget kizáróan megállapítja, hogy milyen anyagról van szó. Az atomerőművekben, a kör­nyezetvédelemben, a kutatás­ban kiválóan felhasználható a közel 400 ezer forint értékű műszer. A számítógéphez csat­lakoztatva, sornyomtatóval el­látva ez a műszer írásban is adja a mért adatokat. Az NC 455-ös hordozható nukleáris műszer az iparban, gyógyítástechnikában, mező- gazdaságban egyaránt alkal­mazható. Különösen érdekes és jól hasznosítható az az ok­tatási célokra alkalmas mű­szer, amely nemrégiben készült el: egy sugár-forrás elé kü­lönböző lemezeket (acél, ólom) helyezve a műszer méri a su­gárzás mértékét, a veszélyes mértéket átlépve sípoló han­got adva, fényjelzéssel jelez. A lemezeket elvéve, visszatéve kitűnően megállapítható a szükséges árnyékolás (védelem) módja. A KGST országokban, a pé­csi műszerek iránt nagy az ér­deklődés. A MÉV-nél azonban most is elsőrendű szempont­nak tartják, hogy a magasan képzett szakgárdát elsősorban a saját műszerigény kielégíté­sére kívánják felhasználni. Az idén például négyszer annyi berendezést gyártanak belső felhasználásra, mint az elmúlt esztendőben. A nukleáris műszereken kívül különös figyelmet érdemel a MÉV-nél gyártott 1200 ohm ellenállású robbantógép, amely- lyel 250 gyutacsot lehet egy­szerre elrobbantani. A gépeket szinkronban kapcsolva azonban akár többezer robbanótöltet egyidejű robbantására is mód nyílik. A szanálásra ítélt na­gyobb épületek bontásában a robbanástechnika-fel használás eddig azért nem tudott tért­hódítani, mert csak nagy­számú töltet esetén volt biz­tosítható, hogy az épület szin­te önmagába omoljon. Szólni kell a bányaüzemek aknáiban rendszeresítésre ke­rülő jelző- és biztonsági beren­dezésekről, amely lehetővé te­szi, hogy a szállítógépész a diszpécser helyiségből is fi­gyelemmel kísérhesse milyen sebességgel halad a kas, s mit szállít. Hazánkban még nem gyártottak hasonló beren­dezést, az idén a Mecseki Szénbányák és önmaguk szá­mára hét darabot készítenek belőle. Öt— liest kilo ^yopfu egy birkáról» Mászok A tsz-elnök megdöbben- " tett. Egyre arra kért, ne írjak a juhászatukról, öz­vegy Bazsinkánéról sem. Amúgyis fölszámolják a bir­kaállományt. Már Vásáros- dombó felé jártam, de az elnök megjegyzésétől nem tudtam szabadulni- mit kö­vethetett el az az asszony, a megye egyetlen női juhá­sza? A nyáj gombolyagba verőd­ve áll a „síkságból” hirtelen ki­szakadó löszfal előtt. A két, szalmával fedett hodály sötéten ósítozik. Évekkel ezelőtt emel­hették őket, tetejükön kísarjadt a fű. Elindulok a partoldalba vájt, fehérre meszelt kunyhó fe­lé. Bazsinkáné is mozdul, fel­szakad benne a múlt.- Szegény férjem aludt itt, méq élt. Három éve temettem. Kitárja az ajtót; a sarokban pokróccal takart prices, átel- lenben kerek öntöttvas-kályha, mellette felaprított tüzelő. — Még fiatal voltam, meg­aludtam a barázdában is. Most már nem csinálom. Tönkre­mented a karjaim a sok víz ci- peléstől. A birkák nem csövön kapják a vizet, mint a libák. A birkáknak nincs becsülete. Ot- száznegyven anyát kell ellát­nom és a bárányokat. Amíg tu­dom, fenntartom az állományt, de érzem, nem sokáig lesz itt juhászat. Pedig kis ráfordítás­sal nagy pénzt hozhatnának a gazdaságnak. Szilveszterkor is gyönyörű bárányokat vittek el: átlagosan tizenkilenc kilósak voltak. Kil ogtfa mmonként 57 fo­rintot fizettek értük. Sajnálom őket. Ha felszámolják az állo­mányt, nem tudom mi lesz ve­lem. Negyven éve csinálom, eb­ből harminchét éven át a fér­jem mellett dolgoztam bojtár­ként. Mikor a zárszámadás volt, nem is tudom, hogyan jöt­tem ki a teremből: a beszá­molóban csak annyit szóltok a birkákról, hogy nincs juhá­szunk. Hát mondja meq nekem, hova menjek nyugdíj előtt, a tehenészetbe? Nem bírom én azt a levegőt, mert a szabad­hoz vagyok szokva . . . Kezébe veszi a fészer olda­lához támasztott köimót (kam- pósbot), pulijai körbeugrálják, elindul a nyájjal a legelőre... özvegy Bazsinka Lajosné szívfájdalma nem egyedüli. Mint ahogy az is általános, hogy öregszenek a juhászok. Egy-két gazdasáq van a me­gyében, ahol a tapasztalt öre­gek mellett fiatal bojtárok szor­goskodnak. Alig több mint het­ven juhász vigyáz az állomány­ra, neveli, ápolja azt. Félő, hogy a nyájak csökkenésével kiöregszenek a juhászok is, ér­zékeny veszteséget okozva ez­zel az amúgyis mostohán , ke- I zeit ágazatnak. Baranya soha- I sem tartozott a „birkós me- ! gyék" közé. Ám az utóbbi év- I tizedben rohamosan csökkentő í juhállomány. Tizenkét évvel ez­előtt 131 ezer anyaállatot tar­tottak a mezőgazdasági üze­mek, ma alig negyvenötezerre tehető az anyajuhok száma. Az ország juhállományának 4 szá­zaléka. A gazdaságok egymás után ürítik ki a hoaályokát, a szakosításra, a profil tisztításra hivatkozva. Pedig a birka gaz­daságos ágazat: egy juhász évi munkája egymillió forint bevételhez juttathatja a mező- gazdasági üzemeket: a nyugati országok korlátlan mennyiséget átvesznek. Persze, ehhez terv­szerűbb rét- és legelőgazdál­kodást kellene folytatni. Ha rajtam múlna, a hegyháti dombságon egymást érnék a hodályok és az egyébként hasz- nosíthatatlan területekre birka- nyájat engednék... Keselőc pusztára csak föld­úton lehet eljutni. A Volán járata az innen két kilométerre •lévő Galambosig közlekedik. A pusztát északról és keletről er­dő öleli. Két szolgálati lakó­épület, három istállónak is be­illő cseréppel fedett hodály, hatalmas legelő, amit a tova­futó út szel ketté, kétezer birka és hat juhász: ennyi Keseiőc, a Szigetvári Állami Gazdaság ju- hászata. Kovács lózsel és családja ti­zenegyedik éve él a pusztán. Elekmojorból került ide. Annak Idején gyalogmunkás volt, de megúnta o hetelést, a vándor­lást. Keselőcön nyugodtabb kö­rülmények között élnek: a ho­dályok, a legelő mellett. Az ál­latokat csak akkor hagyja el néhány órára, ha átugrik Ga­lambosra. Addig a felesége ügyel a birkákra. — A juh olyan, mint a gye­rek, nem kérdi, ünnep van-e, vagy hétköznap, éjjel vagy nap­pal. Mikor megkezdődik az el- lés, akkor van a legtöbb mun­kám. Volt olyan (év, hogy két hónapon át állandóan kinn tar­tózkodtam a hodályban: na­ponta 30-40 bárányt segítet­tem a világra. Nem kell ide állatorvos. Elles utón elvégzem a fertőtlenítést, lázcsillapítót adok az állatnak. Itt vannak ezek a fiatal jerkék. Azért sír­nak,’mert tegnap választottuk le őket az anyjukról. Most még hiányoljak a tejet, de majd megszokják. Tovább sétálunk, a fehérre meszelt „istálló” előtt. A mé­ternyi almon Hampshire-anyák fekszenek. — Angliából hozattunk ötve- net, hat esztendeje. A magyar merinóival keresztezzük őket. Kimondott húsjuhok. De nem nagyon bírják ezt az éghajla­tot: állcndóan melegük van. Ha kiengedem őket, harapnak egyet-kettőt, aztán loholnak vissza a hűs hodályba . . . Kovács Józseffel Kátolyban, a megyei juhásznapon talál­koztam először. Elsőként lépett ki társai közül, hogy megnézze milyen gyapia van a kátolyi birkának. Akkor és most is állít­ja, nincs szégyenkeznivalója. Kisétálunk a nyájához, közben megtudom, hogy van egy ti­zenöt éves anyája. Kérlelem, fogja ki a többi közül. Körbe­járja, kerülgeti a falkát, s köz­ben szólítgatja Mamit. — Mami, Mamikám. Hol vagy? Egy perc sem telik el, el- kampózza, s már vezeti is nagy büszkén. — A "Mamit nem adjuk el, nem vágjuk le. A minap itt jár­tak a múzeumból és kértek, hogy adjuk majd nekik, Buda­pestre kerül, és ha kitömik, a lábához teszik az anyakönyvét: eddig 85 kilogramm gyapjút, 45 liter tejet és 15 élő bárányt adott. Keselőcön is elérkezett a nyí­rás ideje. Kovács József szerint náluk ez a szüret. Egy-egy bir­káról öt-hat kilogramm gyapjút várnak. A zsírmentes gyapjúra esküszik. Kezébe fogja az ünnepi ga- mót, a botot maga fcraqta hoz­zá. Csak kivételes alkalmakkor veszi kézbe. A gazdaság veze­tőit várják dálutón, a tavaszi szemlére . .. Salamon Gyula Az azonban bizonyos, a jö­vő csak az automatikus fűtés- szabályozók általános elter­jesztése lehet. Ennek jegyében dolgozta ki távlati elképzelé­seit a vállalat. A fogyasztói hőközpontok folyamatosan fel­újításra szorulnak. A felújítás­sal egyidejűleg korszerűsítik a központokat, felszerelik az automatikus fűtésszabályzókat. Jól bevált az NDK gyártmá­nyú segédenergia nélküli sza­bályzó. Elfogadható áron kí­nálják. és megfelel a kívánal­maknak. Szó esett arról is, hogy a nagyobb hőközpontok­ba esetleg villamosautomatiká- val működő szabályzót szerel­nek fel, de erről végleges dön­tés még nem született. Sok energiát lehet megtaka­rítani melegvíz-szabályzóval is. Az elmúlt három esztendőben Pécsett összesen 100 NDK sza­bályzót helyeztek el. Ez előre beprogramozott hőmérsékleti szinten tartja a vizet. Az ered­mény nem kétséges. Az elkö­vetkező öt-hat esztendőben valamennyi hőközpontot ellát­ják szabályzóval. Újabb lakások Emellett természetesen újabb lakásokat is bekapcsolnak a távvezetékbe. 1976-ban Pé­csett már 14 112 lakást fűte- nek, de növelik a melegvízzel ellátott lakások számát is. Idén 10 665 lakás tartozik majd a rendszerbe. A dinamikus fej­lődést az 1980. évi tervszámok érzékeltetik igazán. Pécsett a távfűtéses lakások száma 20 685, míg a melegvízzel el­látottaké 17 738 lesz. A Szalai András úttól to­vább építik 1976-ban a belvá­rosi távvezetéket a Kossuth té­rig. A Konzum áruház ellátá­sát ez a vezeték biztosítja. A vasbeton csatornákat a DÉL- VIÉP, a csőszerelést a Cső- szerelőipari Vállalat, míg a hőszigetelést a Hőtechnikai Vállalat végzi. A munkálatokat az UNIBER bonyolítja. Ezt követően 1977-ben le­fektetik a vezetékeket a Szé­chenyi térig, valamint a Mun­kácsy Mihály utcáig. 1978-ban a tervek szerint eljutnak az elefántos tömbig, és a Nádor Szállodáig. Ebben az eszten­dőben megkezdik, de csak jö­vőre fejezik be a vezetékfek­tetést a Tímár utcáig. Karbantartás A belvárosi munkálatok elő­reláthatóan 30 millió forintot igényelnek. Rövidesen meg­szüntetik a Regős utcai szén- tüzelésű kazánokat és pz ide tartozó lakóházakat, üzletet a Jókai utcai gerincvezetékről látják el hővel. így a fedett piac és autóbusz végállomás hőigényét is kielégíthetik. Va­lószínűleg a jövő hónapban el­készül és átadják a Szigeti úti AFIT szerviz ellátását biztosító vezetékeket is. A Hőszolgáltató Vállalat fel­adata a vezetékek karbantar­tása, a biztonságos szolgálta­tás megteremtése. 1976-ban több mint 30 millió forintot fordítanak építésre. Horváth Teréz L. I Az EIVRT Pécsi Elektronikai Gyára 8 általános iskolát végzett nőket keres szerelői munkára 14—30 éves korig. — Háromhónapos betanulási időre 8,50 Ft-os órabért, — a betanulás után a teljesítménytől füg­gően 11,50 Ft-os kategóriabért fizetünk. — Kétműszakos foglalkoztatás. — A délutános műszakban elért alapkere­setre külön 15%-os műszakpótlék is el­számolásra kerül. — Fehérköpenyes, könnyű ülőmunka! Jelentkezés: PÉCS, FELSŐMALOM UTCA 13. Munkaügyön (volt Fémipari Vállalat). \ >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents