Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-05 / 64. szám

1976. március 5., péntek Dunanttllt napló 3 Mindenki a legjobb tudása szerint fl pártmenbízatások segítsék ötéves tervünk végrehajtását Lezajlottak a beszámoló tag­gyűlések, ahol a párttagság elemezte az elmúlt évi mun­kát. Szóltak a pártmegbízatá­sok teljesítéséről is, ami az alapszervezetek sikeres munká­jának feltétele. A pártmegbíza­tások elosztására és teljesíté­sük megvizsgálására a párttag­sági könyvek cseréjét megelő­zően a párttagokkal folytatott beszélgetésnél is nagy figyel­met kell fordítani. — Járásunkban február 19-én befejeződtek a beszámoló tag­gyűlések. Az éves munka érté­kelésénél minden pártszervezeti beszámolónak részét képezte a» pártmegbízatások teljesítése is — mondotta beszélgetésünk so­rán dr. Vida Sándor, a siklósi járási pártbizottság első titká­ra. A pártszervezetek többségé­ben konkrétan és személy sze­rint értékelték a munkát. Én ezt tartom megfelelőnek, így reálisabban mérhető mind a párttag, mind a pártvezetőség tevékenysége. — A járási párt VB munka­tervében is szerepelt a párt­megbízatások teljesítésének ér­tékelése. — A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a párttag­ság háromnegyedrészének van pártmegbízatása, és a tagság döntő többsége eleget tett a vele szemben támasztott köve­telményeknek. A párt-végrehaj­tó bizottság különös figyelem­mel kíséri a KISZ-ben pártmeg- bízatásként végzett munkát és azt állapította meg, hogy be­csülettel eleget tesznek a fel­adatuknak. — Hogyan oszlanak meg a pártmegbizatások? — Négy fő területet említhet­nék meg, — a pártélet, ahol a párttagok mintegy egyharmada fejt ki tevékenységet különböző reszortfelelősként, — a tömeg­szervezetekben a párttagoknak szintén egyharmada dolgozik mint vezető, vagy vezetőségi tag, — a többi az állami és a gazdasági élet területén fejt ki tevékenységet. Nem tartom sze­rencsésnek, hogy a párttagság mintegy tíz százaléka négy, vagy ennél több pártmegbíza­tást végez, ugyanakkor ha nem is nagy számban, de vannak akiknek egy sincs. Megfelelő gyakorlat az, amikor a párttag­nak egy vagy két megbízatást adnak. Szerencsére a párttag­jaink többsége ebben a ,,kate­góriában" van. Az említett ada­tok alapján arra a következte­tésre jutottunk, hoay a párt- meqbízatásokon belül átrende­ződésre van szükség . . . — Milyen átrendeződésre gon­dol titkár elvtárs? — Mindenekelőtt arra, hogy a pártmegbízatások döntően a gazdasági feladatokra irá­nyuljanak. A járási pártbizott­ság a közelmúltban jóváhagy­ta a járás ötödik ötéves tervét és a iárás 1976. évi tervét, és az ehhez kapcsolódó cselekvé­si programot. Az üzemek, a szö­vetkezetek és intézmények párt- és gazdasági vezetőségei feb­ruár végéig elkészítik a saját, 1976. évi terveiket és cselekvé­si programjukat. Ez a tény nagyszerű alkalmat kínál ahhoz, hogy a pártmegbízatások a ter­vekhez és cselekvési progra­mokhoz kapcsolódjanak, ezek megvalósítását segítsék elő. — Adott-e már konkrét párt- megbízatásokat ezen a terüle­ten a pártbizottság? Beszélgetés dr. Vida Sándorral, a siklósi járási pártbizottság első titkárával — Minden járási pártbizott­sági tag névreszólóan kapott megbízatást az 1976. évi terv­feladatok megvalósításának se­gítésére. A pártbizottság és a VB hatáskörébe tartozó nem pártbizottsági tagok számára a VB ugyancsak a terv, illetve a cselekvési program végrehajtá­sát szolgáló konkrét feladato­kat adott. Ezt a megbízást írásban a terv és a cselekvési programmal együtt kapták meg a pártbizottság tagjai és a ha­táskörébe tartozó elvtársak. — Ami még az átrendeződést illeti, véleményem: akiknek há­rom, vagy ennél több megbíza­tásuk van, gondos mérlegelés­sel csökkenteni kell a kapott feladatokat —, az egyenlő te­herviselést kell elősegíteni. — Jó alkalom erre, a párttag­könyvek cseréjét megelőző be­szélgetés . .. — Igen. A párttagokkal törté­nő beszélgetés egyik fő felada­ta lesz, hogy az 1976. évi ter­vek és cselekvési programok alapján a párttagok vállalják az azokból rájuk háruló fel­adatokat, illetve a pártvezető­ségek megszabják a tennivaló­kat. Az a feladat, hogy a be­szélgetések során tovább erő­södjön a párttagság eszmei, politikai, szervezeti és cselekvé­si egysége. A konkrét cél: az ötéves terv, illetve az 1976. évi terv megvalósítása érdekében. Hangsúlyozni kívánom: nagy felelősség hárul e tekintetben a pártszervezetek vezetőségei­re, hiszen ők folytatják le a párttagokkal a beszélgetést, nekik kell eldönteni: ki milyen feladat elvégzésére alkalmas a legjobban és „testre szabott" pártmegbízatást kapjanak. — £ leiadat eredményes meg­valósításához nyújt-e segítséget az alapszervezeteknek a járási pártbizottság? — Igen, három formában is. A napokban szervezett titkári tanfolyam központi feladata volt a tervek készítésével, a pártmegbízatások megszabásá­val kapcsolatos feladatok tu­dósítása. Ezt azzal is kívánjuk segíteni, hogy ebben a téma­körben a titkári tanfolyam -részt­vevői egy minta párttaggyűlést tartanak. A segítségnyújtás másik formája: a tagkönyvcse- re végrehajtását tartalmazó in­tézkedési tervünk alapján a beszélgető csoportok tagjai számára Siklóson, Sellyén és Villányban tanfolyam kereté­ben ismertetjük a tennivalókat. A harmadik: a területfelelősi munka legfőbb feladata volt ebben az időszakban, hogy se­gítsék a tervek és cselekvési programok elkészítését és a to­vábbiakban pedig az alapszer­vezeteket kell segíteniök abban, hogy a konkrét pártmegbízatá­sok megtervezése és kiadása a követelményeknek a legjobban megfeleljen. — Biztosak vagyunk abban, hogy a párttagság felismeri — és ebben a beszélgetéseknek nagy részük lesz, — ho^y min­den párttagnak legjobb tudá­sához mérten ki kell vennie a részét a párt és a szocialista társadalom előtt álló feladatok­Bányamúzeum az iskolában ból. Bízom abban, hogy a sik­lósi járás kommunistái is meg­felelnek majd a nagyobb kö­vetelménynek — mondotta dr. Vida Sándor elvtárs. Caray Ferenc Elsőként a pártszervezet tekintett előre Megalapozott tervek Mágocson • 1980-ig a földeket szocialista tulajdonba veszik • 3000 liter fölé emelik az egy tehénre eső tejhozamot Mágocson élesfülű, gyors fel­fogású emberek dolgoznak a termelőszövetkezetben: elsőíz­ben készülő középtávú tervük­ben pontosan azokat a felada­tokat helyezik előtérbe, ame­lyek a magyar élelmiszergaz­daság ötödik ötéves tervében Közösségben gondolkodni Társadalmi összefogással bá­nyamúzeumot rendeztek be a tatabányai Sáqvári Endre ál­talános iskolában. Hamisítha­tatlan bányabeli hangulatot keltő tárót alakítottak ki az iskola pincéjében azzal a cél­lal, hogy ilyen módon is se­gítsék a pályaválasztást, meg­ismertessék a diákokkal a bá­nyászmesterséget. A szénbá­nyák dolgozói és a 311-es szak­munkásképző intézet vájárta­nulói, szakoktatói készítették el a kis bányát, az ereszkét, az ácsolatot, a főtét, a bányász­szerszámokat. Társadalmi összefogás bontakozott ki az elmúlt évben Szigetváron. A cipő­gyár „Minőséggel a szocia­lizmusért" nevű ötszörös aranykoszorús szocialista brigádja a pártkongresszus és felszabadulásunk 30. év­fordulója tiszteletére mun­kaversenyt kezdeményezett és csatlakozásra szólította a város valamennyi üzemé­nek brigádjait. Vállalásuk­ban és felhívásukban a termelési, minőségi követel­mények túlteljesítésén kívül a város építéséért, szépíté­séért a társadalmi munka végzését is megjelölték. A felhívásra sorra jelentkez­tek a brigádok — és a lakos­ság is. A kérdésre, hogy „mit hozott a város konyhájára" a tár­sadalmi munka, — a tanácson az összesített adatok alapján most már pontos választ tud­nak adni. A tervezett 1 millió 400 ezer forint értékű társadal­mi munka közel 1 millió 800 ezer forintra sikerült. A tanács jól összehangolta a feladato­kat és az önkéntes vállaláso­kat, a társadalmi munkásokat oda irányította, ahol a város szempontjából a leghasznosab­ban tevékenykedhettek. Például a Lenin lakótelepen épülő isko­la, óvoda tereprendezéséhez, a Radován téri óvoda rendben tartásának segítéséhez, új játszóterek építéséhez. Csak az óvodák „körül" végzett tár­sadalmi munka értéke meg­haladja a 900 ezer forintot. A cipőgyárban délután mű­szakváltásra érkezik a „Minő­séggel a szocializmusért" szo­cialista brigád, vezetőjük Si­mon Jónosné. Huszonhat éve dolgozik itt, munkáját fémjelzi többek között a Könnyűipar ki­váló dolgozója kitüntetés, — társadalmi munkájáért pedig a „Szigetvárért emlékplakett”, amelyet „egyénileg” kapott, — a brigád pedig a „Szigetvárért címerplakett” tulajdonosa. — Valóban nagy visszhangja volt a felhívásunknak — mond­ja. — A város szocialista bri­gádjai munkavállalásokkal és azok teljesítésével köszöntötték a kongresszust és a felszaba­dulás évfordulóját. Az elmúlt évi 106 százalékos tervteljesítésük mellett a minő­ségi munkában is az élen van­nak. A gyár tűződéjében dol­goznak, Figyelmes munkájuk­nak nagy része van abban, hogy üzemi szinten „tartani tudták" a 99,6 százalékos mi­nőségi eredményt. A tizenegy tagú brigádban kilenc asszony és két férfi dol­gozik, Az eltelt közel tíz év alatt alaposan megismerték egymást, összeszoktak és úgy­szólván nincs olyan közérdekű Egymillió 760 ezer forint értékű társadalmi munka Szigetvárért kérése a gyárvezetőségnek amelynek teljesítésében neszá­míthatna a „Minőséggel a szo­cializmusért" brigádra. — A felhívás után hogyan láttak a társadalmi munká­hoz?- A felajánlott közel ötszáz órát jelentősen túlteljesítettük. Elsősorban a Radován téri óvo­dánál dolgoztunk sokat. Rend­szeresen takarítottunk, parket­tát fényesítettünk — természe­tesen munkaidő után. Aztán az óvoda adta anyagokból hat­van párnát, kis paplanhuzato­kat varrtunk otthon. Dolgoz­tunk a játszóterek építésénél is. Nem említi, de megtudtam, hogy a brigádjuk 5000 forintért vásárolt játékokat a gyerekek­nek. — önt személy szerint mi sarkallja társadalmi munkára?- Mindig is közösségben dol­goztam, szeretem az embere­ket. Két gyermeket felnevel­tem, régen, bizony nem éppen könnyű körülmények között. Az óvoda patronálásával én is se­gíteni kívánom azt, hogy a mai kismamák intézménybe adhas­sák gyermekeiket, könnyebben és nyugodtabban tudják fel­nevelni őkef. A tűződe hosszú szalagsorai mellett ülnek az asszonyok. Nagy Károlyné is a törzsgárdá­hoz tartozik. Gyors, begyakor­lott mozdulatokkal dolgozik: ecsettel, ragasztóval keni be a cipőfelsőrész belsejét, aztán ráigazítja a bélést. Kétszáz­ötven pár cipő a „norma": ragaszt, bélést igazít... ra­gaszt, bélést igazít. . . — Amit vállaltunk, teljesítjük — mondja, miközben egy pil­lanatra sem hagyja abba a munkáját. Miért dolgozunk tár­sadalmi munkában is? öröm­mel, mert szeretnénk könnyí­teni az asszonyok munkáján. Az óvoda patronálásával pénzt takarítunk meg a tanácsnak újabb óvodák építésére. Ebben az évben is igyekszünk az óvodát, a kicsiket patronálni. Varjas Lászlóné is ennek a brigádnak tagja. — Szívesen dolgozom én is, jó kis kollektíva a miénk. Egy ötéves kisgyermekem van, most májusra várjuk a másodikat... Nekem is, más anyukáknak is nagy segítség, ha bölcsődébe, óvodába helyezhetjük el gyer­mekeinket. — Szigetváron lakik? — Nem, Molványban. Onnan járok be dolgozni. De ez nem zavar abban, hogy itt végzem a társadalmi munkámat is. Úgy érzem, hogy közösségben kell gondolkodni a közérde­kért. „Közösségben gondolkodni” — ez ennek a brigádnak leg­nagyobb hajtóereje. Már erre az évre is megtették vállalá­sukat. Az már természetes, hogy a társadalmi munkafel­ajánlás sem maradt ki belőle! Nemcsak kezdeményezők vol­tak . . . G. F. Az országos programhoz csatlakozva, Kecskeméten is igyekeznek megoldani a fiatal házasok lakásgondjait. A Széchenyi város­részben 210 lakásos garzonház épül, amelyet még az év elején átadnak az igénylőknek. A fiatalok havonta meghatározott bér­leti dijat fizetnek. a legfontosabbak. A jelszó most az észak-baranyai község­ben: növelni a tejtermelést, a meglévő telepeken több ser­tést tenyészteni, a búza és ku­korica termésátlagát a lehető­ségek tetőpontjára felvinni. Elsőként a mágocsi termelő- szövetkezet kommunistái beszél­ték meg: az új szabályzók és jövedelemelosztási rendelkezé­sek szabta körülmények között, hogyan kell gazdálkodniuk, mit kell tenniük, hogy a népgaz­dasági érdek és a termelőszö­vetkezet, a tagság érdekei egy­beessenek. A negyedszázados termelő- szövetkezet anyagi ereje lehe­tővé teszi, hogy a még magán- tulajdonban lévő földeket a tagságtól megvásárolják. Mint ismeretes, az MSZMP KB erre vonatkozó irányelvei kimond­ják, hogy a termelőszövetke­zetek lehetőségeiktől függően váltsák meg a tagság tulajdo­nában lévő földeket. Időt azonban nem szabtak. Mágo­cson legkésőbb 1980-iq sor ke­rül erre, mintegy 5 millió forin­tot kívánnak erre az "5 5”-ben fordítani. Az elhatározásnál jóval ne­hezebb feladatnak tűnik a le­hetőségek (természetesen a ter­melőszövetkezeti tagság to­vábbra is növekedő jövedelem- viszonyaival párhuzamosan) megteremtése. A tervek szerint az egy tehénre eső mostani 2700 literes tejhozamot tartó­san 3000 liter fölé kell emel­ni. A két szakosított telepen 2000 szarvasmarhát tartanak. Kettős hasznosítású egyedek tudományosan kidolgozott ta­karmányozásával, az állatok szakszerű gondozásával kíván­ják ezt elérni. Ma négyezer sertést tarta­nak Mágocson, ugyanezeken a telepeken 1980-ra két és fél­szeresére növelik az állatállo­mányt. A meglévő épületekben az Iparszerű Sertéstenyésztő Vállalat batériás rendszerével emeleteket alakítanak ki. Az állattenyésztés minőségi javítása, mennyiségi növelésé­nek megfelelő hátországát is megteremtik. Az eddiginél sok­kal nagyobb gondot fordítanak a takarmánynövények minősé­gének javítására. A sásdi já­rás dimbes-dombos, eróziótól nagymértékben veszélyeztetett földjein nem könnyű előrelép­ni: 1976-ra 6000 hektáros ku­korica földjükre átlagosan 57 mázsás termést terveztek. Véle­ményem szerint ezt csak amo­lyan startnak szánják. Az Ipar­szerű Kukoricatermelő Rend­szer ennél lényegesen többet is kihozhat. Búzából 48 mázsás hektáron­kénti termésre számítanak, a járási átlagot 45—46 mázsá­ra tervezik 1980-ra. Semmit sem bíznak a véletlenre Mágocson: az 1900 hektárnyi búza vetés- terület minden táblájáról ta­lajmintát küldenek a laborató­riumokba. Tudományos pon­tossággal kívánnak a talajerő­visszapótlásról gondoskodni. Cukorrépából 500 mázsás hektáronkénti termést terveztek — 1975-ben 320 volt. Mágocs régi cukorrépa termelő köz­ség. Nem álmodoznak. Ésszerű vetésforgót tervez­tek, a Pécsi Állami Gazdaság Danicz-pusztai laboratóriumá­ban állandó tanácskérőként, a tudományos eredmények fo­gyasztóiként tartják számon a mágocsiakat. Talajelőkészítő és betakaritó gépsoraik már most is képesek optimális időben a munkák el­végzésére, az „5/5”-ben ter­vezett beruházások szinte kivé­tel nélkül gépvásárlást jelente­nek. Lombosi Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents