Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-18 / 77. szám
2 Dunántúli napló 1976. március 18., csütörtök HUH Medveczky Ádám A Filharmónia ebben az évben nem nagyon kényeztetett el bennünket a Pécsi Filharmonikusokat vezénylő vendégkarmesterekkel. Most vasárnap és hétfőn, Medveczky Ádám személyében végre olyan dirigens állt a dobogón,-aki a lehetőségekhez képest a maximumot tudta előhozni az együttesből. Hibátlan, tökéletes élményt nyújtó produkciónak éreztük Ravel Pavane egy intásnő halálára, valamint Weiner Leó Csongor és Tünde szvitjének előadását. E darabok megszólaltatása technikai szempontból nem jelentett különösebb nehézséget a zenekarnak, így Medveczky Adómnak lehetősége volt orra, hogy energiáját a kidolgozásra, elképzelései megvalósítására összpontosítsa. Nemcsak utasításokat adó, hanem a mélyebb, tartalmi réteget is szemléletesen kifejező mozdulataira a zenekar egységes indításokkal, jó| felépített folyamatokkal, nemes hangzással reagált. Elragadóan keltették életre a Pavane finoman lebegő, fátyolos borongását; a Weiner-szvit sziporkázóan szellemes tündérvilágát, csodálatos mese-színeit. Ez utóbbiban igen szépen szólt a Liszt-kórus női kara is. Bartók I. zongoraversenyét és Hajdú Mihály Capriccio all'ongarese-jét azonban nem volt szerencsés ötlet egy műsorba helyezni. Mindkettő rendkívül nehéz feladat a zenekar számára, a kettő együtt soknak bizonyult. A Hajdu-mű szólistája, Pa- lómcz Tamás klarinétművész fölényes biztonsággal szólaltatta meg virtuóz szólamát. Nem rajta múlott, hogy az 1970-ben keletkezett zene mélyebb nyomokat nem hagyott bennünk. Bartók zongoraversenyének alapvetően a ritmusia felépített, helyenként ütőhangszer- szerű zongoraiszólamával Bánky József — érzésünk szerint — egyéniségétől távol álló feladatra vállalkozott. A rá jellemző pontossággal és biztonsággal, hiba nélkül megoldatta ugyan, az igazi élményt azonban ezúttal a hétfői ráadásokkal nyújtotta. A koncert főszereplője kétségkívül Medveczky Ádám volt. Dobos L. A tudományos technikai úttörő szemle megyei döntőjére került sor tegnap Pécsett, a Karikás Frigyes utcai Általános Iskolában és a Dél-szláv kollégiumban. A nyertesek képviselik majd Baranyát, a tudományos technikai úttörő szemle országos versenyén, amely április 5. és 8. között kerül megrendezésre. Az első helyezettek — Iroda- lombarát-nyelvész: Császár Zita, Pécs, Jókai úti Általános Iskola, vegyész: Horváth Beáta, Komló, Kodály Zoltán úti ált. isk. Fizika: Geng János, Komló, Dávidföld, Orosz tagozatos 7. osztály: Kecskés Erika, Komló, Fürst Sándor úti ált. isk. Orosz anyanyelvi: Rétalji Igor, Pécs, Kertváros II. Orosz nem tagozatos 7. osztály: Túri Zsuzsanna, Pécs 39-es dandár, Orosz tagozatos 8. osztály: Hegedűs Mária, Pécs, 39-es dandár, Orosz nem tagozatos 8. osztály: Telegdi Enikő, Pécs, Jókai úti ált. isk. Természetkutató: Szabó Ágnes, Palotabozsok. Világjáró: Barabás András, Pécs, 39-es dandár. Történelemkutató: Kri- zsán Éva, Szigetvár I. Szerb- horvát 7. osztály: Gázsity Vera, Drávasztára. Szerb-horvát, 8. osztály: Orovicza Anna, Szalán- ta. Német nemzetiség 7. osztály: Katona Tünde, Mázaszász- vár I. Német nemzetiség 8. osztály: Sebők Mária, Villány. Úttörő-technikusok a technikai úttörői csapatverseny: Pécs, Alkotmány út ált. isk. Lépcsőzetes munkakezdés Pécsett A „lépcső” műhelytitkai KI yolc negyvenöt, kilenc negyven, tíz harmincöt. Sokan vagyunk, akik álmunkból felriasztva is felsoroljuk ezeket az időpontokat. Kicsöngettek — mondtuk annak idején az iskolában. Az idei év szeptemberétől aztán nyugodtan elfeledhetjük e számokat, hisz a tanintézetekben is megkezdődik a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése. A tegnapi napon a műszaki és közgazdasági propaganda hónap keretében közlekedési napot tartott a Közlekedés- tudományi Egyesület. Az összejövetelen dr. Mágori Judit, az UVATERV mérnöke ismertette a vállalat négyéves tevékenységét a lépcsőzetes munkakezdéssel kapcsolatban. Számos érdekességet, műhelytitkot tudhattunk meg az ismertetőből. Szásznégy vállalat, 32 iskola kapott kérdőíveket, mintegy nyolcvanezren töltötték ‘ki azokat. Ennek alapján állapították meg, hogy fél hét és fél kilenc között harmincezer ember indul munkába Pécsett. Legnagyobb a tömeg hét órakor, fél nyolckor és nyolckor. Ekkor az utazók nyolcvan százaléka topog idegesen a buszmegállókban, míg például negyed nyolckor mindössze 1,4 százalékuk indul dolgozni. Az 1972-ben kezdődött felmérés-sorozat első eredményeit lyuklkártyára vezették, és elektronikus számítógépbe tápA gyárakban már kezdődik, az iskolákban szeptembertől iálták be. A gép mintegy másfélmillió variációt állított föl a munkakezdés lépcsőzetessé tételére, ebből választotta ki azt a változatot, amely a „gépágy" számára elfogadható volt. Ezt követőieg jött még a „csiszolás": azon gondok megoldása, melyekre a gép nem számíthatott, az egyeztető tárgyalások megrendezése, a vo- na'kodók meggyőzése, rábeszélése. Végső eredményként elkészült a terv, megrajzolták a kékre, sárgára, pirosra festett Pécs térképet. A színek a fővonalakon közlekedő buszjáratok zsúfoltságát jelzik, és szerencsés módon mindössze két vonalon szerepelt a száz százalék fölötti tömeget jelképező piros folt. Azóta az idő ezt is megoldotta: a Lvov-Kertváros- ban beállított új 39-es buszok már el tudják szállítani a várakozókat, a Zsolnay Vilmos úton szintén sikert aratott a 10/A gyorsjárat. A lépcsőzetes munkakezdés bevezetése márciusban kezdődött, negyvenhét munkahelyet, ott a dolgozóknak több mint ötven százalékát érinti. Az iskolák közül huszonegynél változik szeptemberben a tanítás kezdetének időpontja, itt valóban elmondhatjuk, hogy a középiskolások, egyetemisták száz százalékát érinti a döntés. Gond persze akad még: mi lesz később?” Az új ipari létesítmények, Lvov-Kertváros ipaA terhesség nem betegség Ülésezett a Megyei Tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottsága Egy határozat annyit ér, amennyit végrehajtunk belőle. A tett munka felmérésére soksok lehetőség adódik, de az eredmény nem jön máról holnapra. így vagyunk a kormány népesedéspolitikai határozatával is, az azt követő végrehajtási határozatokkal, elképzelésekkel. Ha azt kérdezné valaki: mi, Baranyában elégedettek lehetünk-e a határozat nyomán keletkezett egészségügy/ feladatok teljesítésével, igennel is, nemmel is válaszolhatunk. Vannak eredményeink és kudarcaink is — mint ahogy azt tegnap délelőtt a Baranya megyei Tanács Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottsága ülésén Takács Gyula, a bizottság elnöke megfogalmazta. A bizottság áldozatos munkát végzett e^dig is - rövid egy esztendő alatt, hiszen a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága az 1975. április 30-i ülésén hozott határozatában jelölte meg az egyes szakigazgatási szervek konkrét feladatait e téren — s ha a jövőben hasonló eredményeket sikerül realizálni, úgy elmondhatjuk, sikerült tennünk valamit. Ez derült ki az előterjesztésből is, melyet dr. Kóbor József megyei főorvos terjesztett az ülés elé. A napirendet jól kiegészítette — és a továbbiakban a két előterjesztésről együtt essék szó — dr. Szilas Anna városi főorvos az anyavédelem helyzetéről adott értékelése, mely „pécsi szemüveggel" készült. A kérdés kézenfekvő: mik is azok a pozitívumok, melyek egyöntetűen bizonyítják a szociálpolitikai bizottság lépéseit? Mindenekelőtt javult az anya-, nő- és gyermekvédelmi munka. Megyénk demográfiai helyzetében örvendetes változás, hogy az élveszületések arányszáma az elmúlt öt év alatt növekedett, s eszerint megyénk lakossága hatezer fővel gyarapodott. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ilyen gyarapodással nemigen találkozunk a jövőben, hiszen mint azt az előterjesztésben olvashatjuk: az év végéig újonnan nyilvántartásba vett terhes anyák száma 11 százalékkal kevesebb,, mint korábban. így az idei első fél év már kevesebb gyereket hoz. A megyei csecsemőhalálozást két ellentétes dolog jellemzi: ha Pécset és Baranyát külön választjuk - bár nem szerencsés dolog —, megállapíthatjuk, hogy Pécsett feltűnően magas a csecsemőhalálozás a korábbi évekhez viszonyítva, a megyében viszont javult a helyzet. Ha együtt nézzük: Pécs a megyei eredményt lerontja. (Egyébként a vita során a bizottság tagjai e kérdésről, mint szomorú tényről - szóltak.) Ugyanakkor igen eredményesnek mondható az a munka — és itt megint a gyerek életéről van szó -, amit a koraszülött halálozás csökkentése érdekében tettünk, (A koraszülött halálozás 1973-ban 22,12 százalék, 1974-ben 20,53 százalék, 1975-ben pedig már csak 17,49 százalék volt.) Ugyancsak eredmény: néhány év alatt 30 százalékkal csökkent a művi abortuszok száma. De figyelmeztető: száz terhességből jó, ha ötven gyermek születik — ma. S hogy a születészabályo- zás kérdése milyen fontos, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a vita során elhangzott érv: jelenleg Pécs lakosságának egy- hetede 60 éven felüli, de ha a jelenlegi tendencia nem változik, kétezerre a város lakosságának egynegyede 60 éven felüli lesz. Még egy dologról végezetül. Igen sok szó esett egyebek közt a tegnapi ülésen a táppénzről. Mégpedig a terhes nők táppénzéről. Dr. Páli Kálmán, megyei szülész főorvos nyomatékosan hangsúlyozta: a terhesség nem betegség, hanem egy fiziológiai állapot. S nagyon furcsa az, hogy az utóbbi időben lassan már maga a terhesség ténye egyet jelenthet a táppénzre vétel tényével. A jövőben sokkal jobban figyelemmel kell kísérni e tendenciát, s el kell jutni odáig, hogy ténylegesen csak a veszélyeztetett terhes nő élhessen a táppénzre vétel lehetőségével. Az ülésen több határozati javaslat született. K. F. rosítása elöbb-utóbb szükségessé teszi, hogy a lépcsőzetes munkakezdést a belvároson kívülre is kiterjesszék. Régóta vajúdó kérdés a sok helyet foglaló személygépkocsik kiszorítása a belvárosból. Jelenleg a munkába indulóknak csak fele közlekedik buszon, a többiek saját autójukon, motoron. És még egy, talán kissé mulatságos, de komoly probléma. A határozat készen áll, akiket érint, el is fogadták. De a húsz-harmincéves beidegződést nehéz leküzdeni. Szántó Péter Népfrontválasztás Meszesen Cél s a lakóhely otthonosabbá tétele A meszesi József Attila művelődési házban számos művész vallott már önmagáról, rólunk, életünkről. Most helyüket mások foglalják el, akik talán ugyanerről beszélnek, s a közönség is nagyjából hasonló. Este fél hat van, a terem egyelőre hűvös, a hangulat, amint később kiderül, meglepően forró. A Hazafias Népfront körzeti bizottságának gyűlése. Az elnökségben helyet foglal Wieder Béla Pécs megyei város Tanácsának elnöke, Gergely László, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Dr. Kecskés József, a körzeti bizottság elnöke a legutóbbi „Akar SOS ESTE 7 TOL HECCEL 7 iG velem beszélgetni?” A gondolattal talán tíz éve találkoztam Le Clézio: Amikor M. Beaumont megtudja, mi a fájdalom című novellájában, később Moldova György írt hasonlót Akar velem beszélgetni? címmel. Az idő tájt, ha akadt tíz percem, elhatároztam, hogy létesítek egy telefonállomást, amit naponta felhívok, valaki felveszi és hallgat. Én pedig elkezdem: mélyen tisztelt X. Y„ ön egy ökör, vegye tudomásul, hogy . .. Aztán egyszeresek lett egy ilyenféle telefon Pécsett. Már egy éve működik, tevékenységét homály fedi — bárkit, akiről feltételeztem, hogy valami köze van hozzá, kérdeztem, általánosságokat, kitérő válaszokat kaptam. De most, hogy elmúlt egy év, telejsen hivatalosan kerestem meg ennek a szolgálatnak a vezetőjét. Az ember először is számokra kíváncsi. Tavaly január elsejétől december 31-ig 1241 hívást kapott a 12-390, összesen 277 órát beszélgettek a hívókkal. (Ez annyi, mintha tizenegy és fél napig egyfolytában beszéltek volna!) A napi hívások átlaga 2 és 3 között mozog. Megtudhattam azt is, hogy a hívók 44,8 százaléka volt férfi, 55,2 százaléka nő. Azt is leírhatom, hogy a szerda és a csütörtök bizonyult a „legforgalmasabb" napoknak, a hétvége feltűnően néma volt. A legkíváncsibb természetesen arra voltam, hogy van-e olyan adat, ami arra utal, hogy a szolgálat eredményesen működik. Sejtelmes mosoly volt a válasz, aztán egy nagyon tömör szó: igen. Es ezzel meg kellett eieged nem. Elgondolkodtató számok. A hívások viszonylag magas száma arra enged következtetni, hogy tíz év előtti ötletem reális igényeket fedett. Megkérdeztem, hogy hívták-e már a szolgálatot azért, hogy beolvassanak „valakinek"? A hívások öt százaléka volt ilyen jellegű, de hamar hozzátették, hogy a második, harmadik hívás után rendszerint kiderül valami más, az igazi motívum, egy súlyos munkahelyi, vagy családi konfliktus. Ehhez, persze, alapos szakmai felkészültség kell — az a harmincöt személy, aki a telefonvonalnál ül, állandóan képzi magát, különböző formákban. Érdekelt volna a szolgálat jövője is — ugyanaz a sejtelmes mosoly volt a válasz, mint any- nyi kérdésemre. A jövő tehát adott, a múlt eredményes volt, ebből még a laikus is jó prognózist alakíthat ki magának. A legnagyobb tanulság érzéseim szerint az, hogy az emberek szívesen élnek ezzel a lehetőséggel, a személytelenség, az inkognito megőrzése olyan helyzetet teremt, ami a hívó számára rendkívül kedvező. S így könnyebben fogadják el a megfelelő segítséget is, még akkor is, ha az később a névtelenség feladását is jelenti. Egy másik öt százalék ugyanis belátva problémájának súlyát, szükségesnek ítéli egy személyes kapcsolat kialakítását a továbbiakban. Kampis Péter négy év munkájáról szól. Eredményekben gazdag időszak: az elsők között hoztak létre tanácstagi csoportot, tizenhárom lakóbizottságot választottak, jó kapcsolatot alakítottak ki országgyűlési képviselőjükkel, Aczél Görggyel, aki szívélyes levélben üdvözölte a egybegyűlteket, megszervezték a lakosság és a város gazdasági, politikai vezetőinek folyamatos találkozóit, tanácskozásait. Meszes életében lényeges változások történtek: elkészült a tizenkét tantermes gimnázium, a Frankel Leó utca lakói régi panasza is megoldódott: jó világítást kapott az utca. Javult a közlekedés az új csuklósbuszok, Skodák és a 10/G járat beállításával, a 47-es sűrítésével. A Kertészeti és Parképítő Vállalat végre gondjaiba vette a körzet parkjait. Ahogy az elnök mondja: Meszes elmúlt huszonöt évéből csaknem húsz úgy telt, hogy az itteniek szinte csak aludni jártak haza, Ezt a folyamatot megtörte a tizenöt éve felépült művelődési ház, rendezvényeinek híre már túlnő a városon. A szénbányák igazgatóságának Meszesre költözésével új színt kapott a városrész. Még mindig kevés azonban a szórakozási lehetőség. Amint az egyik idős felszólaló fiatalos hangon elmondta: az ifjúság ha táncolni, szórakozni akar, még ma is kénytelen a belvárosba utazni. Aztán ha jól érzik magukat, elszalad az idő, jöhetnek haza taxival. A Hazafias Népfront körzeti bizottsága megtalálta a maga helyét a közösség munájá- ban. Nagy terveik, feladataik továbbra is vannak. Fő gondjuknak a lakóhely otthonosabbá tételét tekintik, ehhez persze szükség van a meszesiek egyetértésére, segítő társadalmi munkájára is. Lehetőség van, vállalkozó is elég. Egy fiatalember javasolta, hogy dolgozzon ki a Népfront éves tervet a lakóbizottságok számára, így tudják is, mit végeznek, s számon is kérhető. Mások elmondották, hogy kicsi a fűszerbolt, a ruházati bolt, holott az utóbbinak óriási, kihasználatlan raktárterülete van. Baj van az ötvenes években épült házakkal is: a falba épített vezetékek elavultak. A késő estébe nyúlt gyűlésen a megjelentek egyhangúlag ismét dr. Kecskés Józsefet választották elnökké, a körzeti bizottság titkára Traj Ferenc lett. Sz. P. Hé! évi szigorított börtönre ítélték Az idős drávaszobolcsi házaspár között - általában mindkettőjük italozásával ösz- szefüggésben — gyakori volt a veszekedés. Néhány évvel ezelőtt egy ilyen összetűzés során Púnak Antalné egy kisméretű konyhakéssel mellbeszúrta férjét. Mivel a szúrás csak felszíni sérülést okozott, így akkor büntetőeljárás nem indult. 1976. január 28-án a 65 éves Púnak Antal a délelőtti órákban azzal távozott hazulról, hogy alkalmi munkaként olajat szállít néhány ismerősének. Délre, amikor hazaért, már jócskán a pohár fenekére nézett. Súlyos alkoholos állapotban a konyhában levő (leverőre feküdt. A 68 éves Púnak Antalné férje állapota és amiatti dühéMegfojtotta férjét ben, hogy részeg férje helyett neki kell menni harangozni, előbb kézzel ütlegelte alvó férjét, majd felkapta a kezeügyé- ben lévő vízmerítő bögrét, s azzal ütötte a fejét. Végül megragadta a nyakát és a védekezésre képtelen állapotban lévő férfit kézzel megfojtotta. A boncolás megállapította, hogy Punok Antal halálát a fulladás okozta. Az igazságügyi ideg- és elmeorvos szakértői vélemény adatai szerint Púnak Antalné magas vérnyomásban és enyhe keringési elégtelenségben szenved, némi agykárosodással. Ezek az elváltozások az egyébként is alacsony műveltségű asszonynál csekély elbutulást idéztek elő. Ezen okok a cselekmény elkövetésekor közepes mértékben korlátozták tette társadalomra való veszélyességének felismerésében. A Pécsi megyei Bíróság dr. Temesi Imre tanácsa a napokban hirdetett ítéletet. Púnak Antalnét bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében és hét évi szabadságvesztésre ítélte. Büntetését szigorított börtönben kell végrehajtani. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.
