Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-26 / 85. szám

1976. március 26., péntek Dunantmt Tlaplö 3 Második munkahelyi megbetegedés a zajártalom Aggasztóan növekszik a hallássérültek száma Nincs audiometriás szűrőhálózat Tárgyaljanak a panaszokról, kívánságokról az érdekeltek Alacsonyak a gyermek- élelmezési normák C sattog a légkala­pács. A réselőkkel nagy acélhordók belsejét sorjázzák. Lemezszélen sza­lad végig a köszörű. A drótsodronnyal védett futó­szalagon egymáshoz verőd­nek az üres üvegek... A cementmalomban dübörög­nek az acélgolyók, remeg a padló: az illesztésekből kiugrálnak a szegecsek. In­dítják a turbinát, de mi­előtt visító fordulatszámát elérné, megrázza a turbi­naházat... A nagy zaj a fület kikezdi, a dobhártya beletompul. Akik ilyen körülmények kö­zött dolgoznak hat-nyolc órát, magukkal viszik ezt a dobolást, sivítást, csilingelőst a dombte­tőre, a hétvégi házba, a tó­partra . . . Éjjel rossz ólomból erre ébrednek, mintha sohase tudnák kikapcsolni, s letenni a légkalapácsot. A zajártalom 100—110 decibel felett alig fél esztendő alatt helyrehozhatat­lanul megkárosítja a hallóide­geket. Pécsett hatezer embert érint Pécsett hatezer ember dolgo­zik zajos munkahelyen. A szá­mok szomorú képet mutatnak: egyedül a hirdi kenderfonóban 600 dolgozó közül kilencvennek mór helyrehozhatatlanul káro­sodott a hallása. (A munkahe­lyi szűrővizsgálatot a megyei KÖJÁL végezte.) Mondják: a tervezők ahogy növelik a gé­pek teljesítményét, ahogyan korszerűbb berendezéseket ké­szítenek a gyárak, úgy nő a zaj, a zajos munkahelyek szá­ma. Pedig nem lenne törvény- szerű. A zajvédelemre nem sok figyelmet fordítunk — tisztelet a kivételnek — s a munkahe­lyi ártalmak sorában a porár­talom mellé felzárkózott a zaj. Már azon töprengünk, vajon miként oldható meg, hogy a szokottnál egy fokkal hango­sabb munkahelyen 10—15 évet dolgozhasson az ember. Ezek nemcsak a mi gond­jaink. Az utóbbi években fi­gyeltek fel a zajártalomra vi­A Május 1. Ruhagyár komlói gyáregysége az öt év^minden évében két százalékos termelésnövekedést kíván elérni — elsősorban gé­pesítéssel, belső szervezéssel. Az igazgató — Bálint Pál - op­timista, s bizakodásának meg is van az alapja: a gyár 16 szocialista brigádja — közte négy KISZ-brigád — 5—14 szá­zalékkal túlteljesítette az első két hónap tervét. Fiatal gyár — fiatal munká­sokkal (60 százalékuk 30 éven aluli). Ebből adódik a nehéz­ség is: az 520 dolgozóból pil­lanatnyilag 170-en vannak gyermekgondozási segélyen. Nem lep meg tehát az igaz­gató kijelentése: „Ha adna most nekem 100 lányt, egy óra múlva mindet géphez tudnám ültetni". Gondot okoz, hogy a tervezett 60 helyett csak 37 ta­nulót sikerült beiskolázni. Min­den 14. évét betöltött lányt fel­vesznek, betanítják, akiben megvan az ambíció, az akarás — szakmunkássá válhat. — Egy-egy szalagon 26-28 varrónőnek 'kellene dolgoznia, de csak 21—25 van — mondja Bálint Pál. - Ez tette szüksé­gessé azt a vállalásunkat, hogy az év folyamán minden varró­nő megtanul még egy reszortot (munkafolyamatot). Ősszel fel­lágszerte. Az USA-ban évente hárommilliárd dollár járadékot fizetnek a halláskárosultaknak, az NSZK-ban az elmúlt tíz év alatt a járadékosok száma a korábbi sokszorosára emelke­dett. E járadékfizetés mellett természetesen felmerül a ré- habilitáció kérdése is: hiszen a félig vagy egészen megsüketült ember tovább a milliókat érő gépet nem kezelheti: búcsút kell vennie eredeti foglalkozá­sától. Pécsett és Baranyában a zaj sok