Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)
1976-04-16 / 106. szám
Szocialista életmód A z „Életmód" fogalma az egyik legáltalánosabb filozófiai és szociológiai kategória, - alkalmazzák a kapitalizmusban és a szocializmusban egyaránt. Mindkét esetben a fogalom tartalma lényeges sajátosságokban különbözik egymástól, ami a marxista-leninista és a burzsoá társadalomtudomány filozófiai, elméleti, módszertani alapjának elvi különbözőségéből ered. Emellett az „életmód" fogalmán kívül használatos egy sor más fogalom is, mint az „életszínvonal", „életstílus", „standard életforma", „életkörülmények minősége" stb. Meg kell jegyezni, hogy az életkörülmények, az életstílus és az életmód az életszínvonalhoz képest viszonylag új fogalmak, így kevéssé kimunkáltak, a modern filozófia, szociológia és politikai gazdaságtan még nem határolta őket világosan körül. így ezek a kifejezések gyakran a legkülönbözőbb értelemben használatosak, néha egymás helyett is. Az egyén, csoport, társadalom élettevékenységi formáit, körülményeinek egészét átfogóbban felöleli az „életmód” kategóriája. Marx, Engels, Lenin az „életmódot" az élettevékenység fogalmával hozták kapcsolatba. Ennek megfelelően az „életmód" fogalmát a legáltalánosabb formában úgy határozhatjuk meg, mint a társadalmi lét alapvető vonásainak, a társadalmi viszonyok, az egyéni, csoportos és társadalmi tevékenység anyagi és kulturális formáinak összességet, egységben azon konkrét feltételekkel, melyek között e tevékenység a különböző szférákban megnyilvánul (a munka és a lét szféráiban, a szociálpolitikai és kulturális viszonyokban, az egyéni és társadalmi célok és orientációk szférájában), Más szóval, az „életmód” olyan átfogó, összetett szociológiai kategória, mely jellemzi az egyéni és a társadalmi igények létrejöttének társadalmi feltételeit, az igények kielégítésének módját és struktúráját, az emberi tevékenység konkrét formáinak összességét. Vázlatos megközelítésben a társadalom életmódját bemutató rendszer kiindulási modellje a következőképpen fest: — A termelőeszközök tulajdonviszonyainak jellege: — A társadalom társadalmi- osztály struktúrája ; — A gazdasági rendszer jellege, célirányossága és osztálytartalma ; — A társadalmi viszonyok — társadalmi-gazdasági, politikai, és nemzeti viszonyok — jellege, célirányossága és osztálytartalma ; — A kultúra jellege, célirányossága és osztálytartalma; —. Az uralkodó ideológia jellege:- A politikai felépítmény struktúrája; — A munka jellege; — A lét jellege; — A környezet elsajátításának jellege. Fentiek alapján a szocialista életmód leírásánál a következő jellemzést adhatjuk: a termelő eszközök társadalmi tulajdona; szembeálló osztályok hiánya; a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség közeledése a társadalom szociális egyneműségének irányába; a gazdasági rendszer tervszerű fejlesztése a dolgozók igényeinek maximális kielégítése érdekében; a kizsákmányolás, a szociális és nemzetiségi elnyomó* hiánya; a nép eszmei-politikai egysége; formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúra; marxista-leninista ideológia; a kommunista párt vezető szerepe, a nép egészének tömörülése a párt körül; a dolgozók aktív részvétele a termelés és a társadalom irányításában; szocialista munka a társadalom javára; szocialista lét és erkölcs; a környezet tervszerű elsajátítása és állami védelme. Ezzel ellentétben amikor életmódról beszélünk, sokan csak annak anyagi oldaláról szólnak. Az életmód különböző szakaszait csak az anyagi kérdések függvényének fogják fel. Ezek szerint az életmód egyik formája a „valahogy élni — vegetálni" időszak, amikor még anyagi szükségleteit sem tudja teljesen kielégíteni az ember. Az úgynevezett „megélni" szakaszt már fejlettebbnek tartják, hiszen biztosítva vannak az élet anyagi feltételei, lehet eleget enni, és az öltözködésre is lehet adni. A „jól élni" időszakot az jellemzi, ezek szerint, hogy bőségesen lehet enni, inni, öltözködni és lakni. Majd a „kényelmesen élni" időszakot tartják a legfejlettebb életmódnak, amikor is a könnyű murvka, a könnyű kereset, a könnyű pénzköltés a jellemző. Felvetődik azonban az a kérdés, hogy lehet-e tartalmas emberi életcél az, amelyik csak az említetteket foglalja magában? Nem! Jóval többről van szó: értelmes, tartalmas életről, amelyikre a tudatos életminőség a jellemző, amelyik együttjár a kultúrával, a változatos formákkal, a köz javára, saját magunk javára kifejtett alkotó tevékenységgel. Kádár elvtárs az MSZMP XI. kongresszusán hangsúlyozta, hogy: „Pártunk nagy figyelmet fordít az ideológia, a tudomány, a közoktatás, a kultúra kérdéseire, mert nem kis mértékben ezeknek megfelelő megoldásától függ társadalmunk előrehaladása, népünk további felemelkedése. A fejlett szocialista társadalom építése, ahogy a XI, kongresszus is hangsúlyozta — igényli a tervszerű termelést, a hatékonyságot és az elosztást egyaránt. De nem ez az egyedüli cél. A társadalom gaz-, dálkodasa és élete összhangban van egymással. A társadalom azért gazdálkodik, hogy éljen. Az élet a gazdálkodáson alapul, a gazdálkodás eredményeiből táplálkozik. De az ember életéhoz hozzátartoznak: a munka, a munka társadalmi szervezetének tormái, a mindennapi lét szervezete, a szabad idő felhasználásának lehetőségei, az anyagi és kulturális szükségletek kielégítésének formái is. A szocialista életmód- megvalósításának előterében most igen sok tényező áll, olyanok, amelyek az ember önkibontakoz- tatásának nyitnak utat. Hallatlanul nagy számú ilyen tényező van. Gyakran azonban csak a tényezők egyes csoportjait vagy egyes különálló tényezőket emelnek ki, mint például a pénzkeresést, vagy a hatásfokot. Ilyenkor csak ezeket látják és elvakulnak tőle. A szo- cialista értelemben vett életminőség hiányossága azonban épp akkor jelentkezik, amikor a különböző tényezők között aránytalanság áll be, s az egyiket túl erősen hangsúlyozzák, a másikat pedig elhanyagolják. Dr. Kiss István I Rekonstrukció a mohácsi öntödében Befejeződött az öntőcsarnok építése Tervezés alatt a tisztító- és magkészítőműhely Bár a termelés 10— >5 százalékos növekedésére is számítani lehet, a rekonstrukció valódi célja a munkakörülmények javítása az öntödei Vállalat mohácsi szürkefém-öntöaéjé- ben. Hosszas előkészítő munka után két esztendeje kezdődött az öntödei csarnok rekonstrukciója, mintegy 25 milliós költséggel. A régi, korszerűtlen, gépesítésre alkalmatlan épületekben egészségtelen, nehéz körülmények között dolgoztak a munkások. Az év elején elkészült az új csarnok a roskatag épületek helyén. A légtisztító berendezésekkel, anyagmozgató gépekkel felszerelt új öntő- csarnokban sokat javultak a munkakörülmények, ebben az üzemrészben a korszerű eszközökkel. a munkahelyi ártalmak minimálisra szorításával gyártanak évente 4200—4400 tonna vízhálózati szerelvényt, mintegy 90 millió forintos értékben. A mohácsi öntöde a Szerelvényértékesítő Vállalat és az Építőipori Ellátó Vállalat legfőbb szállítói közé tartozik. Az öntőcsarnok rekonstrukciójának befejezése után az ötödik 5 éves tervben kell megvalósítani a tisztító és magkészítő műhelyek rekonstrukcióját, ezekben az üzemrészekben ugyanis most is mostoha körülmények között dolgoznak. Az új létesítmények tervei készülnek, remélhetően rövidesen megkezdődik a mohácsi öntöde felújításának következő szakasza, amely várhatóan 50 millió forintot emészt fel. A már elkészült létesítményekkel együtt a mintegy 75 milliós, rekonstrukció befejezése után Mohácson is korszerű üzemmel rendelkezik majd a nagyvállalat. L. J. Szovjet űrkutatási delegáció hazánkban Kitüntették L Sz. Gyomin ezredest A V. V. Andrijanov vezetésével hazánkban tartózkodó szovjet űrkutatási delegáció szerda délután látogatást tett az MSZMP Központi Bizottságának székhazában. A baráti találkozón részt vett Kádár János, a Központi Bizottság első titkára, Győri Imre, a Központi Bizottság titkára és Grósz Károly, a KB osztály- vezetője. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa L. Sz. Gyomin. űrhajós ezredesnek, a Szovjetunió hősének az emberi haladás ügyét szolgáló űrrepülésével szerzett elévülhetetlen érdemei elismeréséül a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést csütörtökön az Országház Munkácsy-termében megtartott bensőséges ünnepségen nyújtotta át Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Kétszáz mázsa Holland magról termő import Hagymaszállitmfiny érkezett a MÉK Megyeri úti raktárába. Innen 20 forintos napi áron kerül a zöldségboltokba. Seres Éva felvétel« Kicserélik a cégtáblát Yajszlón mm Ot esztendő alatt nyolcszorosára nő a termelés Bz új elnevezés: Ganz Műszer Művek alkatrész gyára Május elseje fordulópontot jelent a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság vajszlói telepének életében. A régi cégtábla helyére újat tesznek, amely egyben azt is jelenti, hogy az ormánsági községben megveti a lábát a villamosműszer alkat- lészgyártás. A jelenleg nyolcvan főt foglalkoztató üzem ugyanis, a több mint négyezres nagyváilalathoz, a Ganz Műszer Művekhez kerül május elsejével. Tegnap délelőtt, az MSZMP Baranya megyei Bizottságán Czégény József megyei titkár fogadta dr. Dunajszki Andrást, a Ganz Műszer Müvek vezér- igazgatóját, aki munkatársaival érkezett Pécsre, hogy tájékoztatást adjon az üzem átvételével kapcsolatos feladatokról, a gyár jövőjéről. A vezérigazgató elöljáróban elmondotta, hogy a Ganz Műszer Művek és gyáraira nagy feladatok várnak az 1980-ig terjedő tervciklusban: ezért is szeretnék elérni, hogy Vajszlón mielőbb megkezdődhessen a különböző villamosműszerek alkatrészeinek előállítása. A Ganz-nak az elkövetkezendő időszakban, évente mintegy tíz százalékkal kell növelni a termelését olymódon, hogy 1980 végére kétszeresére emelkedjék a nyugati országokba irányuló export: jelenleg termékeik ne- gedrészét szállítják a külpiacokra. De térjünk vissza a vajszlói alkatrészgyár szerepére! önálló elszámolási egységként működik majd, a mostani nyolcvan fős létszámot a tervidőszak végére. több. mint '350-re növelik. Ennek következményeként és a bakelit présöntő, valamint automata esztergák beállításának eredményeként a gyár termelését a tervidőszak végére nyolcszorosára emelik: több mint hatvan millió forintra. Az üzemben dolgozó lakatos és gépszerelő szakmunkások — mintegy hatvanon - az átállás időszakában még legyártják a megrendelt vízügyi és közúti erőgépeket, műtárgyakat és hidraulikus emelőszerkezeteket, majd folyamatosan megtanulják az eddig ismeretlen munkafolyamatokat, az új berendezések kezelését. A Vajszíón gyártandó alkatkrészeket, a gödöllői Árammérő Gyárban szerelik be, a szükséges műszerekbe. Az elképzelések szerint még ebben az esztendőben az új profilnak megfelelően átalakítják a munkacsarnokokat. A mintegy tíz holdas terület az esetleges bővítésnek is lehetőséget biztosít. Mindezekről a délutáni röp- gyűlésen is szó esett, amit Vajszlón tartott dr. Dunajszki András vezérigazgató a leendő Ganz alkatrészgyár munkásainak. S. O,. Áz MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 106. szám 1976. április 16., péntek Ara: 80 fillér * k Az István aknai bányamentő állomáson dr. Pilláry Endre orvos vezetésével sajátítják el a bányamentők az újraélesztés legfontosabb gyakorlati tudnivalóit A norvég gyártmányú imitációs próbababa jelzi a mesterséges lélegeztetés és szív masszázs eredményét és a „beteg" pillanatnyi állapotát is. Fotó: Kóródi Gábor
