Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-17 / 107. szám

1976. Április T7., szombat Düncmttiit napló Régen jobb körülmények között éltek a Nagybányaréti völgyben Sóhaj az erdőből... Várok. Talán ott a cigányte­lep mellett ismét előbújik a föld alól a „Diesel", csillefüzérével átkígyózik ide a Nagybánya-réti völgy keleti partjára a töltőga­rat alá. Lehetséges, Hogy né­hány perc múlva Rózsi sikol­tozni kezd a kunyhó előtt: te beszélsz, te rondaság, hót kap­hatnál te egy fehér embert, hát tudod-e, hogy én a mozdony- vezető Bandit is megfogtam hát mutasd magad ha olyan fenn vagy. Rózsi felhajtotta szoknyáját, félkézzel összefogta, másik ke­zével simogatva dicsérte comb­jait, csípőjét... Várok. Orrom­ban érzem a fejtés dohos sza­gát: a nagy melegben a tám- fák is izzadtak, az itt dolgozó bányászok egy kanna vizet is megittak a műszak alatt. A lég - sebesség mérő alig pördült kö­rül, a hőmérséklet 30 fok volt, a páratartalom 90 felett. Meg­hamisítottam a szellőztetési naplót, nagyon kellett a szén. Néhány hét, talán előbb is, be­döglik a fejtés, addig talán a Vadon sem jár erre. A bánya­műszaki felügyelő műszerek nélkül is leállította volna a munkát... Délen szeméttel töltötték fel a Kénes út magasságáig a völ­gyet, most nem látszik az út, amely e nagybányaréti völgy­ből úgy tűnt hídként köti a Tpl- buhin Utat a Széchenyi aknái palahányó gépházával. A jár­művek magasan a völgy felett az égen szaladtak. Pontosan ott állok, ahol másfél évtizede. Előttem szür­kefekete domb - itt volt a töl­tőgarat. Mögöttem az erdőben néhány méter széles barázda kígyózik, úgy tűnik mintha mesgyét szántottak volna. Itt futott ki a fejtés a föld alól, a rég beomlott hasadék nyomán még cserje sem nő. Német szavak jutnak eszembe: der Bergbau - bányászat. Szósze- rint hegyépítés. Stadwald. Va­lószínűleg erdővárost jelent. A Nagybányaréti völgyben három Stadwald is van. Az alsó - há­rom szürke nyeregtetős ház, mindegyikben négy lakás, a konyhából a szabadba lépni - közvetlenül a szeméthegy alatt. A felső fenn a völgyszűkület­ben, ahol a nagybányaréti völ­gyet lezárja az északon össze­ölelkező két dombvonulat. Ti­zennégy család otthona. A völgy közepén, szemben a ci­gányteleppel, ugyancsak három ház - tizenkét lakással tig mélyült a bánya, itt a nagy­bányaréti völgy alatt lehetett a ll-ik, és III. keleti keresztvágat kitűnő széntelepeivel ... Rendes György, Viczián Mi­hály, Sólya Szilveszter, Pinczés Miklós ma is fiatalok, nincs olyan brigádvezető, aki né fo­gadná szívesen őket akárcsak egy műszakra is. Pinczéséknek két szobájuk van - hét esztendeje várják amíg a szövetkezeti lakást megkapják. A szoba ablakán beles az erdő, ha abbamarad a fűtés, két nap alatt ellep a penész mindent Tóth Ignác karómszerű tákol­mánnyal küszködik, úgy látom az ól másik fele az erdőszélig terjed. A vájár szemén látom, éjszakás volt Két napos szakál­la még fáradtabbá teszi, visz- szahajtottszárú gumicsizmája lötyög a begyűrt nadrág körül. Harminckilenc disznóval pró­bálkozik. Néhány éve ötöt vett, az árából tizenegy, majd har­mincöt, aztán hatvan lett. Ak­kor a cigányok örömére har­minc megdöglött. Elásta őket, a cigányok azonban azt mond­ják: akkor a legfinomabb a dög ha a föld jól megszívja... Tóth Ignác várja, hogy egy­szer sikerül s Zsiguli lesz a disznóból. Hol a tüdőgyulladás, hol a nyakkendős kan (mester­ségesen termékenyítik a kocá­kat) azonban mindig áthúzza a számításait. Pedig a vájár hosszútávra berendezkedett ar­ra, hogy a bányabeli műszak után rádolgozzon még egyet a disznók körül. Talán ezért is áldozott a vízvezetékre ... Mások felásnak néhány négy­zetméternyi földet, tisztást az erdőben, kiirtják a gyökereket, girbe-gurba fákra fóliát teríte­nek. Krumpli, tök, sárgarépa megterem ... Zarkó B. Károly legyint. A gyerekek bőrbetegséget kapnak a szeméttelep miatt, a kutyák széthordják a csontokat, nyá­ron a bűz bentszorul a völgy­ben, a szél felkapja a port, látni sem lehet.. . Zarkó B. Károly annak ide­jén két-három mezőt is kidol­gozott a gurítóból, most a so­rompót kezeli Vasás-bányá ka­pujánál. Negyvenötnél több nem lehet. Az erdőben megfordul az út, autóval csak itt lehet megfor­dulni. Felső-Stadwald szűk „ut­cáját" gumilemezekkel borítot­ták le a sár miatt. A házak­kal szemben sufnik, néhány pince a hegyoldalban. Az ácso- iatok elárulják, hogy bányász készítette. Az egyik ház kertjében színes műtulipánok „virágoznak". A szemétlerakó most a Kénes út másik oldalán van, itt bete­rítették földdel, amelyen eső­től csillogó nylön darabök ez­reit hordja a szél. Néhol gőzöl, másutt füstöl a hányó. Százan? Százötvenen élhetnek itt? — Régebben minden bizonnyal emberibb körülmények voltak a nagybányaréti völgyben! Az egykori „hegyépítők" talán ok­kal nevezték el erdővárosnak a településeket. A szeméttelep azonban nemcsak az ő életüket keseríti: bár kétségtelen Pécs- szabolcs, Felső- és Alsó Bánom sokezer lakója közül ők szen­vednek a legtöbbet... Távoli motorpüffögés szál! a völgy felett. Nem. Nem, a „Diesel” a csillefüzérrel — a buldózer teríti szét a Kuka után. Cigányasszony jön a Ké­nes út felől, ezernyi ránccal ba­rázdált arca ismerősnek tűnik. Nem jön erre többé Bandi mozdonyával, de ha jönne is...? Lombosi Jenő Mentesítő vonatok a nagyobb városokba Csütörtökről péntekre vir­radó éjjel a nyugati pá­lyaudvarról Mátészalkára el­indult az első mentesítő vo­nat - ezzel megkezdődött a közlekedés ünnepi csúcs- forgalma, A vasút a nagy forgalom zavartalan lebo­nyolítására húsvétra 126 mentesítő vonatot indít Eb­ből pénteken a déli órák­tól 30, szombaton 44 kise­gítő szerelvény közlekedik a legforgalmasabb vonalakon, elsősorban Budapestről Miskolcra, valamint Debre­cenbe, Nagykanizsára, Sze­gedre, Szombathelyre és Pécsre. A Volán 2300 kisegítő járattal készül fel az ünne­pi forgalomra. Az Engels téri pályaudvarról pénteken déltől 35 mentesítő járat megy; egyebek között a he­vesi vonalon 6, a bajain 4 közlekedik az előre jelzett igényeknek megfelelően. Szombaton, amikor már fel­szabadulnak a munkásszál­lító és a szerződéses jára­tok, csupán a budapesti fő- pályaudvarról 70 plusz ko­csival szállítják az utaso­kat. Munkába állították a mozgó javítóműhellyel és üzemanyagállomással ellá­tott Szent István téri pót­pályaudvart is, ahol egyrészt felkészitik a kocsikat az in­dulásra, másrészt oda fut­nak be a vidéki járatok is. Létszám-stop w Újabb tudnivalók az idén végző szakemberek elhelyezéséről Az igazgatási és admi­nisztratív­ügyviteli munkakörökre elrendelt létszámfelvételi zárlat — a lét­számstop — nyomán felvetődött: hogyan helyezkedhetnek el az idén végző, először munkába álló fiatalok. A Minisztertanács március 25-i ülésén hozott ha­tározatot a felső- és középfo­kú oktatási intézmények nap­pali tagozatain közgazdasági jellegű szakképzettséget szer­zett fiatalok munkába állításá­nak elősegítéséről. Maga a határozat bizonyos engedélyeket biztosít a zárolt munkakörökben képzett fiata­lokra, akiknek ezévi elhelye­zését a népgazdasági és az egyéni érdekek mérlegelésével kell lehetővé tenni, hogy mun­kába állításuk a népgazdasá- gilaq fontos ágazatok munka­erő-hiányát csökkentse, a fia­talok pedig szakképzettségük­nek megfelelő, vagy ahhoz kö- közelálló felkészültséget igény­lő területeken helyezkedhesse­nek el. A kormányhatározat értel­mében a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetem Köz­gazdaságtudományi Karán, va­lamint a hasonló jellegű főis­kolákon és más főiskolások üzemgazdasági szakán végző hallgatók munkábaállítását teljes egészében a szakkép­zettségüknek megfelelő munka­körökben kell biztosítani. A ha­tározat foglalkozik a középfo­kon végző fiatalok munkábaál- lításával, s a gimnáziumot végzettek szakmatanulási lehe­tőségeinek kiszélesítésével is. A minisztertanácsi határozat végrehajtási utasítása most je­lent meg, s azzal kapcsolat­ban a. Baranya megyei Tanács munkaügyi osztályán az aláo- bi tájékoztatást adták: Pécsett és a megyében — a továbbtanulókat leszámítva — mintegy 600 gimnáziumot, 100 közgazdasági, „40 keieskedel- mi, 25 postaforgalmi szakkö­zépiskolát és 100 közgazdaság- tudományi egyetemet végző fiatalt érint a határozat. A vállalatok és intézmények a létszámfelvételi zárlattal érintett munkakörökre vonat­kozó igényüket pályázati felhí­vás formájában küldhetik meg a felsőoktatási intézményeknek. A létszámfelvételi zárlattal érin­tett középfokú végzettségű szakemberek iránti pótlási szükségletet a Megyei Tanács munkaügyi osztályának kell je­lenteni április végéig. A pótlási szükséglet kielégítésére a Me­gyei Tanács elnöke ad felvéte­li engedélyt. A létszámfelvételi zárlattal nem érintett munkakörökre vo­natkozó munkáltatói igényt a Megyei Tanács munkaügyi osz­tálya a Baranya megyei Pá­lyaválasztási Tanácsadó Inté­zettel közösen felmérte. A be­jelentett igényekből összeállí­tott tájékoztatót valamennyi középiskolának megküldték. Az intézet munkatársai az elhe­lyezkedési, továbbtanulási, szakmatanulási lehetőségekről folyamatosan tájékoztatják a középiskolákat. A létszámfelvé­teli zárlattal érintett munkakö­rökben történő elhelyezkedésről — a munkáltatói igény beje­lentése és elbírálása után — értesítik az illetékes középisko­lákat. elnöke az érin­A Megyei Tanács tett munkakörökre vonatkozó kötelező munkaerő-közvetítés keretében a népgazdasági fon­tosság szem előtt tartásával, a helyi munkaerő-helyzetnek megfelelően biztosítja azt,.hogy a közgazdasági jellegű szak­középiskolákban, valamint a gép. és gyorsíró iskolákban végzők irányítása tervszerű le­gyen. Városiasodé nagyközségolt A két történelmi város, Szom­bathely és Kőszeg után Sárvár lett Vas megye harmadik váro­sa. Most a tízezer lakosú Kör­mend halad erőteljes ütemben e cím elnyerése felé. A 8-as fő- közlekedési út és a Rába men­tén fekvő nagyközség centruma többemeletes házakkal, új ke­reskedelmi létesítményekkel, szolgáltató egységekkel, négy­sávos főútvonalával máris váro­sias képet nyújt. Ipara a táp­szergyárral bővült, amely rövid idő alatt feleslegessé tette kor­szerű termékeivel a tápszer­importot, s újabb fejlesztés előtt áll. A nagy nyugat-magyarorszá­gi vasúti csomópont, a Keme­nesalja központja, Celldömöllt is egyre városiasodig A selyerrf- és kaszagyártásáról híres Szent- gotthárd szintén napról napra szépül, fejlődik. Szerényebb mértékben, de hasonló mond­ható Vasvárról, Csepregről Rép­celakról és Jánosházáról is. Mi van a kitüntetés mögött7 Erdőváros. (?) Körös körül er- j dő, de . .. Az út tengelytörő, embertaposta, aztán salakkal, kővel leszórt mesgye a gizga- zos völgyben. A szennyvíz itt csordogál az út mentén keresve a vízmosást a patak felé, amelyben ott fenn északon szí­vesen megmosdana az ember, néhány száz méter után azon­ban már bűzlik, partján habot ver a szenny. A házak előtt nyomós kutak — Tóth Ignác megépítette magának a vezeté­ket Bolt nincs, az autóbusz az erdőn keresztül is két-három ki­lométer. Nyomorúságos bá­nyász település,. szemléletes il­lusztrációja, hogy éltek a bá­nyászok a századforduló körül. Tréber József akkoriban ment nyugdíjba amikor utoljára verte fel a völgy csendjét a csillesort vonszoló „Diesel". Előtte négy évtizedig gyalogolt Széchenyi aknára, aztán szenesruhát ölt­ve vissza ide. Persze a föld alatt. Fiatalon kétszáz, a nyug­díj előtt ötszáz méterrel a föld alatt. Második, harmadik,... 4ik, hetedik, nyolcadik szin­P écsett, a Zrínyi utcai Pos­tás Klubban vártam özv. Lévay Józsefnét. Mentegetőd- zött: a marxista esti középis­kola tanára késett s rajtuk „hozta be”. Amikor magas ki­tüntetése — a Munka Érdem­rend arany fokozata — iránt érdeklődöm, szerénysége mö­gé húzódik: „Az a lényeg, hogy egy postás kapta, aki lehetett volna más is. . .” S mutatja a frissen kapott táv­iratokat, gratulációkat. örö­mét nem tudja leplezni sze­rénységével se. De nem is kell ... Néhány éve van a nyug­díjig, tehát a kitüntetés egy életpálya fáradozásának, szív- vel-lélekkel végzett tevékenysé­gének honorálása. S ez a munkásélet nem is volt tele­hintve sikerrel, romantikával, özv. Lévay Józsefné ma is há­rom műszakban dolgozik, s amikor a postánál munkaide­jén kívül is szükség van rá — s ez nagyon sokszor előfordul — hívják, s ő jön, A nyugdíj, említettem az imént; nos, ne­hezen tudom elképzelni, hogy „Legyek szerény, mint eddig voltam.., ff ez az ízig-vérig közösségi em­ber, szervező, segítő munka­társ elszakad a szocialista bri­gádtól, melynek 1958-tól veze­tője, a kollégáktól, a vonalak­tól, áramköröktől, a telefoná­lóktól . .. — Mozgalmi munkám, társa­dalmi tevékenységem 1946-ban kezdődött, amikor a szakszer­vezetet alapítgattuk: az utcán, a házmestereknek „udvarolva” toboroztuk a tagságot, táncos rendezvényeket szerveztünk, s lestük az eredményt. 1952-ben a postához kerültem. Jó lecke volt a szakszervezetben vég­zett munka. Tele voltam tett­vággyal. A hírközlési osztá­lyon még gyermekcipőben járt a szakszervezeti munka, a párt­munka. Amikor megindult a sztahanovista mozgalom, elsők közt kaptam meg az oklevelet. Először feletteseim méltányol­ták a munkámat, igyekezete­met, később a kollégáim is megszerettek, már a társadal­mi tisztségekbe is beválasztot­tak . .. 1950-től szakszervezeti bizal­mi, 1956-tól párttag. Ha kért, követelt a feletteseitől, mindig a kollektíva érdekeit nézte. Si­került kiharcolniuk a védőitolt, a kollégák egyéni sérelmeik­kel is hozzá fordultok, öröm­mel vállalta mindig a társa­dalmi megbízatásokat. Volt vö­röskeresztes titkár, az alapszer­vezet pártvezetőségének tagja, a múlt évtől a postahivatal csúcsvezetőségi tagja. A mun­kában arra törekszik, hogy a rábízott hat áramkör (vonal) maximálisan ki legyen használ­va (egy órában 41—44 perc a kihasznált idő). Az is fontos. hogy az ügyfelek hamar vo­nalat kapjanak, A 10-12 tagú brigád tagjai egy kivételével édesanyák, nagymamák. Kevés fiatal marad meg e munkahe­lyen . . . Sok a túlóra, a he­lyettesítés. — Szocialista brigádunk jó kapcsolatot alakított ki a vá­ros nagyforgalmú telefonköz­pontjaival, szakmailag segítjük a munkájukat. Udvariassági versenyeket szervezünk, fiatalo­kat tanítunk be, rendszeresen látogatjuk, segítjük (anyagilag is) a nyugdíjas, egyedülálló postásokat, a gerényesi általá­nos iskola cigánygyermekeinek ruhákat gyűjtünk, részt .veszünk kisdobos- és úttörőavatásukon, ajándékokat, játékokat veszünk nekik, elvisszük őket a vidám­parkba, ápoljuk a katonasíro­kat. A szocialista brigád, melyet özv. Lévay Józsefné vezet, több­ször kiérdemelte az aranyfoko­zatot, a kiváló brigád, a szak­ma kiváló brigádja címet. Mi­kor megalakult, 2 párttag volt, most hat, Ö maga kétszer lett a posta kiváló dolgozója, . mi­niszteri dicséretben részesült. A brigád majdnem minden tagjá­nak vari társadalmi megbíza­tása. — A kitüntetésem mögött ott van a brigád munkája - mondja. - Én nagy megbecsü­lésnek érzem, s nagy élmény volt, hogy a Parlamentben ve­hettem át, ahol most jártam ■először. Gy. Z. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents