Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-20 / 109. szám

A TARTALOMBÓL: Milyen lesz az Aranypart és az Eziidparl? ÚJ ÉTTERMEK, SZÁLLÓ DABOVITESEK SIÓFO­KON Hétszázöivenezret ígértek Ramsessrt világhírű lovak A SÜTVÉNYI MÉNESBEN Mit látott Világ proletárjai, egyesüljetek! a hajóskapitány? 500 FÉNYKÉP AZ !. VI­LÁGHÁBORÚRÓL ÉS A DUNAI HAJÓSÉLETRŰL Kié lesz a félmillió? VITA EGY LOTTONYERE- MÉNY KORUL Budafok—PMSC Szekszárd —Bp. Spartacus BIZTOS GYŐZELMEK Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 109. szám 1976, április 20., kedd Ara: 1,50 Fi Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Telt házak,autókaravánok Vidám húsvéti vendégjárás Nem hiszem, hogy bármely dél-dunántúli idegenforgalmi egységnek panaszra lehetett oka ami a húsvéti idegenfor­galmat illette. Karavánok in­dultak el már pénteken dél­után, csoportosan, egyénileg, vonattal, gépkocsival, hajóval érkeztek magyar és külföldi vendégek neves történelmi em­lékekben bővelkedő tájegysé­geinkre. Az idei húsvéti forga­lom legfőbb jellemzője a bel­földi turizmus felélénkülése volt, sokkal többen szánták rá magukat egy kisebb-nagyobb kirándulás megtételére, mint az előző években. Különösen sok közép- és általános iskolás ki­rándult a húsvéti ünnepek alatt. Az ország különböző részei­ről érkeztek vendégek Zala­egerszegre, ahol a 200 fős szálloda, a két egyenként 110— 110 férőhelyes turistaszálló, va­lamint a 220 fizetóvendég szo­Locsolás, tojásdobálás Csendes húsvéthétfő Emlékezetes élménnyel vir­radt rám a húsvét hétfő. Rokonomnál vendégesked­tem, nem gondolva orra, hogy a derék gyógyász meg­hökkentő Ötleteiről neveze­tes. Reggel még az igazak álmát aludtam, amikor azt álmodtam, hogy egy jég­hegyhez kötöztek és ott­hagytak az ádáz eszkimók. A valóságban az történt, hogy a vicces rokon az ágyamhoz lopózott és klór­etillel - a régebben kisebb műtétekhez, foghúzáshoz használatos fagyasztó folya­dékkal befecskendezett ott, ahol kilátszottam a takaró alól __ l m« a bizonyíték om, hogy mivé fajulhat egy ked­ves régi népszokás, a locso­lás. Néprajzi tudósok bizo­nyították be, hogy a vessző­zés és a locsolás a közép­korban elmaradhatatlan hús­véti szokás volt. Mindkettő az újjászületést, a termé­kenységet jelképezte. Az évek során kedves mulatsággá szelídült, bár faluhelyen, ha hideg kútvíz- ze| öntötték le a kiszemelt hajadont, tüdőgyulladás le­hetett a tréfa következmé­nye. Ma már ez is ritka, mint a fehér holló. Hideg víz he­lyett a kölni, elegánsabb kö­rökben a parfém járja. Haj­dan hímes tojás, egy kis ital volt a locsoló jutalma. Ez most is így van, de aki ma délelőtt a pécsi utcákat jár­ta, azt vehette észre, hogy a piros tojás színét, cirá­dáit inkább az orrukon vi­selték a derék locsolók. Újmecsekalján egy édes­anya így kiáltott tócsáim induló kamasz fia után: — Vigyázz magadra, ne­hogy nekem részegen jöjj hazai Hát nem könnyű megáll­ni, annyi bizonyos, Mert ha mindenütt, „hogy sértődés ne legyen”, csak egy stam­pedli . .. Márpedig ilyenkor sok helyre kell elmenni. Il­lendőségből, vagy a szív pa. roncsára. Egy ismerősöm fia a barátjával együtt pontos térképet készített. Berajzol­ták az állomásokat, úgy megszervezték az útvonalat, mint egy precíz levelespos­tás. Még ebédre sem értek haza. Ma is szokás sok helyen, hogy húsvét vasárnapján, amikor sonka, tojás és tor­ma kerül az asztalra, először mindenki a tormából tesz a szájába egy csipetnyit. Né­hány száz évvel ezelőtt en­nek a szokásnak komoly funkciója volt. Akkoriban azt tartották, hogy aki ezt megcselekszi, annak nyáron, ha a szabadban hál, nem mászik a szájába béka, gyík vagy kígyó. Nem tudom, von-e valami hasonló mélyenszóntó oka a tojásdobálásnak, de az biztos, hogy gyerekkorunk­ban kiválóan szórakoztunk azzal, hogy néhány lé­pésről réz húszfilléreseket kellett beledobni a fes­tett tojásba. Akié bele- óllt, az nyerte a tojást és az egész meflédobott kész­pénzt. Őszintén bevallom, tegnap is — bizonyára sok- száz „sporttársammol" együtt- kitünően szórakoztunk ez­zel. Visszatérve a locsolkodás- hoz: délután három órakor a rendőrség és a mentők egybehangzó véleménye szerint rég volt ilyen csen­des húsvét hétfő Baranyá­ban,- - K. Gr. Diák türisták a pécsi székes- egyháznál. ba megtelt A vendégek leg­nagyobb része KlSZes fiatalok­ból, iskolásokból állott. A tavaly»' évhez képest jelentősen meg­nőtt Zalaegerszeg külföldi ide­genforgalma is, főleg osztrák, jugoszláv gépkocsik parkoltak, közlekedtek a városban és kör­nyékén. Tervezik, hogy jövőre felelevenítik az ősi húsvéti nép­szokást, a határjárást is, amely 1945 előtt még kedvelt húsvéti szórakozása volt a zalaiaknak. Ez a török időkből származó népszokás a kis zalai vár hős védőit idézi, akik a dombokon meggyújtott tüzekkel ijesztették el a portyázó török csapatokat — ezzel azt a látszatot keltve, hogy sokan vannak. A nép­szokás szerint húsvétkor tüzet' raknak a dombokon és meg­indul a körjárat — a határ­járás — melynek résztvevői ugyancsak jó hangulatban be­betérnek a környék pincéibe. Kinyitották a Balaton szállo­dáit is. Siófok és a part többi része is benépesült ezekben a napokban. Kaposvárott telt há­zat jelentettek szállodákban, fizetővendég szobákban egy­aránt Sok külföldi vendég ke­reste fel Dombóvárt, Svájcból, NSZK-ból, NDK-ból érkeztek turisták a városba. A Gunoros- fürdői motelt csak május else­jén nyitják, de kellemes kirán­dulást tehettek a dombóvári vendégek az egyre fejlődő ide­genforgalmi központba is. Felvették gyönyörű népvisele­tüket a sióagárdi, sárközi asz- szonyok, lányok, s ez nem kis örömére szolgált a Szekszárd- ra érkezett vendégeknek. Szí­nes, sárközi mintás hímes tojá­sokat árultak a decsi népmű­vészeti házban, hajókirándu­lást szerveztek — 250 fő rész­vételével — mely a gemenci rezervátumot is érintette. A Gemenc szállodán kívül a Sió motel, a fadd-dombori turista motel is megtelt. Baranya megyében több, mint 1000 vendéget fogadtok húsvétkor. Turista szakosztályok tették emlékezetessé húsvétju- kat Pécsváradon, Szigetváron, Siklóson. Budapesti gyárakból, üzemekből szerveztek csoporto­kat a harkányi, az abaligeti, a siklósi*'szállodákba, campingek- be. Rengeteg egyéni turista látogatott Baranyába. Kétno- pos kirándulásra indultak a pécsiek, baranyaiak, hogy hús­véti u kát Sopronban töltsék, ahol o város nevezetességein kívül megtekintették a XII. Nemzetközi Autóstalálkozó Kő­szeg—Savairia versenyét is. Pécsett már egy hónappal húsvét előtt lefoglaltak minden szállodai, fizetővendég és cam­ping férőhelyet Mintegy 2200 vendég ismerkedett Pécs és környéke nevezetességeivel ezekben a napokban. Sok he­lyen szerveztek közös kirándu­lásokat, így például a pécsi Ifjúsági Ház „Nagy húsvéti to­jás túra” címmel indított kirán­dulókat a Mecsekre, ohol a résztvevők gulyásfőzó versenyen is részt vettek. Hárságyi Győzött a Komló A nagykanizsai védő elfejeli a labdát a komlói csatárok előL Komlói Bányász-Nagykanizsa 4:9 (1:0) Komló, 1500 néző. V.: Bor­sos. Komlói Bányász: Buús - Keller, Tallósi, Steib, Kelemen, — Bányász, Mód, Pál, — Jáno­si, Lingl, Radics, (löki, a 79. percben.) Edző: Csaba Gábor. Olajbányász: Viaszok, — Ko­vácshegyi, Doszpoth, Savanya, Müller, — Készéi, Bogáti, (Der- dák, a 62. percben), Horváth — Sulyok, (Pávlicz, a 62. perc­ben) Söjtör, Füle dr. Edző: Lantos Mihály. Csúszós pályán indult a já­ték. Az első percekben mind­két csapat bátran kezdemé­nyezett. A 9. percben Módot lerántották a 16-os előtt, Lingl szabadrúgása a sorfalról per­dült szögletre. Az első negyed­óra végén egy hosszú indítás­ra Pál rajtolt, Vlaszák azon­ban a 16-osig kifutva lábbal mentett. Fölénybe kerülte* a hazaiak, de a gyors kanizsai ellentámadások is veszélyesek voltak. A 22. percben Sulyok távoli, léc alá tartó bombáját tolta szögletre Buús. Ot perc múlva Pál 21 méteres lövése kipattant Vlaszákról, de mielőtt Lingl elérte volna, a kanizsai kapuvédő elütötte a labdát. Az ezt követő percekben kevés esemény történt, egy szabad­rúgást követően azonban veze­tést szerzett a Komló. Lingl ívelt be balról szabadrúgást, Deerrf lányok húsvéti tereferéje Erb János felvétek ; a labda átszállt a védők felelt, és a jobb oldalon pontosan érkező Mód az 5-ös sarkáról kapásból nagy gólt lőtt. (1 .0) Két perccel a félidő vége előtt, Vlaszák bravúrral ütötte szög­letre Pál 14 méteres lövését. Szünet után Bogáti 20 mé­ter«*, szabadrúgása volt az első esemény. A labda a sorfalról szögletre pattant, a beívelést követően Müller kapásból lőtt, Buús azonban kitenyerefte a labdát a jobb sarokból. Az 50. percben Lingl vezetett táma­dást a jobb oldalon, középre adását Pál Mód elé gurította, aki a 16-osról a bal sorokba vágta a labdát. (2:0) A máso­dik gólt követően aktívabb lett a vendégcsapat, perceken ke­resztül ők irányítottak, táma­dóik azonban nem tudták el­találni a kaput. Az 58. perc­ben Söjtör veszélyeztetett, Buús a helyén volt. A 78. percben Mód átadásával Jánosi ugrott ki, egy csel után jó helyzetből fölé emelt. A 74. percben Fü­le dr. szögletét Pávlicz csúsz­tatta, Derdák a kapu torkában luftot rúgott. Egy perc múlva ártatlan komlói támadás végén Bányász a kaputól 30 méterre az oldalvonal mellől kapura emelt, a labda az 5-ösön ólló Vlaszák felett a bal sarokba hullott. (3:0) Továbbra sem játszott alárendelt szerepet az Olajbányász, a 84. percben mégis csak a szerencsén múlt. hogy nem lőtt újabb gólt a Komló. Pál fejese a jobb ka­pufáról perdült az alapvona­lon túlra. A befejezés előtt két perccel lett teljes a hazai szurkolók öröme. A Jánosi buk­tatásáért megítélt büntetőt Ke- | lemen félmagasan a bal sa- ! rokba helyezte. (4:0) A találkozó előtt mindkét ed­ző bizakodó volt, a vendégek pontot, pontokat reméltek. Azt, hogy végülis így alakult a mér­kőzés eredménye, elsősorban a támadósorok közötti különbség döntötte el. Igaz, egyetlen komlói gól szerzője sem volt csatár, de ezen a mérkőzésen a középpályások remekeltek a kapu előtt A kanizsaiak végig nyílt sisakkal küzdöttek, de rit­kán jutottak el a hazai 16-osig, Fontos tényező volt: a komlóiak mindvégig lelkesebben, harco­sabban játszottak, ez aJapjon nem várt fölényes győzelmük is megérdemelt Jók: Steib, Mód, Pál, (a mezőny legjobb­ja), Jánosi, illetve Kovácshegyí, Horváth. Grümvofd Géza

Next

/
Thumbnails
Contents