Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-30 / 89. szám

1976. március 30., kedd Dunántúli napló 5 © ÓRA A NAGYVILÁGBAN Szódat európai körútra indáit Hétfőn Kairóból kéthetes európai körútra indult Anvar Szó­dat egyiptomi elnök. Utjának első állomása az NSZK fővárosa, Bonn, ahol az előzetes értesülések szerint jelentős mennyiségű gazdasági segély kieszközléséről folytat majd tárgyalásokat. Hatnapos bonni látogatása után Szadat ellátogat Franciaor­szágba, Olaszországba, itt felkeresi a pápát is, majd Jugoszlá­viában és Ausztriában folytat tárgyalásokat.-----------------------*----------------------­* WASHINGTON: Irán nö­velni akarja amerikai fegyver­vásárlásait, s ebből a célból a kormány felújította tárgyalá­sait a vezető amerikai fegyver- gyártó cégekkel. Irán azt ja­vasolta az amerikai vállalatok­nak, hogy a fegyverekért kő­olajjal fizetnének. + RÓMA: Az Olasz Kom­munista Párt taglétszámának növekedése azt bizonyltja, hogy a kommunisták politikája he­lyes, a párt tekintélye és befo­lyása növekszik — mondta En­rico Berlinguer, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára, a párt lapjának, az Unitának adott interjújában. ♦ PÁRIZS: „Kairó — a gaz­dasági liberalizálási politika csődjének szimbóluma1' címmel a Jeune Afrique című Párizs­ban megjelenő folyóirat elem­zi az egyiptomi hatóságok utóbbi időben folytatott gaz­dasági politikájának következ­ményeit. Mint a folyóirat írja, a „nyitott kapuk" jelszavának meghirdetése nyomán megje­lent a társadalom új osztálya: az „új pasák" vagy ahogy az egyiptomiak nevezik „kövér kandúrok". * POVOA DE VARZIM: A Porto közelében lévő Povoa De Varzimban vasárnap véget ért a jobboldali Portugál Demok­rata Szociális Centrum Párt (CDS) kétnapos kongresszusa. Az elmúlt évi választásokon a CDS a szavazatok 7 százalé­kát szerezte meg. ♦ TOKIÓ: Kínában tartóz­kodik — mint jelentettük —, a Jaján Gyáriparosok Szövet­sége osakai tagozatának kül­döttsége. A japán küldöttség tiszteletére rendezett fogadá­son Ku Mu kínai miniszterel­nök-helyettes kijelentette, Kí­na nincs abban a helyzetben, hogy jelentősen fokozza Ja­pánba irányuló olajexportját. Ismeretes, hogy a tavalyihoz képest Kína kétmillió tonnával, azaz huszonöt százalékkal ke­vesebb olajat szállít az idén Japánnak. + LISSZABON: A portugál kormány újabb nyilatkozatban Ítélte el Indonéziát, s meg­ismételte javaslatát, hogy tár­gyalások útján rendezzék a kelet-timori kérdést. A Reuter hirügynökség emlékeztet arra, hogy három hónappal ezelőtt — az indonéz katonai beavat­kozás után — az utolsó portu­gál katona is elhagyta Kelet- Timort.-f LA CROSSE: Gerald Ford amerikai elnök La Crosse vá­rosában (Wisconsin állam) 4000 személy előtt válaszolt hallgatósága kérdéseire. Beje­lentette, hogy a közeljövőben létrehoz egy olyan kormány- bizottságot, amely az utóbbi ■időben bel- és külföldön bo­nyodalmakat és botrányokat okozó megvesztegetések ügyé­vel foglalkozik majd. ♦ YORK: ötnapos békekon­ferencia kezdődött vasárnap az angliai York város egyetemén brit és külföldi közéleti szemé­lyiségek részvételével. Az érte­kezlet megvitatja azokat a ja­vaslatokat, amelyek segítségével véget lehetne vetni a fegyverke­zési versenynek és elő lehetne készíteni a világméretű lesze­relést. Elutazott hazánkból a perui nagykövet Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bú­csúlátogatáson fogadta Felipe Solari Swayne-t, a Perui Köztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről.-f DELHI: Indiában befeje­ződött az Államtanács és o Parlament felsőháza tagjainak megválasztása. Az alkotmány értelmében kétévenként vá­lasztják meg az Államtanács tagjait. A választásokon nagy győzelmet aratott a kormány­párt, az Indiai Nemzeti Kong­resszus. Jelöltjei a 244 mandá­tum közül 146-ot szereztek meg. Az Indiai Kommunista Párt megőrizte mandátumait. ♦ BUENOS AIRES: Az ar­gentin katonai junta közölte, hogy Videla tábornok hétfőn megalakította nyolctagú kato­nai kormányát. A kabinetnek két polgári tagja van, a gaz­dasági és az oktatásügyi mi­niszter. Megnyílt a BKP XI. kongresszusa A Bolgár Kommunista Part XI. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának (balról a második) vezetésével megkoszorúzta a szófiai Dimit- rov-mauzóleumot. (Folytatás az 1. oldalról.) kommunistákkal, minden chilei hazafival és szabadságot kö­vetelt Luis Corvalán és a töb­bi bebörtönzött hazafi számá­ra. A Közel-Keletről szólva ki­jelentette, az úi háború ve­szélyét mindaddig nem lehet megszüntetni, ameddig az iz­raeli csapatok folytatják az 1967-ben elfoglalt arab terüle­tek megszállását, amíg a Pa­lesztinái arab nép nem nyer lehetőséget saját állama meg­teremtésére, amíg nem jönnek létre azok a feltételek, ame­lyek között a térség minden állama és népe biztonságban élhet. A BKP balkáni politikájáról szólva hangsúlyozta, hogy a bolgár párt továbbra is meg­különböztetett jelentőséget tu­lajdonít a szomszédos szocia­lista országokhoz fűződő kap­csolatainak, mivel ez utóbbia­kat fontos tényezőnek tekinti a Balkán félsziget békéjének és biztonságának megszilárdítása, az együttműködés előmozdítása szempontjából. A beszámoló megállapítja, hogy Romániával az utóbbi években sikeresen fejlődött az együttműködés, s Bulgária a jövőben is erre törekszik. Jugoszláviára vonat­kozóan kijelentette: továbbra is tántoríthatatlanul folytatjuk a barátság és a kapcsolatok fejlesztésének politikáját. . Gazdasági helyzet A BKP Központi Bizottságá­nak első titkára ezután a gaz­dasági és műszaki-tudományos fejlődés kérdéseivel foglalko­zott. Az eredményekről szólva elmondotta, hogy a két kong­resszus között a gazdasági fej­lődés ütemét tekintve ma a világelsők között van. A nem­zeti jövedelem öt év alatt 46 százalékkal növekedett, a mun­ka termelékenysége pedig több mint 44 százalékkal. Az ipari és a mezőgazdasági termelés aránya az 1970. évi 77,1 :22,9- ről 1975-ben 81,2:18,8-ra vál­tozott. Az iparnak a nemzeti jövedelemből való részesedése 49 százalékról 54,6 százalékra növekedett. Todor Zsivkov bejelentette, hogy a BKP Központi Bizott­sága jóváhagyás végett a kongresszus elé terjeszti „a Bolgár Népköztársaság társa­dalmi-gazdasági fejlődésének fő irányvonalait a hetedig öt­éves tervben". A terv fő fel­adatát abban jelölte meg, hogy folytatni kell a nép anya­gi és szellemi szükségleteinek kielégítését a gazdaság dina­mikus és arányos fejlesztésé­nek, a munkatermelékenység gyors emelésének a hatékony­ság és a minőség javításának útján. Ezt a feladatot az el­mélyülő szocialista integráció viszonyai között kell megvaló­sítani. A könnyűipar feladataival foglalkozva a szónok hangsú­lyozta a többi között, hogy határozottan véget kell vetni annak az időnként jelentkező gyakorlatnak, amely az úgyne­vezett elavult cikkek kicserélé­se ürügyén jelentősen korlátoz­za, vagy teljesen megszünteti szükséges, olcsó és népszerű árucikkek gyártását is, ami az élelmiszeripart illeti, ennek termelése 1980-ra 40 százalék­kal emelkedik. A mezőgazda­ság vonatkozásában hangsú­lyozta, hogy a most folyó öt­éves tervben lényegesen na­gyobb anyagi eszközöket for­dítanak a fejlesztésre, mint az előzőben. Megengedhetetlen­nek nevezte Zsivkov a háztáji gazdaságokban folyó állatte­nyésztés fejlesztésének lebe­csülését. „Intézkedéseket kell hozni a háztáji gazdaságok to­vábbfejlesztésére — mondotta —, mivel azok az állattenyész­tés növelésének fontos tartalé­kát képezik." Szocialista demokrácia Külön fejezetben foglalkozott a BKP KB első titkára a szo­cialista életforma fejlesztésének egyes kérdéseivel. Hangsúlyoz­ta, hogy a párt politikája ezen a területen az emberről való gondoskodást, az életszínvonal emelését szolgálja. A hatodik ötéves terv időszakában a dolgozók reáljövedelme 32,4 százalékkal emelkedett, felül­múlva az előirányzott 25—30 százalékot. A legalacsonyabb munkabér havi 65 leváról már 1963-ban 80 levára emelke­dett, bár a terv az ötéves terv­időszak végére is csak 70 levát ti^jfött ki célul. Az átlagos ha­vi nominálbél 124 leváról 146 levára nőtt. Csaknem kiegyen­lítődött a szövetkezeti parasz­tok és az ipari munkások, va­lamint az alkalmazottak nomi- náljövedelme. 1980-ra egyéb­ként a nominálbérek havi középértékének meqközelítőleq 170 levára kell emelkednie, a minimálbérnek pedik 90 levá­ra. „A Központi Bizottsáa — mondotta — a lakáskérdést szociálpolitikája stratégiai problémájának tekinti, és ja­vasolja annak qyorsított és átfogó megoldását." A hete­dik ötéves tervben már körül­belül 400 ezer lakást kell fel­építeni. A szocialista demokrácia ed­dig elért sikerei közé sorolta a szónok az állami-társadalmi és a társadalmi-állami elv ér­vényesítését az igazqatásban. A közvetlen demokrácia új, ere­deti formájának nevezte a dol­gozók ellenterveit. Az állami szervekben a demokratikus fej­lődés tökéletesebb munkát eredményezett a Pariamentben, az Államtanácsban, a Minisz­tertanácsban, az igazságszol­gáltatásban. A X. kongresszus óta növekedett a társadalmi szervezetek és mozgalmak sze­repe. A pártról szóló fejezetéből kitűnt, hogy a X. kongresszus óta 90 320 taggal gyarapodott a BKP, amelynek taglétszáma jelenleg 789 796. Ezek 28 850 alapszervezetben fejtik ki mun­kájukat. A párttagság 41,4 szá­zaléka munkás és körülbelül a kommunisták 70 százaléka dol­gozik az anyagi termelés kü­lönböző ágazataiban. Közölte Todor Zsivkov, hogy a Központi Bizottság döntést hozott a párttagsági könyvek cseréjéről, amit a kongresszus után bonyolítanak le. A tag- könyvcsere fontos politikai, ideológiai és szervezeti intéz­kedés. Kijelentette: „nem vég­zünk tisztogatást. A párttagsá­gi könyvek cseréjének folyama­tában azonban a pártszerveze­tek kötelesek határozottan meg­tisztítani soraikat azoktól a ta­goktól, akik semmibe veszik a párt programját és szervezeti szabályzatát, megsértik a párt elveit és normáit, a szocialista törvényességet és magatartá­sukkal aláássák a Bolgár Kom­munista Párt politikai és erköl­csi tekintélyét.” A párt szerepe Todor Zsivkov állást foglalt az alapszervezetek és a helyi pártszervek szerepének növelé­se, a vezetés kollektivitása el­vének erősítése mellett. A beszámoló utolsó fejeze­tének címe: „a Bolgár Kom­munista Párt közvetlen törté­nelmi feladata — a fejlett szo­cialista társadalom felépítése és a kommunizmusba való foko­zatos átmenet előkészítése." Ebben a BKP KB első titkára rámutat, hogy a Bolgár Nép- köztársaságban megközelítően 20 év lesz az az időszak, amelyben nagy vonalakban fel­épül a fejlett szocialista tár­sadalom, ezt követően pedig megkezdődik a kommunizmus­ba való fokozatos átmenet megvalósítása. Ma, öt-hat év­vel a tizedik 'kongresszus után, ez már nem előrejelzés, ha­nem teljesen reális feladat. Az ezzel kapcsolatos első feladatnak a beszámoló a szo­cializmus anyagi-műszaki bá­zisának végleges kiépítését te^ kinti — ennek minőségileg új alapokon, a tudományos-tech­nikai forradalom legújabb és perspektivikus vívmányainak alapján kell történnie. A második problémakör az embernek, a fő termelőerőnek a fejlődését érinti. Ide sorolja a beszámoló a város és a fa­lu közötti különbségek, a fizi­kai és a szellemi munka kö­zötti különbségek fokozatos megszüntetését, a szocialista személyiség típusának általá­nossá tételét, a dolgozók tár­sadalmi és alkotó tevékenysé­gének növelését. Harmadik problémakörként Todor Zsivkov a kritika és az önkritika széleskörű kibontakoz­tatását említette az egész tár­sadalomra vonatkozóan. A negyedik probléma, amely­nek a BKP nagy figyelmet kí­ván szentelni, az az ország integrációs kapcsolatainak bő­vítése és elmélyítése a testvéri szocialista országokkal, s a Szovjetunióval való mindenol­dalú közeledés irányvonalának következetes megvalósítása. Az ötödik problémakörbe tar­tozik a nép és az ifjúság osz­tályszellemű, pártos szemléle­tű, hazafias, internacionalista nevelése. Ebben az összefüg­gésben Todor Zsivkov kiemel­te, hogy „ami a bolgár—szovjet viszonyt illeti, már most bizo­nyossággal beszélhetünk a bol­gár nép minőségileg új haza­fias és internacionalista tuda­táról, egy olyan új típusú pat­riotizmus keletkezéséről és megerősödéséről, amelyben a Bulgária, illetve a Szovjetunió iránt érzett szeretet kiegészíti és gazdagítja egymást, egysé­ges érzéssé, egységes tudattá olvadva össze.” A Központi Bizottsáq beszá­molójának ismertetését Todor Zsivkov a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép, az SZKP és a szocialista közösség, a marxizmus—leninizmus és a kommunizmus éltetésével fe­jezte be. Megkezdődött a vita Todor Zsivkov nagy tetszés­sel fogadott beszámolója után megkezdődtek a felszólalások. Felszólalt Fjodor Kulakov is, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, a bolgár testvérpárt kongresszusán résztvevő szov­jet delegáció vezetője, aki tolmácsolta a kongresszus rész­vevőinek és az egész bolgár népnek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szívélyes üd­vözletét és jókívánságait. A kongresszus ma folytat­ja munkáját. Sorsdöntő barátság mozdítja el a félreértés holtpontjáról. Birtokaival szomszédos Ung vármegye főispánja, Ungvár ura, gróf Bercsényi Miklós, aki akkor már szintén merész ter­vekkel foglalkozott és hazafias viselkedésével sok párthívet szerzett magának. Szomszédi találkozásaik, vadászgatásaik során meglepetten tapasztal­ták, hogy mennyire azonos kö­vetkeztetésekre jutottak tapasz­talataik révén. Szoros emberi és politikai barátságot kötöttek. A majdnem tíz évvel idősebb Bercsényi, noha igen alapos felkészültségű, sokoldalú isme­retekkel rendelkező embei volt, nagy tisztelettel adózott a fe­jedelem komolyságának, éles észjárásának, nem mindennapi jellembeli kiválóságának. Épp az ő véleménye nyomán enyhült meg Rákóczival szemben a töb­bi Habsburg-ellenes földbirto­kos magatartása. Csakhamar kialakul amolyan szövetség-fé­le, többek között Vay Adám, Szirmay István, Sándor Gáspái^ részvételével. Jellegében még hasonlít ez a Wesselényi-féle összeesküvéshez, mert elsősor­ban a gazdagok ellenállását veszi számításba, de fontos mozzanatokban tovább lép an­nál: számol az alacsonyabb sorsúak bevonásával, a lengye­lek révén támaszkodni ■ kíván külső segítségre, s épít a fran­cia támogatásra. Az ország fel­szabadítását szerves összefüg­gésbe hozza Európa diplomá­ciai, katonai érdekviszonyaival. Nem álmodozók, nem amatő­rök. Értenek a politikához. Nagy erkölcsi zülöttség jel­lemezte a barokk kor politikai életét. Épp ezért Rákóczi és Bércsényi kellő óvatossággal fogott cselekvéshez. A sors tra­gikuma, hogy a zárkózott, mér­legelő fejedelem épp egy hét- próbás kalandort fogadott a bizalmába. Longueval, francia származású osztrák százados a legtökéletesebben képzett besúgók mesterfogásaival sze­rezte meg Rákóczi rokonszen- vét, akinek szüksége volt Euró­pa szerte jártas, a magasabb körökben otthonos, mindamel­lett bátor, vállalkozó kedvű segítőre. Másképp egyszerűen nem tarthatott kapcsolatot az oly nélkülözhetetlen külföldi pártfogókkal. Longuevalt épp francia mivolta miatt tartotta alkalmasnak terveik bevonásá­ba, hiszen a százados igen meggyőzően, a társalgás ra­gyogó művészetével tett hitet a magyar—francia barátság mellett. Sokat betegeskedett a feje­delem gyermeket váró felesé­ge, ezért biztosabbnak látta Rákóczi, ha a szülésre Bécs- ben kerül sor. Felesége és má­sodik fia, József látogatására indult. Bercsényinek is dolga volt a birodalom fővárosában. Hosszas fontolgatások után Bécsben fogalmazták meg azokat a leveleket, amelyek XIV. Lajos francia királynak és hadügyminiszterének, Barbe- sieux-nek szóltak. Kifogástalan politikai tájékozottságra valló, és az ügy komolyságához mél­tó érveléssel indokolták meg, miért érdeke a francia nagy­hatalomnak, hogy támogassa Magyarország régi független­ségének feltámasztását. A le­velek átadásakor alapos, min­den részletre kiterjedő szóbeli utasításokkal látta el bizalma­sát Rákóczi. 1700. november elsején történt mindez. Vélet­lenül épp azon a napon, ami­kor meghalt az örökös nélküli spanyol király, s elszabadul­hattak a birtoklási vágy szen­vedélyei a hatalmas jelentő­ségű spanyol trón megszerzé­sére. A két legnagyobb kon­tinentális uralkodó ház, a Habsburgok és a Bourbonok egyaránt igényt tartottak His­pánia legendás koronájára. Longueval látszat szerint tö­kéletesen megfelelt feladatá­nak. Míg kettős játékával fog­lalkozott, aközben Rákóczi dajkákra hagyva kisfiát, fele­ségével hazautazott. 1701 ja­nuárjában toppant be Sáros­patakra a francia származású osztrák kapitány. írásban csu­pán a francia hadügyminiszter válaszolt, ő is mindössze ud­variassági frázisokkal fizette ki önkéntes szövetségesüket. Lon­gueval azonban olyan ékes­szólással adta elő XIV. Lajos állítólagos üzenetét, hogy Rá­kóczi változatlanul reményke­dett a Napkirály cselekvő jó­indulatában. Újabb levelet írt XIV. Lajosnak és február dere­kán megint Párizsba sietett Longueval. Húsvét után Munkácsról Nagysárosra ment a fejedelem, hogy láthassa beteg feleségét. 1701. április 17-én este sürgős levelet kézbesítettek neki. Jú­lia nővére értesítette, hogy Longuevalt Linzben letartóztat­ták, magyar főurak leveleit találták nála. Alig tudta meg Rákóczi a vészjósló hírt, né­hány órával később kastélyá­ba rontottak a Salm-ezredbeli katonák és foglyul ejtették. Eperjesre kísérték. Hiába til­totta meg feleségének, hogy kövesse, az asszony nem tá­gított mellőle. Eperjesről aztán lóhalálában iBécsbe utazott, lépéseket tenni férje érdeké­ben. (Folytatása következik)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents