Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-02 / 92. szám

1976. április 2., péntek Dunámon napló 3 Sajátos gondot jelentenek a kisközségek Kiemelt tervfeladal a szolgáltatások fejlesztése • Aki a legtöbbet adja, a legtöbb támogatást kapja # Folytatódik a szalonosítási program a városokban- A negyedik ötéves tervben ram a textiltisztításban, meg- miképp alakult a személyes valósul a központi mosóüzem szolgáltatások kisközségi "alia- rekonstrukciója. A gépjármű- pota? javítást is fejlesztjük. Pécs legöregebb gyorstisztitó szalonjában, a Kolozsvár utcá­ban közel ezer ruhadarab vár­ja a „tavaszi megújulást". Egy baranyai községben nem éppen nyereséges üzletet mű­ködtetett, egy szövetkezet, mond­ván, hogy a szolgáltatás vég­ső soron közügy. A községben törpevízmüvet építettek, s a szövetkezet megkapta az érte­sítést: járuljanak hozzá. Ez természetes is, no de az indok már kevésbé. Fizessenek öt­ször annyit, mint a vízműtársu- lat többi tagja, mivel ők több vizet használnak. Adott tehát a helyi tanács két érdeke, a helység ellátottsága, és az, hogy nem megy minden a he­lyi költségvetésből. No de me­lyik a fontosabb?! Gyakran előfordul, hogy a helyi érdek ütközik a közép­szintű, vagy központi érdekkel, az azonban mégiscsak furcsa, hogy helyi érdek a helyi érdek­kel kerül olyan összefüggésbe, hogy a megoldás csak felemás lehet. Ebben az ügyben, és a szolgáltatások helyzete ügyé­ben érdeklődtünk a Megyei Tanácson. — Ez a rossz példa nem ál­talánosítható — mondja dr. Heim György, a Megyei Ta­nács vb ipari osztályának ve­zetője —, sőt, a fordítottja az általános. A községi, kisközsé­gi tanácsok túl sokat nyújtani nem tudnak, de az ingyenes építési területet, a közművesí- tési hozzájárulás részbeni vagy egészbeni elengedését, kedvez­ményes beépített terület bizto­sítósát általában megoldják. Ha ezt valahol nem teszik meg, arra nem lehet jogos indok. — Mit tud tenni az ipari osztály, ha mégis bekövetkezik ilyen helyzet? — „Jogszerűen” nem tudjuk megoldani. Megfelelő módon befolyásolni próbáljuk vélemé­nyüket. Egy-két helyen előfor­dul olyan nézet, hogy a szol­gáltatás jó üzlet, nem kell tá­mogatni. Ez nem igaz, a fej­lesztés sokszor nagy nehézsé­gekbe ütközik. Sok szövetkezet­nek egyszerűen nincs elég ereje, hogy községi támogatás nélkül megoldja ezt. A tanács eleve úgy osztja el az állami támogatóst, hogy számít a köz­ségi preferenciákra, hisz végső soron az államnak is áldozat, ha egyáltalán áldozatnak fog­ható ez fel. Természetesen né­ha a szövetkezetek is söté- tebbre festik a képet, mint amilyen az a valóságban.- Tíz éve az 1038-as kor­mányhatározat rendezte a szol­gáltatások fejlesztését, megha­tározta az állami támogatás odaítélésének rendszerét. Eb­ben a kormányhatározatban nem szerepelt a személyi szolgáltatások fejlesztése. Azt mondhatom, néhol borús a kép. A szövetkezetek egy része — reális okokból — szűkítette felvevő hálózatát a negyedik ötéves tervben. Leginkább a cipőjavításban jelentkezett ez: nagymértékben visszaesett az igény. A féléves garancia, va­lamint az, hogy az új techno­lógiával gyártott cipők általá­ban jól nem javíthatók, oda vezetett, hogy a kisipari háló­zat jórészt megoldja a lakos­ság igényeit. Az egyéb szolgál­tatásoknál nemcsak szintentar- tás, hanem növekvő kulturált­ság mellett bővülés történt az elmúlt öt évben. Az alapvető tervcélok megvalósultak: a vá­rosok, centrumközségek ellátá­sa megerősödött. Bővült a Pa­tyolat begyűjtő hálózata, a vá­rosi szalonok a körzet kisköz­ségeit is ellátják. A tartós fo­gyasztási cikkek javítását a Gelka és a Villgép jól szerve­zett hálózattal oldotta meg. Egy problémánk van: a gép­jármű javítás nem decentrali­zálható kisközségekre.- A Megyei Tanács mikép­pen támogatja a szolgáltató ágazatot?- A megye saját szolgálta­tásfejlesztési alapjából pályá­zati kiírások alapján ítéji oda a támogatást a végrehajtó bi­zottság. Alapelv a pályázók­nál, hogy az kerül előnybe, aki saját fejlesztéséből a legtöb­bet tudja adni. A támogatás a fejlesztésnek maximum öt­ven százaléka lehet. Nálunk sajátos gondot jelent a renge­teg kisközség. Ezt a gondot a szolgáltató kisiparnak legalább szintentartásóval tudjuk csak áthidalni. Sajnos tendencia a visszaesés, a kisiparosok elöre­gedése, a tevékenységi kedv csökkenése miatt. Az igény sem vészes azonban, mivel a nagyfokú ingázás azt eredmé­nyezi, hogy a dolgozók munka­helyükön elégítik ki igényeiket.- Mi várható az új ötéves tervben?- A tervben kiemeltként sze­repelnek a személyi szolgálta­tások: a fodrászat, a fényképé­szet, a méretes ruha készítés, -javítás, a cipőjavítás. Mind- egyik gyors ütemben fejlődik. A terv alapelve, hogy a szol­gáltatások főleg a szövetkezeti szektor erősödésével fejlődjenek. Támogatjuk a hatékonyság nö­velését, a minőségi munkát Néhány konkrét elképzelésünk: új módszerek bevezetésével fejlesztjük a cipőjavítást. Pé­csett két szalon épül. Támo­gatjuk az elektroakusztikai­háztartási gépek javítását, foly­tatódik a szalonosítási prog­Szántó Péter Eszperantó kongresszus Komlón A Magyar Eszperantó Szövetség elnökségének ha­tározata alapján Komlón rendezik meg ez év nyarán a 26. magyarországi eszpe­rantó kongresszust. A nem­zetközi nyelv barátait a me­cseki bányászváros tanácsa hívta meg. A kongresszus Hymódon részét képezi an­nak az ünnepségsorozatnak, amelyet Komló várossá ala­kulásának negyedszázados jubileumára szerveztek. A találkozó központi gondola­ta: az eszperantó nyelv ok­tatása, ez lesz a fő témája a kongresszusi tanácskozás­nak. A komlói eszperantó ta­lálkozóra június 25—27. kö­zött kerül sor. Tanácsi ügyintézés lyukkártyás módszerrel Elsőként a lakásigénylők adatait dolgozzák fel Az államigazgatás vezetői, a tanácsok munkatársai évek óta keresik, kutatják munkájuk korszerűsítésének, gépesítésé­nek lehetőségeit. Néhány éve Pécs város Tanácsa kísérletet kezdett a számítógépes népes­ségnyilvántartás bevezetésére. Erre azért volt szükség, mert korábban a tanács munkatár­sai egy-egy statisztikai jelen­tésnél heteket töltöttek el az adatok összegyűjtésével. A szá­mítógépes adatgyűjtés, nyilván­Állandó készenlétben A város rendjét őrzik Az esték általában csendesek, csak a fizetésnapokon nagyobb a „zaj Ha verekednek az italbolt­ban, az üzletvezető már tár­csázza a 07-et, kéri a rendőr­ség segítségét. Ha a szomszéd ittasan megy haza, tör-zúz, amit ér a lakásban, a család pedig menekül előle - valaki hívja a 07-et, „jöjjenek azon­nal". Részeg ember magatehe- tetlenül összerogy az utcán - már cseng a 07 ... A Pécsi Városi Rendőrkapi­tányságon az éjjel-nappal hív­ható 07 ügyeletes rendőrtiszt­jeivel beszélgetek: hogyan lát­ják ők a „telefon mellől'' a vá­ros közrendjét, közbiztonságát? Általában csendesek az es­ték, az éjszakák. Nincsenek a városban úgynevezett „gale­rik” amelyek zavarnák a ren­det, a nyugalmat. Úgyszólván szünet nélkül cirkálnak a város utcáin a rendőrőrsök autói, ott vannak a 07 irányításával a fe­hércsíkos URH-autók, végzik munkájukat a közlekedésrendé­szeti ügyeletesek. Járőrszolgála­tot látnak el a kézi rádióval felszerelt gyalogos rendőrök is. Kora este van, nézzük az ügyeletes naplóját, ma eddig miért hívták a 07-et? Vasasról érkezett egy bejelentés: össze­verekedtek a szomszédok. Egy asszony felhívta az ügyeletet, „tizenhárom éves kislányom délelőtt lement az utcára ját­szani, még nem jött haza". A Nádor Szállodából telefonál­tak: „egy részeg fekszik a dzsá­mi előtt". — Intézkedés?- A verekedőket azóta lecsi- títottuk, a kislány — telefonon kaptuk az anya értesítését — hazaérkezett, az ittas embert pedig a detoxikálóba szállítot­tuk. A detoxikáló most már dél­után 5 órakor nyit a korábbi este 7 óra helyett... Eddig tehát semmi különös, csak az „egyszerű hétköznapi" ügyek. Hétvégeken, fizetési na­pokon azonban gyakran cseng a 07. A csendesnek induló po- harazgatásból gyakran szóvál­tás, verekedés lesz. Este nolc ^ Utón rendeltetési helyére az egyik URH-s gépkocsi. órától éjfélig kapják ezeken a napokon a legtöbb hívást kocs­mákból, éttermekből. Fizetési napokon gyakori a családi ve­szekedés is. „Ma sima hétköznap van”, se fizetés se hétvége... Az egyik URH most érkezett be, rövidesen indul tovább, ha kedve van, menjen velük". Főtörzsőrmester a gépkocsi vezetője, törzsőrmester társa és én járjuk a várost. Még tart a csúcsforgalom, gyalog, autó­val, busszal igyekeznek haza az emberek. A járőrpár évek óta együtt szolgál, jól ismerik a várost. Mondják, hogy ko­rábban, míg a vasútállomás talponállója hajnalban már nyitott, mindig volt kisebb-na- gyob rendzavarás. Mióta azon­ban reggel fél nyolcig nincs szeszesital-kiszolgálás, úgyszól­ván megszűnt a hajnali rumli. Ez egy jó intézkedés volt. Mert általában az ittas em­berekkel van a baj, ők vesztik el fejüket, erősnek érzik magu­kat, randalíroznak. Amikor azonban rendőrt látnak, már csendesebbek: „Múltkor a dél­vidéki italboltba hívtak ben­nünket, valaki a pulthoz vágta a söröskriglit. Perceken belül a helyszínen voltunk, megláttak bennünket, elült a zsivaj. . ." — Elmondható, hogy van tisz­telete, respektje a rendőrnek, az egyenruhának? — Igen és a lakosság is se­gíti munkánkat - mondja a törzsőrmester. — A szolgálat azonban nem mindig veszélyte­len — teszi hozzá. Történettel is bizonyítja. Nemrég a Landler Jenő ucában egy bontáshoz hívták őket éjjel, mert az éj­jeliőr kuckójában összevere­kedtek. „Az egyik engem is megtámadott, sörösüveggel megütött. Ilyenkor aztán erő­teljes intézkedés kell. Nem is maradt el ..." A Jókai utcában járunk, a ,,Megállni tilos" táblánál hat autó is parkol. A tilosban par­koló autók rendszámai beke­rülnek a járőr noteszébe, — fi­zetni fognak... Megyünk tovább, közben újabb történetet mesélnek. Amikor Budapesten a Meteo­rológiai Intézet gépkocsiveze­tője meglógott a másfél millió­val, a pécsi kapitányság ügye­letét is többen hívták: „a vasúton láttunk a televízióban mutatott férfihez hasonló arcú fiatalembert...” ,A cserkúti szőlőhegyen láttunk egy isme­retlen férfit, hasonlít ahhoz a gépkocsivezetőhöz ..."- Volt munkánk, szerencse, hogy gyorsan kézrekerült a tet­tes — mondja a főtörzsőrmes­ter. - De a bejelentések is bi­zonyítják: a lakosság igyekszik segíteni. Késő este van, az utca el­néptelenedett. A szórakozóhe­lyeken is „hétköznapi" az élet, — rádiónk hallgat, nem irányí­tanak bennünket sehova. — Mi is örülünk, ha a város­ban rend, nyugalom van — mondja a főtörzsőrmester. — De azért mindig készenlétben kell lennünk, mert soha nem tudni előre, mit hoznak a kö­vetkező percek. Kora hajnalban pedig már nyit a piactéri buszmegállónál a „salátabár", mérik a félde­cit. .. Új nap kezdődik. Garay Ferenc tartás vitathatatlanul a legkor­szerűbb eljárás, azonban meg­lehetősen költséges. (A városi tanács évi 80 ezer forintot fize­tett a gépi feldolgozásért.) Ol­csóbb, egyszerűbb módszer után kutattak hát, így jutottak el a peremlyukkártyás rend­szerhez. — A tanácsi munkában mi alkalmazzuk először — tájé­koztat dr. Borbás Géza, a Pécs városi Tanács ügyvitel-szerve­zői csoportvezetője, — az or­szágban a peremlyukkártyás rendszert, mely többféle nyil­vántartásra alkalmas. S ami lényeges: bevezetése (a hozzá szükséges technikai eszközök­kel együtt) mindössze 30 ezer forintba kerül, s csak egyszeri kiadást jelent. Ez az eljárás a tanácsi munka korszerű eszkö­ze lesz, amiből az ügyfél nem lát semmit, csak azt érzi, hogy igényét, ügyét igazságosan, megnyugtatóan elintézték. Mi­vel a város mindhárom kerü­letében egységesítjük a nyil­vántartást, nem fordulhat elő, hogy helyenként másként ér­telmezzenek egy-egy utasítást, a lakáselosztásnál nem lehet tévedés, figyelmetlenség. A peremlyukkártyás nyilván­tartás' elsősorban a lakásra várók, az új lakásigénylők adatait őrzi (hány éves az igé­nye, milyen a szociális helyze­te, milyen társadalmi réteghez tartozik, hány gyereke van, fiatal házas-e, stb.), viszont a lakásigény kielégítése után a lakással kapcsolatos további „jellemzőket" is tartalmazza (szociálpolitikai, részletfizetési kedvezmény, stb.), s ezzel már statisztikai érdekeket szolgál. Az ügyintézők — munkájuk során — bármely pillanatban és nagyon gyorsan (a lapok közé nyúló drótpálcikával elő­fordítják a kívánt adatokat rejtő lapokat) hozzájuthatnak a szükséges adatokhoz. Az új nyilvántartási eljárás — a peremlyukkártyás techni­ka alkalmazása az államigaz­gatási munkában — pécsi kez­deményezés. S mint minden újra, erre is felfigyeltek az egész országban. A Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala a ta­nácsi munkakörben dolgozók­ra az egész országban „elő­írta" a peremlyukkártyás nyil­vántartási lap bevezetését. A Tanácsakadémia Tanácsigaz­gatási Szervezési Intézete módszertani füzeteiben (eddig két külön számban) közölte a pécsiek „újítását". Központi rendelkezés alapján perem- lyukkártyára dolgozták fel a tanácsi testületek és tisztség- viselők feladatait tartalmazó jegyzéket, s ezt minden me­gyei tanácsnak elküldték. S hogy mennyire jónak-.találják a pécsi kezdeményezést, bizo­nyítja a megyei tanácsok ér­deklődése; sőt: a rendszer kezd elterjedni a nem tanácsi hivataloknál, vállalatoknál is. (Győrire) Megkezdték Mohácsnál az I. számú Téglagyár szomszédságá­ban a Duna-part megerősítését, a Bólyi Állami Gazdaság du­nai kikötőjének alapozását Arató Tamás felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents