Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)
1976-04-03 / 93. szám
1976. április 3., szombat Púnantűlt napló 3 Javítani kell sertéshüsba! ax ellátást Kocaakció a kistermelőknek Megkezdődtek a szerződés- kötések Mindenki észrevette és beszédtéma, hogy a két év előtti bőséghez képest, megcsappant Kísérlet Peremartonban Folyékony műtrágya A mezőgazdasági üzemek, főleg az iparszerü termesztési rendszerek, mind gyakrabban sürgetik a vegyipart a hagyományos por alakú, illetve granulált műtrágyákon kívül a folyékony műtrágyák előállítására is. Ennek számtalan előnye már ismeretes. így például a folyékony műtrágya juttatható legegyenletesebben a talajba és felhasználása is gazdaságosabb bizonyos növénykultúráknál. A mezőgazdaság sürgetésére a Peremartoni Vegyipari Vállalat nagyszabású kísérlethez kezdett, amely eredményeképpen a laboratóriumban már előállították az új folyékony műtrágyát, s rövidesen megkezdik kísérleti gyártását is. A kísérleti meny- nyiséget a további mező- gazdasági kipróbálásokon túl arra használják, hogy megkeressék a tárolására, talajba juttatására legalkalmasabb edényeket, gépeket. A tervek szerint a folyékony műtrágya szállítására, tárolására, fel- használására, valamint gyártására vonatkozó kísérletek az ötödik ötéves terv során befejeződnek, és’ 1980-tól már nagyüzemi méretekben gyárthatók és alkalmazhatók a folyékony műtrágyák. Ez az új talajtáplálék nem azonos a forgalomban lévő folyékony levéltrágyákkal, hiszen azok nem a talaj táp- erejét pótolják, hanem a növény közvetlen gyarapodását gyorsítják. a boltok sertéshús-kínálata. Az ellátás csak akkor javulhat, ha mielőbb visszaállítjuk a kistermelők korábbi koca- és sertés- tartási kedvét, amely az elmúlt időszakban alaposan visszaesett. Két év alatt országosan 130 ezerrel csökkent a kistermelőknél a kocaállomány. Megyénkben sem jobb a helyzet. Baranya kistermelői 1973-ban 19-20 ezer kocát tartottak, ez év elején csak 15 ezret, de a legfrissebb jelentések szerint a helyzet tovább romlott. Három hónap alatt újabb 1200 kocát vágtak le a háztájiban. Tavaly az állami kocaakcióban 2 ezer előhasi kocát helyeztek ki a megyében és ezzel együtt ma már alig 14 ezer koca van a kistermelők óljaiban. A megye összes kocaállománya a tsz-ek- kel és az állami gazdaságok állományával együtt kb. 30-31 ezer, — kiderül, hogy mintegy fele a kistermelőknél van. Ebből következik, hogy a sertéshúsellátás felét ők adják. A jövő évi vágósertés mennyisége jórészt a kistermelők magatartásától függ, hogy tovább csökkentik, vagy növelik sertésállományukat. Biztonság és előnyök A kormányrendelet nyomán országosan új akció indult a háztáji és kistermelői sertés- állomány növelésére. Ezúttal nem állami akcióról van szó, hanem arról, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek, tsz-ek, állami gazdaságok és ÁFÉSZ- ek vegyék kézbe a körzetükbe tartozó kistermelők ügyét és ne csak elvileg támogassák, hanem integrálják a kistermelők sertéstenyésztési, -hizlalási és A lakásra várók tudják, hogy leggyorsabban a kőművesek végeznek az új lakóépülettel. Ezután csigalassan hálád a többi. Ugyanis az asztalos-, lakatos-, mázoló-, szerelő szakipari munkák anyag- és időigényesek. A Borsodi Vegyi Kombinát építőipari pvc- termékeivel a lakáskialakítás ütemét akarja gyorsítani. A műszaki és közgazdasági propaganda-hónap keretében a komlói Május 1. Művelődési Házban mutatják be hagyományos és legújabb építőipari műanyagáruikat. A házaik nyomócsöveinek zöme napjainkban a BVK kemény pvc-jéből készül. A Rolp- last műanyagredőnyből az elmúlt négy év alatt több mint negyedmillió négyzetmétert használtak fel. Még alig ismert, pedig alakját megtartja, hő- és hangszigetelő, gyorsan szerelhető, festeni nem kell. Nagyobb közkedveltségnek örvend az előregyártott Portplast műanyagajtó, ami köny- nyű, hőtől, nedvességtől nem deformálódik, rövid idő alatt beépíthető, helyszíni kőműves-,-értékesítési tevékenységét. Az Allatforgalmi és Húsipari Vállalat tehát nem közvetlenül a kistermelőkkel, hanem a nagyüzemekkel és szövetkezetekkel köt szállítási szerződést a háztájiban nevelt vágósertések felvásárlására. Kedvező változás, hogy a termelőszövetkezetek nemcsak tagjaiktól, de a kívülállóktól, a községekben lévő valamennyi állattartótól átvehetnek közös értékesítésre sertést, elláthatja koca-süldőkkel, takarmánnyal kedvezményes áron. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szerződésben kötelezi magát, ez is kedvező változás, hogy a felkínált árusertést késedelem nélkül mindenkitől átveszi, függetlenül a piaci helyzettől és a vágókapacitástól. Eredményt az év végére Baranyában a napokban kezdődött a szerződésikötés a húsipar és a nagyüzemek között. Március 18-án Üjpetrén, 19-én Beremenden kötötték meg a szerződést. Mindkét helyen a termelőszövetkezet vállalta az integrátor szerepét. Ahol a termelőszövetkezet nem tudja vállalni ezt a szerepet, ott az állami gazdaságnak, vagy az ÁFÉSZ-nek kell aláírni a szerződést. Cél, hogy egy kistermelő se maradjon gazda nélkül. Az első lépés a háztáji kocalétszám feltöltése. Ebben komoly feladata van a Megyei Állattenyésztési Felügyelőségnek, amely összehozza a partnereket, az eladót és a vevőt. A feladat, hogy a következő hónapokban mintegy 3 ezer kocasüldőt, illetve kéthónapos vemhes előhasi kocát helyezzenek ki a megye háztáji gazdaságaiba, a kistermelőkhöz. Ez már az év végi húsellátásban kedvezően érezteti hatását, döntően azonban az 1977. évi vágósertés-mennyiséghez járulna hozzá. Módszerek, kezdeményezések A szervezett együttműködési szerződések mellett mindenféle egyéni kezdeményezésnek helye van, ha az a hústermelés növelését szolgálja. A Bábolnai Agrokombinát például egy kocát helyez ki négy süldőért a kistermelőkhöz, akik a kocát ingyen kapják és az árát természetben törleszthetik. Mohácsi-szigeten a Dunavölgye Tsz-nek nincs szakosított sertéstelepe. Itt a tagok a tsz támogatásával háztájiban hizlalnak idén mintegy 4500 sertést, ami egy közepes szakosított te. lep teljesítménye. Boksán a tsz úgy helyezi ki a vásárolt előhasi kocákat a gazdákhoz, hogy azok a közös tulajdonában maradnak. A baksai módszer érdekessége, hogy a malacokat nem azok a gazdák hizlalják meg, akik a kocát tartják, hisz a kisüzemi feltételek különbözők. A bérbe adott kocák tartása és a hizlalás után a tsz bérleti díjat és munkabért fizet a tagjainak. A Szentlőrinci Állami Gazdaság nagyobb mennyiségű kocasüldőt kínált eladásra a háztáji gazdaságoknak. Az ÁFÉSZ - ekhez tartozó sertéstenyésztési szakcsoportok - tíz ilyen van a megyében — a fogyasztási szövetkezetek segítségével a tavalyi 5 ezerről az idén 8 ezerre növelik vágósertés-kibocsátásukat. Minden módszernek létjogosultsága van, a cél az, hogy minél kevesebb kistermelő portáján maradjon üres a disznóól és javuljon a lakosság húsellátása. — Rné — Kiállítás Komlón asztalos-, lakatos- és festő munka nélkül. Az üveg-, vagy műbőrbetétes ajtólap vastagsága mindösze 40 milliméter. Ára április 1-től jelentősen csökken és rövidesen magánosok is vásárolhatják. Legkeresettebb a BVK szekszárdi gyáregységében előállított háromféle Onaroplast burkolóléc. Tavaly csaknem 300 ezer négyzetmétert értékesítettek. A majdnem habkönnyű lécek 47,5, 70 és 80 milliméteres vastagságban készülnek 15—20 színben. Ütéstől nem károsodnak, 135 fők felett zsugorodnak és csak 530 fokon gyulladnak. A nagyobb síkfelületek egyhangúságát megbontják a lécek, alacsony helyiségek térmagasságát vizuálisan tágítják. Színüket, alakjukat megtartják, légkamrás szerkezetük révén kitűnően szigetelnek hő és hang ellen. Bármilyen falra, mennyezetre köny- nyen felerősíthetjük barkácsoló ügyességgel, ezen kívül lambériát, térelválasztót alakíthatunk ki. Fűrész, faipari gyalu, de kés, házi olló is elég a megmunkálásához. A hajszárítóból ráfuvatott leveqővel alakítható, hajlítható. Ahol használják már, ott nem festenek évenként konyhát, gyerekszobát és mellékhelyiséqeket: ultrás vízzel mossák le. A barkácsoló kedvű emberek fürdőszobához a kék, gyerekszobához a narancsszínt kérik, de mind gyakoribb a hétvégi házak falain is. A különböző változatok ára 106—290 forintig Vízgazdálkodás, talajvédelem Eredményes munkát végez a Dráva menti társulat Baranya és Somogy megye hat járásában,, a szigetvári, a kaposvári és barcsi járás egész területén,- a pécsi, a siklósi és a sásdi járás egy részén, ösz- szésen 200 ezer hektár területen működik sellyei székhellyel a Dráva menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. A múlt évi eredmények bizonyítják, hogy jó gazdája hatalmas területének a sellyei társulat. A tervezett 50 millióval szemben 64,7 millió forint értékű munkát végzett a 38 termelőszövetkezetnek, négy állami gazdaságnak, két erdő- qazdaságnak és 43 községi illetve városi tanácsnak. A tervezettnél nagyobb területen véqezték el a ráiuk bízott közcélú csatornák karbantartását, felújítását, és több vízrendezési munkát végeztek a területen működő nagyüzemeknek. A tavalyi nyereséq meghaladja a 14 millió forintot. A Dráva menti síkság 100- 150 évvel ezelőtt még mocsár volt és a közelmúltban is talajvíz károkkal küzdött. A társulat munkája nyomán jelenleg magas szintű mezőgazda- sági termelés folyik. A társulat a harmadik ötéves tervben 90 millió, a negyedikben 245 alakul. Jelenleg Pécshez legközelebb Budapesten szerezhetjük be például a Jászberényi, Budaörsi, Dobozi, Rákóczi úti árusítóhelyen. Egy négyzet- méterre, — a típus szerint — elegendő 12—21 méter léc. A hazai műanyagféleségeknek több mint ötven százalékát állítja elő a BVK. A kombinát 12 országba exportál pvc-t, köztük NSZK-ba. Legfontosabb feladatuknak tekintik az ipar, így az építőipar „műanyagosítósát". Komlói tárlatuk egyik érdekessége a mindössze 20—30 kilogrammos, könnyen elmozdítható, előre összeszerelt műanyag pénztár és fürdőkabin. Ez év végétől megjelenik a hazai piacon a műanyagablak, a jövő év újdonságának szánják a pvc külső homlokzat- burkolót. Több hazai épületen kísérleteznek vele immár három éve és az eddigi próbák beváltak. 1977-től gyártják a pvc tetőhéjat, ami elsősorban a magánerőből építkezőket érdekli majd. — Csuti J. — millió forint értékű vízrendezési munkát végzett. Az elmúlt 15 évben közel 10 millió köbméter földet mozgattak meg, 2270 kilométer csatorna hálózatot építettek és 76 ezer hektár területet mentesítettek a vízkároktól. Korábban a földmunkákat kubikosok végezték. Az utóbbi 10 évben a lapátot felváltották az árokásó, földkotró, csatornanyitó és csőfektető gépek. A negyedik ötéves tervben elvégzett 8,7 millió köbméter földmunkából már csak 660 köbmétert végeztek a kubikosok. A társulat 1967 után kez- delt erőteljesen gépesíteni. Ma a legmodernebb gépekkel dolgoznak. Évente 6,5 millió forintért vásárolnak gépeket, állóeszköz-értékük jelenleg 211 millió forint, ebből a gépek értéke 183 millió. E nagy kapacitás lekötése nem mindig gondmentes, jóllehet nem szűntek meg a vízgondok a térségben, A megrendelők gyakran késlekednek az okmányok beszerzésével, tekintve, hogy az állam 50-70 százalékban támogatja a vízrendezést, a hivatalokban is gyakran elfekszenek az akták. Emiatt főként az év első hónapjaiban állnak az értékes gépek. Gyakran kénytelenek kimenni érdekeltségi területükről, hogy lekössék kapacitásukat. Januárban a Csepel-szi- geten alagcsöveztek. Alagcsö- vezésben országos hírnevet szereztek. A Kertészeti Egyetem megbízásából kísérleti almáskertet létesítenek a szigeten, amihez 7 ezer méter műanyag csövet fektettek a talajba. Érdekes feladatot kaptak Sumonyban a Bikali Állami Gazdaságtól, ahol halbölcsődéket építenek. Most már felvonultak a területre is. A gépek dolgoznak a veszélyeztetett termelőszövetkezetek tábláin, hogy a tavaszi vetés előtt mentesítsék a területet, lefektessék az alagcsöveket. Gyorsan és jól dolgoznak, ez az üzemek véleménye. Munkájuk haszna az idei termés eredményekben jelentkezik. Az ötödik ötéves tervben minőségileg is nagyobb feladat vár a társulatra. A klasszikus értelemben vett vízrendezés helyett a mezőgazdasági üzemek egyre inkább komplex meliorációs igényekkel lépnek fel, amiben nemcsak a víz elvezetését, de a vízhasznosítást is beleértik. Lényege, hogy a levezetett vizeket tárolják és szárazság esetén öntözésre hasznosítják. A terület topográfiai és hidrológiai adottságai 13 millió köbméter víz tárolására adnak lehetőséget, amiből közel 20 ezer hektár öntözését lehetne biztosítani. A termelési rendszerek 100-200-300 hektáros táblái távlatilag nem engedik meg a terület külszíni csatornákkal való felszabdalá- sát. Ezért a belvíz levezetésének a föld felszín alatt kell megtörténnie, a jövő az alag- csövezésé. A társulat 1971-ben kezdte meg az alagcsövezést, a negyedik ötéves tervben 982 kilométer alagcsövet fektettek le. A számítások szerint 40 ezer hektárra tehető az a terület, amit a jövőben a térségben részlegesen vagy teljesen alagcsövezni kell. Ezzel együtt gondoskodni kell a vízrendezett talajok termőképességének növeléséről. Altalaj lazítást és talajjavítást mintegy 100 ezer hektáron igényel a társulat térségében a mező- gazdaság. Emellett el kell végezni mintegy 6700 kilométer hosszú közcélú és üzemi vízelvezető csatorna építését. E sok munka nem fér bele a társulat ötödik ötéves tervébe, de mutatja a távlatot. Idei tervük 66 milliós, 1980-ig ösz- szesen 322 millió forint értékű munkát végeznek. . — Rné — Koca malacaival Velösy Ödön királyegyházai háztájijában. Csöfektetés a szentlörinci tsz-ben.
