Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-12 / 42. szám

e Dunántúlt napló 1976. február 12., csütörtök Mesélő emlékek Egy család, amely Hölzl Sz, Ferenc révén lett pécsi Csörög a telefon. Egy férfi keres, mondja, olvasott mosta­nában egy cikket a múlt szá­zadi pécsi zeneszerzőkről, és szeretne néhány érdekes dol­got mondani. Megbeszéljük a találkozót Nowotarski István szobrászművésszel. Kis műte­remlakás, minden hely kihasz­nálva, a falon domborművek, oz asztalon érmek, emléktár­gyak, egy villogó szemű Budd­ha, a sarokban Schiller mell­szobra. — Érdekes művei vannak. Ezt a Schiller-szobrot mikor csináln­ia? — Ez nem az én művem, csa­ládunk örökölte Hölztől . . . Kezd a dolog érdekelni. — Van itt más is. Például ez az antik szekrény, vagy az a felnyitható házi mosdószekrény szintén a neves szerzőé volt. — Hogy kerültek önhöz? — 1843-ban, Hölzl Pécsre ér- keztekor a Munkácsy, akkor Nepomuk utca 20. szám alatti beépítetlen telken nagy kerté­szet volt, a Taitl-család tulaj­donában. Hölzl megismerke­dett velük, és az egyik Taitl- lányt, Teréziát feleségül is vet­te. Miután a székesegyházi munkája nagyon lefoglalta, nem volt ideje a kertre, ezért Lengyelországból hívott egy kertészt, ez volt Nowotarski Antal, a nagyapám. Felcsillan a szeme, amikor említem, hogy Hölzl 1830-ban nagy hangversenykörutat tett Lengyelországban, majd Krak­kóban Lubomir herceg lányait tanítja zongorázni, feltehető te­hát, hogy már önnön ismerte Nowotarski Antalt. — Lehetséges, de nem tudom bizonyítani. Hölzléknek nem volt gyerekük és egy árva lányt, Leibing Erzsébetet magukhoz vették. Nagyapám Erzsébetet, Hölzlék nagy örömére, elvette feleségül. A kert egyik épüle­tében adtak nekik egy lakást, ahol tíz gyerekük született, köz­tük édesapám, Miksa. Hölzl 1884-ben meghalt, feleségének nem volt rokonsága, így eltar­tása fejében Nowotarski Antai átvette a kertészetet és igen híressé fejlesztette. Amikor édesapám megnősült, Hölzlné felajánlotta a zeneszerző dol­gozószobáját. ami ma is meg­tekinthető, Munkácsy u. 20., nyugatra az első ablak... Csa­ládunk egyébként büszkén őrzi dnnak emlékét is, hogy Mun­kácsy Mihály, akinek pécsi tar­tózkodását emléktábla jelöli, többször meglátogatta a ker­tészetet. Eddig tart a történet. — Bár kottaanyag nem került elő, egy érdekes történetet hallottunk. És még valami: úgy tűnik, a Csontváry-matinékon elhang­zott művek úira felkeltették az érdeklődést Pécs zenetörténe­tének eme jelentős alakjai iránt, és ez hasznára válik a zenei városnak. Szkladányi Péter Autórádió rekord A székesfehérvári Videoton Gyár egyik szerelőcsarnoká­ban szerdán ebédszünetben munkásgyűlést tartottak a fél­milliomodik Zsiguli autórádió elkészülése alkalmából. A Zsi­guli együttműködésben gyár­tott jubileumi készüléket ünne­pélyesen adták át a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat és a szovjet „AVTOEXPORT” képvi­selőjének. Az autórádióvail a Videoton új rekordot állított fel, első íz­ben fordul elő, hogy egy rádió­típusból ilyen nagy sorozat ké­szült. A Zsiguli együttműködés keretében az idén is százezer 'készüléket szállít a Videoton a Szovjetunióba és emellett meg­kezdi az ultrarövid hullámsáv­val bővített autórádió szállítá­sát is. Ősi kultúrák nyomában A máig ismeretlen származá­sú krétai „minoszi" kultúra né­pétől az i. e. XV. század kö­rül az ős-akhájok által módo­sult formában átvett szótag­írásnak (B vonalas írás) a dór vándorlás utáni időkben — tehát körülbelül, i. e. 1200 után — már nyomát sem találjuk. Csak az i. e. IX. században találkozunk újból görög nyelv­emlékekkel, de ezeket már az úgynevezett görög ábc betűírá­sával írták. Úgy tűnik, hogy a görögök mintegy 350 éven át írástudat­lanok voltak, ami annál is in­Kuruc uezerek levelei VA>./ -*' • ..á-•---­-■ A'--* Érdekes kéziratkötet a pécsi Nagy Lajos Gimnázium történelmi iratanyagai között-/T-íl A pécsi Nagy Lajos Gimná­zium történelmi iratanyaga kö­zött egy érdekes és eddig még részletesebben nem vizsgált kéziratkötet van. Az iratok egy XVIII. századi városi feljegyzé­sek célját szolgáló kötetben ta­lálhatók. A keménytáblás kötet lapján kivehető a Buch szó. A könyv megfordított helyzetében kezdődnek azok a Copia jelzé­sű levélmásolatok, amelyekről most szó van. Valamennyi levélmásolat — egy kivétellel — magyar nyelvű (általában latin címzéssel) és Körmöcz város tanácsának, il­letve bírójának írják 1704 és 1705 között kuruc vezérek. Körmöcz (Körmöcbánya) már a XIII. századtól szabad királyi és főbányavárosi címet viselt, és a magyar pénzverés anya­városa egészen 1918-ig. Felvi­dék egyik legjelentősebb váro­sa volt, amelynek politikai ma­gatartása is igen fontos lehe­tett a környékre nézve. Körmöc a XVII század során kibonta­kozó harcokban általában a li­bertás oldalán áll. Így Bocskai és Bethlen oldalán találjuk a várost, majd I. Rákóczi Győr-• gyöt is híven szolgálja. Az 1703-ban kibontakozó Rákóczi- szabadságharc során 1704- 1705-ben a város a kurucok kezében volt. A szóban levő levelek ebből az időből szár­maznak, és érzésem szerint nem bizonyítják a városnak a tör­ténelem könyvekben leírt kuruc hagyományait. Az első másolat magának Rákóczinak a rendeletét tar­talmazza. 1704. április 22-én kelt „ex castris ad Sz. Marton háta positis" és címzésében Körmöc szabad és főbányavá­ros főbírójának és egyéb ve­zetőinek, tanácsának szól. A levél bejelenti a rézpénz vere- tését és felhívja a vármegyé­ket és városokat, hogy azt mindenütt váltsák be. A továbbiakban Rákóczi kü­lönböző rendű és rangú vezé­reinek leveleit olvashatjuk. A levelek stílusa a kor szokása szerint cikornyásan udvarias, még akkor is, amikor a téma nem éppen az. A levélírók kö­zött találjuk Révay Mihályt, hogy gondoskodjék a hadak számára megfelelő mennyiségű száraz és friss halról, „mint­hogy a Quadragesimalis na­pok (Nagyböjt) közelegnek, és Kegyelmes uram és Nagysága az böjti napokat meg akarja tartani". A szomolányi táborból ír sür­gető levelet a körmöci bírónak Kosztolányi Gábor. Ebben első­sorban azt követeli, hogy a vá­ros által kiállított öt katoná­nak a ruházatáról gondoskod­janak, mivel mindannyian már nagyon lerongyolódtok. Érde­kességképp megemlítem, hogy többször visszatérő közlés fi­gyelmezteti a bírót, hogy a bá­nyamunkások, illetve azok, akik mindennapi kenyerüket a bá­nyában végzett munkával szer­zik, mentesek legyenek a ka­tonaság részére való szolgál­tatás alól. 1705. október 2-án kelt a később árulóvá vált Ocskay László levele, amelyben azt ké­ri, hogy a számára készíttetett díszes láncot és gombokat a város fizesse ki „tekintvén a nemes ország mellett sok fog­lalatoskodásomat s szenvedé- simet tovább való szolgála­tomért .. .” (Mgejegyzem, ez az egyetlen ilyen jellegű levél a gyűjteményben.) Az utolsó bejegyzés Koszto­lányi Gátíornak 1705. június 15-én kelt levele. (A levelek ugyanis nem időrendben van­nak lemásolva). Ebben Koszto­lányi igen elkeseredett hangon sürgeti Schmideg bírót a szük­séges anyagiak biztosítására. Ahogy említettem, nincs tisz­tázva még, hogy ezek a levél- másolatok hol és mikor kelet­keztek, és az, hogy hogyan ke­rültek iskolánk iratanyagába. A papír, a tinta és az írás­mód egyidejűségre utal. A le-> vetek tartalma kicsiben magá­ban foglalja a Rákáczi-szabad- ságharc összes problémáját. A levelekben visszatérő név a körmöci bíró: Schmideg Já­nos neve. 1840-es években Ba­ranya megyében a nemesi ösz- szeírásokban tűnik fel újra ez a név: az egyik grófi jelzéssel, a többi csak egyszerűen. A pé­csi temetőben van egy sírbolt: Sár-ladányi Gróf Schmideg Ta­más Károly (1820-1890) és csa­ládja nyugszik benne. Valószí­nűnek látszik, hogy az egykori körmöci polgár, városi főbíró a Rákóczi szabadságharc bukása után főnemesi, illetve nemesi címet kapott, és ennek utódai lettek aztán birtokosok 1840 körül Baranyában. Mivel a Rókóczi-szabadság- harcból igen kevés a közvetlen korabeli írásos forrásunk, talán nem lesz érdektelen történé­szeink számára ez a levélgyűj­temény sem. Dr. Rajczí Péter Az eposzok egyes vonatko­zásukban olyan jellemző müké­néi sajátosságokat is ábrázol­nak, melyek „Homérosz” ide­jén már körülbelül négy évszá­zada nem léteztek és ilyen hosz- szú időn át valószínűtlen a szájhagyományok útján való át- származásuk. Ilyen jellegzetes­ségek például: a mükénéi hő­sök intarziás tőreinek leírása, a vadkanagyar-sorokkal ellá­tott harci sisakok ismertetése. Még a bronz és vaseszközök aránya is megfelel a mükénéi kornak és a várerődök, fegy­verzetek leírása is. Jellemző a korhűségre, hogy a vonatkozó harci sisakokat a tudósok ál­talában költői fantáziának te­kintették mindaddig, amíg a régészek a mükénéi romokból ilyeneket ki nem ástak. Platon Atlantiszról szóló be­számolójának egyik részében (Timaiosz. 3. fej.) mondják a saját ősi írásismereteikkel di­csekvő egyiptomi papok: .......Önöknek (t. i. az athé­niek őseinek) ezzel szemben valaha már volt írásuk, de amidőn mint mennybéli vész ki­tört egy mindent elsöprő ára­dat, csak az analfabéták és műveletlenek maradtak fen n ...”) Lehetséges, hogy az egyipto­mi papok itt a „tengeri né­pek” invázióját megkönnyítő therai vulkánkitörésre és ten- gerözönre céloztak — melyet ma egyesek az állítólagos „At­lantisz" pusztulásával kapcsol­nak össze —, de annyi bizo­nyos, hogy tudtak arról, hogy a görög betűírást évszázadok­kal megelőzően a görögök írás­tudók voltak. rabi hódításai során megala­pította Babilóniát és megal­kotta az egyik legrégibb ismert törvénykönyvet. Egyes amorita törzsek benyo­mulnak a Földközi tenger ke­leti partjainál városállamok la­za közösségében élő hurrita és hettita népek közé és a Szinai félszigetre is behatolnak. A tengerparton városállamokat alapítanak, melynek kikötői ha­marosan közismertek lesznek. Rendkívül érdekes kultúrát fej­lesztenek ki. Ők lesznek az an­tik-kor kalmárai és a tengeri bíborcsigából készített rendkí­vül értékes bíborfesték és bí­borkelme készítésével, továbbá a libanoni cédrusok szállításá­val lefektetik későbbi gazda­ságuk alapjait. Még a nevük is — kanaáni, föníciai — a bíborból ered, a görög „phoi- nosz” és. a szemita „kanahu" szavak ugyanis egyaránt a bí­borvörös színt jelentik. A Szinai félszigeten i. e. XV. századból származó írásos templomszobrot találtak egy ezidőbeli egyiptomi türkiszbá- nyához tartozó templom rom­jainál, és az írásjelek számá­ból gyanítható volt hogy más- salhangzós betűírással állnak szemben. A jelek megfejtésé­hez a tudósok feltételezték, hogy a szöveg az egymással közeli rokon óhéber vagy ka­naáni nyelven lett írva, és azt is, hogy a képszerű jelek az ábrázolt képek szava első hangjának felelnek meg. (Pél­dául a ház ezen a nyelven „bét”, tehát a házhoz hason­ló jel a „b" hangot jelenti.) A feltevés valónak bizonyult, és ma már tudjuk, hogy a szi­nai írás kanaáni nyelven író­dott. A felfedező Flinders Pet­rie volt, a megfejtést eredmé­nyező feltevés ^lan Gardiner egyiptológustól származik, és a teljes megfejtés több mint húsz év munkája volt. i|||Ä||||| Vajon jelenlegi ismereteink szerint honnan származik a betűírás és hogyan vették át a görögök? Az i. e. 3. évtized végétől évszázadokon át kóborló amo­rita törzsek dúlják a mezopo­támiai sumérakkád városálla­mokat. Egyik vezérük Hammu­Ha a bibliai egyiptomi kivo­nulásnak történelmi magva van, akkor ez II. Ramses fáraó ural­kodása idején — tehát az i. e. XIII. században — játszódott le és így a tízparancsolatos kő­tábla is a szinai írás betűivel íródhatott. A szinai írásmódnak válfajait egyéb kanaáni területeken is megtalálták és ebből fejlődött ki — az átmeneti formákat is ismerjük — az i. e. X. és IX. században a föníciai és az óhéber mássalhangzós írás, de a görög ábc és a latin betű­írás is. A betűírás elterjedéséről kü­lön cikkben számolunk be. Dr. Glöckner György Pajtásokt ezermesterok ! PÉCS, II., SZALAI ANDRAS ÚTI ÜZLETSORBAN MEGNYITOTTUK Ezermester- és Úttörőboltunkat Mindenkit szeretettel vár az VÁLLALAT kább különös, mert a görög ábc betűivel írt homéroszi épo- szok a nyelvészek szerint olyan aiól jellegzetességeket mutató ion dialektusban szólnak, mely sok ős-akháj sajátosságot is tartalmaz. (Például ,,phi" ká- zus-végződéseket), márpedig így — állítólag — akkor már régen nem beszéltek. IIKIllittiXi Oro.z Pált - a „Méltóságos Fejedelem Felső Vadászi Rákó­czi Ferencz Kegyelmes Urunk eő Nagysága Tiszán innen le­vő Lovas és Gyalog Hadaink­nak első Directora és Locum- tenense" —, Bercsényi Miklós, Darvas Mihály — „hadi Fő Commissárius", Pelargus Gá­bor, Sréter János, Bossányi Já-I nos, Kosztolenyi Gergely, Sző- gyen Ferenc - „Generál Adju­tant” —, Batay László - „Fő Generális Gróf Székesi Ber- csény Miklós Kegyelmes Uram És Nagysága Hoffmestere" stb. A levelek általában a vezé­rek valamilyen utasítását, köve­telését tartalmazzák. Kérik a megjáró anyagi szolgáltatáso­kat. Figyelmeztetik a város ve­zetőségét, hogy a teljesen nincsteleneken nem szabad be­hajtani az előírt járandóságo­kat. Követelik a lerongyolódott katonák számára a szükséges ruházat megadását. Megfelelő katona küldését kérik, mert - úgy látszik - a használhatat­lan embereket adja a város. Az egyik olyan öreg már, hogy „csak kemence mellé való", a másik „eszét vesztett". Ezeket hazaküldve, helyükbe másokat kérnek. A levelek legtöbbiének cím­zettje a körmöci főbíró, néha név szerint is - Schmideg láJ nos. A levelek között találunk olyanokat is, amelyek nem köz­vetlenül Körmöc városának szól­tak. így például „Sipechy Imre, Bars vármegye szolgabírája és ügyésze („inclyti Comitatus Bars Judlium et Dominus Fis­cal is”) Hunyady Andrástól kap felhívást, hogy megfelelő szá­mú dobokat és zászlókat ké­szítessen. Ezen kívül kéri a le­vél, hogy minden katona meg­felelő fegyverrel küldessék a táborba, „mindhogy minden katonának Karabiny, pár pisz­toly s kard kívántatik”. 1705. április 27-én Pellargus Gábor Selmecről értesíti Schmideg Jánost, hogy az esz­tergomi labancok, mintegy hét vénén „Generális Bottyán úr marháját akarván béhajtani, de meg saidítván a mienk eleét vették, ötnél több el sem sza­ladhatott, húszat Nyitrára vit­tek rabbul, a többit Elizen me­zejére küldettek". Ez utóbbit egy mai katonai jelentés így mondaná: megsemmisítettek. Közli továbbá Pellargus, hogy „ezelőtt ötöd nappal Pozsony­ból hét német szökött ki, azok referállyák, hogy az Anglus és Hollandus követek ott voltá­nak . .. Haiszter Bécsbe revo- cáltatott. Más fogja Commen- derozni a hadakat." 1705. február 11-én Kistapol- csányból kelt levelével Lányi Pál hívja fel a körmöci bírót,

Next

/
Thumbnails
Contents