Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-21 / 80. szám
2 Dunántúlt napló 1976. március 21., vasárnap Kedvező intézkedések Több valutát vásárolhatnak a turisták Az idegenforgalmi idény közeledtével az MTI munkatársa érdeklődött a Pénzügyminisztériumban, hogyan alakult az idegenforgalom az elmúlt évben és terveznek-e változtatásokat a magyar állampolgárok külföldi magánutazásánál érvényes pénzügyi előírásokban. Állampolgáraink utazását elősegítették egyebek mellett az elmúlt évek során hozott különböző pénzügyi intézkedé- ' sek. Ez év április 1-vel - mondották a Pénzügyminisztériumban - újabb, a magyar áltam- polgárok számára kedvező intézkedések lépnek életbe. A KGST-országakba utazók eddiq kinttartózkodásuk idejére napi 400 Ft-ért, évente ösz- szesen 8000 Ft-ért vásárolhattak valutát. Tekintettel azokra, akik egy éven belül többször akarnak baráti országba utazni, vagy ott hosszabb időt szándékoznak eltölteni, ezt a keretösszeget 10 000 forintra emelik fel. Ismeretes, hogy eddig a tőkés országokba és Jugoszláviába valutaigénnyel utazó turisták 3300 forint értékű konvertibilis valutát vásárolhattak. Az elmúlt években ezen országokban a fogyasztói árszínvonal tovább emelkedett, többe kerülnek a turisták által igénybe vett szolgáltatások is. Ezért ezt a keretet 3600 forintra emelik fel. Ennek az összegnek megfelelő kapitalista valutát vásárolhatnak mindazok, akik 1976. IV. 1-e után vásárolják meg a valutát. A 3600 forintért a jelenleg érvényes nem kereskedelmi devizaárfolyamok alapján például 174 dollárt, vagy 3152 schillinget, vagy 446 NSZK márkát lehet vásárolni. Felhívták arra a figyelmet, hogy mivel a keretösszegek mind a KGST-országok, mind a konvertibilis valutaelszámolású országok tekintetében forintban vannak megállapítva, a megvásárolható devizaösszeg az egyes devizák forintban megállapított mindenkori nem kereskedelmi árfolyamától függ, mely időről időre módosulhat. Az egyes devizák hivatalos nem kereskedelmi árfolyamáról a valutakiszolgáltató helyek (OTP-fiókok, utazási irodák stb.) adnak felvilágosítást. Ugyancsak április 1-i hatállyal módosítják az utasforgalomban érvényes vámmentes behozatali értékhatárt. Az eddigi 4000 forintos értékhatárt 5000 forintra, tőkés országokba és Jugoszláviába társas- utazással utazók esetében pedig az 1000 forint értékhatárt 2000 forintra emelik fel. Vers- és prózamondók, néptáncosokt énekesek Területi amatör művészeti bemutatók Pécsett Zala, Somogy és Fejér megyéből 200, Pécsről — a kórustagokkal együtt — mintegy 500 egyetemista és főiskolás lépett színpadra, pódiumra tegnap délután Pécs város különböző intézményeiben. Megkezdődött az egyetemi — főiskolai kulturális napok területi amatőr művészeti bemutatójának rendezvénysorozata. Az Ifjúsági Házban a néptáncosok, a vers- és prózamondók, a folk- és pol-beat énekesek, valamint a bemutató grafikai és fotóanyagának résztvevői, a Liszt teremben a hangszerszólisták, énekesek; a kórusok és a kamarazenekarok; a Doktor Sándor Művelődési Központban az irodalmi színpadok léptek a közönség elé. A területi bemutató és művészeti találkozó résztvevői: a Nagykanizsai Agronómiái Főiskola kara, a kaposvári tanítóképző főiskola; a kaposvári mezőgazdasági főiskola; a Nehézipari Műszaki Egyetem dunaújvárosi kohó- és gépipari kara; a Pécsi Tudományegyetem; a Pécsi Orvostudományi Egyetem; a Pécsi Tanárképző Főiskola; a Zalaegerszegi Pénzügyi és Számviteli Főiskola, valamint a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola amatőr művészeti együttesei, szólistái, versmondói stb. Az Ifjúsági Ház zsúfolásig telt nagytermében délután a néptánc és folklór együttesek, illetve szólisták és népdalénekesek szerepeltek a fiatalokból álló közönség és az öttagú zsűri előtt. (A zsűri elnöke Eck Imre a Pécsi Balett művészeti vezetője. Tagjai: dr. Andrásfalvy Bertalan kandidátus, a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára, a Dunántúli Tudományos Intézet főmunkatársa; dr. Siptár Ernőné megyei néptánc szakreferens; Jakab Zoltán főiskolai tanszékvezető adjunktus és Pá/fy Lsaba, a Népművelési Intézet munkatársa.) A jelenlevőket Szőke Attilá- né, a KISZ Baranya megyei Bizottságának munkatársa üdvözölte. A lelkes hangulatú bemutatón egymást követték a pergő néptáncok, népzenei műsorszámok. Ez a hangulat volt jellemző a területi bemutató sorozat másik két helyszínén is, és bizakodunk, hasonló fogadtatásra találnak az itt szereplő és vendégszereplő együttesek, szólisták műsorszámai ma délután és este is, amikor a területi bemutató másik fő céljaként az együttesek ellátogatnak Baranya fclvoiba és Pécs peremkerületi művelődési intézményeibe is. A Baranya táncegyüttes Komlón a Zrínyi Művelődési Házban; a nagykanizsai főiskolások néptáncosai, irodalmi színpada és citerazenekara Bolyban; a kaposvári és zalaegerszegi főiskolások kórusai és együttesei Bikaion; a pécsi főiskolások Marcipán és Tarisznya együttese, valamint a műszaki főiskola Drán színházának tagjai Pécsváradon vendégszerepeinek. A többi együttes egyré- sze a pécsi József Attila Művelődési Házban és néhány pinceklubban lép fel a szervező bizottság előzetes tájékoztatása szerint. A területi bemutató hétfőn délelőtt a zsűri részletes értékelésével, díjak, oklevelek kiosztásával zárul. A pécsi Baranya táncegyüttes tagjai Vidákovics Antal; Jabuke nevű táncát járják. Gregorics Iván felvétele A Sión érkezik Önjáró kompot kap llllokács Már épül az az önjáró ikomp a Balatonfüredi Hajógyárban, amely megoldja a dunai átkelést Mohácsnál. A 45,25 méter hosszú, 11 méter széles komp 30 személygépkocsi és 400 utas szállítására alkalmas. Ha csak embereket visz a Duna egyik partjáról a másikra, csaknem 1000 személy utazhat egyszerre. Újdonság, hogy a kompot radarral is felszerelik, tehát ködben sem bénul meg a közlekedés. Az önjáró ikomp kezeléséhez mindössze hat ember szükséges. Mintegy 4 hónapos képzés után hazaérkeztek a gépészek, hajóvezetők Budapestről, ahol speciális vizsgát tettek. Ök már hajóstisztként dolgoznak. A felvételüknél alapvető követelmény az érettségi volt, míg a gépészeknek valamilyen vasas szakmával is rendelkezniük kellett. Természetesen a most végzett hat ember nem elegendő az önjáró komp egész éves üzemeltetéséhez, újabb csoportok utaznak Budapestre, hogy a kezeléshez szükséges magasabb szintű- ismereteket elsajátítsák. A tervek szerilit októberben a Sió-csatornán érkezik Mohácsra az évek óta várt új komp. ítélet a hajdúsámsoni szerencsétlenség ügyében Mint arról annakidején hírt adtunk, 1975. október 14-én Hajdúsámson község belterületén egy sorompó nélküli vasúti átjáróban a Volán autóbusza összeütközött egy személyvonattal. A szerencsétlenség következtében 12-en életüket vesztették, többen pedig súlyos sérüléseket szenvedtek. A baleset miatt indult büntető ügyben a Debreceni Megyei Bíróság március 20-án hirdetett ítéletet. A bíróság Kovács Jánost tömeges halálos közúti baleset okozásának bűntette miatt 7 évi és hat hónapi szabadság- vesztésre ítélte, és ennek kiállása utón 10 évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. Az ítélet ellen az ügyész, illetve a vádlott és védője fellebbezett. Mai „árvácskák” » „Édesanyám! Édesanyám!” Riadtan futó kisgyerek alakja tűnik fel, távolodik, s ahogy egyre messzebb jut, alakja egyre kisebb, a világ pedig, a hatalmas, kongó ürességű rét egyre nagyobb. Iszonyatos magány egy apró, sokat szenvedett gyermekszívben. A Vörös kocsma című film záró képsora jut az eszembe, Fernan- del kitárt kezű, imbolygó alakja, amint fut, fut a hómezőn szörnyű titkával a dombon felfelé. Az égbolton a szenvedés, a keservek szimbóluma, egy kereszt árnyképe rajzolódik ki. Megrázó, az érzelmeket felkavaró, tettekre serkentő jelenetek. Vajon kirívó, extrém, periférikus esetek? Vagy ma is vannak „árvácskák", lélek- gyilkos felnőttek, csak közömbösen elmegyünk mellettük? Árvácska. Egy szó érzelmi töltése sok mindent megmutat. Ebben sok-sok szeretet, eleve- állásfoglalás van, E szó hallatán még a zordabb-szívűek is is megindulnak, a kéz tétován simogatásra indul . . . Komló, délelőtt kilenc óra. Száznál több nevelőszülő ül a munkásklub nagytermében, hallgatják az orvos előadását. A beszédhibákról, éjszakai bevizelésről van szó. Szakmai továbbképzésüket tartják, s az egyszerű asszonyok figyelnek, arcukon az a szándék tükröződik, hogy munkájukat a hallottak felhasználásával, mind jobban végezzék. Munka. Igenis az, társadalmilag szükséges és megfizetett munka, az állami gondozott gyermekek, a mai „árvácskák” nevelése. „Szegfüházat” épít a Kertészeti Vállalat Üf virágüzlet nyílik A pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat Bolgár Néphadsereg útjai dísznövény üzemegységének udvara úgy néz ki, mintha óriási vakondok túrták volna fel. A vállalat ez évi legnagyobb (mintegy 5 millió forintos) beruházásába, az új, 3480 négyzetméter területű üvegház építésébe kezdtek itt. Az alapokat már kiásták, a napokban hozzáfognak a betonozáshoz. A rozsdamentes acélszerkezetet a felsőba- godi Mezőgép Vállalat szállítja, a szerelési munkákat a kertészetiek brigádja végzi. Május végére szeretnék befejezni az építkezést, hogy június elején megkezdhessék a szegfűtelepítést. Ezentúl a szegfűtermesztésre ezt az üvegházat használják, a többi 10 ezer négyzetméteren hagymásokat (hajtatott tulipánt, melegágyi rózsát stb.) termesztenek. Pécs város lakosainak virágigénye évről évre növekszik. A virágkultúra fejlődését érzékelhetjük a „szegfű-fogyasztáson" is: 1974-ben 500 ezer szálat értékesítettek a vállalat boltjaiban, tavaly 650 ezret, ebben az évben egymillió szál szegfűt vásárolhatunk. Állandó hiánycikk volt eddig (még a magánkereskedésben is) a gerbera, ezt most 7 ezer tőre szeretnék szaporítani. Az új virágház lehetővé teszi, hogy az eddig ültetett 140 ezer tő szegfű helyett ezentúl 200 ezer tövet ültessenek. Bővül a többi virágfajta termesztési területe is. A „szegfűház" építésén kívül egyéb nagyobb volumenű beruházást is végeznek ez évben a Kertészeti és Parképítő Vállalatnál (az évi fejlesztési alapjuk átlagban 6—6,5 milliót tesz ki). Most érkezett meg négy új ZIL-típusú billenős teherautójuk, egy ROBUR-mik- robusz; különféle kisebb kerti gépeket is beszereztek (s egy nagyobb markolót). Az év folyamán még három ZIL-t várnak. Az új piactér kialakításakor, az autóbusz-pályaudvar mellett virágüzletet nyitnak. Ebben az évben felújítják a Kossuth Lajos utcai boltot. — A legalacsonyabb térítés négyszáznyolcvan forint — mondta a körzeti gyermekfelügyelő — de a szívbeteg, vagy magatehetetlen gyerekért nyolcszázat is megkaphatnak a nevelőszülők havonta. Komló körzetében százhetven kisgyermek él nevelőszülőknél. Ez valamivel több, mint a megye más területein — de érthető, hiszen Mecsekjánosi- ban van az állami csecsemő- otthon. Az árvácskák közel vannak. Sokan kérnek gyereket. A legkülönfélébb indítékok által vezetve. Idős, magukra maradt házaspár, három diplomás gyerekük a fővárosban él. . . Magukhoz vettek egy kis állami gondozottat. Nincsenek többé egyedül, a kisgyerek családi környezetbe kerül, és még pénz is áll a házhoz. Sokan a jövedelemért nevelnek két-három gyereket. Jól teszik. — Jobban fejlődnek szellemileg, mint az intézetben — tűnődött a gyermekfelügyelő — megtanulják a tárgyak nevét, sokkal több ismeretük van, mint az intézeteknek. Egy pillanatra magam is eltűnődöm. Az intézetben óhatatlanul ridegebb a légkör, egy nevelőre sokkal több gyerek jut, mint így. Talán ez az oka. Vagy biztosan. A filmbeli árvácska sorsa ma már ismeretlen. Ha elő is fordul hasonló, tartósan nem maradhat fönn a rossz helyzet. A társadalmi kontroll jóval nagyobb, az állami gondoskodás jóval humánusabb, szervezettebb, mint régen. Félreértés ne essék; a gyermekét elhagyó szülő figurája ma is él, s Az Árvácska című új magyar film főszereplője otthonában. ugyanolyan megvetés tárgya, mint mindig is volt. Aztán állami gondozottnak lenni sem fenékig tejfel. Magányos, szeretet nélküli gyermekkort jelent. Ez pedig egy életen át hurcolt sérülést. Emlékképeket, fehérre mázolt vaságyakról, ■kongó, boltíves folyosókról, sok-sok sírásról, iközönyösség- ről. S ennél — bármi is legyen a motívum — mindenképpen jobb egy mama. Ezek jutottak az eszembe, belesve egy ajtórésen, százharminc figyelő arcot látva — s az ölekbe kulcsolt asszonykezeket, amiknek bütykös ujjai nem biztos, hogy mindig simogatnak, nyaklevest is odasózhatnak, ha úgy jön ki a dolog. De az is más. Az mégiscsak a mama keze . . . Kampis Péter Ötezer fővárosi fiatal fáklyás felvonulása Budapest ifjúkommunistáinak képviselői, többezer fővárosi ifjúmunkás és diák vett részt szombaton az impozáns fáklyás felvonuláson, amelyet a KISZ Központi és budapesti Bizottsága rendezett a Tanácsköztársaság kikiáltásának 57. évfordulója alkalmából. A koraesti órákban a Köztársaság téren gyülekeztek a fiatalok. Elfoglalta helyét a nyitóünnepség elnöksége: Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Király Andrásné, a Budapesti Párt- bizottság titkára és Boros Béla, a KISZ KB intéző bizottságának tagja, a KISZ budapesti Bizottságának első titkára. Ákos Zsuzsa, a KISZ budapesti Bizottságának titkára mondott ünnepi köszöntőt. Ezután a Köztársaság téren sorra kigyúltak az emlékezés tü- zei, hirdetve a fiatalok tiszteletét a hősök iránt, ifjúkommunista elkötelezettségüket, jelszavukat: „Hűség a néphez!, Hűség a párthoz!", az 1848, 1919 és 1945 tavaszát összekapcsoló forradalmi lángot őrző fiatalok fáklyás menete KISZ indulókat énekelve, jelszavakat hangoztatva vonult végig a főváros utcáin. A tanácsköztársasági emlékműnél Kelen Béla, a budapesti pártvégrehajtó bizottság tagja mondott köszöntőt, ezután a fiatalok virágokkal borították az emlékmű talapzatát. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Intézet helyett a mamánál ||
