Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-28 117. szám

1976. április 28., nerd« Pünamait napio 3 Fellépési lehetőség minden csoportnak M folyamatos munkálkodás a cél Az amatőr művészeti mozgalom új rendszere A Baranya megyei Tanács közművelődési bizottsága ápri­lis 6-i ülésén állást foglalt az amatőr művészeti mozgalom egész megyére és valamennyi művészéti ágra (csoportra, szakkörre) kiterjedő új bemu­tató rendszerének meghirdeté­se mellett Ennek a fölépíté­sét a Baranya megyei Népmű­velési Tanácsadó Pécs város Tanácsa közművelődési cso­portjával együttműködve Me­zei József előterjesztésében dolgozta ki. A közművelődési bizottság az előterjesztést egy­hangúlag elfogadta. Rövidített szövegét ismertetjük az aláb­biakban. Ösztönző Az új bemutató rendszer el­sősorban azoknak a művészeti csoportoknak kíván nagyobb, rendszeresebb bemutatkozási teret biztosítani, amelyek ked­vezőtlenebb körülmények kö­zött dolgoznak. ösztönzőnek szánják, amely folyamatos munkálkodásra serkent. A bemutató rendszer alkal­mazkodik az országos minősí­tő rendszerhez; a kettőt egy­mást kiegészítő folyamatnak tekinti. Országos minősítésre azonban csak azokat a me­gyei bemutatón szereplő cso­portokat javasolják, amelyek e bemutatkozáson kiváló, jó, vagy megdicsért (dicséretes) kategóriát érnek eL Törekedni kívánnak arra, hogy lehetőleg minden műkö­dő csoport a bemutatók vala­melyik szintjén föllépjen. Az új bemutatórendszer te­hát - az általános iskolai cso­portokon kívül - minden mű­vészeti együttesre, csoportra vonatkozik. A bemutató soro­zat felfelé menő rendszerben zajlik le. Azonban ez nem ver­seny, hanem bemutató, ahol nem a helyezés, hanem a szak­mai értékelés a fontos. Három lépcsőben I. Körzeti bemutatók. Körzeti (kerületi) szinten szerveződnek. Járási zsűri értékeli a produk­ciókat. A bemutatók .komplex jellegű, szerkesztett, műsoros bemutatók, közönség előtt Idejük; 1977. február. K. Járási-városi bemutatók. A továbbjutó együttesek járási szintű bemutatóját járási szék­helyeken vagy kijelölt bázis- intézményekben rendezik meg. Ez is szerkesztett műsor kere­tében, nagyközönség előtt zajlik. Megyei, azonos össze­tételű zsűri értékeli. Időpontja: 1977. április. Ifi. Megyei szintű bemutató. Néhány szakág összevonásá­val - szakági jelleggel - ren­dezik meg. (Kórusok — zeneka­rok; irodalmi színpadok - báb- csoportok; tánccsoportok — pá­vakörök.) Pécsett, illetve me­gyei bázisintézményekben kap­nak helyet, 1977. október-no­vemberben. A bemutatókon megyei, illetve a Népművelési Intézet által kijelölt szakembe­rek értékelik a produkciókat. A különböző bemutatókról nem helyezés alapján, hanem meghívással jutnak tovább a csoportok a magasabb szintű bemutatókra. A megyei jó, ki­váló, illetve megdicsért együt­tes országos minősítésre me­het. A bemutató rendszerhez kapcsolódó országos minősíté­seket minden páros évben (te­hát iegközelebb 1978-ban) rendezi meg a Népművelési Intézet. Ezek állandó színhe­lyei például a diákszínpadok­nál Csurgó, Debrecen, Szen­tes; gyermekszínpadok, kama­rakórusok részére: Pécs; a pá­vaköröknek Veresegyháza; a tánccsoportoknak Budapest stb. Következően az amatőr mű­vészeti bemutatókat ez új rend­szerben minden páratlan év­ben kell megrendezni, s en­nek páros évben az országos minősítések egyenes folytatá­sai lehetnek. A bemutatókat feli kell hasz­nálni a kis-csoportvezetők to­vábbképzésére. bemutató rendszere az elő­zőekhez hasonlóan fölmenő rendszert kíván meg, kiállítá­sok formájában. A kiállításra amatőr művészek egyénileg is nevezhetnek. Az amatőr művésze'i együt­tesek bemutató rendszerét 1976. szeptember elsejéig, a nem előadóművészeti szakágak bemutató rendszerét 1977. feb­ruár elsejéig hirdetik meg hi­vatalosan, és részleteiben is. W. E. Tévéfesztivál Miskolcon Dokumentumfilmek, ri­portfilmek, onimációs pro­dukciók, az elektronikát fel­használó tévéalkotások ke­rülnek a zsűri és a közön­ség elé azon a seregszem­lén, amely május 10-én kéz. dődik Miskolcon. Ebből az alkalomból kedden délelőtt sajtótájékoztatót tartottak a Magyar Televízióban, ame­lyen az illetékesek elmond­ták: most első alkalommal nyílik mód arra, hogy az Avas-alji városban kizáró- I lag tévéprodukciók kapja­nak fórumot, hiszen eddig a mozifilmekkel közösen illesz­tették őket a seregszemle műsorába. A rendezők meg­állapodása szerint ezután minden második évben szer­vezik meg Miskocon a tq- véfesztivált Veszélyes férfiélet 7 n nők és férfiak életkora Ellenállóbbak a nők? Csaknem az egész civilizált világban bebizonyosodott, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak. Mi magunk is tapasz­talhattuk, hogy társasutazáso­kon, üdüiőkben jóval több idő­sebb magányos nőt ta'áhink, mint egyedülálló idősebb fér­fit Régebben a különbség csu­pán két-három év volt, de ez a szám egyre növekedni kez­dett, és az utóbbi időben már öt-hat év lett a gyengébb nem javára. Legkifejezettebb a kü­lönbség a Szovjetunióban, ahol a nők átlag nyolc évvel élnek tovább, mint a férfiak. Az Egyesült Államokban ugyanok­kor csupán hat év különbség mutatkozik a nők javára. A születésnél máris érdekes dolgok derűinek ki. 162 halva­született fiúgyermekre csupán Gálaest A megyei összevont szak­ági bemutatók zárásaként a legjobb együttesek gálaműsort adnak pécsi színhellyel, szer­kesztett műsoros est keretében, nagy közönség előtt — lehető­leg a Pécsi Nemzeti Színház­ban. Ennek időpontja 1977. december. Az országos minősítésre nem kerülő együtteseknek szereplé­si lehetőségeket biztosítanak: megyei rendezvényeken; a mű­velődési autó körműsoraiban és kétévenként a megyei dél­szláv, illetve német nemzetisé­gi napokon. Alapszinten és középszinten a résztvevő együttesek emlék­lapot; megyei szinten pedig plakettet és a minősülő cso­portoknak (a különböző intéz­mények, gazdasági egységek, szervezetek felajánlásaiból) je­lentősebb pénzbeni jutalmat, illetve nívódíjakat célszerű ki­adni. A csoportok elbírálása első­sorban színpadi produkciók alapján történik, de megítélé­süknél latba esik a belső ne­velő munka is. A kettőt együtt értékelik, óm egyik sem helyet­tesítheti a másikat Egyéb szakágak A nem előadóművészeti szakágak (fafaragás, diszitö művészet, fotó, képzőművészet) Két kiállítás A Ságváni Endre Művelődési Ház ifjúsági klubjában két fia­tal alkotó, Jakab Erzsébet, és Ürmös Péter kiállítása várja az érdeklődőkét. Mindketten a Ta­nárképző Főiskola hallgatói. Ja­kab Erzsébet faliszőnyegeivel mutatkozik be. Színes, dekora­tív hatású figurális textiljei kö­zül különösen szép a kék színre épített „margaréták" és a színeiben visszafogott, ar­chaizáló hatású „Szentendrei sír”. Az „Ormánsági kopjafa” c. pirosban fogalmazott szőnye­ge eredeti ormánsági motívu­mokat tartalmaz. Ormos Péter 12 grafikai la­pot állított ki. A grafikai műfaj számos technikai megoldása közül a fa-, linó- és papírmet­szet, monotypiát a toll- és Hazánk gazdasági fejlődése 1750 és 1948 között A nagy változások korszaka Beszélgetés Rúzsás Lajossal, a történettudományok doktorával A Babits utcai ház belső szobája tele könyvvel, kézirat­tal, apró cédulákkal. Ezek az apró papírlapok számos fel­jegyzést adatot _ tartalmaznak. Az apró adatok összesűrűsöd­nek, összetapadnak, s mint nagy egész létrehozzák azokat a kisebb-nagyobb tanulmá­nyokat amelyeknek száma már felülmúlja az ötvenet Ezek­nek szerzője, szerkesztője: dr. Rúzsás Lajos, akinek doktori értekezése Magyarországon 1750 és 1848 közti gazdasági fejlődéséről kíván összefoglaló képet nyújtani. —■ Milyen koncepció alapján, szerkezeti megoldással alkotta meg mostani művét? — kér­dezzük dr. Rúzsás Lajostól. — Feladatomat hármas alap­ra építve próbáltam megolda­ni. Építettem a marxista tör­ténettudománynak azokra az eredményeire, amelyek meg­mutatták, hogy az állami gaz­daságpolitika 1790. és 1848. között mennyiben mozdította elő a feudalizmus méhében a kapitalista termelésmód kibon­takozását. A hazai és a nem­zetközi várostörténeti kutatás anyaga is támogatott abban, hogy vizsgálni tudtam annak szerepét a városok, a kapita­lizmus kifejlődésében. És mivel ez utóbbi időben az európai gazdaság- és társadalomtörté­net egyik központi problémájá­vá vált az ipari forradalom kér­dése, ennek a mezőgazdaság fejlődésére, az iparral össze­függő következményeire, a me­zőgazdasági technikára, az ipari töke keletkezésére, a ta­lálmányokra, újításokra, az üzemszervezésre vonatkozó szá­ecsetrajzot alkalmazza nagy kedvvel. Érdekes felfogásban jeleníti meg papirmetszetén a képzőművészet egyik kedvelt témáját, a világirodalomból kölcsönzött Don-Quijote figurá­ját, aki ürmös Péter metszetén kerékpáron rohamozza az áb­rándok V'lágát. Tollcl rajzolt portrécsoportja a karakter-for­málás érdekes folyamatát il­lusztrálja. Említést érdemelnek még a linóleumba metszett Ka- levala-illusztrációk, amelyek drámai erőt hordozó, vertikális kompozíciók. A kiállítás a hó végéig tekinthető meg, naponta 15-től 19 Aráig. Századunk legtragikusabb korszakáról, a németországi fa­sizmus kibontakozásáról ad do­kumentatív képet John Heart- field német fotóművész kiállítá­sa a Ságvári Műv. Házban. John Heartfield a 30-as évek európai művészetének kiemel­kedő egyénisége, akiről többek között Bertolt Brecht így nyilat­kozik: „John Heartfield a leg­számottevőbb európai művészek egyike, Egy önmaga kialakítot­ta területen, a fotomontázs te­rületén dolgozik. Ezen új mű­vészi eszköz segítségével gya­korol társcdalomkritikát. Tánto- ríthatatlanul a munkásosztály oldalán leplezi le a weimari köztársaság háborús uszítást." John Heartfield emigrációba kényszerült a hitleri fasizmus ideje alatt. Az USA-ban élt ha­láláig. Kiállítása, a 34 tablóból álló kópia-anyog, május 5-ig te­kinthető meg. mos eredményét felhasználtam a munka során. — Mi volt műve kiinduló pontja? — A gazdasági fejlődés egyenlőtlensége gondolatából indultam ki. Azt próbáltam ki­deríteni, hogy az ország egyes tájai mint léptek be a tőkés termelés kibontakozásával ki­alakuló országos piacba. Mun­kám igyekszik rámutatni azok­nak a fejlődésbeli különbsé­geknek az okaira, amelyek olyan nagy szerepet játszottak nemcsak a reformkor qazdasá- gi életében, hanem kihatottak a korszak társadalmi viszonyai­ra és politikai küzdelmeire is. Az összehasonlítás érdekében figyelembe vettem a szomszéd­államok gazdasági fejlődését is. — Hány részre bontotta ér­tekezését? — Négyre. Az elsőben o feudalizmus válságáról és a kapitalizmusnak az 1790—1848. közti időben való kibontakozá­sát elősegítő gazdaságpolitiká­ról szólok, majd a kereskede­lemnek a XVIII—XIX. század fordulóján történt hatalmas változásairól írok, végül a me­zőgazdaság és az ipar kerül sorra. — Témájával kapcsolatosan a Habsburg-monarchia szere­péről ellentétes vélemények alakultak ki. Mi az ön felfo­gása? — A Habsburg abszolút mo­narchia a XVIII. század máso­dik felében külkereskedelmét igyekezett fokozni. Iparát, kü­lönösen a bányászatot és a manufaktúra-ipart erősítette, a mezőgazdaságot pedig — tel­jesítőképességét növelve — az előbbi kettő fejlesztésének szol­gálatába állította. Magyaror­szággal szemben a fejlesztést a mezőgazdaságra korlátozta, annak mezőgazdasági nyers- anya_2.ellátó szerepet szánta. Az iparnak és a kereskedelem­nek az osztrák örökös tarto­mányok javára végrehajtott monopolizálása ellenére Ma­gyarországon hasznos reform- intézkedéseket hajtott végre. A francia forradalom hatásától megrettenve azonban a bécsi udvar reakcióssá vált. — A magyar társadalmi osz­tályok hogy viselkedtek a tár­gyal'. időszakban? — A nagybirtokos arisztok­rácia a reakciós abszolutizmus éveiben is élvezte az abszolút uralkodók támogatását. Csak annyiban fordult vele szembe, hogy a birtokain termelt áru- mennyiséget értékesíthesse, s ezért az örökös tartományok és Magyarország közti vám­határ eltörlését kívánta. A robot vagy dézsma eltörlésé­ben viszont az „arisztokrácia romlását” látta. — fs Széchenyiek? — Széchenyi és osztályának néhány tagja felismerte, hogy a fejlődés nemcsak az ősiség eltörlését követeli, nemcsak a szabad földtulajdont, hanem a szerződéskötésre feljogosított szabad, törvény előtt egyenlő személyeket is. E két fogalom azonban ekkor már a polgári, a tőkés állami berendezkedés alapkövetelménye volt. — A belső piac fejlesztése megkövetelte az ipari terme­lés kiszélesítését. Volt-e ennek akadálya? — Igen. A termelés kiter­jesztése megindította a céh­tagok közti versenyt, amelyet a céhek ki akartak küszöböl­ni. A haladó középnemesség és az értelmiségi kisnemesség közigazgatási intézkedésekkel a céhtagok számát növelte, másrészt a céhen kívüli ipar­űzést is lehetővé tette, de a céhek eltörléséig nem jutottéi. A céhek tiltakozása ellenére is a reformnemesség szabaddá tette a gyáralapítást — Nyilván a kereskedelem szervezetének kiépítése is aka­dályokba ütközött. — A kereskedők számának növelése a szab. kir. városok tanácsától, a megyétől, illetve a földesúrtól függött. A kon­kurenciától félve a céhek és a kereskedőtestületek nehezí­tették a kereskedők számának növelését. A reformnemesség azonban kivívta a kereskedői tevékenyséq szabad folytatá­sát Törvényeik azonban közel sem hárították el az akadá­lyokat a gazdasági fejlődés elől. Ehhez 1848-nak kellett jönnie. — Végezetül megkérdezzük, nyomtatásban is olvasható lesz-e értékes tanulmánya? — A készülő 10 kötetes Ma­gyar történet 5. kötetében lót napvilágot e munkám. (-thisz) 100 halvaszületett leánygyer­mek esik. Ennek ellenére élve- születéskor még mindig a fiú­gyermekek vannak többségben. Ez a különbség azonban las­san kiegyenh'tődik. Mire a két nem képviselői elérik a 20—25. életévet, már egyenlő az ará­nyuk. Ez az egészséges arány később, különösen idős korban a nők javára tolódik el. (gy Raymond Pearl biológus egy­szer kiszámította, hogy 100 000 élveszületett leánygyermekből 2281 a 90 évet vagy még ma­gasabb kort is elért. 100 000 élveszületett fiúgyermekből vi­szont csak 1523. A dók és férfiak biológiai és életmódi különbségeire vo­natkozóan alapos tanulmányo­kat végeztek. Vannak, akik azt állítják, hogy a modem civili­záció az életmódot illetően a nőknek kedvez, s ezért hosz- szabb az átlagos életkoruk. Hozzáteszik, hogy a modern technika a nők erejét nagy­mértékben megkíméli. Azt is tapasztalták, hogy a nők a betegségekkel szemben sokkal ellenállóbbak, mint a férfiak. Másrészt a leánygyer­mekek és a nők sokkal kevésbé vannak az élet folyamán ve­szélynek kitéve, mint a férfiak. Megfigyelték, hogy az ál­latvilágban is túlélik a nősté­nyek a hímeket. Talán az olasz tudósok jár­nak legközelebb az igazsághoz, akik szerint a különbség bioló­giai okokra vezethető vissza. A női szervezet könnyebben al­kalmazkodik a külső körülmé­nyekhez. Német tudósok a vi­lágháborúra utalnak, amely több férfit követelt, áldozatul, mint nőt Igenám, csakhogy a nők olyan országokban is to­vább élnek, amelyek nem vi­seltek háborút. Más a helyzet a kevésbé ci­vilizált országokban, és a pri­mitív népeknél, ahol a nők életereje gyorsan kimerül. Ne­héz munkát végeznek, korán kötnek házasságot, és a túl­ságosan gyakori szülés időelőtti öregedést okoz náluk. Ráadá­sul hátrányos társadalmi hely­zetben vannak. Ami a férfiakat illeti, az ő életük különböző veszélyeknek van kitéve. A foglalkozási ár­talmak, és a foglalkozási be­tegségek több férfit sújtanak, mint nőt. A férfiak között kü­lönösen elterjedt az alkoholiz­mus, és egyéb káros szenve­dély, amely növeli a különbö­ző betegségekre való hajlamos­ságot. A mai foglalkozással járó rohanás, tülekedés, a pénz utáni hajsza, az állandó fe­szültség megrövidíti a férfiak életét Korunk egyik legelterjedtebb betegségében, a koszorúér bán- talomban sokkal, de sokkal több férfi hal meg, mint nő. Ez talán azzal függ össze, hogy a férfiak a keringési betegsé­gekkel, mindenekelőtt a vérnyo­másos betegségekkel, és a koszorúér bántalmakkal szem­ben érzékenyebbek. Hogy ez miért van így, azt nem tudja senki.. Egyes francia tudósok vi­szont úgy vélik, hogy a férfiak közül elsősorban azért halnak meg olyan sokan, mert iszáko­sak. Az emberi élet, hála a mo­dern higiénének, a javuló szo­ciális helyzetnek, és az orvos- tudomány fejlődésének, meg- hosszabodott De hogy a nők miért vannak az élettartam te­kintetében előnyösebb helyzet­ben, mint a férfiak, erre a kér­désre a kutatók még nem ad­tak végleges és elfogadható választ /

Next

/
Thumbnails
Contents