Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-08 / 67. szám

A TARTALOMBÓL Szegény oázis? Ismét lesz „Ki mit tud ?” Elvette a nyugdíjas elől a kilátást • Rablógyilkosság Turonyban • Főváros-e Véménd, avagy magyarázzuk múltkori baklövéseinket Állami íz, házi íz Vereség teniszben Kikapott a PMSC Világ proletá egyesüljete mm Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 67. szám 1976. március 8., hétfő Ára: 1,50 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja a Szovjetunió békepolitikája tovább folytatódik és aktivizálódik A XXV. kongresszus visszhangja a világsajtóban A világsajtó továbbra is fog­lalkozik az SZKP XXV. kong­resszusának eredményeivel. A Havas volt a havi vásár ■ Készülődés a tavaszra ■ Főszereplő a forralt bor ■ 1978-ban elköltözik a vásár Felhajtott gallérral tolon­gott tegnap a pécsi havi vásár közönsége, a metsző, hideg szél csakúgy kavar­ta a havat az amúgy is huzatos kertvárosi vásárté­ren. Dacolva az időjárás­sal, ezúttal is sokadalom verődött össze, hiszen most már mindenki a tavaszra gondol, most kell kinézni és megvásárolni a hízónak valót', a szőlővesszőt és a dughdgymát, kispénzböl most kell gondolni a kocsi­vásárlásra is a használt autók piacán, de rendre kipakolt a zsib is — ki­fogyhatatlan régiség- és sokácmellény-készleteivel, s az ezekre vadászó pesti nepperekkel. A főszereplő, talán mégis azt monda­nánk, a forralt bor volt, valaki esküdözött mellet­tünk, saját szemével látta, amint az árus forralt borral megitatta didergő törpepa­pagájait, mások viszont, akik szerint ez a legjobb védőital a hideg ellen, a „nyers" bor mellett döntöt­tek. Az állatpiacon borjakból és növendékállatokból meglehető­sen nagy volt a felhozatal, a malacpiacon viszont gyengébb. Drága a malac, bizony, itt is lemérhető volt, hogy tavaly csökkent az ország kocaállo­mánya. Mellettünk módosabb vidéki tenyésztő kéthetes forma bikaborjú lábait kötözgette, megkérdeztük, mennyiért vette, hatezerért, mire egy bámészko­dó megjegyezte, drága volt Az szóra sem méltatta, csak meg­ragadta az állatot és begyö­möszölte Skodája csomagtartó­jába — pótutasnak. Mi is „al­kudtunk" két egyéves forma bikára, szép állatok voltak, hu­szonnyolcezerre tartották, biz­tatva, Karácsonyra már pénz lehet belőle, mehet vágásra. Drágállottuk, mire felvilágosí­tottak, ha a múlt vásárra ki­hozzák, amikor sokkal kevesebb állat volt, egy-két ezerrel még többet is kaptak volna értük, s nem kellett volna még plusz egy hónapig etetni. Megkö­szöntük és átvándoroltunk az autópiacra. A tsz zárszámadások után, tavasz előtt azt hihetnők, na­gyobb keletjük van az autók­nak, mint máskor. De vagy a tavasz van még nagyon mesz- sze, vagy az eladók ragaszkod­nak mereven — a kereslettől mitsem zavartatva — az árak­hoz, sok kocsit nem adtak el a tegnapi vásáron. Pedig a kínálat nagy volt. Persze, az eladó könnyen van, bebújik a jó meleg kocsiba, résnyire leengedi az ablakot és onnan tárgyal a didergő vevő­vel. Ha vevő az illető, mert a pécsi autóvásár hagyományai­hoz híven most is több volt a kibic, a vasárnapi szórakozást kereső, mint a komoly vásárló. Akadt olyan eladó is, aki hiá­ba bújt a kocsiba, nem volt az jó meleg, mert a legna­gyobb erőfeszítések árán sem sikerült beindítania a motort. S mint ahogy az már lenni szo­kott, pont akkor makacsolta meg magát a masina, amikor komoly szándékú vásárló került a közeibe. Délelőtt még zsúfolt volt az autóvásár, 11 óra után azonban egyre-másra vitték haza az autókat. A régi tulajdonosaik. Talán majd jobb időben ... Ezen persze nem is kell cso­dálkozni, mert a jóég tudja miért, amikor mór lassan any- nyi az autó, hogy alig férnek el a Rákóczi úton, sokan azt hi­szik, még mindig nagy érték. Vagy talán azt: verebet min­dig lehet találni . .. Biztosan ezért is kért tulajdonosa egy lE-s Tarbantért 48 ezer forin­tot. Többen meg is jegyezték: hja, kérni azt lehet, kifizeti az ember a jegyet, aztán jobb hí­ján itt szórakozik. Most majdnem azt írtam, hogy lássuk komolyan az ára­kat, de ezek az árak meglehe­tősen komolytalanok. Ismert dolog, hogy a 850-es Fiatot évek óta nem gyártják már, né­hányon mégis úgy próbálnak megszabadulni a kocsitól, hogy közben szeretnének meggazda­godni. IE-s 850-esért 52 ezret kérni ugyanis enyhén szólva túl­zás. A legtöbben természetesen (Folytatás a 2. oldalon.) lapok a kongresszus fő ered­ményeként azt emelik ki, hogy változatlanul marad az SZKP politikája, amely a tartós bé­kére, a biztonság és az együtt­működés világméretű kiszélesí­tésére irányul. A kommentárok alapgondolata, hogy megerősí­tést nyert a Szovjetunió enyhü­lési politikája, újabb konkrét lépés történt a békepolitiká­ban. Az Unity című észak-íijrrszági hetilap a többi között rámutat: Leonyid Brezsnyev nem csinál titkot abból, hogy az enyhülés­ben látja a békés szocialista és kommunista építéshez szük­séges legkedvezőbb feltételek megteremtésének útját. A Dra- peau Rouge című belga lap az SZKP külpolitikájának fő irányairól szólva hangsúlyozza, hogy a szovjet kommunisták és az egész szovjet nép továbbra is az internacionalista felada­tok magaslatán állnak. A nyugatnémet Unsere Zeit kommentárjában rámutat: a szovjet kommunisták kongresz- szusán a világ népei pontos és jól érthető jelzést kaptak arra vonatkozóan, hogy a Szovjet­unió békeszerető politikája folytatódik és aktivizálódik. A finn sajtó megállapítja, hogy a kongresszuson elfoga­dott új békeprogram további lehetőségeket biztosít Finnor­szág számára a békeszerető országokkal, a béke szilárdítá­sa érdekében való együttműkö­désre. Béccsel ismerkedik a magyar parlamenti delegáció Az osztrák főváros törté­nelmi nevezetességeivel is­merkedett vasárnap az Ausztriában tartózkodó ma­gyar parlamenti küldöttség, amelyet Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke vezet, A delegáció többek között megtekintette a Hofburgot, sok fontos nemzetközi dip­lomáciai tanácskozás szín­helyét. A magyar képviselők végigmentek a sétáló ut­cává alakított Körtr.er stras- sén, a Grabennél megfe­jtették az épülő bécsi földalatti vasút munkála­tait. Este a Volksoper-ban Strauss: „Bécsi vér" című operettjének előodásán vet­tek részt. Ezt követően a Hotel Európában az Oszt­rák Nemzeti Tanács — a parlament — osztrák-ma­gyar tagozata vacsorát adott Apró Antal és az ál­tala vezetett parlamenti kül­döttség tagjainak tiszte­letére. Hétfőn a magyar delegá­ció tovább folytatja ismer­kedését Béccsel. Nagy hóesésben játszották le Komlón a DVSC elleni labdarúgó mérkőzést Képünkön: Kun, a vendégek kapusa nehéz helyzetben öklöz. Fotó: Arató László Tizenegyest hibázott a komlóiak kapusa Komlói Bányász —Debreceni VSC 0:0 Komló, 500 néző. V.: Maczkó. Komlói Bányász: Buús — Kel­ler, Tallósi, Steib, (Róth a 73. percben), Kelemen — Bányász, Lahó, Moód— Jánosi, Lingl, Radics. Edző: Csatra Gábor. DVSC: Kun — Nagy, Vachter, Lipők, Puskás — Herczeg, Kiss, Vaczlavik — Bodonyi I., Bo- donyi II., Gottdiener. Edző: Makray Balázs. Sűrű hóesésben kezdődött a játék. A 6. percben Moód in­dításával Lingl iramodott el, a 16-osról leadott lövése alig szállt fölé. Az első negyedórá­ban jobbára a hazaiak irányí­tottak, de távoli lövéseik nem bizonyultak veszélyesnek. A 17. percben Lahó labdájával Ra­dics már a 16-oson belül járt, amikor Nagy ellökte a komlói csatárt. A megítélt büntetőt Buús gyengén Kun kezébe gu­rította. Csapkodó játék folyt a pályán. Az első fél óra végén Gottdiener húzott el a balszé­len, beadása elgurult a kapu előtt, a jobbról érkező Bodonyi I lövése a bal kapufa éléről pattant az alapvonalon túlra. A 33. percben Lingl éles szögből küldött veszélyes szabadrúgá­sát hárította Kun. A félidő hát­ralévő részében kiegyenlített küzdelmet láthattak a nézők — kevés eseménnyel. Szünet után komlói támadá­sokkal folytatódott a mérkőzés. Az 53. percben Lingl hat mé­terről leadott, jól helyezett lö­vését ütötte szögletre Kun. Két perc múlva formás hazai táma­dás végén Bányász lövésszerű beadását ökölözte ki a debre­ceni kapuvédő. Az ellentáma­dásnál Buús rosszul nyúlt a lab­dához, de az 5-ös sarkán álló Bodonyi I. nem tudta 'kihasz­nálni a lehetőséget. Nőtt az iram, érdekesebb lett a találkozó, elsősorban a ha­zaiak jóvoltából. A 67. percben Lingl futott el a jobbszélen, be­gurított, a 11-es ponton álló Já­nosi a kivetődő kapust találta el, a kipattanó labdát Radics fölévágta. Ebben az időszak­ban veszélyesen támadott a Komló, a vezetést azonban nem sikerült megszereznie. A hajrára ismét kiegyensú­lyozott lett a játék. A 80. perc­ben a veszélyesen kapura törő Bodonyi ll-őt szerelte becsúszva Bányász, a komlóiak ötösén. Kitűnő játékvezetés mellett, irreális talajon, 10 centis hóban az első félidőben kevés ese­mény történt. Ebben az időszak­ban a komlóiak annyival voltak jobbak, hogy bátrabban kezde­ményeztek, a jogosan megítélt büntető révén előnyt is szerez­hettek volna. Fordulás után teljes eröbe- dobással támadott a kék-fehér gárda, s húsz percen keresztül biztatóan is játszott. A helyze­tek azonban rendre kimaradtak, s ez a DVSC-t felhozta. A hazaiak kapujában Buús- nak kevés dolga akadt, a 11-es kihagyásával azonban döntő hibát vétett. A közvetlen véde­lemre nem hárult nagy feladat, s mindvégig sallangmentesen játszottak. A középpályás sor­ból Bányász és Moód teljesít­ménye tetszett. A csatárok kö­zül Lingl veszélyeztetett leg­többször. A debreceni együttes­ből a megerősített védelem tűnt ki, Kun kapussal az élen. Grünwald Géza TOTO 1. Szolnoki MTE—Budafok 1:0 1 2. Bp. Spart:—Kossuth KFSE 0:0 X 3. FÖSPED—VOLÁN x 0:1 2 4. Nagybátony—Dunaújváros 0:0 X 5. Szekszárd—Várpalota 1:0 1 6. Bábolna—Dorog 2:4 2 7. Enying—Ganz MÁVAG 1:1 X 8. Pécsi BTC—Pénzügyőr 0:1 2 9. Dunaújvárosi Ép.—Siófok 0:0 X 10. Cagliari—Napoli 1:1 X 11. Fiorentina—Bologna 1:2 2 12. Lazio—Juventus 1:2 2 13. Verona—Internazionale 1:1 X + 1 14. Avellino—Catanzaro 1:1 X Martyn Ferenc rajza

Next

/
Thumbnails
Contents