Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-17 / 76. szám
1976. március 17., szerda Dunantüli napló 3 II világnézeliink alapjai című tantárgy nevelési tapasztalatai Cetliket szorongató, vitázó fiatal emberek, az összetolt asztalokon könyvek, lexikonok, újságok. Becsöngettek, és a hetes mégsem lesi a tanárt a folyosókanyarban. Szemmel láthatóan oldottabb a légkör, mint egyébként — rendhagyó óra következik. Légrádi Rudollné, a Városi Tanács iskolai csoportvezetője idestova egy évtizede kezdte meg a Világnézetünk alapjai című — akkor még kísérleti tantárgy — oktatását a Nagy Lajos Gimnáziumban, Arra kértem, foglaljon össze néhány gondolatot e különös tantárgy- gyal kapcsolatban lapunk olvasói számára — hiszen olyan gazdag tapasztalatokkal mint ő, e téren aligha rendelkezhet bárki is Pécsett, Baranyában. — A tárgy nevelési célkitűzései látszólag egyértelműek, mégis kezdjük talán a nevelési cél megfogalmazásával. — Annak lehetőségét, hogy a dialektikus gondolkodás segítségével a tanulók felismerjék a természeti és társadalmi jelenségek összefüggéseit, a középiskolában csaknem minden tantárgy — különösen az osztály- főnöki óra - magában foglalja. Hogy a szaktanárok ezeket a konkrét világnézeti nevelési lehetőségeket hatékonyabban fel tudják használni tevékenységük során, fölöttébb megkönnyítette az 1975-ben megjelent Világnézeti szintézis szaktárgyi alapjai című könyv. Az ebben foglaltak figyelembe vételével azt mondhatom: a világnézeti nevelés személyiségformáló hatásának olyannak kell lennie, hogy következményeképpen a fiatalok megfeleljenek a szocialista erkölcs követelményeinek, s majd a későbbiek során szocialista módon élő és gondolkodó emberekké váljanak. A középiskolai világnézeti nevelés szintézisét a negyedik osztályban tanult tantárgyak közé beiktatott Világnézetünk alapjai című tantárgy valósítja meg, azaz mintegy integrálja a többi tantárgyban, osztályfőnöki órákban rejlő világnézeti nevelési lehetőségeket. — Ennek megfelelően a világnézeti órán tanultak eredményessége nagy mértékben azon múlik, hogy a pedagógus, aki ezt a tárgyat tanítja, mennyire képes felismerni, megtalálni a kapcsolatot ilyen vonatkozásban a többi tantárggyal. A Világnézetünk alapjai legjellemzőbb vonása az, hogy a tanulók meggyőződésének a formálását helyezi a középpontba. A kísérleti időszakban felmerült a kérdés: nem volna-e jobb a tárgy tanítását esetleg már harmadikban megkezdeni. Ennek a legfőbb akadálya azt volt, hogy a harmadik osztályban még nincs meg a megfelelő szintézis lehetősége. A tárgyat oktató tanárral kapcsolatban felvetődött az is, hogy vajon természettudományos, avagy humán tantárgyakat tanító pedagógus tanítsa-e a Világnézetünk alapjait? A „megosztást” el kellett vetni, mert a világnézet nem köthető kizárólagosan sem a humán, sem a reál tárgyakhoz. Beszélgetés Légrádi Rudolfnéval, a Városi Tanács iskolai csoportjának vezetőjével — Kik lehetnek a Világnézetünk alapjai tanárai? — Az erre alkalmas pedagógusokat — a szakfelügyelők javaslatára — természetesen önkéntes alapon nyaranként az Országos Pedagógiai Intézet szervezésében történő továbbképzésben részesítik. Ez két nyáron ót tart. A végén a résztvevők bizonyítványt kapnak. — A Világnézetünk alapjai néhány év óta valamennyi középiskolában — heti háromórás — kötelező tantárgy. Tankönyvünk is van és a tanárok munkáját, felkészülését megfelelő módszertani segédkönyvek köny- nyítik meg. A „naprakészségre" azért van szükség, mert a megadott témakörökön kívül lehetőségünk adódik arra, hogy az időszerű kérdésekkel foglalkozzunk. Ezt természetesen ki kell használni. Módunk van arra, hogy hazánk és a nemzetközi politikai élet aktuális kérdéseit megbeszéljük a tanulókkal. Igen nagy súlyt helyeztünk például a pártkongresszus előkészületeire, orszáaqyűlések anyagainak a megtárgyalására, de ugyanígy sokat foglalkoztunk a tanácsi választásokkal, és persze nem utolsósorban a diákparlamentekkel kapcsolatos felkészüléssel is. Mindennek a közéleti nevelés szempontjából van elsősorban nagy jelentősége. Az utóbbi időben egyre többször vetődik fel ilyen kérdés: hogyan értékeljük az angolai, a portugáliai eseményeket? De a szolidaritási akciókról is sok szó esik. — Év végén a tanulók osztályzatot kapnak ... — Természetesen, Azt azonban én mindig hangsúlyozom minden tanulóval szemben: nem a világnézetedet osztályozzuk. Azt azonban igenis kifejezik az osztályzatok, hogyan látják meg a tanulók a természeti és társadalmi jelenségek közötti összefüggéseket, menynyire gondolkodnak logikusan. Fontos az is, hogy a pedagógus a pályaválasztást szem előtt tartsa. Év elején már tudni kell, ki minek készül. így azután lehetőség van arra, hogy példái egy közgazdász-jelöltet gazdasági életünk alakulásáról szóló kiselőadás megtartásával bízzak meg. Az óra vitafórum is lehet, sőt kell hogy olykor az legyen. Leendő joghallgatók az ilyen órákon szívesen „játszanak bíróságot”. Bíró, ügyész, védőügyvéd szerepével azonosítják magukat. Ezt persze követheti egy tényleqes bírósági tárgyalás meghallgatása. Az mindenképpen fontos, hogy a tanár ismerje jól a diákok személyiségét, terveit. Én mivel már nem tanítok főfoglalkozássze- rűen, annak érdekében, hogy megismerjem a diákok személyiségét, ősszel minden esetben elkísérem őket társadalmi munkájukra. — Az évtizedes tapasztalatok Rákócziemlékkiállítások A Rákóczi-emlékkiállításök sorát nyitotta meg az Országos Hadtörténeti Múzeum a minap avatott vándorkiállítása. II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából mintegy 150 fotó, számos korabeli metszet, dokumentum segítségével idézik fel a szabadságharc történetét, Rákóczi politikai tevékenységét, szerepét a felkelésben. Kiemelten tükrözik Rákóczi és a nép egymásra találását, a kuruc nemzeti összefogást, a hadsereg felépítését, a szabadságharc európai hatását. Fő helyen látható Rákóczi jól ismert portréja, és egy-egy idézet visszaemlékezéseiből. A mozgatható tablókon helyet kaptak a szabadságharc kiemelkedő alakjainak arcképei, csatajelenetek, a világ népeihez szóló kiáltvány, a szécsényi országgyűlés szövetséglevele is. Bemutatnak tárgyi emlékeket is: kuruckori fegyvereket, kuruc dolmányt és sapkát, a szabadságharc idején vert pénzeket - libertásokat - és emlékplakettek másolatát. Külön tabló érzékelteti a ma is elevenen élő Rákóczi-hagyományt. A kiállítás 23 tablója március 20-a után a főváros, s az ország iskoláiba, művelődési házaiba, laktanyáiba vándorol" majd. körébe a tárgyról kapott visszajelzések is beletartoznak. Milyenek ezek? — Egyértelműen pozitivek. Azok az egykori diákjaim, akik fölkeresnek, és akikkel érettségi találkozókon ismét találkozom arról számolnak be, hogy a továbbtanulók számára feltétlen hasznot jelentettek a Világnézetünk alapjaiban tanultak, de politikai, világnézeti ismereteiket azok is igen jól tudták hasznosítani, akik középiskola után dolgozni mentek. Bebesi Károly Jubileumi ajándék a szabolcsi úttörőknek A közelmúltban adtunk hírt arról a nagyszabású társadalmi munkáról, amelynek köszönhetően szinte teljesen megújult a pécsszabolcsi általános iskola. A munkáslakta városrész most — szintén társadalmi munkában — újabb létesítménnyel gazdagodik. A szabolcsi iskola Török István nevét viselő úttörőcsapata az úttörőmozgalom 30 éves jubileuma alkalmából úttörőotthont kap az iskolától és az iskolát patronáló szénbányász szocialista brigádoktól. A Hősök terén immár elkészülés előtt álló úttörőotthont a közeljövőben ünnepélyes felavatás után veszik birtokba a pécsszabolcsi gyerekek. JUNIUS 13. Várfesztivál Siklóson Siklóson ismét megrendezik a hagyományos várfesz- tivált és a hozzákapcsolódó országos fúvószenekari találkozót. Tavaly és tavalyelőtt elmaradt a látványos várünnepség, s a jövőben is csak kétévenként kerül rá sor. Az eddig lezajlott tíz fesztivál ugyanis elérte a célját: Siklós és szép vára ismertté vált az egész országban, a zenekari találkozók pedig hozzájárultak a magyar polgári tfúvószene színvonalának emeléséhez. Az esemény ritkábbá tétele elősegíti, hogy az eddigieknél is színvonalasabbak legyenek a várfesztiváilok és a résztvevő együttesek jobban felkészülhessenek a fúvószenekari találkozókra. Az idén tizenegyedik alkalommal csendül fel a vá'rfeszti- vál szignálja az eredeti szépségében helyreállított középkori vár udvarán, amely a zenekari találkozó színhelye is lesz. A hagyományoknak megfelelően június második vasárnapján rendezik meg az ünnepséget, azaz június 13-án. Előző napon a meghívott polgári fúvószenekarok szakmai minősítése történik a zsűri előtt, vasárnap pedig — reggeltől estig - a közönségnek muzsikálnak az együttesek. A vendégzenekarok ellátogatnak a szonszédos Harkányba is és térzenével szórakoztatják a fürdőhely közönségét. A fesztivál rendezői nyolc polgári és egy honvéd- zenekart hívtak meg a találkozóra, s mellettük külföldi fúvósok is részt vesznek az ünnepélyen. A legjobb együttesek számára díjat alapított a siklósi tanács. Együtt a várossal Miniszteri rendelet a felsőoktatási intézmények közművelődési tevékenységéről A pécsi felsőoktatási intéz mények közművelődési tevékenysége már évek óta szoros kapcsolatban áll a megye, de mindenekelőtt Pécs város kulturális életével. Az egyetemek és főiskolák mind nagyobb szerepet vállalnak az MSZMP köz- művelődési határozatának végrehajtásában. Bár ez a tevékenység országosan is egyre elterjedtebb, a közelmúltban miniszteri utasítás is született a felsőoktatási intézmények köz- művelődésben betöltendő szerepéről. Az oktatási minisztere kulturális miniszterrel, továbbá az egyetemek és főiskolák felett felügyeletet gyakorló miniszterekkel, az Országos Test- nevelési és Sporthivatal elnökével, a Pedagógusok Szak- szervezetének elnökével, valamint a Magyar Kommunista IfKépünkön a népművelő tanárképzösök a modern vetítőgép kezelésével ismerkednek a műszaki tanszéken. A Pécsi Amatőrszínpad egyik bemutatója az Ifjúsági Házban. Erb János felvétele jú-sági Szövetséggel egyetértésben utasításban szabályozta a felsőoktatási intézmények köz- művelődési tevékenységét. Fakultatív tárgy lesz A rendelet értelmében, ahol eddig még nem volt, ott köz- művelődési bizottságot kell létrehozni. A bizottság tagjait az intézmény vezetője az intézmény oktatóinak, a könyvtár és a kollégium munkatársainak köréből bízza meg, s bevonja a munkába a párt-, a KISZ- és a szakszervezet vezetőségét, de ugyanakkor a hallgatók megfelelő képviseletéről is gondoskodni kell. A közművelődés operatív feladatainak elvégzésére az irányelvekben meghatározott esetekben közművelődési titkárságot hoznak létre. Az elvi irányítást az oktatási miniszter az országos felsőoktatási köz- művelődési bizottság útján látja el. ^ A miniszteri utasítás szerint 1977. szeptember 1-ig a felső- oktatási intézményekben be kell vezetni a közművelődési 'ismeretek fakultatív oktatását. A felsőoktatási közművelődési tevékenység elsősorban a hallgatók, az oktatók és dolgozók önművelési szándékaira, közösségi öntevékenységére épül. Az irányításért a társadalmi szervekkel, a KlSZ-szer- vezettel együttműködve, az egyetemek és főiskolák állami vezetői felelősek. Az elvi irányítás és ellenőrzés feladatainak elvégzésére, a tényleges rgények megfogalmazására az intézmény vezetője a jelenlegi kulturális bizottság helyett tanácsadó testületet, közművelődési bizottságot hoz létre. A már fentebb említett közművelődési titkárság vezetője, a lehetőségek figyelembe vételével, főállású közművelődési szakember legyen, aki egyúttal az intézmény közművelődési bizottságának titkára is. A titkárságok szervezéséről és a köz- művelődési szakemberek munkába állításáról 1977. szeptember 1dg kell gondoskodni. A titkárság feladata a közművelődési programok összehangolása, a munkatervi feladatok megvalósítása, a rendelkezésre álló anyagi eszközök értelemszerű felhasználása, a kulturális öntevékenység szorgalmazása, az intézmény állami, párt- és társadalmi vezetőivel, valamint bizottságaival, a közművelődési intézményekkel való kulturális kapcsolat kialakítása és fejlesztése. Új tanszék a Tanárképzőn Ez a miniszteri utasítás rendeletileg is megerősítette a pécsi felsőoktatási intézményekben már eddig is folyó köz- művelődési munkát. Az 1976 szeptemberétől a Pécsi Tanárképző Főiskolán megkezdte munkáját a közművelődési tanszék, vagyis matematika és ének szakokkal párosítva köz- művelődési szak is indult. Céljuk az általános iskolai tanár iskolán kívüli közművelődési munkájának elősegítése. A nem tanárképző jellegű felső- oktatási intézményekben a közművelődési munka mindenekelőtt a KlSZ-szervezeten belül, annak hatáskörében valósult és valósul meg a jövőben is. A KISZ Baranya megyei Bizottsága 1976-77-es feladattervében szerepel az MSZMP közművelődési határozatának végrehajtása az 1975-ös évben elfogadott intézkedési terv alapján. Hangsúlyozottan felhívja a figyelmet arra, hogy kapjanak megbízatást az értelmiségi fiatalok a helyi közművelődési és politikai feladatok tervezésében és végrehajtásában. Vegyenek részt a helyi és az országos jellegű kulturális akciókban, rendezvényeken. Folytassák az „Egyetemisták a közművelődésért” akciót, segítsék a „Diákpolitikusok" megyei versenyének megszervezését, az I. egyetemi-főiskolai fesztivál baranyai megrendezését. Művészeti csoportjaik vállaljanak szerepléseket munkás és lakóterületi ifjúsági klubokban, szakmunkás kollégiumokban. Alakítsanak előadói csoportot, amelynek tagjai segítik a politikai képzési 'körök munkáit. A „közművelődési akció” keretén belül emeljék magasabb színvonalra a szakmunkásképző intézetek komplex támogatását. Egyéni feladatként vállalják a tanulók, a kollégiumi csoportok tantárgyi felkészítését a szakmunkások szak- középiskolájára. Megszűnik az elzártság Pécs megyei város Tanácsa Művelődésügyi és Ifjúságpolitikai Bizottsága értékelte a pécsi felsőoktatási intézmények helyét és szerepét a város köz- művelődésében. Megállapította, hogy az intézmények a köz- művelődéspolitikai határozat értelmében mindinkább megszüntetik az eddigi zártságot, . befeléfordulást. Egyre gyakrabban kapcsolódnak be a város kulturális életébe, művelődési otthonokban fellépésekkel, részt vesznek az amatőr csoportok munkájában, ismeret- terjesztő előadásokon. F. J. A közművelődési határozat
