Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-04 / 63. szám
1976. március 4., csütörtök Dunantmt napló 3 Ili bőr- ruházati üzem a láthatáron Bőrkabát a házi próbán. Választékbővítés Az idén a tavalyinál 100 millióval több, összesen 610 millió forint értékű ruházati árut kapnak az ÁFÉSZ-boltok, áruházak országos beszerző és ellátó vállalatuktól, a SZOV- ÁRU-tól. Ebből az árutömegből 370 millió forint értékű konfekció-, darab- és divatáru, cipő stb. szerepel a tavaszinyári ajánlatban. A sokfajta, jó minőségű hazai gyártmány mellett többféle külföldi áru között is válogathatnak az ÁFÉSZ-ek üzlethálózatának javarészt vidéki vásárlói. A konfekciótermékeknek mintegy 30, a darab- és divatáruknak pedig körülbelül 40 százaléka importcikk. A legnagyobb importpartner ezúttal is a Szovjetunió, ahonnan a SZÖVÁRU behozatalának mintegy fele származik. Több bőrkabát és kesztyű A Könnyűipari Minisztérium az ötödik ötösben 33-34 százalékos termelés ezen belül a tőkés export 50 százalékos növelését írja elő. Ennek igyekszik megfelelni a Pécsi Kesztyűgyár. Tervjavaslatukat elkészítették, ezt most széles körű vitára bocsátják, kiegészítik a dolgozók javaslataival. Legújabb, a banknál is kedvező fogadtatásra talált fejlesztési elképzelésük a Pécs keleti iparnegyedében építendő új bőrruházat! üzem, miután a jelenlegi amúgy is kinőtte a pecs- bányatelepi volt aknaépületeket. Az üzem, cmelyet a legkorszerűbb, köztük számos speciális varrógéppel szerelnek fel, százmillióba kerül, a tervek szerint 1976 őszén lépne be, termelése 1980-ra futna fel. Menynyire? A múlt évi 80 millióról 220 millió forintra (ez kabát- egyenértókben számolva évi 80 ezer darab). Ehhez a ruházati bőrt, mint említettük, a Pécsi Bőrgyár biztosítja. Az üzem termelésének 75 százalékát (jelenleg az arány 50 százalék) a tőkés piacokon kívánja értékesíteni. Több lesz a kesztyű is. A keleti iparnegyedben már felállt a 2-es gyáregység, a hőerőmű melletti barakkból ide költözik át az annak idején „ideiglenesen” berendezett üzem, s itt termel 1978-tól. Mégpedig a legkorszerűbb gépeken, csehszlovák tapasztalatokból merített zárt ciklusban, amikor a szabászattól a végmeóig, mindenki együtt lesz, egy teremben, közvetlen kapcsolatban. A barakképületből raktár lesz, nem kell többé a város különböző pontjain raktározni. Az új üzemben 1980-ra megduplázódik, évi egymillió pár lesz a termelés. A tervben előírt műszaki és szervezési intézkedések egyébként az egész kesztyűgyártást áthatják, és itt rengeteg intézkedésről és újításról van szó az új típusú alapanyagok, mint a fényvisszaverő használatától a bőrre felvasalható textilbélés alkalmazásán ót a célgépesítésig, a gépi műveletek arányának növeléséig. A Pécsi Kesztyűgyár évi termelési értéke a jelenlegi f él - miíliárdról 1980-ra háromne- gyedmilliárd forintra növekszik, tőkés exportja — miközben a szocialista export és a hazai eladás csaknem szinten maradna - a jelenlegi 9 millióról 12 millió dollárra. Az 1980-ra előirányzott 3,4 millió pár (1975=2,7 millió pár) kesztyű megvarrósóhoz természetesen létszám kell. Miközben a nem fizikai állomány úgyszólván nem változik, öt év alatt 900 új szabászt és varrónőt szeretnének munkába állítani, ezzel a Kesztyűgyár létszáma az ötezret is meghaladja. így is nő a termelékenység, jóllehet, egyre több speciális, magasabb munkaigényű kesztyűt gyártanak. Emelkedik a szakmai színvonal, a szakmunkásbizonyítvány megszerzését — már most is - 10 százalékos bérpótlékkal ösztönzik; 1977- től az egységes művezetőképzés keretében 70 főt küldenek tanfolyamra, a középszintű vezetők képzésére bőrkonfekció szakközépiskolát tartanak fenn; fiatalokat küldenek a Könnyűipari Műszaki Főiskolára. A Kesztyűgyár központi bér- fejlesztésben részesül, ami azt jelenti, évente 4,5 százalékkal növelheti bérszínvonalát. Tovább javulnak a munka- és szociális körülmények, azt már mondanunk sem kell, az új üzemekben ilyen szempontból messzemenően gondoskodnak dolgozóikról, egészen odáig, hogy az üzemorvosi rendelőben például reumatológiai kezelés is lesz. Napköziotthonos óvodájukat további 75 hellyel növelik. Feszített a terv, mondják a Kesztyűgyárban, de rögtön hozzá is teszik, szervezett és fegyelmezett munkával teljesíthető. Miklósvári Zoltán Otthonra találtak A munkahelyen dolgozni kell Vakít a napfény. Rudolf Sá- mi lakása Pécsett, a Széchenyi tér 2., második emeletén északnyugatra néz. A Dzsámiról, a gimnáziumról, a szikrázó térről beverődnek a fények. A Ce- senatticóban készült fényképek láttán azonban elszürkül a tér, hidegnek, sötétnek tűnik a lakás. Az olasz „falucska" húsz kilométerre fekszik Ravennától, a Földközi tenger partján. — Miért nem otthon élnek? Sámi Rudolf — így használja nevét — olasz állampolgár, autószerelő az ÉPFU-nál. Apja az első világháború alatt hadifogságba került, akkor ismerkedett meg magyar feleségével. Huszonkettőben hazamentek Cesenatticóba, négy esztendő múltán azonban visz- szatértek. Rudolf 1933-ban Magyarországon született, s csak az ötvenhatos események után fordult meg a fejében, hogy apja szülőföldjén éljen, ötven- hét szeptemberében azonban hazajöttek, (apja is), s azóta csak rokonlátogatóba járnak az olasz Riviérára. — ötvenhétben nyolc hónapon keresztül nem tudtam a szakmámban elhelyezkedni. Hitegettek munkával, de csak a bátyámék tartottak el bennünket. Visszajöttem. Én már csak itt tudok élni, abba bele kell születni. Begipszelt lábát húzza a parketton, csúnyán összetört a bokája. A munkósöltöző előtt gödörbe lépett. — Kinn ha munkához juthattam volna, többet kerestem volna mint itt. Egy ilyen szerencsétlenség azonban alaposan megrázza ott az emberek életét. Patricia mulatságosan töri a magyart. Dehiszen azért is jött a nagymamához haza. Még nincs tizenhat éves, megjelenése, magabiztossága mintha húszéves lenne. Patricia Danyiiban a gyerek és az érett amerikai egyszerre nyilvánul meg. A rádió híreket mond, a kislányt nem érdekli. — Sokat beszél itt a rádió és kevés a zene, pedig az a legfontosabb. S amit itt játszanak, otthon már' rég megöregedett ... Aztán szinte minden átmenet nélkül nagyon komoly dolgot mond: a rádiót persze csak a szabad időben hallgatom majd, rövidesen munkahelyem fesz, s ott ilyenre nem lesz alkalom. — Miért nem? — Hát azért, mert a munkahelyen dolgozni kell, ott nem szabad a figyelemnek szétfele szaladni. Apám és anyám otthon mindig ezt mondja. A munkahelyen dolgozni kell. — Nem fél ettől? — Nem. Ha szeretem a munkám, ha érdekel, akkor miért féljek. Szeretnék Pécsett egy évet dolgozni, amíg itt vagyok, ne terheljem annyira nagymamám. Betegekkel akarok foglalkozni. De jó lenne hitében megtartani; a munkaidő alatt minden percben dolgozni kell . .. Pécsett évenként hetvennyolcvan külföldi állampolgár kér munkaengedélyt. Baranyában lényegesen többen vállalnak munkát. Itt tanuló külföldi diákok, a családegyesítések folytán idetelepült magyar anyanyelvű, de idegen állampolgárok, több évtized után hazatért kivándorlók, hazalátogatók .. . • Pap Lászlót délutáni álmából riasztom. Molnár a szigetvári malomban, éjszaka volt műszakon. Nagypeterden, az apóséknál élnek, de rövidesen befizetik Szigetváron a lakást. — Újévezni jöttem barátaimmal 1972-ben, akkor ismerkedtem meg a feleségemmel. Két esztendeje jöttem át — otthon a pélmonostori malomban dolgoztam. Honvágyról kérdem — azt mondja, nincs. Később a falujáról, Vörös- mart-ról beszél, majd a csúzái kocsmáról, ahol Tatai Józsi bácsi muzsikájára itták egykor Ilonka borát. Jártam ott, ismerem a tüzes, fekete asz- szony kocsmáját, néha visszakívánom az ottani időtöltést..., persze, hogy a 24 esztendős fiatalember is szívesen beszél róla. — Ez nem honvágy — mondja. Elhiszem. Beszéljünk a munkáról. — Az egyforma, a mi szakmánk az egész viláqon uqyan- az. Otthon talán kicsit többet kerestem, de itt a megélhetés olcsóbb. Szépen gyarapodtunk két év alatt, pediq a feleségem gyermekqondozási segélyen van. Lacika tizenhat hónapos. Flórián Steinig. Építészmérnök, statikus. A Pécsi Tervező Vállalat harmadik emeleti irodájában, a cottbusi kórház tervein dolgozva találom. — Honnan jött Magyarországra? —Az NDK-ból, Cottbusból — mondja. — Otthon hói dolgozott? — Nekem itt van az otthonom, én Magyarországra már hazajövök és Cottbusba kiküldetésbe. Ott is a kórház építésén dolgoztam, a magyar tervek ellenőrzését véqeztem. Steinig Flórián, kollégái így ismerik, hét hónapja él hazánkban, Pécsett. Felesége a PTV-nél az NDK számára készülő terveket qépeli németül. Három esztendeje mindketten ingaióratban közlekednek Pécs és Cottbus között, a házasság tehát nem meglepő. Az építészmérnök munkája ugyanaz, fizetése csaknem megegyezik kinti bérével. — Az NDK-ban egy kicsit olcsóbb az élet, itt viszont sokkal naqyobb az áruválaszték. Steinig Flórián negyvenhat esztendős korában új otthont talált. Mint mondja, munkája, munkakörülményei teljesen megegyeznek az ottanival, családja és Pécs viszont pluszt adott neki. Szikrázik a déli nap a minaret tornyán, a szomszédban épülő szálloda építkezésen nagy zajjal kalapálnak. — Pécs nagyon szép — mondja csaknem hibátlan magyarsággal — a kollégákkal jól kijövök, Magyarországon élni és dolgozni jó ... Szándék és tett (Folytatás az 1. oldalról) szándékaiért és törekvéseiért felelős, nem felelős azonban tetteinek következményeiért, amelyek szándékaitól függetlenek. Más idealista és polgári áramlatok hívei ezzel szemben teljes mértékben felelőssé teszik az embert cselekedeteinek előreláthatatlan tragikus következményeiért, szerintük az embernek mindig „vállalnia kell a bűnt", nyugalommal és sztoikus beletörődéssel kell fogadnia elgondolásainak kudarcát. Mindkét álláspont — ha következetesen végigviszik —- objektíve passzivitásra kárhoztatja az embert. A marxista etika abból indul ki, hogy a szándékok és tettek viszonyának problémája fokozatosan megoldódik a jövő társadalom építésének folyamatában. Ennek az a feltétele, hogy az ember felismerje és ellenőrzése alá vonja a társadalmi törvények működését, de tisztában legyen önmagával és rendelkezzék reális önértékeléssel. Ekkor a szándék és tett közötti ellentét többé nem lesz általános jelenség és elveszti azt az elvileg megoldhatatlan jellegét, amely a 'kapitalista társadalomban jellemzi és amely sajnos még nálunk is problémákat okoz. Egyes esetekben, természetesen, bizonyos körülmények folytán, különböző tényezők figyelmen kí- vül hagyása következtében az ember a jövőben sem éri el mindig azt az eredményt, amelyre törekedni fog. Ilyen hibák és tévedések előfordulhatnak a kommunizmusban is. A szocialista társadalom előtt álló legfőbb közös célok, amelyeknek megvalósítására törekszünk, a történelmi fejlődés objektív tendenciáit tükrözik, s ezért — ha kerülő utakon és visszaeséseken keresztül is, de megvalósulnak. E folyamat során lényegesen megváltozik az egyes ember cselekvő- képessége is, az egyén valóban felelőssé válik tevékenységének eredményeiért és következményeiért. A marxista etika tanítása szerint a tudatosan cselekvő embert nemcsak szándékai szerint kell megítélni, felelősségre vonni, hanem cselekedeteinek társadalmi jelentőségéért is, mert tetteinek következményeit előre láthatja. „A „jó” szándék — írta Lenin — a legjobb esetben Karp, Pjotr, Szidor szubjektív ügye marad”, a cselekedetek társadalmi jelentősége viszont objektiv tény, amelyet kockázatos dolog figyelmen kívül hagyni. Dr. Kiss István Kevesebb az infulenza megbetegedés Kisebb mértékben a múlt héten is tovább nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma, — tájékoztatták az MTI munkatársát az Egészségügyi Minisztériumban. A hét elejéig az országban 50 ezer új beteg fordult orvoshoz influenzás eredetű panaszokkal, de már csak 30 százalékkal többen, mint egy héttel korábban. Változatlanul főként az ország középső területein — Bács-Kiskun, Szolnok, Pest, Fejér és Komárom megyében — u leggyakoribbak a megbetegedések, országos járvány azonban továbbra sem alakult ki, s ahol a betegek száma viszonylag magas volt, kiterjedt járványról ott sem beszélhetünk. Vidéken a megbetegedések Kecskeméten, Szentendrén, Kisvárdán és ezek környékén, valamint Békés megyében a szarvasi járásban, Tolnt megyében a dombóvári és a tamási járásban voltak változatlanul gyakoriok. Új járványgóc csupán Hatvanban, Budaörsön, valamint az ugyancsak Pest megyei Kösd községben és a Zala megyei Gellénházán alakult ki. Ellenőrzik a kesztyűk minőségét. Lombosi Jenő Magyarországon jő dolgozni Steinig Flórián: „Nekem itt van az otthonom”.
