Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-26 115. szám

Perczel lános munkáiból kiállítás nyílt Nagykanizsán Á legidősebb pásztorfaragó A harmincas évek derekán Madarassy László könyvet írt Művészkedő magyar pásztorok címmel. A könyv tizenkét fara­gópásztort mutatott be. Közü­lük hárman még ma is élnek. Holler János Baranyában, Szentlászlón, Kálmán István Balatonfenyvesen és Perczel János Zalában, Nagyradán. Gyermekkora óta farag Perczel János ma nyolcvan­nyolc éves. így emlékezik visz- sza gyerekkorára: — Az édesapámat a bika agyongázolta. Az édesanyám megmaradt másállapotosan. Én három éves voltam, amikor az édesanyám meghalt. Akkor aztán senkim se volt. Se szülő, se testvér, se senki. Akkor cse­léd lettem. Fekvőhelyem nem volt. Az istállóban, a jászol alatt adtak helyet, mint a ku­tyának. Hét éves koromban el­vitt egy ember kanászbojtár- nak... Tömésfalú, téglapadlózatú házban él. Magánosán. A ház egyetlen szobából áll. A sarok­ban dobkályha. Magyarorszá­gon a falvak villamosítása már régen befejeződött, de Perczel János házában még petróleum- lámpa ég. Egy jólelkű, húsz­éves lány, Varga Ibolyka gon­dozza. Napközben a szövetke­zeti varrodában dolgozik, reg­gel befűt, este vizet hoz, főz az idős emberre. Perczel János dunántúli, za­lai falvakban, pusztákon pász- torkodott. Egész életét állatok mellett töltötte. írni-olvasni nem tanult meg. 1912-ben megnő­sült. Az első világháború ide­jén elvitték katonának. Később Szentpéterúron, Orosztonyban, Galambokon volt pásztor. Idős korában Nagyradán állapodott meg. Gyerekkora óta farag. — Elkezdtem nyolc éves ko­romban. Egy ostornyelet csinál­tam — emlékezik visza. — Az­tán annyira íaragtam, hogy azt mondta a gazdám: „Gyerek, ne faragj mindig, nem lesz be­lőled rendes ember." Én meg azt mondtam neki: „Amikor délben maga lefekszik, én fara­gok. Éjjel, amikor maga átúszik, én ébren vagyok." Életében megszámlálhatatlan sok és sokféle tárgyat készített: ostornyelet, borotvatartót, tük­röst, dobozokat, képkereteket, gyufatartót, szenteltvíztartót, fe­születet, emberi alakokat. Ked­velt eljárása a domborúfaragás, de ismeri a spanyolozás, a kar­colozás, az ólomberakás tech­nikáját is. Faragásra főleg jám­bor iharfát, ezüst iharfát, szarut, kobaktököt hosznál. Legfőbb munkaeszköze a késborotvából készített bizsók. — Milyen virágokkal díszí­ti tárgyait? — kérdezem. — Legszívesebben bujkáló virágot, úszókavirágot, rozma­ringot, katalinvirágot, vagy fe­hér liliomot faragok — mondja. Munkáit a zalaegerszegi, a nagykanizsai, a keszthelyi mú­zeum és magánszemélyek őrzik. A tárgyairól készített fényképek, bekerültek különféle kiadvá­nyokba (például Manga János: Magyar pásztorfaragások, Len­gyel Györgyi: Fafaragás), gyakran nevének említése nél­kül. 1974-ben a népművészet mestere címmel tüntették ki. A népművészetet sokáig név­telen, kollektív művészetként kezelte a száktudomány. (A múzeumi katalógusokban pél­dául a begyűjtött tárgyak ké­szítőinek nevét csak ritka eset­ben jegyezték föl). Ma már tud­juk, hogy a népművészetben ugyanúgy egyéniségek, sajátos stílusjegyeket hordozó alkotók vannak, mint az ún. magasmű­vészetben, a grand-art-ban. Ne­vükről ismert mesefákról, nóta­fákról tudunk. A pásztorfaragás is a népművészet olyan terüle­te, ahol a legkiválóbb alkotó­kat sajátos stílusjegyek, egyéni motívumok jellemzik. Perczel János tárgyairól messziről fölismerhető, hogy ki készítette. Motívumvilága, fara- gási technikája egyéni vonáso­kat tükröz. Ez a motívumvilág, az elemek kombinációs rend­szere, az alkotó fantáziájának működése akár egzakt módon leírható, képletbe foglalható, Egyszóval: Perczel János művé­szete tudományos földolgozás­ra vár. Egy ilyen munka megkezdé­sének legjobb föltétele, előkészí­tője: tárgyainak számbavétele, együttes bemutatása. Perczel János műveiből Nagy­kanizsán, a Dunántúli Kőolaj­ipari Gépgyár Erkel Ferenc művelődési házában vasárnap kiállítás nyílt. A bemutatott mintegy félszáz faragott mun­kát fotók, rajzok, az idős pász­torfaragó személyes használati tárgyai, szerszámai egészítik ki. Mindig egészségesen Perczel János háza Nagyfa- dón a falu felső végén, egy mély horhos szélén áll. A hor­host régen a szekerek és a le­futó vizek koptatták ki. Sze­kerek már nem járnak errefelé. A löszmélyút két partját benőtte a gaz. Fafaragószerszómait Perczel János néha ma is kézbe veszi. Most éppen egy elmés szerke­zetű egérfogót fabrikál deszka­lapocskákból. — üveg lesz a teteje — mondja. — Felülről majd lát­ni fogom, hány iutkosik ben­ne... Hosszú életének titka felől faggatom. — Még náthás se voltam — mondja. — Legkedvesebb éte­lem a mácsik . . . Hogy a bort szeretem-e? Életemben még nem rúgtam be. . Fogat is magam húztam. Az ajtókilincs­re egy spárgát kötöttem, a má­sik végét meg a fájós fogam­ra. Aztán jól bevágtam az aj­tót ... Már sokan mondták: Mért nem költözöm a városba? De még a szagát se birom ott az utcáknak ... Tüskés Tibor Amfora Kövesd- pusztán Római kori égetőkemencékre találtak a Bátaszéki Cserép- és Vázkerámiagyár kövesdpusztai agyagbányája új szelvényének megnyitása közben. A kemen­cék előteréből fazekak, tálak, korsók, amforák, bögrék kerül­tek elő, melyek ismét gazdagí­tották a szekszárdi Balogh Adám Múzeum római kori gyűj­teményét. Regölyben az iskolai torna­terem építése közben egy ha­talmas méretű agyagedény da­rabjai kerültek elő a napokban. Dr. Rosner Gyula régész meg­állapította, hogy mintegy két­ezer éves kelta korongolt-hom- bár, azaz terménytartó, A szek­szárdi múzeumban újból össze­ragasztják és kiállítják a nagy edényt, melyben jószerével egy tízéves gyermek is elbújhat Bemutató Kaposváron Csillag a máglyán Reméljük, Pécsett is mielőbb láthatjuk „... Jaj Csokonai kráter-se­be Edit Piaié I Jaj Petőgi dár­da-sebe Van Gogh sebe / Jaj Majakovszkij ruszki medve-se­be I Jaj az Attila MÁVAG-je- gyü árva sebe / Jaj Radnóti golyó-füstös tarkó-sebe / Jaj Dylan Thomas tövises szeme­sebe / Jaj a kerub Kondor or- kánhuzatú sebé j Jaj kikkel a föld s az űr lesz tele / Jaj a jeltelenek örökösen izzó se­be . .Nagy László gyönyörű költeményét olvasom a műsor­füzet elején. Mottónak szánták, nem annyira „eligazásul”, in­kább aláhúzva, kiemelve, hogy ez a darab és ez az előadás csupán témájában, cselekmé­nyében történelmi. Jelentésé­ben egy az egyben a máról szól. Korunk, szocialista jelenünk hétköznapjaiban felizzó kérdé­seket szólaltat meg Süfő And­rás megrendítően szép drámá­ja, amik Zsámbéki Gábor ren­dezésében fölerősödve kopog­tatnak tudatunk, lelkiismeretűnk előtt. A továbbgondolás, a vá­laszkeresés, a válaszadás fele­lősségét hangsúlyozva. Miről van szó? Sütő András eddigi legéret­tebb színpadi alkotásának, a Csillag a máglyáénak záróje­les alcíme: Kálvin. Zsámbéki rendezésében a nagysikerű ka­posvári bemutatónak ez le­hetne: Szervét és Kálvin. Azaz olyan előadást látunk, ahol fokozatosan Szervét Mihály re- formátori és emberi tragikuma kerül a középpontba és rokon- szenvünk minden érzésével mé­lyen a szívünkbe. Kálvin pedig — a tények történelmi hitelét is követve — emberfölötti ará­nyú zsarnokká süllyed vagy magasodik a reformáció pol­Albert Istvánra emlékezve Harminckilenc évvel ezelőtt, április 26-án halt meg Albert István, a Tanácsköztársaság őszinte híve és igaz szavú pro­pagandistája. Politikai .mun­kásságát a volt hegyháti járás (ma sásdi járás) egyik kis fa­lujában, Kisvaszaron kezdte, ízig-vérig néptanító volt, aki nemcsak az iskola falai között, de iskolán kívül is hivatala magaslatán állt a nép tanítá­sában. 1919-ben, amikor győzött a munkásság forradalma, a szer­kesztésében megjelenő poli­tikai hetilapot, a Sásd és Vi­déké-t a Tanácsköztársaság szolgálatába állította. Tájé­koztatásával egyszersmind szolgálta a Tanácsköztársa­ság ügyét, a hegyháti járás gazdasági . és kulturális fel- emelkedését, a nép általános műveltségének emelését, nem kevésbé politikai tájékozott­ságát A Tanácsköztársaság á lapot Baranya vármegye és a hegyháti járás hivatalos lap­jává minősítette. Albert Istvánt, a Tanács- köztársaság bukása után a mágocsi rendőrség letartóz­tatja, átszállítják a hírhedt Kaposvári Állami ügyészségi Börtönbe. 1920. március 13-án hozzák meg az ítéletet, fegyel­mi, munkaköréből történő el­bocsátás, testi és lelki meg- nyomorítás. A lánglelkű tanítónak az utókor méltó emléket állított, a Sásdi Állami Általános Is­kola az ő nevét viseli, az is­kola udvarán ott áll a szobra. Az Albert Istvánnal kapcsola­tos dokumentumokat és emlé­keket pedig a Sásdi Járási Művelődési Központ honisme­reti szakköre gyűjti. Vajda József Kálvin: Rajhona Adóm gári áramlatának védelmében, a háromüágfagadó spanyol or­vostudorral szemben, aki más utat választott és hirdetett a kereszténység megújítására, kegyetlen tűzhalálában is a gondolat szabadságának em­beri jogát hirdetve. A reformá­ció viszont Kálvin tanításaiban vitte előre az emberiség ügyét, és nem a megosztottság elle­nére, hanem az eszme egysé­gének erejével. Kérdés, adott történelmi helyzetben az egyet­len járható út volt-e a mág­lya olyan humanista tudós számára, aki mellesleg a tüdő vérkeringésének is a fölfedező­je. A kérdés bennünk marad... Döbbenetes előadás. Nagy­szerű dráma, szuggesztív ere­jű rendezés, amely — a kettő együtt — nem órákig, de napo­kig a hatalmában tart, felka­var, önvizsgálatra késztet. So­ha talán ilyen . katartikus él­ményben nem volt részem, s ha most nem rövid színházi jegyzet, hanem átfogóan elemi- ző kritika volna a feladatom, alighanem kétszer el kellene olvasnom a drámát, legalább még egyszer megtekintve a kaposváriak ellentmondásossá­gával is a legjobbak közül va­ló előadását, amelynek vala­mennyi szereplője tehetsége maximumát nyújtotta — kitűnő rendezői összehangolásban, A legnagyobb meglepetés Rajho­na Adám Kálvinja, mellette a legtöbbet ígérő viszont Koliai Róbert, a premieren még nem teljesen kiérlelt, izgalomtól még el-elfúló, mégis a leginkább felkavaró alakítása Szervét Mi­hály szerepében. Bizakodunk, hogy ezt a kü­lönös izzású produkciót — a két színház csere-megállapo­dása jegyében — mielőbb a pécsi nézők is megismerhetik. (w. e.) Fotókiállítás Bajén Bács-Kiskun megyében az amatőr fotósok közös kiállításá­nak házigazdája Baja város. A József Attila Művelődési Köz­pontban megnyíló kiállításra mintegy 25 szerző nevezett, ösz- szesen 107 képpel. A megyei fotókiállítást Báes- Kiskun megye más területén, te­lepülésein is bemutatják. A ki­állítás megnyitójára május 2-án kerül sor és 21-ig tort­I Pszichiátriai felmérés a Dohánygyárban Száz nő közül harminckilenc ideges Otthonról hozzuk a szívpanaszokat Mit tesz, ha nem sikerült, amit csinált? Elkeseredik? Dü­höng? Máskor jobban igyek­szik? . . . Drukkolós természetű ön? Görcsöt, gombócot szo­kott-e érezni a torkában?.,. Ezeket, és ehhez hasonló kér­déseket tettek fel a közel­múltban a Pécsi Dohánygyár dolgozóinak - kérdőívek segít­ségével. A háromszáznyolcvan­egy választ - 280 nő és 101 férfi önvallomását — aztán a megfelelő kódok alapján fel­dolgozták. A kép eléggé riasztó. A nők — idegesebbek... A dohánygyári dolgozók pszi- chometriai és pszihiatriai szű­rővizsgálatát dr. Pelchl Ágota, dr. Ozsváth Károly és dr. Pör- czi József orvosok végezték el, az Ozsváth-féle önjellemző szűrővizsgálati teszttel. A kér­désre, hogy milyen idegállapo- túak a dohánygyári munkások, a teszt pontos választ adott A húsz kérdéscsoport három-há- röm kérdésére a megfelelő szö­veg aláhúzásával kellett vála­szolni. Tudni kell azt is, hogy a gyár dolgozóinak kétharmad része nő, s nem megterhelő — hanem inkább könnyű munkát végeznek. De a munkavégzés eléggé egyhangú, monoton, a dolgozóknak zaj-, hő- és por­ártalmakkal kell felvenniük a versenyt. S még egyet: a fér­fiak között aránylag több a szakmunkás, mint a nőknél. A tesztek megválaszolását követően az orvosok úgyneve­zett mélyinterjús módszerrel pszichiátriai vizsgálatokat is végeztek. Egyenként kérdezték ki a vizsgálatban résztvevőket, s az így kapott eredményt a teszttel összehasonlították. A szűrővizsgálat mindent kizáró­an bizonyította: korunk beteg­sége a neurózis, ott van min­denütt. Minden száz nő közül 39 (!) ideges természetű a gyárban, míg a férfiaknál csak 6 (!) ideges ember akadt a száz megvizsgált között (Hoz­zátenném: hasonló vizsgálato­kat különböző gyárakban, in­tézményekben már mások is végeztek, s az eredmény döb­benetesen megegyezik. Nem kell tehát nagy bátorság ah­hoz, hogy megkockáztassuk: a neurózis, főleg a nők beteg­sége.) Honnan erednek a gondok? Tehát a tesztek eredményei nem lepték meg a vizsgálatot végzőket. Ezt várták. Annál in­kább meglepő volt a gyárról alkotott vélemény. A dolgozók döntő többsége szereti munka­helyét, jól érzi magát a gé­pek között: mondván, a port, a zajt és a meleget meg lehet szokni. A munkahelyi légkör, a szalagon-gépeken dolgozók egymáshoz való viszonya is jó, segítik egymást akár munka­helyi, akár otthoni gondok megoldásában. (Hozzá kell tenni, hogy ezeket a vélemé­nyeket támasztja alá az is, hogy a Pécsi Dohánygyárban a vizsgálat időpontjában, 1973 és 1975 között a gárda stabil volt, — a dolgozók többsége törzsgárdatag.) A következtetés szintén egy­értelmű: a Pécsi Dohánygyár­ban nem munkahelyi probléma tehát a neurózis. (Bár a mun­kahely is tesz az idegekre adott esetben néhány „lapát­tal".) Az otthoni környezetala- kítja ki az idegességet, a csa­ládban van a gyomorbántal- mak, vérnyomásproblémák, szé­dülések, szívpanaszok gyökere. Itt jelentkezik a nők fokozott megterhelése, s hadd kockáz­tassak meg egy megjegyzést: a férj, főleg a munkáscsalá­dokban húzza ki a ház körüli teendőkből magát. (Adott eset­ben a környező kocsmák sűrű látogatásával.) És a vizsgálat egy másik eredménye: a neu­rózis kialakulásában az isko­lázottságnak döntő szerepe van. Mert ha az iskolai vég­zettség szempontjából rangso­roljuk a vizsgáltakat, kiderül: a csak nyolc általánost, vagy annál kevesebbet végzettek kö­réből kerül ki a neurózisosok döntő része. Hol kamatoztatható? A vizsgálatsorozat feltétlenül nagy munka volt, feldolgozását segítette a DÉDASZ Számító- központ kollektívája is. De vé­gül is elkészült ez a tükör, amely a gyár „neurózis-hely­zetét” tárja elénk, érthetően, világosan. A kérdés kézenfek­vő: vajon a dolgozók pszicho- metriai és pszichiátriai szűrő- vizsgálata segít-e a munkahelyi légkör további javításában? Vajon van-e gyógyulás? Vajon a munka termelékenységét mennyire befolyásolja ez? Ál­lítható-e valaki súlyos idegi­panaszokkal milliókat érő gép mellé? Tudjuk-e a táppénzes napok számát e felmérés se­gítségével befolyásolni? Ezeket a kérdéseket majd a vállalat vezetősége válaszolja meg esetenként. Mert bizonyá­ra megtalálják a módját an­nak, hogy az eléjük tett „kin­cset” kamatoztassák. K. F. A VÖRÖS CSILLAG MG. TSZ, KÉTÚJFALU felvételre keress műhely- és karbantartási munkákra, valamint MGF—OB típusú száritókezelői munkára • mezőgazdasági gépszerelőket, • lakatosokat, • villanyszerelőket, • autószerelőket, • vizvezetékszerelőt ILLETMÉNYFÖLDET BIZTOSÍTUNK! CENTRBM iH, 9ÉTFÍ! 1976. ÁPRILIS 26-AN 20 SZÁZALÉKOS VISSZATÉRÍTÉS MINDEN MŰANYAG ÁRU, NŐI NYLON NADRAG BAKFIS NYLON KOMBINÉ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents