Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-19 / 78. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt-11 napló XXXIII. évfolyam, 78. szám 1976. március 19., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Új törvény a honvédelemről, törvényjavaslat a környezet védelméről Az országgyűlés ülésterme. ks/d. napló, telefotö Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Résztvett o tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a február 19-én elhunyt Kovács Pál országgyűlési képviselőről, Békéscsaba nyugalmazott tanácselnökéről, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnökéről. Kovács Pál — mondotta — már az 1920-as évektől fiatal ácssegédként bekapcsolódott a munkásmozgalomba, és hosszú évekig a szak- szervezetben tevékenykedett. A felszabadulás után az elsők között lett a párt tagja. 1957-től Békéscsaba tanácsának elnökeként a város politikai és társadalmi életének tevékeny részvevője volt. Kovács Pál emlékének — amelyet az országgyűlés jegyzőkönyvében megörökítettek — a képviselők néma felállással adóztak. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi — 1975 decemberében tartott — ülésszak óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről, majd Apró Antal bejelentette, hogy ja Minisztertanács megbízásából Czí- nege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a honvédelemről szóló törvényjavaslatot, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter pedig az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés elnökének javaslatára a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. a honvédelemről szóló törvényjavaslatot, 2. az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslatot, 3. Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter beszámolóját a tárca felkészüléséről, az V. ötéves terv és az 1976. évi terv végrehajtására, különös tekintettel a gépiparnak és a közúti járműfejlesztési program végrehajtásának helyzetére. Ezután megkezdődött az első napirendi téma tárgyalása. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter emelkedett szólásra. Czinege Lajos expozéja A törvény-tervezet szerves része annak a jogalkotási tevékenységnek, — kezdte beszédét a miniszter — melyet társadalmi fejlődésünk folyamatában végzünk. Jelenleg hatályos honvédelmi törvényünk, az 1960. évi IV. számú törvény — annak idején — megfelelően szabályozta az ország fegyveres védelmével kapcsolatos alapvető feladatokat. Az elmúlt több mint másfél évtized alatt — összhangban a társadalmunkban végbement általános fejlődéssel —, a honvédelem területén is lényeges változások történtek. — Hazánkban az elmúlt évtizedekben ölapvető — pozitív — változás ment végbe. A honvédelem valóban egyre inkább az egész nép ügye; a haza védelméért érzett felelősség mélyen gyökerezik a társadalom minden rétegében. A hon védelme nemzeti üggyé, az egész nép feladatává, mindennapi munkájának részévé vált. A sorkatonai szolgálatot arra is felhasználjuk, hogy az általános társadalmi törekvés szellemében évente többezren befejezhessék félbemaradt általános iskolai tanulmányaikat; jelenleg 16 szakmában folyik szakmunkásképzés; sokezer katona szerez a polgári életben is hasznosítható szakképzettséget. — Tisztelt országgyűlés! Fegyveres erőink és testületeink — a néphadsereg, a határőrség, a munkásőrség, a rendőrség, a rendészeti és polgári védelmi szervek — szoros együttműködésben védik szocialista társadalmi rendünket; oltalmazzák hazánk békéjét, szent határait; őrzik állampolgáraink vagyon- és közbiztonságát, a közrendet. — Tisztelt országgyűlés! — Az elmúlt évtizedben végbement fejlődés rávilágított arra, hogy jelenlegi honvédelmi törvényünk nincs összhangban megnövekedett lehetőségeinkkel és a mai követelményekkel. Az új honvédelmi törvény rendeltetése, hogy a szocialista társadalom széles és szilárd talajon, a fegyveres erők és testületek fejlődésének, magasfokú készültségi színvonalának figyelembe vételével előrelátóan, hosszú távra rendezze a honvédelem minden fontos kérdését. — A honvédelem az egész társadalom ügye. Ennek megfelelően a törvényjavaslat komplex módon szabályozza a honvédelmet, mint rendszert; az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá az állampolgárok honvédelmi feladatait, kötelezettségeit; valamint az ezekkel kapcsolatos jogosultságokat. A törvény előkészítése során fokozott figyelmet fordítottunk az eddig nem rendezett kérdések szabályozására. — Új vonása a javaslatnak — mondotta —, hogy szabályozza a honvédelem irányítási rendszerét; a legfelsőbb állam- hatalmi szervtől a fővárosi, illetve megyei szervekig meghatározza a honvédelemmel kapcsolatos irányítási feladatokat. Az alkotmány rendelkezéseivel összhangban rögzíti az országgyűlésnek és az Elnöki Tanácsnak az ország védelmével összefüggő jogkörét. Külön említést érdemel az a rendelkezés, amely a rendkívüli hatáskörrel felruházott honvédéi mi tanács létrehozásáról és feladatairól szól. Az alkotmány szerint az Elnöki Tanács rendkívüli viszonyok esetén Honvédelmi Tanácsot hozhat létre. Jogállásának és feladatai meghatározásának törvényi szabályozása — a felkészülés érdekében - azonban már most indokolt. A haza védelmének társadalmi ügyként való felfogásából és gyakorlatából kiindulva jelenlegi javaslatunk törvényi szinten kívánja rendezni a társadalmi szervezetek honvédelemmel összefüggő tevékenységét.- A javaslat régi igényt elégít ki azzal, hogy törvényi szinten teremt jogalapot a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített fiatalok honvédelmi oktatásba való bevonására. Ennek jelentősége mind az érintett fiatalok, mind a társadalom érdekében nyilvánvaló. Az állampolgárokat érintő változások közül hangsúlyozottan a katonai szolgálattal kapcsolatos szabályokról kívánok szólni. Az érvényes törvény a sorkatonai szolgálat maximális időtartamát 36 hónapban rögzíti, a tényleges gyakorlat szerint azonban az 24 hónap. A fegyveres erők reális szükséglete nem indokolja a 36 hónapos katonai szolgálati idő fenntartását. A 24 hónapos szolgálat a fegyveres erők igényeit, a kiképzési és harckészültségi követelményeket kielégíti, nem kívánunk rajta változtatni. A javaslat ezt törvényesíti, a végrehajtási rendelet a felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak sorkatonai szolgálatát az említett maximumon beiül — 18 hónapban tervezi megállapítani. A törvényjavaslat ezenkívül lehetőséget ad a honvédelmi miniszternek — egyéb okból is — 24 hónapnál rövidebb szolgálati idő megállapítására. Erre különösen indokolt, egyedi esetekben, jórészt szociális okok miatt kerülhet sor.- Változást hoz a javaslat a tartalékos katonai szolgálattal kapcsolatban is. Egyrészt lehetővé vált a hadkötelezettség egész tartama alatt teljesíthető tartalékos katonai szolgálat együttes időtar. tornának 25 százalékos csökkentése; másrészt a tartalékosok igénybevételének rendszerét az élet követelményeihez igazítva rugalmasabbá és differenciáltabbá kellett tenni. A javaslat szerint az eddigi háromévenkénti behívás helyett csak ötévenként vehetők igénybe a tartalékosok hosszabb időtartamú továbbképzés céljára, ugyanakkor néhány napos gyakorlatra, ellenőrzésre gyakrabban is behívhatok. (Folytatás a 2. oldalon) Biztonságunkért, békénkért Pullai Árpád felszólalása Tisztelt Országgyűlés! — Amikor a honvédelemről szóló törvényt a fejlődés igényeinek megfelelően újraalkotjuk, célját változatlanul abban jelöljük meg, hogy szavatolja hazánk biztonságát, népünk békéjét. — A fejlett szocialista társa dalom építésének elemi nemzetközi feltétele, a magyar nép és egyben valamennyi nép érdeke, hogy a béke szilárd és tartós legyen. Az emberiség nagy reménységét kifejező békeprogram megvalósítását és folytatását — amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa a közelmúltban hagyott jóvá - a kedvezően megváltozott nemzetközi erőviszonyok tették és teszik lehetővé. Ez a történelmi jelentőségű program a mi népünké is, az egész szocialista közösségé, az összes békeszerető erőé, s szerte a világban széleskörű bizalmat, támogatást élvez. — A nemzetközi viszonyok javításának hívei voltunk, vagyunk és maradunk. Ezzel áll összhangban honvédelmi politikánk. Olyan fegyveres erőket és testületeket hoztunk létre, tartunk fenn és fejlesztünk, amelyek ezt a politikát magukénak vallják, s valóra váltását legjobb tudásukkal segítik. Mindemellett történelmi szükségszerűség, hogy amíg az agresszív katonai tömbök léteznek, az Egyesült Államok és egy sor NATO-ország nagymértékben növeli katonai erejét és kiadásait, amíg az enyhülés ellenfelei aktívak, széles Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a kormány elnöke az ülésszak megnyitója előtt. KS/D. NAPLÓ, TELEFOT& fronton szövetkeznek, addig szüntelenül gondoskodjunk a honvédelemről. Ez nagyfontosságú nemzeti ügy. Tisztelt Képviselőtársak! — A Varsói Szerződés — az államok újtípusú szövetsége, döntő szerepe van a szocialista országok külpolitikájának, békepolitikájának egyeztetésében. Ezáltal nemcsak a résztvevők, hanem a kontinens többi népe érdekeit is szolgálja, korunkban legfőbb tényezője a világ biztonságának. Honvédelmünk megfelelő színvonalon tartásához az ország vezetése a szükséges feltételeket a gazdaság fejlesztésével, a népjólét rendszeres emelésével összhangban tervezi meg és biztosítja. Erre a célra a költségvetés évente nemzeti jövedelmünk 4 százalékát irányozza elő. Ez arányban áll az ország teherbíróképességével. A Varsói Szerződés keretében megvalósuló katonai együttműködés lehetővé teszi, hogy anyagi eszközeinket az orszóq védelmével legközvetlenebbül összefüggő teiületekre összpontosítsuk. Kijelenthetjük: néphadseregünk minden szükségessel rendelkezik ahhoz, hogy hivatását teljesítse. Népünk tudja, hogy ez jelentős anyagi erőket köt le. — A honvédelem érdekében tett anyagi erőfeszítések szükségességét és eredményességét bizonyítja, hogy Európában 30 éve béke van, nem pusztultak el életek, nem dőltek romba országok, nem semmisültek meg értékek. Ha erre gondolunk meggyőződéssel mondhatjuk: ez minden erőfeszítést, áldozatot megér. Tisztelt Országgyűlés! — A honvédelmi törvény tárgyalása kapcsán pártunk és kormányunk újra kifejezi készségét, hogy támogatja a Szovjetunió nagyjelentőségű kezdeményezéseit, az Egyesült Államokkal a hadászati támadófegyverek korlátozásáról folytatott tárgyalásokat. Helyeseljük a nukleáris fegyverkísérletek teljes és végleges eltiltására, oz újtípusú tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésének és előállításának betiltására irányuló javaslatokat. Támogatjuk a leszerelési világértelfezlet előkészítését és összehívását. Részt veszünk a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon. Reméljük, hogy a NATO-országok feladják az egyoldalú katonai előnyök szerzésére irányuló politikájukat és elfogadják az egyenlő biztonság elvét. A törvényjavaslatot Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsága részéről elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. \