megoldhatatlan gondot ta­kar. Az első gond: az üzemek­nél van. Sem a műszaki zajvé­delemre, sem az egyéni zajvé­delemre nem fordítanak kellő figyelmet. Adott esetben a gép jó alapozása megoldást jelen­A gépészek zajvédő kamrája a tene. Van olyan műhely is, ahol több gép és ember van egy helyen és csak egy zajos gép. Ezt azonban nem helyezik kü­lön terembe, nem zárják el megfelelő módon a többitől, s hangjától többen károsodnak, mint kellene. A füldugók, fül­védők használata kényelmetlen, nőtt szakmunkásképzés kezdő­dik a gyárban, amire meghív­tuk a ,,gyes"-en lévő kismamá­kat is (akinek két gyereke van, munkaidőnek számít a ta­nulás). A most harmadikos ipa­ri tanulók ősztől beiratkozhat­nak a ruhaipari szakközépisko­la második osztályába. Csurcsics Judit technikus ka­lauzol a gépsorok között, ismer­teti a munkafolyamatokat. A Zrínyi Ilona és a Zója KISZ szocialista brigádoknál kicsit elidőzünk. „Ezeket a Kővirág anyagból készülő Gin fazonú női télikabátokat szovjet ex­portra készítjük — mutat a gépsor végén vállfán összegyű­lő majdnem kész kabátokra. — Mi is bekapcsolódtunk az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére indított munkaversenybe, s ter­ven felül vállaltuk 10 ezer 'ka­bát elkészítését!" (A Május 1. Ruhagyár az 50 ezres exportot határidő előtt teljesíti). A gyár­egység KISZ-es szocialista bri­gádjait a legjobbak között em­mellőzik használatukat. Mond­ván: egy nap alatt úgysem szakad szét senkinek a dob­hártyája. Egy napból azonban több lesz ... Akadozik a vizsgálat A 12/1972-es egészségügyi törvény végrehajtási rendelete értelmében a zaj munkahelyi ártalom: o munkahely beteg­sége. A rendelet azonban azt mondja: a zajos munkahelyen foglalkoztatottakat előzetes és időszakos vizsgálatban kell ré­Pécsi Hőerőmű turbina-termében szesíteni, különben nem tudják a hallás romlását „grafikonon” bizonyítani. S így aztán hiva­talból nem nevezhetik munka­helyen szerzett betegségnek. A jogász beleköt, nincs járadék. (Szerencsére néhány esetben az illetékesek humánusan járnak el). legette Bálint Pál. Leirer Jó- zsefné, a Zója szocialista bri­gád (134-es szalag) vezetője, 22 éves. Vállalásaikról mond­ja: — Jól indult az ötév, feb­ruári tervünket 111 százalékra teljesítettük. Problémát jelent, hogy 24 tagú brigádunk éven­ként cserélődik, újul (most 24-en — egy szalag — vannak szülésin). Az új brigádtagokat — 5 ipari tanulónk van — elő­ször csak könnyebb munkahely­re állíthatjuk, a tapasztaltak felügyeletével, aztán olyan re- szoirtmunkát kapnak, ahol leg­jobban tudják kamatoztatni 'ké­pességeiket. Ez brigódérdek is. Gyakori nálunk az új model­lekre való átállás, ami nehezíti a munkát. Ezért fontos, hogy minden brigádtag több mun­kafolyamatot ismerjen. Tavaly vállalásaink közt is szerepelt két új reszort elsajátítása (leg­alább 70 száralékos termelési szinten). Ilyen vállalásunk idén, s a következő években is lesz, de még nem tudjuk, a speció­Vaa-e Pécsett vagy a me­gyében audiometriás szűrőháló­zat, műszeres vizsgálat, amely- lyel a dolgozó halláskárosodá­sának fokát regisztrálni tud­nák? A válasz tömör: nincs. Pedig a legkülönbözőbb fó­rumokon elhangzott létesítésé­nek szükségessége. A szűrő- vizsgálat első állomása az úgy­nevezett süket szoba felállítá­sa' lenne valamelyik rendelőin­tézetben. Egy közel 40 ezer forintból beszerezhető műszer — szűrő audiométer — segít­ségével betanított asszisztensnő elvégezhetné a szükséges vizs­gálatokat A kiszűrt hallássé­rültek innen a megfelelő in­strukciók alapján szakorvoshoz mehetnének, s sorsuk, úgy- ahogy, megoldódna. Állandó­an szem előtt lennének, esetleg orvosi tanácsra, a zajos mun­kahelyet előbb elhagynák, mint­sem helyrehozhatatlanul káro­sulnának hallóidegeik, s keve­sebb „süket ember" lenne. Az ehhez párosult munkahelyi megelőzés feltétlenül megjaví­taná a* jelenlegi szomorú sta­tisztikát. Azért Pécsett speciális audiometriás vizsgálatra van mód: jelenleg a Fül-orr-gége Klinikán napi két órában vég­zik a hallássérültek vizsgálatát A lehetőséggel jobban kellene élni. Kevés a szakorvos Az audiometriás szűrőháló­zat első állomása tehát a sü­ket-szoba lenne, ahol a mun­kahelyi csoportokból kiemelnék a hallássérülteket, A második állomás: a szakorvos. Mint hír­lik, kévés városunkban az orr- fül-gége szakorvos, s ha netán az audiometriás szűrőhálózatot létrehoznánk, akkor sem oldód­na meg a hallás-romlottak' előzetes és időszakos vizsgála­tának, gyógyításának feladata maradéktalanul. Jó lenne a szakorvos-képzésnél1 erre job­ban koncentrálni. lis gépek, az automaták beál­lítása milyen konkrét reszort­munkák megtanulását teszik majd szükségessé. A Zrínyi Ilona KISZ szocia­lista brigád legfiatalabb a gyárban, 16-21 évesek. Tavaly verbuválódott, s jó munkájuk (108,1 százalékra teljesítették éves tervüket) elismeréseképpen cranykoszorús jelvényre terjesz­tették fel őket. Mayer Jánosné, a 21 éves brigádvezető szerény, halk szavú, inkább a tettek embere. így szól a brigádról: „Tavaly az volt a célunk, hogy összekovácsolódjunk. Ez sike­rült. A termelés minőségét sze­retnénk javítani, de fontos cél­kitűzésünk a takarékosság. Azt akarjuk elérni, hogy a brigád minden tagja ismerje a szük­séges munkafolyamatokat, ne legyen pótolhatatlan ember. A másik három brigáddal mi is beneveztünk az országos ifjú­sági versenybe, részt veszünk a gyár munkaversenyében, vol­tunk már elsők is. Az éves ter­vet legalább a tavalyi szinten szeretnénk tartani, esetleg azt is túlteljesíteni." Szólhatnánk még a KISZ-es brigádok kommunista műszak­jairól, társadalmi munkájáról (többek között köpenyeket varr­tak a Kossuth-aknai általános iskola tanulóinak), a KISZ-ben, a kulturális életben végzett te­vékenységükről. Mindezt természetesnek tart­ják ... Egy óvodáskorú gyerek napi ételszükségletének 60 százalé­kát kapja az óvodában, a 40 százalékot otthon, reggeli és vacsora. Ez az arány gyakran felbomlik: sok gyereket reggeli nélkül engednek el a szülők. A tízórai nem pótolhatja a reg­gelit, mint ahogy az uzsonna se a vacsorát. Nehéz eleget tenni Nagyon fontos, hogy a gye­rek fejlődő szervezete megkap­ja a szükséges — a korszerű táplálkozástudomány által elő­írt — vitamint, zsírt, fehérjét, szénhidrátot, stb. A Gyermek- élelmezés 4200 pécsi óvodás és iskolás (25 óvoda, 6 általános iskola tartozik hozzá) étkezte­téséről gondoskodik. 12 óvodát (melyeknek eddig se volt kony­hájuk) a Mecsekvidéki Vendég­látó Vállalat Ságvári konyhája Ját el étellel. Eleget tudnak-e tenni Pécsett a korszerű gyer­mekélelmezés követelményei­nek? — Nagyon alacsonyak a gyermek-étkeztetési normák; 1.40-ből kell „kihozni" a tíz­órait (tartalmaznia kell tejet - legalább 2 decit —, tejtermé­ket), 5.20-ból az ebédet - mondja Szabó Dezsőné, a gyermekélelmezés vezetője. - Egy héten egyszer gyümölcsöt is kapnak a gyerekek. Sok ter­méket — a húst 'is- kiskeres­kedelmi áron szerezzük be. Az árak — nem a szezonárak! — pedig „lebegnek", állandóan emelkednek. Ügy hiszem, hama­rosan sor kell hogy kerüljön — országos szinten - a gyermek- étkeztetés rendezésére. Igyek­szünk a jobb minőségű árut vásárolni, mégis előfordul, hogy a krumpli fekélyes, a rizs dohos... Ha lehet jobbat ven­ni helyette, jegyzőkönyvvel visz- szairányítjuk. De ha nem? . . . A Gyermekélelmezés évek óta a barcsi Vörös Csillag tsz- től szerzi be a szükséges nyers­anyagot. Amit a tsz nem ter­mel, felvásárlás útján biztosít­ja (a parajt Röszkéről szállít­ja); s hetente küldi a friss árut — a mindenkori piaci áron. — Az újabb városrészek (II., III. kerület) óvodáinak konyhái korszerűek, gáztűzhelyekkel, ro­botgépekkel. A 25 óvoda közül 21 felszereltsége korszerűnek mondható. Nehéz helyzetben van az Anna utcai óvoda, ahol egy konyhai gáztűzhelyen 90 személynek főznek. Idén sor ke­rül a konyha teljes felújításá­ra. Meglátogattunk néhány olyan óvodát, ahova a vendéglátó szállítja az ételt. Senkinek se kell magyorázgatni, hogy az ételek az „utaztatással" össze- zötykölődnek, megtörnek, szí­nüket, formájukat változtatják. De ízüket nem! több óvoda vezetője elmondta, hogy a ven­déglátói koszt Tzetlen, a leve­sek a hét minden napján ugyanazokból az adalékokból állanak, a főzelékek felismer- hetetlenek, a krumpli fekélyes, a kávéban kevés a cukor, a teában a citrom, kevés az édes­ség, a gyümölcs, .^kenyeres” a vagdalthús, erős, rágós a sa­vanyúpaprika (inkább káposz­tát, uborkát adnának), kevés a tésztaféle, a tésztafélék bol­ti tésztából készülnek, stb, stb. A szállítás pontos, a tízóraival, az uzsonnával elégedettek (nem kapnak üres kenyeret teával). — 1000 adag ételt szállítunk Pécsre — fogadnak a vendég­látó vállalatnál — s eddig sen­ki nem panaszkodott... A Ság­vári konyha modern, gőzüstök­kel, gáztűzhelyekkel, .robotgé­pekkel. Vigyázunk, hogy az étel megfelelő legyen, úgy igyekszünk, hogy a gyermek szervezete megkapja az előírt fehérjét, szénhidrátot, zsírt, ás­ványi sókat. Az lehet, hogy ahol többszáz személyre főznek, — sokszor mirelité árukból —, nem házias az étel íze, de a jövő a nagyüzemi étkeztetésé. Szakmai ellenőr vizsgálja ami­nőséget, az óvodák képviselő­je is jelen van. Lehet, hogy a paprika kemény, nem gyereknek való. Ezen lehet segíteni: hív­janak fel bennünket, mondják el, mi a problémájuk. Szóból ért az ember.. . Sleiger Henriikné, a Ságvári konyha üzletvezetője mondja: „Ezekről a panaszokról nem hallottam. Azt szóvátették, hogy kevés a tészta. Mi arra törek­szünk, hogy minél kevesebb szénhidrátot adjunk, a főzelé­kekre helyezzük a hangsúlyt. Krémes édességeket, madárte­jet nem engedélyez készíteni a KÖJÁL, helyette cukrászsüte­ményt adunk. A cukor árának emelkedése érzékenyen érintett bennünket. Tudjuk, egy kifli kevés a gyerekeknek, a napok­ban megállapodtunk az óvo­dákkal, hogy kifli helyet vala­mivel ízesített kenyeret küldünk. Bolti tésztát használunk, s na­gyon sok - vitamindús — mire­lité árut. Ne külön-külön összegezésül: az óvodák ve­zetői minden kifogásolt ételt el- küldhetnek minőségvizsgálat­ra. Az lenne a legjobb, ha — a gyermekétkeztetés felelős­ségteljességének tudatában — az óvodák vezetői, a szülők a gyermekélelmezés felelősei, a vendéglátó képviselői rendsze­resen találkoznának, megbe­szélnék a hiányosságokat, kí­vánságokat, s nem külön-kü­lön mondanák a maguk iga­zát. (Györke) NAGY THJESTTMENYU, importált centrifuga. Ara csak Ti 50 Ft OTP-hitel Csak a KERAVILL-nál kapható! vidékre Is száNft a keravul AruhAz* Kozma Ferenc Exportteljesítés határidő előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents