Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-09 / 68. szám

6 Dunántúli napló 1976. március 9., kedd Ismerjük vagy nem ismerjük? A tévé Magyar tájak soro­zatából még csők két részt mutattak be, máris többen el- parentálták a sorozatot. Még­pedig leginkább olyan' okfej­tés segítségével,' hogy minden magyar embernek illik ismer­nie annyira hazája tájait,, semhogy egy ilyenfajta bemu­tatás beérhetné az általános­ságokkal, s nem kellene töre­kednie valami1 újszerű és rend­kívüli megmutatására is'.' Nos, egyfelől valóban igaz, hogy az ismert dolgok újra és újra történő felfedezése igen lehangoló azok számára, akik nem szeretik a szellemi restsé­get. Ámbár utalhatnánk itt az örök újszülöttre, akinek min­den vicc új. Másfelől azonban nagyon szeretnék1 látni egy felmérést,' amely kétséget ki­záróan bebizonyítaná, hogy hazánk lakosainak legalább a nyolcvan-kilencven százaléka bejárta már az ország tájait és tanulmányozta is az azok­ra vonatkozó legfontosabb iro­daimat. Ha pedig még ez is biztos volna, akkor is fel tehet­ném a kérdést: mondjuk egy család, aki1 tavalyelőtt arra fordította a, nyári vakációt, hogy bebarangolja a tatabá­nyai medencét, meg nézné-e az erről készült tévéfilmet? Vá­laszolhatok is rá: megnézné. És végighallgatná a szakértők száraz fejtegetéseit is, hogyan hatott a jégkorszak klímája' erre a tájra, mikor kezdték itt kitermelni a szenet és ho­gyan vándoroltak ál a' vizek Tatáról Tatabányára, be egye­nesen a bányába. Az alakuló város makettjét is megnézné, mert annakidején csak tapasz­talta, hogy a város eléggé át­tekinthetetlen s el lehet ben­ne tévedni. Más kérdés, (vesz- szőparipám, amelyet csak fél­ve említek) hogy a család ser- dületlenebb tagjai aligha ve­hetnének részt abban a közös társasjátékban, amit a látott tájak felismerése jelent, azon egyszerű oknál fogva, mert a film fél tíz tájt kezdődött. Sajnos, attól tartok, hogy ilyen család nem sok akad az országban1. AZ aZ elképzelt statisztika szomorú eredményt hozna. Kiderülne abból is, hogy aki megengedhet magá­nak egy utazást, az nem Ta­tabányára fog utazni. Könnyen ki lehetne deríteni, hogy az is­kolában Magyarország földraj­za éppúgy nélkülözi az él­ményszerűséget, mint Nyugat- Afrikáé. S noha a, legjobb film is csük pótlék lehet a va­lósághoz képest, én feltétlenül a pótlékra szavazok, ha arról van szó, hogy legyen vagy ne legyen. Tájfilm, általános ismeretter­jesztő feladatot is vállaló — ennek tűnik a sorozat, s mint ilyen, szükséges, jó. A sokat emlegetett információ-áradat­ban biztos sziget. Tűnődésre se alkalmatlan. Mindenki él valahol ebben az országban, városon vagy falun, s azt a szűkebb környéket többnyire tényleg ismeri. összevetheti hát a maga tapasztalatait, gondjait, élményeit egy másik tájéival. Gondolkodhat azon, miért sikerült amott az, ami itt nem. Vagy azon, milyen gigantikus erőfeszítéseket tesz ez az ország, hogy tájakat mentsen, tájakat alakítson, építsen. Hallama Erzsébet GYERMEKAGYAK — GYERMEK JÁRÓKÁK több típusban kaphatók a SZLIVEN Áruházban Engedélyhez kitölt a közterület használata ■ Cég- és címtábla, kirakat­szekrény ■ Hova helyezhető az építőállvány, törmelék? A közutak, parkok, jár­dák, terek, alul- és felül­járók, azaz a telekkönyv­ben közterületként nyil­vántartott földrészletek va­lamennyiünk javára meg­határozott rendeltetést töl­tenek be. Ezeknek a köz­célokat szolgáló belterületi földrészleteknek eltérő cé­lú felhasználása érthetően nem történhet önkényesen, mindenki szabad belátása szerint, hanem jogilag ren­dezett módon, a használat megalapozottságát eldön­tő hatósági eljárás alap­ján. A közterület rendeltetésétől eltérő célú felhasználásához tehát hatósági engedély szük­séges. Közterület használatnak minősül többek között az üz­leti portál, kirakatszekrény, hirdetőberendezés, cég- és címtábla elhelyezése, omeny- nyiben a közterületbe tíz cen­timéteren túl nyúlik be, továb­bá az árusítófülke, az építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék kihelye­zése, de annak tekintendő a meg nem nyitott, használatra át nem adott utca ideiglenes hasznosítása is. A kérelem benyújtása Az engedély iránti — 50 Ft- os illetékbélyeggel ellátott — kérelmet községekben a ta­nács vb egységes szakigazga­tási szervéhez, városokban a tanács vb építési feladatokat ellátó szakigazgatási szervé­hez, Pécsett a lakóhely szerint illetékes kerületi hivatal mű­szaki osztályához címezve, vagy az ügyfélszolgálatoknál személyesen lehet benyújtani. A beadványnak az engedélye­zési eljárás eredményes, gyors lefolytatása érdekében ponto­san tartalmaznia kell a szük­séges adatokat: az engedélyt kérő nevét, állandó lakó-vagy telephelyét, ennek címét, to­vábbá a közterülethasználat célját, időtartamát, helyének, módjának és mértékének meg­határozását, valamint a köz­területen folytatni kívánt tevé­kenység gyakorlására' jogosító iparjogosítványt, működési en­gedély ismertetését. Az engedélyt az építtetők­nek keil kérni a hatóságtól, ha építési engedélyhez kötött építmény elhelyezése céljára, állandó jelleggel kívánják a közterületet használni. Építési munka végzésénél kapcsolatos ideiglenes használat esetén (pl. állvány, építőanyag elhe­lyezése) a kivitelezőnek kell kérni az engedélyt. Minden más esetben annak kell a ha­tósághoz folyamodni, aki a közterületet használni kívánja. Az engedélyezés szempontjai Az eljáró hatóság a kére­lem elbírálása során figyelem­be veszi az építési szabályzat, a településre vonatkozó ren­dezési terv előírásait, a város­képi, műemlékvédelmi, köztisz­tasági1, természetvédelmi köve­telményekét. Ellenőrzi továbbá, hogy a kérelmező rendelke­zik-e a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlá­sára jogosító okirattal. Az illetékes hatóság a hasz­nálatot állandó jelleggel ha­táridő nélkül, vagy ideiglenes jelleggel meghatározott időre, iilletőlég valamilyen' feltétel bekövetkezéséig engedélyezhe­ti. Főútvonalak mentén, mű­emléki, természetvédelmi terü­leten a használat csak kivéte­lesen, fontos közérdekből en­gedélyezhető. A lakosság jogos igénye, hogy közterületet indokolatla­nul, egyedi célokra ne foglal­janak el, eltérő használat en­gedélyezése esetén pedig mi­előbb rendeltetésének megfe­lelően funkcionáljon. Ezt szol­gálja az a jogszabályi rendel­kezés is, hogy szabályellenes használat esetén az utólagos díjfizetési kötelezettség előírá­sán túl szabálysértési felelős- ségrevonást kezdeményezhet a hatóság. Díjat kell fizetni! A használati díj mértékét, o fizetés módját és az esetle­ges fizetési kedvezményeket a helyi tanácsok- végrehajtó bi­zottságai szabályozzák. A dí­jat az eljáró hatóság az en-^ gedélyben közli a kérelmező­vel, aki akkor is köteles azt megfizetni, ha a közterületet ténylegesen nem iá használja, kivéve természetesen azt az esetet, amikor ilyen helyzet a hatóság intézkedése miatt áll elő. Bizonyos esetekben a fize­tési kötelezettség előírása mél­tánytalan megterheléssel jár­na. Pécsett o tanács végre­hajtó bizottsága határozatá­nak megfelelően a közterület- hasZnálati díj fizetése alól az engedélyező hatóság felmen­tést adhat, ha az ügyfél kéri és azt jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete indokolja. Részben felmentés adható ké­relemre, ha a lakosság jobb ellátása, az árukínálat fokbzá- sa szükségessé teszi, vagy ha elháríthatatlan külső ok (pl. tartós betegség) huzamosabb időn át akadályozza az enge­délyezett használatot. Meddig érvényes? A köz területhasználati en­gedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevé­kenységre jogosító okirat (ipar­igazolvány, működési enge­dély) érvénye megszűnik. Ha­sonló a következmény, ha le­járt az engedélyezett haszná­lati idő, vag> bekövetkezett az engedélyben megállapított feltétel. A hatóság az engedélyt visszavonhatja. Erre főként az engedélyben foglaltaktól elté­rő használat, vagy a díjkifi­zetési kötelezettség elmulasz­tása', rendszertelen teljesítése esetén kerül sor. Ha az enge­déllyel rendelkező kívánja a használatot megszüntetni, kö­teles — az engedély egyidejű visszaadása mellett — szándé­kát a hatóságnak bejelenteni. A meghatározott időre szóló engedély érvénye kérelemre meghosszabbítható, A kérelmet az engedélyezett időtartam le­járta előtt legalább 15 'nappal kell benyújtani. Ha' a közterület használati engedély érvényét vesztette, a használó köteles a' közterület elfoglalt részét eredeti állapo­tába visszaállítani, Dr. Bércesi Ferenc Pécs megyei város Tanácsa V. B. Titkársága, főelőadó Múzeumi kiállítások Reprezentatív kiállításokat, nagyszámú rendezvényt ígér a múzeumok ez évi programja. Az időszaki kiállítások sorát a 'Hadtörténeti 'Múzeum nyitja meg március közepén a Rákó­czi vándorkiállítással. Március végén a Magyar Nemzeti 'Mú­zeum emlékkiállítását, április­ban Sárospatakon a Rákóczi vár története, és Rákóczi a képzőművészetben című kiállí­tásokat rendezi meg. Szeren­csen, Keszthelyen, Pápán, Veszprémben, 'Egerben és más­hol is megemlékeznek II. Rá­kóczi Ferenc születésének 300. évfordulójáról. Jelentős új állandó kiállítás lesz többek között a Magyar- ország története az őskortól a honfoglalásig — a Nemzeti Mú­zeumban. A vidéki múzeumok talán legnagyobb eseménye: a debreceni Déri 'Múzeum állan­dó kiállításának megnyitása. Kismamák ffigyel mába! * RUGDALÓZÖK, 4c RUGDALÓZÓ- GARNITÚRAK 47,40, 51,50, 55,— forint helyett egységesen csak 20,— forint 4c ANGOL POLYA 92,50 forint helyett 21,— forint AMÍG A KÉSZLET TARTI Talál még sok egyéb gyermekruházati cikket. MECSEK ÁRUHÁZ I. ebi elet Mérkőzésről mérkőzésre- * Jelenet a BTC-Pénzügyör mérkőzésből. Labdarúgó NB III. Székesfehérvári MÁV Előre- Véméndi TSZ SK 4:1 (2:1). Szé­kesfehérvár, 200 néző. V.: Ko- sik. Véménd: Doszpod — Sza­bó, Rótt, Kajtár, Kiss, Törjék, Borovácz, Fiochsz (Márton), Takács, Orosz, Bencsik. Edző: Rónai István. A véméndiek már 1:0-ra vezettek, amikor Rótt 11-est hibázott. Ezt követően játékba lendült a hazai csapat és biztosan győzött. Gól lövők: Pemmer. Lechner, Fülöp, Tég­lás, illetve Orosz. Jók: Szabó, Paulusz, ill. Rótt, Kiss. Pécsi VSK-Perbáli TSZ SK 1:1 (1:1). Pécs, 400 néző. V.: Zsa- lakó. PVSK: Sulyok - Hergen- rőder, Szabó, Grünwald, Gyuri- na, Zoltai, Kaszás, Kresz (Baum- holczer), Nagy, Somogyváiri (Iván), Tóth. Edző: Lendvai Miklós. A körülményesen játszó PVSK erejéből nem tellett több­re. Góllövők: Grünwald (11-es- ből), illetve Monos. Jók: Grün- wald, Baumholczer, illetve Ko­vács I-, Hucker, Pálfi, Monos. Pénzügyőr SE-Pécsi BTC 1:0 (0:0). Pécs, 300 inéző. V.: Lá- bodi. PBTC: Sass - Várhelyi, Daka, Fiegler, Kiss, Bíró, Bár­tól, Kincsei, Balázs, Hajós, Ren- kó (Bogdán). Edző: Horváth László. A BTC végig egyenran­gú ellenfele volt a listavezető fővárosi csapatnak, de a bőr- gyáriak sorra kihagyták helyze­teiket. Góllövő: Vida (11-esből). Jók: Balázs, Hullmann, Szili, il­letve Fiegler, Kiss, Bíró. Bp. Épitők-Mázaszászvári Bá­nyász 1:1 (1:0). Népliget, 150 néző. V.: Endes. Mázaszászvár: Szu'lics — Kólya, Széles, Kato­na, Nemes, Pataki, Demeter, Kovács, Stemler, Bíró, Csordás. Edző: Stepán Tibor. Iram nél­küli első félidő után rákapcsolt a Bányász és sikerült egyenlí­teniük. Góllövők: Prandóczky, illetve Pataki. Jók: Gáspár, Nagy, Prandócziky, illetve De­meter, Kovács. Az NB III állása: 1. Pénzügyőr 2. Ganz-MAVAG 21 13 6 2 43-29 32 21 14 3 4 48-22 31 3. Szfv. MÁV 21 14 1 6 45-26 29 4. Lőrinci Fonó 21 11 5 5 38-25 27 5. Siófok 21 10 6 5 26-21 26 6. PVSK 21 9 7 5 33-19 25 7. Véménd 21 10 4 7 40-37 24 8. BKV Előre 20 10 3 7 36-25 23 9. Enying 21 8 5 8 26-28 21 10. EMG SK 21 7 6 8 28-28 20 11. Perbál j ü 6 8 32-34 20 12. Táncsics Sn m 7 8 23-26 19 13. Mázaszászvafl m 7 9 25-24 17 14. Barcs *7 3 11 16-34 17 15. Dunaújv. Ép. 20 4 7 9 18-29 15 16. Dombóvár 21 5 4 12 19-37 14 17. ÉRDÉRT 21 4 5 12 18-31 13 18. PBTC 20 4 4 12 20-44 12 19. Bp. Építők 21 4 3 14 24-39 11 Steinmetz Kupa A Steinmetz Kupa utolsó for­dulójában a Porcelángyár 2:1- rp legyőzte a Vasasi Bányáiszt, és ezzel elnyerte a kupát. To­vábbi eredmények: Siklós-Stein- metz SE 2:0, PMSC if'i-Bere- mend 1:1 (11-ese'kkel a PMSC győzött). Postás—Szalánta 1:1 (11-esekkel a Postás győzött), Gázmű-lstván-akna 4:1, Szent- lőrioc-Pogány 1:1 (11-esekkel a Pogány győzött). A kupa díj­kiosztó ünnepsége hétfőn este volt a megyei TSH tanácstermé­ben. Úszás Felavatták a Hullámfürdőt A hét végén uszodaavató versenyeket rendeztek a közel­múltban megnyitott Hullámfür­dőben. A nyílt versenyen Bara­nya, Somogy, Tolna és Zala megyék úszóin kívül rajthoz áll­tak Szeged, Gyula, Székesfe­hérvár, Győr, Nyíregyháza és Szentes sportolói. Egy-egy ver­senyszámban 50—60 induló is volt. Jobb eredmények: 100 m úttörő leány gyors.: 1. Jelics (PSI) 1:10,5, 100 m felnőtt fér­fi mellúszás: 2. Jovi (PMSC) 1:18,6, 100 m felnőtt női mell: 1. Bódis (PMSC) 1:22,8, 100 m felnőtt férfi hát: 3. Ragoncsa (PMSC) 1:10,9, 100 m úttörő leány hát: 1. Jelics (PSI) 1:14,4, 100 m úttörő leány pillangó: 1. Jelics (PSI) 1:15,2, 4x100 m felnőtt férfi vegyes váltó: 1. PMSC 4:40,0, 4x100 m felnőtt női vegyesváltó: 1. PMSC 5:12,8 4x100 m úttörő leány vegyesváltó: 1. PSI 5:30,1. Vasárnap délelőtt a vidéki csapatbajnokság első forduló­ját rendezték meg. A budapes­ti egyesületekkel egy cso­portban lévő Eger kivételével minden jelentős vidéki úszó- szakosztály részt vett a verse­nyen, összesen 14 egyesület in­dult. Jelentősebb eredmények: 200 m női gyorsúszás: 5. Ko­vács (PMSC) 2:28,4, (Baranya megyei felnőtt csúcseredmény) 200 m női mellúszás: 1. Bódis (PMSC) 3:02,9 200 m felnőtt férfi hátúszás 2. Ragoncsa (PMSC) 2:29,9, 200 m gyermek leány hát: 1. Jelics (PSI) 2:41,9, 200 m gyermek leány pillangó: 1. Jelics (PSI) 2:50,7, 4x100 m felnőtt férfi gyorsvál­tó: 2. PMSC 4:13,0, 4x100 m női felnőtt gyorsváltó: 1. PMSC 4:40,2, 4x100 m gyermek leány gyorsváltó: 1. 'PSI 4:52,9. A pontverseny végeredménye: 1. Tatabánya 492 pont, 2. Kapos­vár 283, 3. Pécs 261.

Next

/
Thumbnails
Contents