Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-21 / 80. szám

2 Dunántúlt napló 1976. március 21., vasárnap Kedvező intézkedések Több valutát vásárolhatnak a turisták Az idegenforgalmi idény kö­zeledtével az MTI munkatársa érdeklődött a Pénzügyminiszté­riumban, hogyan alakult az idegenforgalom az elmúlt év­ben és terveznek-e változtatá­sokat a magyar állampolgárok külföldi magánutazásánál érvé­nyes pénzügyi előírásokban. Állampolgáraink utazását elősegítették egyebek mellett az elmúlt évek során hozott különböző pénzügyi intézkedé- ' sek. Ez év április 1-vel - mon­dották a Pénzügyminisztérium­ban - újabb, a magyar áltam- polgárok számára kedvező in­tézkedések lépnek életbe. A KGST-országakba utazók eddiq kinttartózkodásuk idejé­re napi 400 Ft-ért, évente ösz- szesen 8000 Ft-ért vásárolhat­tak valutát. Tekintettel azokra, akik egy éven belül többször akarnak baráti országba utaz­ni, vagy ott hosszabb időt szándékoznak eltölteni, ezt a keretösszeget 10 000 forintra emelik fel. Ismeretes, hogy eddig a tőkés országokba és Jugoszláviába valutaigénnyel utazó turisták 3300 forint értékű konvertibilis valutát vásárolhattak. Az el­múlt években ezen országok­ban a fogyasztói árszínvonal tovább emelkedett, többe ke­rülnek a turisták által igénybe vett szolgáltatások is. Ezért ezt a keretet 3600 forintra emelik fel. Ennek az összegnek meg­felelő kapitalista valutát vásá­rolhatnak mindazok, akik 1976. IV. 1-e után vásárolják meg a valutát. A 3600 forintért a je­lenleg érvényes nem kereske­delmi devizaárfolyamok alap­ján például 174 dollárt, vagy 3152 schillinget, vagy 446 NSZK márkát lehet vásárolni. Felhívták arra a figyelmet, hogy mivel a keretösszegek mind a KGST-országok, mind a konvertibilis valutaelszámolású országok tekintetében forint­ban vannak megállapítva, a megvásárolható devizaösszeg az egyes devizák forintban megállapított mindenkori nem kereskedelmi árfolyamától függ, mely időről időre módosulhat. Az egyes devizák hivatalos nem kereskedelmi árfolyamáról a valutakiszolgáltató helyek (OTP-fiókok, utazási irodák stb.) adnak felvilágosítást. Ugyancsak április 1-i hatál­lyal módosítják az utasfor­galomban érvényes vámmentes behozatali értékhatárt. Az ed­digi 4000 forintos értékhatárt 5000 forintra, tőkés országok­ba és Jugoszláviába társas- utazással utazók esetében pe­dig az 1000 forint értékhatárt 2000 forintra emelik fel. Vers- és prózamondók, néptáncosokt énekesek Területi amatör művészeti bemutatók Pécsett Zala, Somogy és Fejér megyé­ből 200, Pécsről — a kórusta­gokkal együtt — mintegy 500 egyetemista és főiskolás lépett színpadra, pódiumra tegnap délután Pécs város különböző intézményeiben. Megkezdődött az egyetemi — főiskolai kultu­rális napok területi amatőr mű­vészeti bemutatójának rendez­vénysorozata. Az Ifjúsági Ház­ban a néptáncosok, a vers- és prózamondók, a folk- és pol-beat énekesek, valamint a bemutató grafikai és fotóanyagának részt­vevői, a Liszt teremben a hang­szerszólisták, énekesek; a kó­rusok és a kamarazenekarok; a Doktor Sándor Művelődési Központban az irodalmi szín­padok léptek a közönség elé. A területi bemutató és mű­vészeti találkozó résztvevői: a Nagykanizsai Agronómiái Főis­kola kara, a kaposvári tanító­képző főiskola; a kaposvári mezőgazdasági főiskola; a Ne­hézipari Műszaki Egyetem du­naújvárosi kohó- és gépipari kara; a Pécsi Tudományegye­tem; a Pécsi Orvostudományi Egyetem; a Pécsi Tanárképző Főiskola; a Zalaegerszegi Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola, va­lamint a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola amatőr művé­szeti együttesei, szólistái, vers­mondói stb. Az Ifjúsági Ház zsúfolásig telt nagytermében délután a nép­tánc és folklór együttesek, illet­ve szólisták és népdalénekesek szerepeltek a fiatalokból álló közönség és az öttagú zsűri előtt. (A zsűri elnöke Eck Imre a Pécsi Balett művészeti vezetője. Tagjai: dr. Andrásfalvy Bertalan kandidátus, a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára, a Dunántúli Tudományos Intézet főmunka­társa; dr. Siptár Ernőné megyei néptánc szakreferens; Jakab Zoltán főiskolai tanszékvezető adjunktus és Pá/fy Lsaba, a Népművelési Intézet munkatár­sa.) A jelenlevőket Szőke Attilá- né, a KISZ Baranya megyei Bi­zottságának munkatársa üdvö­zölte. A lelkes hangulatú bemuta­tón egymást követték a pergő néptáncok, népzenei műsorszá­mok. Ez a hangulat volt jellem­ző a területi bemutató sorozat másik két helyszínén is, és biza­kodunk, hasonló fogadtatásra találnak az itt szereplő és ven­dégszereplő együttesek, szólis­ták műsorszámai ma délután és este is, amikor a területi bemu­tató másik fő céljaként az együttesek ellátogatnak Bara­nya fclvoiba és Pécs perem­kerületi művelődési intézményei­be is. A Baranya táncegyüttes Komlón a Zrínyi Művelődési Házban; a nagykanizsai főis­kolások néptáncosai, irodalmi színpada és citerazenekara Bolyban; a kaposvári és zala­egerszegi főiskolások kórusai és együttesei Bikaion; a pécsi fő­iskolások Marcipán és Tarisznya együttese, valamint a műszaki főiskola Drán színházának tag­jai Pécsváradon vendégszere­peinek. A többi együttes egyré- sze a pécsi József Attila Műve­lődési Házban és néhány pince­klubban lép fel a szervező bi­zottság előzetes tájékoztatása szerint. A területi bemutató hét­főn délelőtt a zsűri részletes ér­tékelésével, díjak, oklevelek ki­osztásával zárul. A pécsi Baranya táncegyüttes tagjai Vidákovics Antal; Jabuke nevű táncát járják. Gregorics Iván felvétele A Sión érkezik Önjáró kompot kap llllokács Már épül az az önjáró ikomp a Balatonfüredi Ha­jógyárban, amely megoldja a dunai átkelést Mohács­nál. A 45,25 méter hosszú, 11 méter széles komp 30 személygépkocsi és 400 utas szállítására alkalmas. Ha csak embereket visz a Duna egyik partjáról a má­sikra, csaknem 1000 sze­mély utazhat egyszerre. Újdonság, hogy a kom­pot radarral is felszerelik, tehát ködben sem bénul meg a közlekedés. Az ön­járó ikomp kezeléséhez mindössze hat ember szük­séges. Mintegy 4 hónapos képzés után hazaérkeztek a gépészek, hajóvezetők Bu­dapestről, ahol speciális vizsgát tettek. Ök már ha­jóstisztként dolgoznak. A felvételüknél alapvető köve­telmény az érettségi volt, míg a gépészeknek valami­lyen vasas szakmával is rendelkezniük kellett. Ter­mészetesen a most végzett hat ember nem elegendő az önjáró komp egész éves üzemeltetéséhez, újabb cso­portok utaznak Budapestre, hogy a kezeléshez szüksé­ges magasabb szintű- isme­reteket elsajátítsák. A tervek szerilit október­ben a Sió-csatornán érkezik Mohácsra az évek óta várt új komp. ítélet a hajdúsámsoni szerencsétlenség ügyében Mint arról annakidején hírt adtunk, 1975. október 14-én Hajdúsámson község belterüle­tén egy sorompó nélküli vasúti átjáróban a Volán autóbusza összeütközött egy személyvonat­tal. A szerencsétlenség követ­keztében 12-en életüket vesz­tették, többen pedig súlyos sé­rüléseket szenvedtek. A baleset miatt indult büntető ügyben a Debreceni Megyei Bíróság már­cius 20-án hirdetett ítéletet. A bíróság Kovács Jánost tö­meges halálos közúti baleset okozásának bűntette miatt 7 évi és hat hónapi szabadság- vesztésre ítélte, és ennek ki­állása utón 10 évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. Az ítélet ellen az ügyész, illetve a vád­lott és védője fellebbezett. Mai „árvácskák” » „Édesanyám! Édesanyám!” Riadtan futó kisgyerek alakja tűnik fel, távolodik, s ahogy egyre messzebb jut, alakja egyre kisebb, a világ pedig, a hatalmas, kongó ürességű rét egyre nagyobb. Iszonyatos magány egy apró, sokat szen­vedett gyermekszívben. A Vö­rös kocsma című film záró kép­sora jut az eszembe, Fernan- del kitárt kezű, imbolygó alak­ja, amint fut, fut a hómezőn szörnyű titkával a dombon fel­felé. Az égbolton a szenvedés, a keservek szimbóluma, egy kereszt árnyképe rajzolódik ki. Megrázó, az érzelmeket fel­kavaró, tettekre serkentő jele­netek. Vajon kirívó, extrém, pe­riférikus esetek? Vagy ma is vannak „árvácskák", lélek- gyilkos felnőttek, csak közöm­bösen elmegyünk mellettük? Árvácska. Egy szó érzelmi töltése sok mindent megmutat. Ebben sok-sok szeretet, eleve- állásfoglalás van, E szó halla­tán még a zordabb-szívűek is is megindulnak, a kéz tétován simogatásra indul . . . Komló, délelőtt kilenc óra. Száznál több nevelőszülő ül a munkásklub nagytermében, hallgatják az orvos előadását. A beszédhibákról, éjszakai bevizelésről van szó. Szakmai továbbképzésüket tartják, s az egyszerű asszonyok figyelnek, arcukon az a szándék tükrö­ződik, hogy munkájukat a hal­lottak felhasználásával, mind jobban végezzék. Munka. Igenis az, társadal­milag szükséges és megfizetett munka, az állami gondozott gyermekek, a mai „árvács­kák” nevelése. „Szegfüházat” épít a Kertészeti Vállalat Üf virágüzlet nyílik A pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat Bolgár Néphad­sereg útjai dísznövény üzemegységének udvara úgy néz ki, mintha óriási vakondok túrták volna fel. A vállalat ez évi legnagyobb (mintegy 5 millió forintos) beruházásába, az új, 3480 négyzetméter terü­letű üvegház építésébe kezd­tek itt. Az alapokat már kiás­ták, a napokban hozzáfognak a betonozáshoz. A rozsdamen­tes acélszerkezetet a felsőba- godi Mezőgép Vállalat szállít­ja, a szerelési munkákat a ker­tészetiek brigádja végzi. Má­jus végére szeretnék befejezni az építkezést, hogy június ele­jén megkezdhessék a szegfű­telepítést. Ezentúl a szegfűter­mesztésre ezt az üvegházat használják, a többi 10 ezer négyzetméteren hagymásokat (hajtatott tulipánt, melegágyi rózsát stb.) termesztenek. Pécs város lakosainak virág­igénye évről évre növekszik. A virágkultúra fejlődését érzé­kelhetjük a „szegfű-fogyasztá­son" is: 1974-ben 500 ezer szálat értékesítettek a vállalat boltjaiban, tavaly 650 ezret, ebben az évben egymillió szál szegfűt vásárolhatunk. Állandó hiánycikk volt eddig (még a magánkereskedésben is) a gerbera, ezt most 7 ezer tőre szeretnék szaporítani. Az új virágház lehetővé teszi, hogy az eddig ültetett 140 ezer tő szegfű helyett ezentúl 200 ezer tövet ültessenek. Bővül a többi virágfajta termesztési területe is. A „szegfűház" építésén kí­vül egyéb nagyobb volumenű beruházást is végeznek ez év­ben a Kertészeti és Parképítő Vállalatnál (az évi fejlesztési alapjuk átlagban 6—6,5 mil­liót tesz ki). Most érkezett meg négy új ZIL-típusú billenős te­herautójuk, egy ROBUR-mik- robusz; különféle kisebb kerti gépeket is beszereztek (s egy nagyobb markolót). Az év fo­lyamán még három ZIL-t vár­nak. Az új piactér kialakítása­kor, az autóbusz-pályaudvar mellett virágüzletet nyitnak. Ebben az évben felújítják a Kossuth Lajos utcai boltot. — A legalacsonyabb térítés négyszáznyolcvan forint — mondta a körzeti gyermekfel­ügyelő — de a szívbeteg, vagy magatehetetlen gyerekért nyolcszázat is megkaphatnak a nevelőszülők havonta. Komló körzetében százhet­ven kisgyermek él nevelőszü­lőknél. Ez valamivel több, mint a megye más területein — de érthető, hiszen Mecsekjánosi- ban van az állami csecsemő- otthon. Az árvácskák közel vannak. Sokan kérnek gyere­ket. A legkülönfélébb indíté­kok által vezetve. Idős, ma­gukra maradt házaspár, há­rom diplomás gyerekük a fő­városban él. . . Magukhoz vet­tek egy kis állami gondozottat. Nincsenek többé egyedül, a kisgyerek családi környezetbe kerül, és még pénz is áll a ház­hoz. Sokan a jövedelemért ne­velnek két-három gyereket. Jól teszik. — Jobban fejlődnek szelle­mileg, mint az intézetben — tűnődött a gyermekfelügyelő — megtanulják a tárgyak ne­vét, sokkal több ismeretük van, mint az intézeteknek. Egy pillanatra magam is el­tűnődöm. Az intézetben óha­tatlanul ridegebb a légkör, egy nevelőre sokkal több gye­rek jut, mint így. Talán ez az oka. Vagy biztosan. A filmbeli árvácska sorsa ma már ismeretlen. Ha elő is for­dul hasonló, tartósan nem ma­radhat fönn a rossz helyzet. A társadalmi kontroll jóval na­gyobb, az állami gondoskodás jóval humánusabb, szervezet­tebb, mint régen. Félreértés ne essék; a gyermekét elhagyó szülő figurája ma is él, s Az Árvácska című új magyar film főszereplője otthonában. ugyanolyan megvetés tárgya, mint mindig is volt. Aztán ál­lami gondozottnak lenni sem fenékig tejfel. Magányos, sze­retet nélküli gyermekkort je­lent. Ez pedig egy életen át hurcolt sérülést. Emlékképeket, fehérre mázolt vaságyakról, ■kongó, boltíves folyosókról, sok-sok sírásról, iközönyösség- ről. S ennél — bármi is legyen a motívum — mindenképpen jobb egy mama. Ezek jutottak az eszembe, belesve egy ajtórésen, száz­harminc figyelő arcot látva — s az ölekbe kulcsolt asszony­kezeket, amiknek bütykös ujjai nem biztos, hogy mindig simo­gatnak, nyaklevest is odasóz­hatnak, ha úgy jön ki a dolog. De az is más. Az mégiscsak a mama keze . . . Kampis Péter Ötezer fővárosi fiatal fáklyás felvonulása Budapest ifjúkommunistáinak képviselői, többezer fővárosi ifjúmunkás és diák vett részt szombaton az impozáns fáklyás felvonuláson, amelyet a KISZ Központi és budapesti Bizott­sága rendezett a Tanácsköztár­saság kikiáltásának 57. évfor­dulója alkalmából. A koraesti órákban a Köztársaság téren gyülekeztek a fiatalok. Elfog­lalta helyét a nyitóünnepség elnöksége: Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Király Andrásné, a Budapesti Párt- bizottság titkára és Boros Béla, a KISZ KB intéző bizottságának tagja, a KISZ budapesti Bizott­ságának első titkára. Ákos Zsuzsa, a KISZ buda­pesti Bizottságának titkára mon­dott ünnepi köszöntőt. Ezután a Köztársaság téren sorra kigyúltak az emlékezés tü- zei, hirdetve a fiatalok tisztele­tét a hősök iránt, ifjúkommunis­ta elkötelezettségüket, jelszavu­kat: „Hűség a néphez!, Hűség a párthoz!", az 1848, 1919 és 1945 tavaszát összekapcsoló forradalmi lángot őrző fiatalok fáklyás menete KISZ indulókat énekelve, jelszavakat hangoz­tatva vonult végig a főváros ut­cáin. A tanácsköztársasági emlék­műnél Kelen Béla, a budapesti pártvégrehajtó bizottság tagja mondott köszöntőt, ezután a fiatalok virágokkal borították az emlékmű talapzatát. Az ün­nepség az Internacionálé hang­jaival ért véget. Intézet helyett a mamánál ||

Next

/
Thumbnails
Contents