Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-09 / 68. szám

r Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIII. évfolyam, 68. szám 1976. március 9., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Hazaérkezett Moszkvából az MSZMP küldöttsége Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárának vezetésével vasárnap este hazaérkezett Moszkvából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsé­ge, amely részt vett a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXV. kongresszusán. Kádár Jánossal érkezett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára és Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, a küldöttség tagjai. A pártküldöttséget a nyugati pályaudvaron Biszku Béla, Gáspár Sándor, Lázár György, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Győri Imre és Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Bru- tyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bi­zottságának elnöke, Benkei András belügymi­niszter, Púja Frigyes külügyminiszter, a Köz­ponti Bizottság tagjai és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta, le­ien volt B. D. Sevikin, a Szovjetunió magyar- országi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. 4 kulturális tárca ötéves terve Új otthonokat kap a művészet és művelődés Művelődési központ Komlón és Mohácson Próbaüzem a kenyérgyárban Pécs város új kenyérgyárának gépeit tegnap próbaüzembe he­lyezték. Tudósitás a 3. oldalon. Szokolai felv. Egyedülálló vágányépítés a szentlőrinci állomásnál Magyar gyártmányú műanyag szövet a vasúti töltésben Nagyobb sebességgel haladhatnak a vonatok Szezon előtt Szűkszavú hírben említették a lapok, hogy az egyik szak- szervezet elnökségi ülésén tár­gyalta a Szaktanács üdülésre vonatkozó határozatának vég­rehajtását. Az 1974-ben szüle­tett határozat célja az üdülés­sel kapcsolatos szakszervezeti tevékenység további javítása volt. Eredménye pedig ’már egy év távlatában is megmu­tatkozott. Tavaly 1 millió 20 ezren töltötték szabadságukat a szakszervezeti és a vállalati üdülőkben. A több mint egy­millió ember mintegy másfél- milliárd forint értékű borítékon kívüli juttatást kapott ezáltal. Köztudomású, hogy az új, korszerű üdülök működési költ­sége igen magas, a kiadások egyébként minden üdülőben növekedtek. Jellemző, hogy a beutaltak térítési díja már az 1960-as években is csak mint­egy 30 százalékát fedezte a tényleges költségeknek, 1974- ben pedig 20 százalékra csök­kent ez az arány. Ezért vált szükségessé a SZOT elnöksé­gének határozata az üdülő­épületek minőségi és szolgál­tatási színvonalától függő dif­ferenciálásról, három csoport­ba sorolásáról és az ennek megfelelő új térítési rendszer­ről. A szakszervezeti központi vezetőségek, elnökségek a szakma sajátosságainak figye­lembevételével, külön határo­zatban szabályozták, milyen elvek szerint biztosítsák a dif­ferenciálást, az üdüléshez nyújtott anyagi támogatást az alapszervezetek. A differenciálásból eredő évi 32 millió forint pénzbevétel rendeltetése a színvonal továb­bi emelése, az üdülés, mint fontos szociálpolitikai feladat tökéletesebb megvalósítása. Ezt a célt szolgálta a csalá­dos üdülés úi formáinak beve­zetése: a szülők ma már két­éves gyermeket is magukkal vihetnek üdülni. Kismamák — gyermekgondozási szabadsá­gon lévő anyák — a szüksé­ges egészségügyi feltételek birtokában, már hathónapos gyermekkel is nyaralhatnak. If­jú házasok részére vezették be az egyhetes üdülést. A tavalyi többletbevételből finanszírozták például a Balatonszántódon lé­tesülő 46 faházból álló, 310 személyes, nagycsaládos üdü­lőtelepet, amely már az idén fogad vendégeket. Jóllehet a családok közös pihenési lehetőségei bővülnek, a helyzettel mégsem elégedet­tek a szakszervezetek. Részben azért, mert a hely még jóval kevesebb, mint az igény, rész­ben pedig azért, mert nagy családnak — a jelentős ked­vezmények ellenére — sem olcsó az üdülés. Az üdülési határozat egyik eredménye, hogy a beutaltak között tovább növekedett a munkások aránya. A szakszer­vezetek súlyt helyeznek arra, hogy a legszínvonalasabb üdü­lőkben elsősorban fizikai dol­gozók kapjanak helyet. Elége­detlenek azonban a korábbi­nál ugyan lényegesen jobb, de a tényleges számarányt még mindig nem tükröző lét­számukkal. A további javulás a határo­zat fokozott érvényesülésétől, az üdülési munka mozgalmi jellegének erősödésétől függ: a talán szólamnak tűnő, de nagyon megszívlelendő „az üdülés a jó munka jutalma” kivánalom megvalósulásától. I. m. A közművelődés társadalmi fontosságú kérdéseiről, az ötö­dik ötéves terv kulturális beru­házásairól — az új építkezé­sekről és nagyobb rekonstruk­ciókról — tájékoztatta hétfőn a Fészek Klubban dr. Marczali László kulturális miniszterhe­lyettes -a Művészeti Szakszer­vezetek Szövetségének Köz­ponti Vezetőségét, A tanács­kozáson — amelyen Vass Im­re főtitkár elnökölt — nagy ér­deklődés fogadta a miniszter­helyettesi tájékoztató 1976-ra szóló részeit. Az ötödik ötéves terv indí­tásának évében az egyik leg­fontosabb feladat az Állami Operaház nagyrekonstrukciójá­nak előkészítése, illetve az eh­hez kapcsolódó beruházások ütemszerű végzése lesz. Ezzel összefüggésben — még az új­jáépítés megkezdése előtt — el kell készíteni az Erkel Szín­ház új díszletraktárát, öltöző- és próbatermi részét. Befejező­dik a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola tetőtérbeépítése, s így tíz új tanterem szolgálja a magasszintű művész- és ta­nárképzést. Befejeződik az Ál­lami Bábszínház és az Irodal­mi Színpad rekonstrukciója. Ebben az évben összesen mint­egy 170 millió forintot fordí­tanak kulturális jellegű építke­zésekre és a köztéri képzőmű­vészeti alkotások támogatásá­ra. Az V. ötéves terv további beruházásairól is szólva dr. Marczali László nemcsak a takarékosságra, hanem a ren­delkezésre álló építési eszkö­zök tervszerű, optimális kihasz­nálására is felhívta a figyel­met. A közművelődési felada­tok magasabb színvonalú ellá­tása érdekében ugyanis szá­mos építkezésre kerül sor az ötödik ötéves terv további éveiben is. Felépítenek néhány új budapesti munkáskerületi, megyei s megyénként néhány kisebb — városi, községi — művelődési intézményt. Jellemző változás, hogy a kulturális tárca fejlesztési ter­vének belső szerkezete alap­vetően különbözik az elmúlt tervidőszak beruházási szerkó zetétől. Amíg az elmúlt öt év alatt a rendelkezésre álló pénz nem egész egyharmadát fordí­tották építési jellegű munkákra, addig 1976 és 1980 között ará­nyuk megközelíti a keret két­harmadát. Nyilvánvaló, hogy — a terv-előirányzat teljesülése esetén — jelentős objektumo­kat kap a kulturális terület. Dr, Marczali László szólt az úgy­nevezett közvetetten felügyelt területek — művelődési ottho­nok, közművelődési könyvtárak, moziüzemi vállalatok, színhá­zak, múzeumok és levéltárak — fejlesztéséről is. Megyei művelődési központ épül [Debrecenben, Nyíregyhá­zán és Szolnokon; Komló, Mo­hács, Kiskunfélegyháza, Sze­ged, Dunaújváros, Gödöllő, Százhalombatta, Budakeszi és Dombóvár művelődési központ­tal gazdagodik. Békéscsabán, Kecskeméten és Szegeden me­gyei könyvtárak, Csongrádon, Szentesen, Mosonmagyaróváron és az ország több más pont­ján ifjúsági és művelődési há­zak kerülnek tető alá. Fidel Castro Szófiában Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a kubai kormány elnöke Ju­goszláviában tett munkajel- legű, baráti látogatásának befejeztével hétfőn elutazott az országból. Fidel Castrot és kíséretének tagjait Brioni szigetén Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke, állam­fő búcsúztatta. Castro jugoszláviai láto­gatásáról és Tito elnökkel folytatott megbeszéléseiről közös közleményt adnak ki. Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkárának, az államtanács elnökének meg­hívására hétfőn baráti lá­togatásra Bufgáriába érke­zett Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, minisz­terelnök és kísérete. A ku­bai vezetőket Todor Zsivkov és a bolgár politikai élet más vezetői fogadták. Hétfőn este találkozóra került sor Todor Zsivkov és Fidel Castro iközött. Az országban egyedülálló vágányépítési munka kezdődött meg tegnap a MÁV Pécsi Igaz­gatóság területén, a szentlő­rinci állomás mellett csaknem két kilométeres szakaszon. Ha­zánkban először próbálják ki a vasúti alépítmények védelmé­re az újdonságnak számító ha­zai műanyagszövetet, a drágán importált dán Fibertex és a francia Bidim szigetelő szövet helyett. Utóbbiakat köziúti épít­kezéseken, mocsaras területe­ken sikerrel alkalmazzák erős talajvíz és talajlazulás ellen, de beszerzésük egyre körülménye­sebb. Az új belföldi műanyagszö­vetet pécsi vasúti mérnökök kí­sérletezték ki a Szegedi Ken­derfonó szakembereivel együtt­működve: neve F-601-es. Se­gítségével importot, munkaerőt, építőanyagot takarítanak meg. Kilométerenként legalább ne­gyed millió forintos megtakarí­tásra számítanak. Eddig bá­nyakavicsot, sódert raktak le a töltés aljába védekezve a mocsárvíz ellen, de ez sok ké­zi munkát és még több bánya­kavicsot igényelt. Ezen kívül a „szigetelés" sem volt tökéletes. A szegedi műanyagszövet egyik legfontosabb előnye, hogy a pályát alátámasztó töltés anya­ga nem keveredik a mocsaras talajjal, vagyis üreg, süllyedés nem keletkezik a sínek alatt. A munkára a Bükkösd—Szent- lőrinc között tavaly megkezdő­dött rekonstrukció keretében kerül sor. Az Almás-patak és a Hatos út felüljárója ,.kötötte" a tervezőket, ezért alakítják át a hajdani pályatestet, míg a többi területen — az említett két állomás között —-.a működő vonal mellett a közlekedést nem zavarva alakítják ki az újat, több mint hatvanmillió forint értékben, ez évi befeje­zéssel. A hatvanéves sínek erősen megkoptak és emiatt a vona­tok sebessége nem haladhatja meg az óránkénti hatvan kilo­métert .. A mocsaras, agyagos altalaj felpuhította a töltést, néhol megsüllyesztette. Az új kilenc kilométeres töltéshez legalább negyedmillió köbmé­ter megyefai meddőkövet és Cserdi környéki homokot szállí­tanak. Lábatlanról érkezik a több mint 15 ezer vasbetonalj, míg a vágány acélanyaga diósgyőri. Bükkösdtől már két kilométeren lefektették az új sínpárt, amely a Nemzetközi Vasútegylet szabványainak felel meg, vagyis egy méter súlya 54 kilogramm. Ez lehetővé te­szi, hogy 23 tonna tengelynyo­mású nemzetközi szerelvények is haladhassanak majd a kész vágányon. Év végétől az órán­kénti száz kilométeres sebes­ségre válthatnak a mozdonyok, később a sebességet fokozzák. A tervek szerint a cserdi— helesfai megállótól Szentlőrinc felé csaknem három kilométe­res részen az erősen mocsaras talaj miatt még idén „bevetik" a szegedi műanyagszövet-új- donságot. — Csuti J. — Ezer, háromezer és ötezer literes acél­tartályokból álló, összesen 30 ezer hektoliter befogadó képességű tároló teret épít a Villá­nyi Állami Gazda­ság részére Villány­ban a Kiskunfél­egyházi Gépgyár. A tartályok az idei szüretre már készen állnak az új bor fogadására. (Erb János felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents