Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-22 111. szám

1976. április 22,, csütörtök PünQnmn napló 3 A szigetvári járásban 1975- ben megszüntették az utolsó cigánytelepet. 1961-ben a te­lepek száma 19 volt. Hogyan történt ennek a nagy ered­ménynek a megvalósítása? A 479 cigány családból 126 csa­lád tanácsi és szolgálati lakást kapott, kedvezményes telekjut­tatást a városban: 353 család saját erőből, vállalati segítség­gel, OTP kölcsönnel épített, vagy vásárolt lakást. E pár mondatos megállapí­tásban tervszerű munka, óriási erőfeszítés, segíteniakarás, meg­értés és emberség van, A telepek felszámolása csak első lépése a felemelkedésnek, a második szakasz most kezdő­dik. Új szokások A telepek megszüntetése, a falvakba történő állandó letele­pedés a múlttal szemben fej­lődést jelent, mert olyan kör­nyezetbe kerültek a cigányok, ahol a régi szokásokkal foko­zatosan felhagynak, az újakat lassanként átveszik. (Pl. a sze­mélyi tulajdon tiszteletben tar­tása, az állandó munkaválla­lás, az egymásközötti érintkezés kulturáltabb formája, a tankö­telesek rendszeres iskolába já­rása. örvendetes tény, hogy a be­települtek jó része, megfelelő jövedelemmel és jó beosztással gazdálkodva lakásában belső átalakítást végez. Ragaszkodik a fürdőszobához, a szobákat modern bútorokkal rendezi be, háztartási gépeket vásárol, sőt a régi tv-t újra cseréli. Ennek szép példája Dencsháza, ahol 43 cigánycsalád mintaszerű éle­tet él, de említhetem Nagy- dobszát, Kétújfalut. E csalá­doknál a külső tatarozás is igénnyé vált. Ezek már „be­illeszkedtek", elérték a nem cigány lakosság átlagos gaz­dasági, kulturális színvonalát. Rendszeresen dolgoznak, és felhagytak a falu lakosságától elkülönülő ősi cigány életfor­mával. Az integrációnak ez a foka a 30 év eredménye. Nagyobb probléma van azok­kal, akiket „beilleszkedők" né­ven nevezünk, akik letelepedtek a falvakban, városokban, de a helyi lakosságtól elkülönülten cigány utcában, vagy cigány soron élnek. Pl. Gyöngyösmel­lék, Ady Endre utca, Rózsafa, Patapoklosi, Kétújfalu. Többnyi­re alkalmi munkát végeznek. Részben emiatt, valamint a nagy családlétszám következté­ben gazdasági helyzetük sok­kal nehezebb, kulturális szín­vonaluk alacsony. Míg az előbbi csoportoknál a családtervezés bizonyos formái már érvényesülnek (2—3 gye­rek), a falu társadalmába va­ló beépülés igen intenzív, amit egyesek névváltoztatás iránti kérelme is igazol. A második csoportnál sem­miféle családtervezést nem ta­pasztalunk, sőt bizonyos vonat­kozásokban még nagyon kísért a múlt (alkoholizmus, perpat­var, táplálkozás céljára elhul­lott állatokat is felhasználnak). Ezek nagyobb részt nagycsalá­dosok. A járásban 15 cigány nagycsalád 870 fővel szerepel. De ezek között van a ve­szélyeztetett családok nagy ré­sze is. 33 család, 254 fővel. Eb­ben az esetben a gyerekek előbb-utóbb állami gondozás­ba kerülnek, a többiek számá­ra pedig az állami segélyke­ret bizonyos formában enyhíti a nélkülözést. Itt élni kell a törvény által biztosított lehető­ségekkel: a munkakerülőkkel szembeni kényszer alkalmazá­sa, illetve az iskolakerülőkkel szemben a családfő bünteté­se. Emelkedő iskolázottság A járásban alakultak ki e réteg gyermekeivel való alapo­sabb törődés különböző for­mái. Egésznapos iskola Dencs- házán, az' iskolára való előké­szítés különböző módozatai: is­kolára előkészítő egész tan- íves foglalkozás, óvodai elhe­lyezés. A szigetvári járásban a legmagasabb a cigány óvo­dások aránya — 10,9 százalék. Legtöbb a cigány óvodások száma Rózsafán és Nagydob- szan. Az óvodáskorúak 50 száza­Felszámolták a cigánytelepekéi a szigetvári járásban léka van óvodában Mozsgón és Somogya pátiban. Az iskoláztatással kapcsolat­ban a megye tanulóinak 11,6 százaléka volt cigány 1970/71- ben. 1974/75-beh 12,9 százalék­ra emelkedett. A szigetvári já­rás viszonylatában ez az arány sokkal nagyobb, mert 1970/71- ben az össztanulók 19,1 száza­léka cigány, 1974/75-ben 21,6 százalékra emelkedett. A kiemelkedés fontos ténye­zője a gyermekek beiskolázá­sa, valamint a Vili. osztály el­végzése és a továbbtanulás. A jelen tanévben a tankötele­sek beiskolázása 100 százalé­kos volt és ebből 90 százalék rendszeresen jár iskolába. Ez nagyrészben a pedagógusok ér­deme. A cigány tanulók több­sége a múltban az alsó tago­zatban megrekedt, míg 1970- 71-ben a cigány tanulók 70 százaléka volt alsótagozatos, addig 1974/75-ben már csak 63,6 százaléka. Ez is emelkedő tendenciát mutat. Még mindig kísért a bukás, amelynek oka nyelvi problémák, az otthoni szűkös mód a tanulásra, a gya­kori mulasztás és az iskolára való éretlenség. A szervezett törődés módoza­tai : felzárkóztató cigány osz­tályok - a jelen tanévben 5 - cigány napközi és napközis csoportok létrehozása, differen­ciált foglalkozás, pótló foglal­kozás, jó munkájuk elismerése, úttörő megbízatások, családlá­togatás és talán a leghatéko­nyabb az egyéni foglalkozás. Az iskoláztatás elősegítésének legjobb formája az egész napos iskola. A másik ilyen forma a napköziotthonos foglalkozás, a jelen tanévben a cigány tanu­lók 36,6 százaléka napközis. Még jobb forma a diákotthon. A 411 diákotthonos tanuló 17,7 százaléka cigány, az almamel- léki diákotthon 50 százaléka cigány, az ibafaick 1/3-a ci­gány. A hagyományos cigány élet­mód alapján a szülők nagy ré­sze az iskolával kapcsolatban csak az írás-olvasás elsajátítá­sát tartja fontosnak. A fiúk segédmunkásnak jelentkeznek, hogy mielőbb keressenek, a lányok férjhez mennek, illetve napszámosokká válnak. Éppen a szigetvári járás jó példája mutatja, hogy egyre többen végzik el az általános iskola Vili. osztályát és jelentkeznek szakmunkásnak, szakközépisko­lába, illetve gimnáziumba. A Baranya megyei Cigány Albi­zottságnak egyik fő feladata, hogy a jelentkezők számára biztosítsa a felvételt. örvendetes tény, hogy a dolgozók általános és közép­iskoláiban 1 462 tanuló közül 197 cigány, 13,5 százalék. A feladatok önmagukért be­szélnek. Mit tesz a szigetvári járás? Az anya- és csecsemővédel­mi aktívahólózatot családvé­delmi felelőssel bővítik, a vé­dőnők irányításával részben tanácsadással, részben gondo­zási feladatokkal. Valamennyi veszélyeztetett család gyerme­kének helyzetét vizsgálták és cselekedtek a közös elhatáro­zás alapján: gondozásba vé­tel, patrönus kijelölése, család- látogatás. Hasznos módszernek bizonyult, hogy az iskolai vö­röskeresztes csoportba minél több cigány tanulót vonjanak be. cigány származású van. Pl. Dencsháza — tsz. eü. felelős, Pettend — véradást szervező — Szigetvár — elsősegélynyújtó, családvédő, Somogyapátiban egészségügyi szakaszt szervez­tek cigányokból. Az üzemek, vállalatok most már kevesebb idegenkedéssel alkalmaznak cigány dolgozó­kat. Kevés a cigányok között a szakképzett munkaerő, s emiatt alacsony a bérük és ez nem vonzó. Egyesek csak lehetősé­get látnak arra, hogy a csalá­di pótlékot biztosítsák, a másik rész a munkahely változtatásá­val próbál jobb kereseti lehe­tőségeket szerezni. Az üzemhez, vállalathoz, tér. melőszövetkezethez való szoro­sabb tartozást nagyban segíti az a tény, ha a cigány dolgo­zó már több évet töltött az üzemben, az üzem hozzásegíti lakásépítéshez, bontott anyag­hoz, esetleg szállítási eszköz­höz. Ilyen esetben helyes meg­oldás — miként az Szigetváron is tapasztalható — hogy a dol­gozó abban a városban, vagy faluban építsen, ahol az üzem, vgy tsz van, mert ezáltal a be­járás nehézségeit szünteti meg. A cigány mindenkitől segít­séget vár, de önmagán keve­set segít, s helyes az a szem­lélet, amely szintén a cigá­nyoktól ered: „Ha bekerülünk a faluba, ne legyünk továbbra is cigányok, hanem magya­rok". Dr. Görcs László Imissziómérő állomás Pécsett A Beremendi Cement és Mészmű környékét beborító finom por a gyár drótkerítésén zúzmaraként rakódik le. Pécs [evegöszennyezödése országosan is élen jár Élni tanítani A felnőttek egészségügyi ne­velésével kapcsolatban 12 elő­adás szervezésével cigány fóru­mokat rendeztek a tanács és a Népfront bevonásával. Az „Egészséges élet" tanfolyam különösen Pettenden, Patapok- losiban és Szigetváron volt gyümölcsöző. A tömegszerve­zetek vezetői között egyre több Napjaink sokat emlegetett témája a környezetvédelem. Fi­gyeljük a föld, levegő, víz tisztaságát, megpróbálunk vá­laszt keresni a kérdésre: mi módon tudjuk környezetünket elviselhetővé tenni? Megóvni? Valaki kiszámolta, hogy a szu­perszonikus repülőgép egy óra alatt négy és fél millió ember levegőszükségletét használja el. Megint mások észrevették, hogy a sarki fókák testében nagymennyiségű DDT halmo­zódott fel; a halak némely csoportja éppen úgy mérgező, mint a gyilkos galóca — s a levegő fluor tartalma miatt a farmon a tehenek nem tudtak felállni, mert teljesen lágy, gu­miszerű lett a csontozatuk. Az utóbbi „tehénesetet” szemtanútól, dr. Szabó Lajos­tól, a Baranya megyei KÖJÁL Regionális Imisszióvizsgáló Ál­lomásának vezetőjétől hallot­tam. S még valamit elöljáró­ban: a minap egy felmérésben olvastam, hogy Pécs levegőjé­nek szennyeződése tekintetében országosan is élen jár. A levegő tisztaságának vé­delme terén feltáró-elemzá te­vékenységet végez az országos levegőminőség mérő (imisszió) hálózat, s e hálózat tagja a pécsi is. Pécsett igen régi múlt­ra tekint vissza ez a munka, már jóval 1973 előtt — a háló­zat létrehozásának dátuma — végeztek levegőtisztaság védel­mi vizsgálatokat. Baranyában, Pécsett, Komlón, Mohácson, Szigetváron, Sellyén és Bere- mend ‘ ében mérik az üle­pedő p- j szálló por, a ko­rom mennyiségét, a kéndioxi­dot, a nitrogén oxidokat, s többek között a fluort is. Évente közel 70 ezer vizsgála­tot végez az egyre jobb adott­ságok között dolgozó, 12 fős apparátus. Legfőbb feladatuk, hogy a mért eredmények alapján tájékoztassák az érdekelteket: az országos adatbankot, a me­gyei, városi tanácsokat, a helyi közegészségügyi szerveket. A kérdésre, hogy Pécs tény­leg erősen szennyezett-e, igen­nel kell válaszolni. De szennye­zett Szigetvár is, Beremend is, s adja a port a harsányi kő­bánya. Pécs legfőbb szennye­zőit ismerjük. A R'lV — az állomás rövidí­tése ez — a különböző szeny- nyezők területi eloszlását nézi. Vizsgálják a szennyeződés moz­gásirányát is, foglalkoznak a szennyező anyagok elszállító- dásának kérdésével. S ez már a jövő: fel kell készülniük el­méletileg és gyakorlatilag erre, J hiszen az utóbbi idők vetették ' fel e témát. Azt tudjuk régóta, j hogy a Pécsi Hőerőmű füstjét optimális körülmények között Kaposváron is „élvezték" — „él­vezhetik”. Az uralkodó széljá­rás segít ebben. Észrevették például őzt — mezőgazdasági kultúrákat szennyező por ese­tén - hogy az egymás mellett levő táblák nem egyformán károsodtak, emitt szépen nőtt a kukorica, amott viszont alig termett. Ezt a szél spirális mozgása okozhatta: emitt fel­vitte a port, amott lecsapta. E példák után a lényeg: a leve­gő szennyezése szempontjából is nézni kell az ipartelepítést, s meg kell adott esetben vizs­gálni egyebeket is. Hogy pél­dául: az egyik növényi kultúra „meghal", a másik viszont tűr­hetően terem azonos levegő­szennyeződés. mellett. Tehát: az állomás munkája az ipar és a mezőgazdaság „kapcsolásá­ban", is kamatoztatható. IC. F. Lenin és a jelenkor „A lenini stílus alkotó jel­legű, szubjektivizmustól men­tes, és őzt o társadalmi je­lenségek tudományos megkö­zelítése hatja át. Ez a sti­lus nagyfokú igényességet követel a kommunistáktól, igényességet maguk és má­sok iránt. Kizárja az önelé­gültséget, ellentmond a bü­rokratizmus és a formalizmus bármiféle meqnvilvánulásá- nők". (Az SZKP XXV kong­resszusának beszámolójából.) U at évvel ezelőtt, 1970. áp­** rilis 22-én ünnepeltük V. I. Lenin születésének 100 éves évfordulóját. Száz év nem nagy idő az emberiség történeté­ben, de ami ezalatt történt, az világtörténelmi jelentőségre tett szert. A Lenin-évfordulók - az idő zajló tengeréből kima­gasló hegycsúcsok, amelyekről áttekintés nyílik a hozzájuk ve­zető útra és annak tanulsá­gaira. A kimagasló nagy em­berekről megemlékező évfor­dulókon a bekövetkezett törté­nelmi fejlődésen mérik és dön­tik el, talmi csillogás vagy igazi nagyság, érdemtelen vagy értékekkel bíró volt-e életművük? Lenin 50. születésnapján is már teljes bizonyossággal lát­ható volt, születésének mostani évfordulóján pedig méginkább, kibontakozik személyiségének világtörténelmi jelentősége. Hogy miért? Azért, mert Lenin tevékenysége és a tőle kapott örökség megbontnatatlanul összekapcsolódik a marxista- leninista párt, a milliós töme­gek munkájával, harcával és perspektívájával. A vezetése alatt harcoló nép döntötte meg a század eleji legreakciósabb önkényuralmat; véget vetett a világ egyhatodán a földesurak és kapitalisták, a kizsákmá­nyolok uralmának, s ezzel gyó­gyíthatatlan sebet ejtett a tőkés világrendszeren; megnyitotta a kapitalizmus általános válsá­gának, a szocialista forradal­mak győzelmének és a gyar­mati birodalmak összeomlásá­nak korszakát. Irányításával láttak hozzá az új szocialista társadalom éoítéséhez a szov­jet népek, önfeláldozó mun­kájuk eredményeként öltött tes­tet a „kommunizmus kísértete”, mely a túlvilági szellemeknél is nagyobb félelmet ébreszt a régi világrend valamennyi ha­talmában. Lenin tevékenysége nyomán a történelmi folyamat új irányt vett, új lap kezdődött a történelem évkönyveiben. Leninnek a világ fejlődésére gyakorolt hatását ügyének el­lenségei is mindinkább elisme­rik. Kényszerű méltatásuk Lenint gyakran pusztán pragmatikus és a körülmények sajátos sze­rencsés összejátszása következ­tében sikeres politikusnak áb­rázolja, olyan történelmi sze­mélyiségnek tünteti fel, aki a múltban, a maga idejében ugyan jelentős szerepet ját­szott, a jelenkorban viszont már csak történelmileg túlha­ladott tényező. Lenin azonban nem egyike azoknak a nagy embereknek, akiknek neve maradandóan beíródott a történelembe anél­kül, hogy a jelenkorban aktí­van ható erővé lenne! Nem az, mivel nem csupán a forra­dalom és az új társadalom épí­tésének vezéreként vált száza­dunk legnagyobb hatású tör­ténelmi személyiségévé. Bert- randt Russel-t idézzük, aki a következőképpen méltatja Le­nint: „Feltételezhető, hogy szá­zadunk úgy vonul be a törté­nelembe, mint LENIN és EINSTEIN százada, akiknek si­került betetőznie a szintézis óriási munkáját; az egyiknek a gondolkodás területén, a má­siknak pedig a gyakorlat­ban ... Kételkedem abban, hogy akadna még egy ember, aki ilyen jól fel tudná építeni az újat. Konstruktív, alkotó intellektussal rendelkezett. Filo­zófus volt, új rendszer meg­teremtője a gyakorlat terén." — majd így folytatja: „...Le­ninhez hasonló államférfi leg­feljebb csak egy tűrlik fel a világon egy évszázad alatt, és sokan közülünk aligha érik meg még egy olyan ember felbuk­kanását, aki felvehetné vele a versenyt." Leninben a kimagasló poli­tikus, hadvezér, államférfi egyesült a lángeszű gondolko­dóval. A társadalom átalakítá­sát nála mindenkor a valósá­gos helyzet, a fejlődéstenden­ciák egzakt felméréseve marxi elveknek és céloknak megfe­lelő irányvonal kijelölése ala­pozta meg. A társadalom fej­lődésének átalakítása, tapasz­talatainak tudományos elemzé­se viszont elvezette az elmélet elengedhetetlen korrekcióira. Ezért hatása nem korlátozódik arra, amit személyesen tett - eszmei öröksége ma is eleven gondolati anyagként hat a tör­ténelemre. Mintegy hatvan kötetnyi írás; beszéd, cikk, tanulmány és monográfia; alkotói műhe­lyének titkaiba bepillantást nyújtó előkészítő munkálatai és különféle elméleti vázlatok; politikai röpiratok, pamflettek; határozatok és állami rendele­tek; határozat- és rendelet- tervezetek, már hatalmas tö­megüknél fogva is gondolkodói nagyságának impozáns emlék­művei. A teoretikus elmét azon­ban nem rőffel mérik — van­nak egyműves írók, gondolko­dók, akiknek nevét, mint meg- világosítókét és fordulathozó­két örökre feljegyzik az emberi kultúra történetében, mások vaskos fóliánsok sorának meg­írásával vagy „nagy” akadé- mikusi pályafutással sem lesz­nek többek egysoros lexikon­adatnál. A zseniális gondolkodók, a nagy emberek benne élnek ko­ruk fő áramlataiban, ki tudják tapintani a társadalmi mozgás szükségszerű, fő tendenciáit, feltárják azokat a horizonto­kat, amelyek felé tart a társa­dalom és eqyéni érdekeiket fenntartás nélkül alárendelik az osztály- és össztársadalmi érdeknek. Ezért tetteik, alkotá­saik nem csupán a jelen idő puszta gyakorlati és teoretikus reflexei, hanem a társadalmi cselekvésnek egy egész törté­nelmi időszakra kiterjedő és a gyakorlatban helytálló vezérfo­nalát képezik. Ilyen zsenialitás jellemzi Lenin elméleti és gya­korlati munkásságát. I enin művei nem csak fel­™ becsülhetetlen értékű kordokumentumok, amelyek marxista elemzést nyújtanak a múlt századvéa és a jelen év­század első évtizedeinek lé­nyeges problémáiról és szerző­jük személyes hozzóiárulásáról ezek megválaszolásában. Lenin művei valóságos szellemi uni­verzumot alkotnak — egy eoész korszak új filozófiai, politikai, közgazdasági, történelmi, jog- és államelméleti, etikai, szo­ciológiái kérdéseinek tudomá­nyos, alkotó marxista elemzé­sei, olyan helyzetfeltárások és útmutatások, amelyék az impe­rializmus és a proletárforra­dalmak, az épülő szocializmus és kommunizmus egész ideje alatt megőrzik aktualitásukat és érvényességüket. A külön­böző tudományok művelőinek és. a tudatos szocialista társa­dalomátalakító erőknek elmé­letet, módszert nyújtanak, a dőlgozók jobb élet iránti ösz­tönös vágyát tudatos akcióvá lelkesítő ideológiát képeznek. Lenin politikai és erkölcsi tet­teinek példáján túl éppen ez a szellemi örökség az, ami a legnagyobb mértékben járul hozzá a jelen és a jövő embe­riségének fejlődéséhez, amely méltán megérdemli, hogy a ke­rek évfordulók között is őrizzük emlékét és az általa felállított „hegycsúcsról" gyakrabban nézzünk le mindennapi mene­telésünkre, küzdelmeinkre. Dr. Kiss István Segíteni akaras, megertes, emberseg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents