Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-16 / 75. szám

1976. március 16., kedd Dunántúlt napló 5 NAGYVILÁGBAN Egyiptom Szádot felmondta a szovjet-egyiptomi szerződést Szódat egyiptomi államfő a parlament vasárnapi ülésén több mint három órás beszéd­ben foglalkozott országa bél­és külpolitikai problémáival, s miután vázolta Egyiptom bel­politikai életének bizonyos fo­kú átalakításával kapcsolatos elképzeléseit, törvényjavaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé, indítványozta az 1971-ben kö­tött szovjet—egyiptomi barát­sági és együttműködési szer­ződés egyoldalú felmondását. Beszédének belpolitikai kér­désekkel foglalkozó részében az államfő különös nyomaték- kai hangsúlyozta az elnöki ha­talom megerősítésének szük­ségességét; közölte, hogy nem vezetik be az országban a többpártrendszert, de támoga­tásáról biztosította azt a ja­vaslatot, hogy az ASZU-n be­lül hozzanak létre három fó­rumot „a jobboldal, a baloldal és a centrum képviseletére". A szovjet—egyiptomi szer­ződés egyoldalú felmondásá­nak indoklásaként Szadat arra hivatkozott, hogy a Szovjetunió nem támogatja az egyiptomi kormány „liberalizálási” poli­-f BUDAPEST: A Magyar Szocialista Munkáspárt KB meghívására hétfőn Budapest­re érkezett a Belga Szocialista Párt küldöttsége Jós van Eyn- de, a párt elnöksége tagjának vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára fogadta. + PEKING: Hétfőn délután laoszi párt- és kormányküldött­ség érkerett Pekingbe. A dele­gációt, amely a KKP KB és a kínai kormány meghívásának tesz eleget, Kaysone Phomvi- han, a Laoszi Népi Forradalmi Párt főtitkára, a köztársaság miniszterelnöke vezeti. A népi erők 1975.' decemberi győzel­me, a népi demokratikus köz­társaság kikiáltása óta ez az első magasszintű laoszi dele­gáció, amely Kínát felkeresi. Kaysone Phomvihan előzőleg Moszkvában járt, s pártkül­döttség élén részt vett az SZKP XXV. kongresszusán. + NEW YORK: Az amerikai Time hírmagazin legfrissebb számának közvéleménykutatá­sa szerint Ford elnök legyőzné bármely demokratapárti elnök­jelölt vetélytársát, ha az el nők - ,választásokat most tartanák. A hetilap adatai alapján Ford népszerűsége jelentősen meg­növekedett és a szavazatok 46 százalékát szerezné meg, míg Corternek, a demokrata párt vezető elnökjelöltjének 38 szá­zalék jutna. tikáját. Azzal érvelt továbbá, hogy a Szovjetunió nem elé­gíti ki Egyiptom fegyveralkat- rész-igényeit, valamint nem mu­tat hajlandóságot a jelentős egyiptomi adósságok törleszté­sének könnyítésére. Egyúttal védelmébe vette kormánya Amerika-barát politikáját, s el­ismételte azt a többször han­goztatott nézetét, hogy a kö­zel-keleti válság megoldásá­ban „az Egyesült Államok tartja kezében a kártyák ki­lencvenkilenc százalékát". Ezzel igazolta azt, hogy Kairó csat­lakozott az Egyesült Államok politikai vonalvezetéséhez. Ugyanakkor kijelentette: „nem állítom, hogy az Egyesült Ál­lamok a mi oldalunkra fog áll­ni, de megváltoztatta vak rész­rehajlását Izrael iránt." Az elnök által előterjesztett törvényjavaslat kimondja: „Utalva az alkotmányra és az 1971. évi 884-es számú köztár­sasági rendeletre, a nemzet- gyűlés jóváhagyásával elhatá­rozott az Egyiptomi Arab Köz­társaság és a Szovjetunió kö­zött 1971. május 22-én Kairó­ban aláírt megállapodás fel­mondása." + VARSÓ: Edward Gierek, a LEMP KB első titkára hétfőn fogadta Ernesto Meló Antunes portugál külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózko­dik Lengyelországban. Antunes hétfőn délután kezdte meg tárgyalásait Olszowski külügy­miniszterrel. Kilencezernél több kiállító részvételével megnyílt a Lipcsei Tavaszi Vásár. A képen: Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára (középütt) és Horst Sin- derm arm miniszterelnök a ki­állításon. Számos magyar vál­lalat már hétfőn hozzálátott a szakértői tárgyalásokhoz, hogy-f BUDAPEST: Elutazott a Chilei Kommunista Párt kül­döttsége, amely Volodia Teitel- boimnak, a Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának ve­zetésével az MSZMP KB meg­hívására 1976. március 9—14. között látogatást tett hazánk­ban. A küldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren dr. Kornidesz Mihály, a KB osztályvezetője búcsúztatta.-é PÁRIZS: Franciaország va­sárnap úgy döntött, hogy ki­vonja valutáját a nyugat-euró­pai országok „valutakígyójá­ból", és ettől függetlenül „le­begteti” árfolyamát. ezeket üzletkötések követhessék. A 3600 négyzetméteres, több mint 20 standon elhelyezett ma­gyar kiállítás egyik legjelentő­sebb eseménye volt a vásár el­ső hétköznapján, hogy dr. Ger­hard Weiss, az NDK miniszter­elnök-helyettese megtekintette a Videoton kiállítását. Sikertelen államcsíny­kísérlet Nigerben Seyni Kountche alezredes, a Nigeri Köztársaság elnöke hétfőn a niameyi rádióban be­jelentette, hogy vasárnap éj­szaka államcsínykísérletet foj­tottak el az országban. Az államfő bejelentése sze­rint a katonaság és a köztár­sasági gárda letartóztatta a puccskísérlet vezetőit, Moussa Bayere őrnagyot, a területi gazdasági ügyek és környezet- védelem volt miniszterét, Sidi Mihamed kapitányt, és Ahmed Mouddour-t, a Nigeri Dolgo­zók Országos Szövetségének főtitkárát. Az államfő közölte, hogy a hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet és nyuga­lomra szólította fel a lakossá­got. + HELSINKI: Hétfőn tanács­kozott az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megvalósításával foglalkozó konferencia, amelynek munká­jában o Szovjetunió, Belgium, Portugália, Svájc, Finnország, valamint az európai biztonsá­gért és együttműködésért küz­dő nemzetközi bizottság képvi­selői vesznek részt. A konfe­rencia résztvevői megvitatták egyebek között a feszültség to­vábbi enyhülésével és a kato­nai területen megvalósítandó enyhüléssel összefüggő kérdé­seket, a társadalmi erők tevé­kenységét az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet határozatainak meg­valósításában. Palotaintrlka céltáblája Teng C. MacDougall, a Financial Times Kína-szakértője a Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettes (vagy volt miniszterelnök-helyet­tes?) elleni hadjárat hátterét vizsgálva megállapítja: az eseménye­ket a személyek, nem pedig a politikai összefüggéseiben kell vizs­gálni, mivel a hadjárat egyre gyalázkodóbb hangúvá válik és mert az idős Mao Ce-tung körüli légkör mindinkább a bizánci palota­intrikákra emlékeztet. MacDougall szerint Teng három okból vált céltáblává: először azért, mert Csou En-laj halála, Mao idős kora és a „kulturális for­radalom” emlékei lehetővé teszik, hogy bárki kezébe ragadja a hatóimat, aki elég erővel rendelkezik. Másodszor azért, mert Csiang Csing személyesen gyűlöli Teng Hsziao-pinget. Mao felesége ugyarvis joggal tarthat attól, hogy ha férje már nem lesz az élők sorában és nem tudja őt megvédeni, Teng bosszút áll az 1966—73-ban el­szenvedett megaláztatásokért. Harmadszor azért céltábla Teng Hsziao-ping, mert bírálta a kulturális forradalmat és ez sebezhetővé tette. A Kína-szakértő úgy vélekedik, hogy jelenleg nem annyira a kínai társadalom berendezkedése körüli kérdésekről folyik a vita, mint régebben, hanem inkább arról van szó, hogy a „kulturális forradalom” idején felszínre került elemek újra az élre akarnak jutni és ezek, amikor Csou En-laj már nem volt útjukban, Csiang Csing- gel összefogva elég erősnek érezhették magukat az offenzívára. Franciaország Baloldali győzelem a járási választásokon A francia járási választások (amelyek során a járások fe­lében újra választották a me­gyei tanácsokat, vagyis a já­rások képviselőit a megyei tanácsokban), nagy sikert hoz­tak a baloldali pártoknak. A vasárnapi szavazás végered­ményét megközelítő eddigi adatok alapján máris bizonyos, hogy a baloldali pártok több mandátumot szereztek, mint a jobboldal. 11 megyében elhó­dították a kormánykoalíciótól a megyei tanács többségét, s ezzel együtt a megyei tanács elnökének helyi viszonylatban fontos pozícióját. A Párizs kör­nyéki hat megye közül három­ban kommunista áll majd e választás eredményeként a megyei tanács élén. A hétfő reggeli francia la­pok egyhangúlag kiemelik: a baloldal sikere komoly figyel­meztetés a kormány számára. A kormánytámogató lapok ke­serűen állapítják meg: a kor­mánykoalíció nem vette eléggé Libanon komolyan a gazdasági válság miatt mutatkozó széleskörű elégedetlenséget. A l’Humanite Georges Mar­chais nyilatkozatát közli, az FKP főtitkára hangsúlyozza: a jobboldal komoly vereséget szenvedett, a baloldal pedig tovább folytatja előretörését. A baloldalon belül a kommu­nisták megszilárdították pozí­ciójukat, 72-vel növelték a me­gyei tanácsnokaik számát és két újabb rViegyében hódították el a tanács elnökének tisztét. Marchais szerint a választási eredményből két fő tanulságot kell levonni: az első az, hogy e választás kétségtelenül a demokratikus mozgalom meg­erősödéséről tanúskodik. A má­sik tanulság az, hogy folytatni kell az FKP XXII. kongresszu­sán hozott döntések megvaló­sítását. Még jobban fokozni kell az erőfeszítéseket az FKP súlyánok és befolyásának to­vábbi növelésére. Ultimátum Frangié elnöknek A libanoni hadsereg elit­egységeinek 29 tisztje hétfőn ultimátumban szólította fel le­mondásra Frangié elnököt. Az ultimátum délután kettőig sza­bott határidőt az elnöknek tá­vozási szándéka bejelentésé­hez, ellenkező esetre kilátásba helyezte, hogy „megteszik a szükséges intézkedéseket”. Az ígért intézkedések természeté­ről közelebbit nem közöltek, de az ultimátum aláírói leszögez­ték, hogy támogatják Ahdab tábornok mozgalmát, politikai, gazdasági, katonai és társa­dalmi reformokat követelnek. Szidonból érkezett jelenté­sek szerint a „libanoni arab hadsereg" egy páncélos had­oszlopa hétfőd délelőtt megin­dult Beirut felé. A jelentések úgy tudják, hogy az egység 18 harckocsiból és egyéb katonai járművekből áll. Az An Nahar című napilap hétfői számában arról közölt értesülést, hogy Khatib had­nagy, a „libanoni arab hadse­reg” vezetője hajlandó egyez­tetni tevékenységét Ahdab tá­bornokkal, a múlt hét csütörtö­kön Bejrutban végrehajtott ka­tonai puccs irányítójával. Egy beiruti rádióadó közlése szerint hétfőn reggel izraeli harci repülőgépek két ízben is átrepültek a főváros nyugati szektora fölött. Az „Arab Liba­non Hangja" rádióadó el­mondta, hogy az ellenséges re­pülőgépek kis magasságban húztak el a főváros felett és hogy a baloldali erők légvé­delmi egységei tüzet nyitottak rájuk. Fegyveres őrség Beirutbon a Manhattan Bank székhaza előtt I. RÉSZ BÖLCSŐ ÉS TÖRTÉNELEM Mielőtt a személyiség életé­nek leírásába fognánk, legyen a kezdet a méltatásé: miért illeti meg II. Rákóczi Ferencet az utókor hálája, miért nem válik soha időszerűtlenné a kuruc fejedelem dicsősége. Feudális nagyurak sarja lé­vén, országrésznyi birtokokat örökölt Akár hetekig utazha­tott úgy, hogy lelépett volna saját tulajdonú földjéről. És mégis, egész vagyona feláldo­zásával együtt a puszta életét is kockára tette hazája, népe ügye érdekében. Pompában, hatalomban telhettek volna napjai, de a küzdelmet válasz­totta, mert eszméi és ilelkiisme- rete szerint nem térhetett ki a harc elől. Magyar főnemes volt, német birodalmi, munkácsi és 'makovicai herceg, később pedig Erdély választott feje­delme, rutének, szlovákok, szá­szok, románok éppúgy vezérük­nek fogadták el, mint a ma­gyarok. Bár katolikusnak nevel­ték, szigorúan őrködött minden felekezet szabadsága felett. S mert a többi rend mellett meg­adóztatta a nemességet is, így emelve a politikai függetlenség ügyét az osztálykorlátok fölé, nemzeti jelleget tudott adni mozgalmának. Döntéseiben, cselekedeteiben alkotmányos el­vek vezérelték: az országgyű­lést tisztelte, államszervezete messze megelőzte a koronás önkényurak — mindenekelőtt a Habsburg-császárok — ab­szolutizmusát. A történelem rideg tényei szerint katonailag leverték a kurucok szabadságharcát, amelyre a szatmári béke tett pontot. De rosszul ítélik meg Rákóczi mozgalmát azok, akik a bukást a gyásszal azonosít­ják. 1703 és 1711 között nem történt kevesebb, mint a nem­zeti lét megteremtése. Buda visszafoglalásától, 1686-tól kez­dődően rohamosan bontakozott ki Ausztria' nagyhatalmi' ereje. Bécs eltökélte magát egész Magyarország gyarmatosításá­ra, teljes németesítésére. A hajdani önálló királyságot le­tudta, a múlt emlékei közé utalta és hozzálátott, hogy az egész Kárpát-medencét örökös tartománynak rendezze be. A kuruc felkelés ezt a számítást húzta keresztül. Hiába törték le, a magyar államiságnak azt az érzelmi és erkölcsi fedezetét, amely az öldöklés esztendői­ben1 keletkezett, nem semmisít­hették meg a fegyverekkel. A nemzeti fennmaradás jogi ga­ranciáit, mégha végsőkig meg­nyirbáltam is, de kénytelen volt szavatolni az uralkodó, előbb a szatmári békében, majd fje­dig az 1712—15. esztendei or­szággyűlésen. Még Rákóczinak is megbocsátottak volna a hű- ségeskű fejében. De ő nem hó­dolt be, mert tudta, hogy füg­getlen személye a távolból is erőforrás. Föl nem adott sza­badságeszménye olyan mérce, amely befolyással van a nem­zet magatartására a Habsburg- házzal szemben. Hű tudott maradni önmagá­hoz — saját nagyságához, és ezzel hosszú időn át, Kossuth Lajos érkeztéig a nemzeti lét és az emberi haladás legtekin­télyesebb ösztönzője lett a magyarság számára. * Pénteki napon, 1676. március 27-én született a Zemplém me­gyei Borsiban. Kis falu, a Rá­kóczi birtokon található száz és száz település egyike, Sá­toraljaújhelytől oegyedórányf lovaglásra. Ma Csehszlovákiá­hoz tartozik, akkor a Rákóczi- család kedvelt tartózkodási' he­lye volt. Rendesen Munkács vá­rában, vagy Sárospatakon időz­tek, de a fiatal nagyasszony, Zrínyi Ilona nem szívesen szí­vott egy 'levegőt házsártos anyó­sával, Báthory Zsófiával, ezért mellőzte Munkácsot, Sárospata­kon pedig császári helyőrség pöffeszkedett a Wesselényi-féle összeesküvés óta. így esett a választás a szép fekvésű, kellemes Borsira, fél­úton Felső-Magyarország és Erdély között, a hegyvidék és síkság peremén, a Bodrog-köz- zel átellenben. Minden külső díszt megadtak a fiú születé­séhez. Gyönyörűen festett böl­csőjén az ország két leghatal­masabb családja, a Zrínyiek és a Rákócziak címere. A szertar­tások fénye, a kellékék előkelő­sége igazi fejedelmi miliőt köl­csönzött Borsi ódon, egyemele­tes udvarházának. Ez már a barokk kor, a tündöklés ideje, amikor a rang, a hatalom kö­telező velejárója volt a pom­pa kultusza. De akkor érthetjük meg iga­zán Zrínyi Ilona ragaszkodását az alkalom nagyszerű megün­nepléséhez, ha fonákjáról néz­zük a pompát. Gyász, dac, a dicsőség tudata és a kötelező hagyományok vállalása húzó­dott meg a bársonyok, csip­kék, selymek, ékszerek mögött. A szándék, hogy őrizzék, gya­rapítsák az erőt a császári ön­kényuralom ellen. Hogy nem adták meg magukat sem a Zrínyiek, sem a Frangepánok, sem a Rákócziak, noha fél év­tizeddel korábban mészáros­ként bánt el Bécs az újszülött hozzátartozóival. Ha a kor a pompa mértéke szerint becsül­te a személy jelentőségét, ak­kor Zrínyi Ilona a maga daco­ló felfogása szerint értelmezte az előírt társadalmi kötelezett­ségeket. Mulathattak Borsiban a ven­dégek — katonák, papok, urak és parasztok, Zrínyi Ilona beérte az anyaság csendes örömével. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents