Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-20 / 109. szám

Választási kampány Portugáliában Lisszabon. Portugáliában befejező sza­kaszához közeledik a választási kampány. Április 23-án éjfélkor véget ér a nemzetgyűlési vá­lasztáson induló 14 párt propa­gandahadjárata, vasárnaphoz egy hétre pedig hat és fél mil­lió szavazópolgár az urnákhoz járul, hogy megválassza a fél­évszázados fasiszta diktatúra utáni első demokratikus parla­ment 263 tagját. Rendeletileg eltiltották ugyan közvéleménykutatási adatok közzétételét, egyik-másik lap azonban „vállalja a kockáza­tot". A napvilágra került felmé­résekből kitűnik, hogy komoly jobboldali előretörésre lehet számítani. Várhatóan a nagy­tőke legszervezettebb pártja, a Demokrata Szociális Centrum (CDS) növeli majd a legna­gyobb mértékben szavazatainak arányát: ez a párt a tavalyi al- kotmányozó nemzetgyűlési vá­lasztásokon a voksok 7,65 szá­zalékát szerezte meg, az idén valószínűleg megháromszorozza ezt az arányát. Soares, a Szo­cialista Párt főtitkára az Expres- so című hetilapnak adott nyi­latkozatában még azt is elkép­zelhetőnek tartja, hogy a CDS az ország második pártjává „növi ki magát". Minden felmérés arra utal, hogy Soares szocialista pártja marad továbbra is Portugália legnagyobb politikai csoporto­sulása. Csupán az kérdéses, vajon megszerzi-e a szavazatok 40—42 százalékát és ezzel a par­lamenti mandátumok többségét, vagy csak relatív többségbe ke­rül és „mások" támogatására szorul ahhoz, hogy kormányt alakíthasson. További nagy kér­dés: vajon azok g „mások" bal­oldaliak vagy jobboldaliak lesz­nek-e? A jobbközép politikát folytató Demokratikus Néppárt (PPD) valószínűleg többé-kevésbé megőrzi tavalyi arányát (26,38 százalék). A Portugál Kommunista Párt eredménye sem fog jelentőseb­ben eltérni a tavalyi 12,53 szá­zalékostól. Ha a felmérések va­lósnak bizonyulnak, a PKP — az ország 4. pártja lesz. Valamennyi felmérésből ki­tűnik, hogy a szavazásra jogo­sultak 30—40 százaléka még nem döntötte el, melyik pártra adja voksát a 14 közül. Való­színűnek látszik, hogy a tavalyi 8 százalékosnál magasabb lesz a szavazástól tartózkodók ará­nya. • Tüntetések, összetűzések Spanyolországban Madrid. A spanyolországi Pamploná- ban vasárnap egész nap több hullámban többezren tün­tettek kormányellenes jelszava­kat kiáltva, szabadságot és am­nesztiát követelve. A baszk nemzetiségű területek önrendel­kezési jogát követelő tüntetőket, többségükben fiatalokat, a rendőrök gumibotokkal, brutális módon kergették szét, legalább száz tüntetőt letartóztattak, s több személyt megsebesítettek. Nyugati hírügynökségek a baszk várost valóságos erődít­ményhez hasonlították, mivel a rendőrség húsvét vasárnapján, mely a baszkok számára egyben nemzeti ünnep is. Pamplona körzetében jelentős csapategy­ségeket vontak össze. A város­ba vezető utakat a hatóságok lezárták. ^ j A vasárnapra tervezett pamp* lonai tömeggyűlést a brutális utcai összetűzések veszélyétől tartva, nem támogatta vala­mennyi kormányellenes párt és szervezet. Valószínűnek látszik, hogy a baloldali erők május 1-én fogják demonstrálni egye­sült erejüket a kormányzattal szemben. Erősíteni a haladó nemzeti frontot A Szíriái KP kiáltványa Most áprilisban harminc esz­tendeje, hogy a szíriai nép tör­ténelmi győzelmet aratott ab­ban a harcban, amely az orszá­got megszállva tartó francia és angol csapatok kivonásáért, az ország függetlenségéért folyt — hangsúlyozta a Szíriái Kommu­nista Pártnak az ország lakos­ságához intézett kiáltványa. A győzelem kivívása annak a népi egységnek köszönhető, amely­nek első soraiban a Szíriai Kom­munista Párt, valamint más ha­zafias és haladó erők küzdöttek. A hitleri Németország szét- ' zúzása alapjaiban ingatta meg a világimperializmust, s meg- j teremtette annak feltételeit, hogy a szabadságukért és füg­-f MANILA: A Fülöp-szigetek hivatalosan elismerte az Ango­lai Népi Köztársaságot. Erről a lépésről Marcos elnök üzenet­ben tájékoztatta Agostinho Ne- tot ♦ DELHI: India és Jugoszlá­via aggodalmukat fejezték ki az imperialista államok indiai­óceáni katonai jelenlétének esz­kalációja miatt. Katonai tá­maszpont létrehozása és fej­lesztése Diego Garcia szigetén fenyegeti az Indiai-óceán part­menti országait — hangoztatja az a közös közlemény, amelyet Milos Minies jugoszláv minisz­terelnök-helyettes, külügyminisz­ter indiai látogatásáról adtak ki. A dokumentum szorgalmaz­za, hogy számoljanak lel min­den külföldi katonai támaszpon­tot a térségben és nyilvánítsák békeövezetté az Indiai-óceánt.-f PEKING: Amerikai kong­resszusi képviselőkből álló kül­döttség érkezett Pekingbe. Ki­lenc tagja a képviselőház kül­ügyi bizottságának tagjaiból ke­rült ki. Tervek szerint legalább egy alkalommal találkoznak Hua Kuo-feng miniszterelnök­kel, s az amerikai—kínai kap­csolatok kérdéseit vitatják meg vele és más kínai személyisé­gekkel. Látogatásuk péntekig tart.-f KERCS: Delfin-számlálást végeztek a Fekete-tengerben a szovjet tudások és arra az ered­ményre jutottak, hogy a delfin- halászati tilalom 1965-ben tör­tént elrendelése óta ötszörösére gyarapodott a Fekete-tenger delfin-állománya. Számuk jelen­leg minegy 900 000-re rúg. Az ukrajnai Keres városában a del­finek tanulmányozására tudo­mányos központot létesítenek. Ezzel lehetővé válik, hogy meg­figyeljék ezeknek az igen figye­lemreméltó állatoknak az élet­módját és magatartását. getlenségükért küzdő népek ha­tékonyan kiszélesítsék harcukat — mutat rá a kiáltvány, majd hangsúlyozza: Fokozódik az arab tömegek­nek a Szadat-rezsim politikája elleni fellépése. Ez a politika az amerikai imperializmus és a cionizmus érdekeit szolgálja, aláássa az egyiptomi nép vív­mányait, a Szovjetunióval való barátságot és együttműködést. A szíriai nép további sikerei­hez vezető út — fejeződik be a kiáltvány — a haladó nemzeti front erői egységének fokozása, a demokratikus szervezetek ak­tivizálása, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való barátság megszilárdítása. ■f KAIRÓ: Líbiai diákok csap­tak össze egymással hétfőn haj­nalban Kairóban a Libanoni Tájékoztatási Iroda épületében. Az előzményekhez tartozik, hogy mintegy 35, az egyiptomi fővá­rosban tanuló líbiai diák vasár­nap este megszállta az épületet és ott ülősztrájkba kezdett, til­takozásul a líbiai egyetemeken folyó állítólagos letartóztatások miatt. + BECS: Kevés magyar ven­dégművész kapott olyan sok, el­ismeréstől áradozó kritikát, mint Seregi László, a Magyar Állami Operaház balettrendezője. A napokban a bécsi operában nagy sikerrel rendezte a „Syl­via"-!, amelynek szövegkönyvét Barbier és Merante után Seregi László frissítette fel. Seregi László rendezését klasszikusnak minősítették, de kijutott az el­ismerés a ,,magyar stáb" többi tagjainak, Kaszás Ildikónak, Forray Gábornak, Márk Tiva­darnak és Tamás Pálnak is. ♦ BEJRÜT: Frangié libanoni elnök április 17-én aláírásával törvényerőre emelte azt az al­kotmánymódosító javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy az államelnök mandátumának le­járta előtt az országban új ál­lamfőt válasszanak. Az alkot- inány ilyen értelmű módosítását a libanoni parlament egy héttel ezelőtt hagyta jóvá. Karami mi­niszterelnök —, aki újságírókkal közöite az aláírás tényét — be­jelentette azt is, hogy az elnök az immár törvényerőre emelke­dett módosítást elküldte a par­lament elnökének, aki ezek után megszervezi az új parlamenti választásokat. ♦ RÓMA: Az Olasz Vegyipari Dolgozók Egységes Szakszerve­zeti Szövetsége határozatot fo­gadott el arról, hogy segítséget nyújt Angola népének. Az olasz dolgozók Ielhívással fordultak a demokratikus ' közvéleményhez, hogy szervezzenek pénz- és gyógyszergyüjtő akciót ország­szerte. ♦ LONDON: Tiltakozásul az ellen, hogy Anglia területén nukleáris fegyvereket helyeznek el, szombaton tömegtüntetésre került sor a kelet-angliai Suffolk- ban lévő amerikai légitámasz­ponton. A tüntetésen, amelyet a nukleáris leszerelésért küzdő an­gol mozgalom javaslatára szer­veztek, resztvettek a szakszer­vezetek, az ifjúsági szervezetek és más tömegszervezetek kép­viselői. ♦ CALI: Több mint tiz halálos áldozata és számos sebesültje van a columbiai állambeli Cali város közelében levő folyó ára­dásának. Hivatalos jelentések szerint, mintegy kétezren haj­léktalanná váltak. + DAKAR: Hétfőn Dakarban, Szenegál fővárosában megnyílt az afrikai és arab országok kül­ügyminisztereinek konferenciá­ja. A több mint 60 ország kép­viselőinek a tervek szerint elő kell készítenie az afrikai és arab országok államfőinek találkozó­ját és meg kell határozniuk a csúcstalálkozó helyét és idő­pontját. A- RÓMA: Giovanni Leone olasz köztársasági elnök alá­írta azt a rendeletet, amely jú­nius 13-ra tűzi ki az abortusz­törvénytervezetről tartandó refe­rendumot. DERŰSEBB A NAP LUDAS MATYIVAL FIZESSEN ELŐ! Kalandos életű katona volt í Zalka M emlékezve /'■'send, madárcsicsergés, virágzó gyümölcsfák Budapest legforgalmasabb útjától két percre. A tele­pen a századfordulót idéző belső tornácos pavilonok, Itt lakik Olcsai Kiss Zoltán, Kossuth-díjas szobrász a fe­leségével. Mozgékony, csu- pa-energía ember nyit ajtót csöngetésemre. Kockás inge, drapp svájcisapkája párizsi festőkhöz teszi hasonlóvá. Moszkva. Bécs, Párizs — fia­talságának legfőbb állomá­sai, csaknem 24 év kül­földön. — A végén már egyetlen dolgot akartunk, hazajönni, itthon folytatni. Leírhatatlan boldogság volt a felszaba­dulás számunkra. Ügy érez­tük, a bennünk szunnyadó erő, gondolataink most sza­bad teret kapnak, felpattan­tak a börtönök aitai, tö­rekvéseinknek ezentúl semmi sem vethet gátat. A műteremlakásból nyu­galom és a megérkezettség derűje árad. — Itt lát mindent, ami harminc év terve, gondolata — mutat körbe szobrain, plakettjein, grafikáin. Kortársai közül kevesen élnek mór. Vagy a harcok alatt vesztették életüket, vagy a megpróbáltatások roppanhatták össze őket. Egyre halkabb lesz a hang­ja, ahogy sorolja a bajtár­sai nevét, elköltözött, nincs Magyarországon. Olcsai Kiss Zoltán együtt „vitte” az aranyvonatot Zalka Mátéval. — Kölykök voltunk mind a ketten. Koratavaszi idő volt, persze még nagy hó min­denütt. Csaknem egyhóna­pos út volt, a felszaggatott szibériai vasútvonal többezer kilométerét a teljes bizony­talanságban tettük meg. Kolcsakék külföldre akarták szállítani a Kazanyból el­rabolt 11 vagonnyi aranyat. Lenin egyenes utasítására az akkorra megalakult inter­i nacionalista századoknak volt a feladata eredeti he­lyére szállítani a kincset, j Gyakran meg kellett áll- 1 nunk, vagy a vágányt javí- j tani, vagy a támadásokat visszaverni. Ilyenkor talál­koztam Zalka Mátéval, aki a krasznojarszki csoporttal volt, századparancsnoki be osztásban. Alacsony, jóké­pű, keménykötésű fiú volt, ! nagyon szeretett viccelődni, tréfálkozni. Egyszuszra mondja kérdé­seimre a történetet, több­ször visszatérve egy-egy momentumhoz. — Amikor megérkeztünk Kazanyba, ott maradtunk egy ideig, részt vettünk a város újjáépítésében, a ro­mok eltakarításában. Csu­pa szenvedés és gyötrelem volt az a város. Aztán en­gem elszólított egy megbí­zatás. Képzelje el, én aki soha nem lovagoltam az­előtt, kénytelen voltam egy évet lóháton tölteni, hiszen engem neveztek ki egy el­lenforradalmi megmozdulás leverésére alakult csapat komiszárjávó. Az ott harco­ló magyaroknak olyan jó híre volt, hogy nem is gon­dolhattam arra, hogy vala­mire azt mondom, nem tu­dom. A gyakran 40 fokos hidegben ezek között a ke­mény, fenetevékeny emberek között nem egyszer éreztem magam kisfiúnak, de bír­tam. — Később ismét találkoz­tak Zalka Mátéval. — Moszkvában dolgoztam, a magyarok központi bi­zottságánál, ahol sok elv­társunk felkeresett bennün­ket. Zalka Máté is benézett hozzám egyszer-kétszer. Jó, ízes elbeszélő volt, mindig jókedélyű. Volt mit mesél­nünk egymásnak. Már ak­koriban is nekünk a kicsit csöndesebb művészeknek ő egy olyan kalandos életű katona volt, hogy tettein nem egyszer mi is csodál­koztunk. Később hallottam, hogy elesett Nekem azon­ban örökké az a jókedélyű, ízes-szavú fiú marad, akit megismertem. — Szovjetunióban felada­tai közé tartozott a marxista ideológia terjesztése, ma­gyarázása. — A kérdés most is ugyan­az, mint volt akkoriban: lenni, vagy nem 'enni, bé­ke, vagy háború A marxista ideológiának tért kell hódí­tani az egész világon, más­képp nem lehet. Soha nem szabad megengedni, hogy az, emberiség egy égő ka­nóccal a kezében hadanász- szon egy lőporos hordó tete­jén. Most, a szívemben szunnyadó festő ismét fel­ébredt bennem, egész tevé­kenységemet a cé| szolgála­tába állítom. W alóban, a tettekkel ” megharcolt békét hir­detik munkái. Éppen ott- tartózkodásom idején hoz­ták haza a Szovjet Kultúra Házából a kiállítása anya­gát. A bronzba öntött figu­rák, plakettek Budapestről, bajtársairól vallanak, nagy emberi szeretettel. Hárságyi Margit > 4 4 :ö városi utcakép Angolából: Luanda, rua do Brasil

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents