Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-15 / 105. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli flanlo XXXIII. évfolyam, 105. szám 1976. április 15., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Báránya megyei Bizottságának lapja Áz elmaradt Család! ős hétvégi házak haszon Tavaly a vállalatok és szö­vetkezetek folyó áron számított nettó árbevétele 13,3 százalék­kal, az 1974. évinél is gyorsab­ban emelkedett. Ha ebbe az egyetlen számadatba kopasz-' kódunk, úgy tűnhet: minden rendben van. Hiszen népgaz­dasági összességben a válla lati eredmény 9,8 százalékkal haladta meg az előző észtén deit, de például az iparban 13,1 százalékot tett ki a gya­rapodás. Mi tagadás, nem rit­kaságként bukkanunk olyan vállalatokra, amelyek itt meg is állnak, mondván, megfele­lően dolgoztunk, nőtt az ered mény, s vele a nyereségből ké­pezhető alapokban a forint. Ki bíbelődnék ilyenkor azzal, hogy szembesítse a mérlegbe­számoló kedvező tényeit az akadozó anyagellátás, a félig kihasznált termelőberendezések, a szervezetlenség okozta ónyag és energiapazarlás, a kapkodás szülte többlet-ráfor­dítások miatti veszteséggel? Miféle veszteség, hol mutatható ez ki? Az elmaradt — a ter­melők többségénél nem elem­zett, nem számontartott — ha­szonban ! Kézenfekvő: a tehetetlenke­dés füstjében eltűnt üzletkötő si lehetőség veszteség. Ettől persze a cég még találhat vevőt termékére, esetleg olyant, aki nem ragaszkodik maka­csul a szoros szállítási határ­időhöz, a minőségi jellemzők sértetlensegéhez, mint tette ezt a korábbi tárgyalópartner. ,,Jobb" vásárlónak tűnik tehát, könnyebben kezelhetőnek. Csak éppen az ár tíz vagy ti­zenöt százalékkal kisebb, mint lehetett volna. Senki sem kárhoztatja a vál­lalatok növekvő, s tartósnak látszó kedvét a technikai, tech­nológiai fejlesztésre. Csakhogy a pénz elköltése, a technika és technológiai fejlesztés nem csupán a tényleges, hanem az elmaradt hasznot is gyarapítja! Mert a megvásárolt, értékes, nagy termelékenységű beren­dezések műszakszáma alig ha ladja meg az egyet, mert a fél- és teljesen automatizált feldolgozó sorokról csak har mada áru jut a raktárba, mint amennyi ténylegesen kerülhet ne, ha ... Ha nem kellene órákig várni a műszerészre, ha nem heteket igényelne az egy­szerűbb javítás is. S nem el­maradt haszon e, amikor az új gyártmány két évig járja a szerkesztés, a kísérleti műhely, a technológiai osztály, a ter­melési főosztály között az utat, mire végre valahára nekilátnak a nullszéria előállításának ?! Ha fél év alatt kirukkolnak az újdonsággal, arathattak volna a piacon. így? Persze, haszon van rajta. De mennyi? Annyi, amennyit a tényleges lehetősé­gek ígértek? Egy-egy labdarúgó rangadó mérkőzésen ezrek hördülnek fel, amikor a csatár a kapunál kihagyja a holtbiztos gólhely­zetet. Nincs szándékunkban profán módon egyenlőségjelet tenni a labdarúgómérkőzés egy szerű, es a termelés bonyolult folyamata közé. Mégis, mintha túl csendesek lennének a vál­lalatok „lelátói”, mintha túl könnyen vennék tudomásul ve­zetők és vezetettek, azaz kö­zösségek, hogy sorra, rendre elmarad a „gólt” ígérő hely­zetek értékesítése. A példa sematikus, de hasz­nálható. Már csak azért is, mert hol játékosok, hol nézők, hol meg bírák vagyunk. Azaz mindenképpen a mi mérkőzé­sünk ez. Hövehszik Pécsett a magánépilkezések száma Divatos hely Kozármisieny és Hird Kedvező OlP-hiteiek Pécs környékén meglepő számban indultak az építkezé­sek: január óta a járási hiva­tal mintegy 200 kérelmet bírált el, ennyi engedélyt adott ki. Az engedélyek hatvan százalé­ka lakóházra vonatkozik, a töb­bi hétvég] ,ház. gazdasági épü­let. Az utóbbi években divatos hely lett KozármífWny és Hird. A járás építkezőinek csaknem fele a két községben kért en­gedélyt. Kozármisieny még nem közművesített terület, Hirden javulás várható a törpevizmü elkészültével. Pécs kerületeiben Pécsett az első kerületben a Bródy Sándor utcában váltha­tó építési engedély, OTP-el- odásra eddig hármat adtak ki. Újhegyen öten, Vasoson ugyan­ennyién kértek engedélyt. Nagyjából e három területen lehet építkezni, s a kerületi hi­vatal tájékoztatása szerint itt még számos házhely található. Újhegyen hiányzik a közműve­sítés, tehát engedélyt csäk az kap, aki vállalja az ásott kút, költségeit. Hasonló a helyzet Vasason is. A második kerületben vala­mivel rosszabb a helyzet: Nagyórpádon a Kultúrház ut­cában és Mólomban tóbbszáz előkészített telek található, út, villany van, vízvezeték és csa­tornázás még nincs. Ezért a Siklósi városrész alapközmű- veit már úgy vezetik, hogy e területeket kiszolgálják, addig azonban vevő aligha akad. A kerület egyéb részein előkészí­tett telkek alig vannak, inkább csak a foghíiakon. A harmadik kerület a ma- gyarürögi völgyben, a Bálicsi út környékén és kisebb szám­ban Patacson kínál lehetősé­geket, fúrt vagy ásott kutakkal. Éves szinten ötven-ötvenöt épí­tési engedély kiadását tervezik az illetékesek, májusig körül­belül húsz kérelmet varnak. Az Országéi Takarékpénztár Baranya megyei Igazgatóságá­nak tájékoztatása szerint Pécs területén munkások, három vagy több gyerekes családok számára 140 000 forintos maxi­mális hitelt biztosítanak har­minc évi lejárattal, az előb­bieknél 3,5, az utóbbiaknál 2 százalékos kamattal. Akik nem kerülhetnek ezen kategóriák­ba, 100 000 forintot kaphatnak 25 évi lejáratra, szintén 3,5 százalékos kamattal. A város környékén, a nem kiemelt he­lyeken 90 000 forintot tudnak adni. Véleményük szerint a je­lenlegi árak mellett egy átla­gos családi ház költségei — beleszámítva a ház körüli ten­nivalók, vakolás során meg­nyilvánuló „családi erőt’' is — 350—400 000 forintra rúgnak. Építőanyag-ellátás Ha megvan a telek, az en­gedély és a pénz, még mindig közbeszólhat az anyoghiány. A TÜZEP Vállalat előrejelzése er­re az évre felemás képet mu­tat: cementből korlátlanul ki­elégítik az igényeket — egyelő­re. Szeptembertől hiányok vár­hatók. Mészhidrát tekintetében véleményük szerint a helyzet „tragikus”, az évi reális igény, a 30 000 tonna heriyett mind­össze 6000 áll rendelkezésükre, a többit a most kötendő im­port-szerződések révén igye­keznek pótolni. A téglaellálás- ban átmeneti gondok vannak, üreges tégla e hó végere lesz, kisméretű téglából egész évben hiány várható. Helyette a ha­tos és tízes válaszfal-téglát tudják ajánlani. Hullámpalából kétféle méret kapható, sőt van import is, ebből „csemege" a piros színű. Padlóburkoló mo­zaik és cementlapból a tavalyi mennyiség idén is meglesz. Bur­kolólap, például a romhányi színes-mázas bőven van. A ha­gyományos parkettából sincs elegendő, helyette a mozaik- parkettát, a barcsi szalagpar­kettát ajánlják, melynek lera­kása olyan egyszerű. Ajtóból korlátlan a kínálat, a kapcsolt geréb-tokos ablakból viszont a keresletnek csak a felét ígér­hetik. Szántó Péter Kádár János hazaérkezett Prágából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára szerdán hazaér­kezett Prágából. Kádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, Németh Károly, Óvári Mik­lós, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gye- nes András, Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Brutyó János, a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Benkei András belügymi­niszter, a KB tagjai, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter és dr. Berecz János, a KB kül­ügyi osztályának vezetője , fogadta. Jelen volt Stefan j Bodnár, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Késik a pécsi baromfifeldolgozó gyár építkezése. (Cikk a 2. oldalon). Egészségügyi pártaktíva-értekezlet Vita az anketon. IS százalékkal több pénz egészségügyre Javítani kell az egészségügyi politika végrehajtását Az ötödik ötéves tervben egészségügyi politikánk nem változik, e politika végrehaj­tásán azonban van mit javí­tanunk. Így fogalmazhatnánk meg egy mondatban a tegnapi egészségügyi pártaktíva leg­főbb mondanivalóját, mintegy jelezve is a jövő tennivalóit. Az aktívát, mely délelőtt 10 órakor kezdődött az MSZMP Baranya megyei Bizottságán, Rajnai József, a pártbizottság propaganda és művelődési osz­tályának vezetője nyitotta meg, köszöntötte az aktíva résztve­vőit: az elnökség soraiban he­lyet foglaló dr. Vidovszky Kál­mánt, az MSZMP KB alosztály- vezetőjét, és dr. Medve Lász­lót, egészségügyi miniszterhe­lyettest. Az ankéton ott volt Boci József, az MSZMP Bara- ranya megyei Bizottságának titkára, dr. Kóbor József, a Ba­ranya megyei Tanács egészség- ügyi osztályának vezetője és dr. Petz Adóm, az egészség- ügyi szakszervezet megyei tit­kára. Dr. Medve László miniszter- helyettes aktuális egészségügyi kérdésekről adott tájékoztatót. Az elmúlt ötéves tervidőszak értékelésével kezdve elmond­ta, hogy számos olyan objek­tum épült az elmúlt évek so­rán, amely az egészségügy cél­jait hivatott szolgálni. Egyik legsikeresebb ötéves tervidő­szakként említhetjük az elmúl­tat az egészségügy vonatkozá­sában, amely kezdődött az egészségügyi dolgozók bérezé­sének javításával, majd az egészségügyi törvény megalko­tásában tetőzött. Hazánkban ma az egészségügyi ellátáshoz való jog minden állampolgár alapjoga. Megalkottuk a né­pesedéspolitikai határozatot is, amelynek végrehajtásában az egészségügyi dolgozók minden tőlük telhetőt megtettek. Az ötödik ötéves tervről dr. Medve László elmondta, hogy az egészségügy azon kevés ágazatok közé tartozik, dmely pénzügyi forrásaiban nem apadt, sőt 15 százalékkal na­gyobb összeg áll rendelkezés­re, mint a negyedik ötösben. Szeretnénk 9000 új kórházi he­lyet létesíteni, s ezzel közel ki­lencvenezer hely áll majd ren­delkezésünkre. ötezer új oivost képzünk öt év alatt — s ezzel 25 ezer fő felett lesz az ak­tívan dolgozó orvosok szórna —, a pályázati rendszer meg­alkotásával pediq a relatív or­voshiányt próbáljuk enyhíteni. (Jelenleg kétezer betöltetlen orvosi állás van hazánkban.) A középkáder képzésben is lé­nyegesen előbbre léphetünk, ha sikerül a beiskolázási-okta­tási programot végrehajtani. Az integráció pedig a hatéko­nyabb egészségügyi ellátás alapja. Az aktíva előadója volt dr. Kóbor József, aki a gyógyító- és megelőző intézményrendszer továbbfejlesztésének konkrét tennivalóit vázolta. j Szovjet—magyar akadémiai együttműködés Moszkvában megkezdődött a szovjet—magyar társadalomtu­dományi akadómiaközi bizott­ság első plenáris ülése. A közelmúltban alakult bizottság­nak az a feladata, hogy ösz- szehangolja a társadalomtu­dományi, elsősorban a fejlett szocialista társadalom építésé­nek kérdéseivel kapcsolatos kutatások területén folyó, sok­rétű szovjet—magyar együtt­működést. Szerdán, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiáján Friss István akadémikus, a bizottság magyar, és Pjotr Fedoszejev akadémikus, a bizottság szov­jet elnöke aláírta azt a jegy­zőkönyvet, amely a bizottság működési szabályzatát, vala­mint a két ország akadémiái között a társadalomtudomá­nyok területén megvalósuló együttműködés fő irányainak ötéves tervét tartalmazza. A dokumentum alapján az együtt­működésben résztvevő szovjet és magyar kutatóintézetek köz­vetlen kétoldalú megállójbodó- sokat kötnek majd egymással. »

Next

/
Thumbnails
Contents