Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-12 / 42. szám
e Dunántúlt napló 1976. február 12., csütörtök Mesélő emlékek Egy család, amely Hölzl Sz, Ferenc révén lett pécsi Csörög a telefon. Egy férfi keres, mondja, olvasott mostanában egy cikket a múlt századi pécsi zeneszerzőkről, és szeretne néhány érdekes dolgot mondani. Megbeszéljük a találkozót Nowotarski István szobrászművésszel. Kis műteremlakás, minden hely kihasználva, a falon domborművek, oz asztalon érmek, emléktárgyak, egy villogó szemű Buddha, a sarokban Schiller mellszobra. — Érdekes művei vannak. Ezt a Schiller-szobrot mikor csinálnia? — Ez nem az én művem, családunk örökölte Hölztől . . . Kezd a dolog érdekelni. — Van itt más is. Például ez az antik szekrény, vagy az a felnyitható házi mosdószekrény szintén a neves szerzőé volt. — Hogy kerültek önhöz? — 1843-ban, Hölzl Pécsre ér- keztekor a Munkácsy, akkor Nepomuk utca 20. szám alatti beépítetlen telken nagy kertészet volt, a Taitl-család tulajdonában. Hölzl megismerkedett velük, és az egyik Taitl- lányt, Teréziát feleségül is vette. Miután a székesegyházi munkája nagyon lefoglalta, nem volt ideje a kertre, ezért Lengyelországból hívott egy kertészt, ez volt Nowotarski Antal, a nagyapám. Felcsillan a szeme, amikor említem, hogy Hölzl 1830-ban nagy hangversenykörutat tett Lengyelországban, majd Krakkóban Lubomir herceg lányait tanítja zongorázni, feltehető tehát, hogy már önnön ismerte Nowotarski Antalt. — Lehetséges, de nem tudom bizonyítani. Hölzléknek nem volt gyerekük és egy árva lányt, Leibing Erzsébetet magukhoz vették. Nagyapám Erzsébetet, Hölzlék nagy örömére, elvette feleségül. A kert egyik épületében adtak nekik egy lakást, ahol tíz gyerekük született, köztük édesapám, Miksa. Hölzl 1884-ben meghalt, feleségének nem volt rokonsága, így eltartása fejében Nowotarski Antai átvette a kertészetet és igen híressé fejlesztette. Amikor édesapám megnősült, Hölzlné felajánlotta a zeneszerző dolgozószobáját. ami ma is megtekinthető, Munkácsy u. 20., nyugatra az első ablak... Családunk egyébként büszkén őrzi dnnak emlékét is, hogy Munkácsy Mihály, akinek pécsi tartózkodását emléktábla jelöli, többször meglátogatta a kertészetet. Eddig tart a történet. — Bár kottaanyag nem került elő, egy érdekes történetet hallottunk. És még valami: úgy tűnik, a Csontváry-matinékon elhangzott művek úira felkeltették az érdeklődést Pécs zenetörténetének eme jelentős alakjai iránt, és ez hasznára válik a zenei városnak. Szkladányi Péter Autórádió rekord A székesfehérvári Videoton Gyár egyik szerelőcsarnokában szerdán ebédszünetben munkásgyűlést tartottak a félmilliomodik Zsiguli autórádió elkészülése alkalmából. A Zsiguli együttműködésben gyártott jubileumi készüléket ünnepélyesen adták át a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat és a szovjet „AVTOEXPORT” képviselőjének. Az autórádióvail a Videoton új rekordot állított fel, első ízben fordul elő, hogy egy rádiótípusból ilyen nagy sorozat készült. A Zsiguli együttműködés keretében az idén is százezer 'készüléket szállít a Videoton a Szovjetunióba és emellett megkezdi az ultrarövid hullámsávval bővített autórádió szállítását is. Ősi kultúrák nyomában A máig ismeretlen származású krétai „minoszi" kultúra népétől az i. e. XV. század körül az ős-akhájok által módosult formában átvett szótagírásnak (B vonalas írás) a dór vándorlás utáni időkben — tehát körülbelül, i. e. 1200 után — már nyomát sem találjuk. Csak az i. e. IX. században találkozunk újból görög nyelvemlékekkel, de ezeket már az úgynevezett görög ábc betűírásával írták. Úgy tűnik, hogy a görögök mintegy 350 éven át írástudatlanok voltak, ami annál is inKuruc uezerek levelei VA>./ -*' • ..á-•----■ A'--* Érdekes kéziratkötet a pécsi Nagy Lajos Gimnázium történelmi iratanyagai között-/T-íl A pécsi Nagy Lajos Gimnázium történelmi iratanyaga között egy érdekes és eddig még részletesebben nem vizsgált kéziratkötet van. Az iratok egy XVIII. századi városi feljegyzések célját szolgáló kötetben találhatók. A keménytáblás kötet lapján kivehető a Buch szó. A könyv megfordított helyzetében kezdődnek azok a Copia jelzésű levélmásolatok, amelyekről most szó van. Valamennyi levélmásolat — egy kivétellel — magyar nyelvű (általában latin címzéssel) és Körmöcz város tanácsának, illetve bírójának írják 1704 és 1705 között kuruc vezérek. Körmöcz (Körmöcbánya) már a XIII. századtól szabad királyi és főbányavárosi címet viselt, és a magyar pénzverés anyavárosa egészen 1918-ig. Felvidék egyik legjelentősebb városa volt, amelynek politikai magatartása is igen fontos lehetett a környékre nézve. Körmöc a XVII század során kibontakozó harcokban általában a libertás oldalán áll. Így Bocskai és Bethlen oldalán találjuk a várost, majd I. Rákóczi Győr-• gyöt is híven szolgálja. Az 1703-ban kibontakozó Rákóczi- szabadságharc során 1704- 1705-ben a város a kurucok kezében volt. A szóban levő levelek ebből az időből származnak, és érzésem szerint nem bizonyítják a városnak a történelem könyvekben leírt kuruc hagyományait. Az első másolat magának Rákóczinak a rendeletét tartalmazza. 1704. április 22-én kelt „ex castris ad Sz. Marton háta positis" és címzésében Körmöc szabad és főbányaváros főbírójának és egyéb vezetőinek, tanácsának szól. A levél bejelenti a rézpénz vere- tését és felhívja a vármegyéket és városokat, hogy azt mindenütt váltsák be. A továbbiakban Rákóczi különböző rendű és rangú vezéreinek leveleit olvashatjuk. A levelek stílusa a kor szokása szerint cikornyásan udvarias, még akkor is, amikor a téma nem éppen az. A levélírók között találjuk Révay Mihályt, hogy gondoskodjék a hadak számára megfelelő mennyiségű száraz és friss halról, „minthogy a Quadragesimalis napok (Nagyböjt) közelegnek, és Kegyelmes uram és Nagysága az böjti napokat meg akarja tartani". A szomolányi táborból ír sürgető levelet a körmöci bírónak Kosztolányi Gábor. Ebben elsősorban azt követeli, hogy a város által kiállított öt katonának a ruházatáról gondoskodjanak, mivel mindannyian már nagyon lerongyolódtok. Érdekességképp megemlítem, hogy többször visszatérő közlés figyelmezteti a bírót, hogy a bányamunkások, illetve azok, akik mindennapi kenyerüket a bányában végzett munkával szerzik, mentesek legyenek a katonaság részére való szolgáltatás alól. 1705. október 2-án kelt a később árulóvá vált Ocskay László levele, amelyben azt kéri, hogy a számára készíttetett díszes láncot és gombokat a város fizesse ki „tekintvén a nemes ország mellett sok foglalatoskodásomat s szenvedé- simet tovább való szolgálatomért .. .” (Mgejegyzem, ez az egyetlen ilyen jellegű levél a gyűjteményben.) Az utolsó bejegyzés Kosztolányi Gátíornak 1705. június 15-én kelt levele. (A levelek ugyanis nem időrendben vannak lemásolva). Ebben Kosztolányi igen elkeseredett hangon sürgeti Schmideg bírót a szükséges anyagiak biztosítására. Ahogy említettem, nincs tisztázva még, hogy ezek a levél- másolatok hol és mikor keletkeztek, és az, hogy hogyan kerültek iskolánk iratanyagába. A papír, a tinta és az írásmód egyidejűségre utal. A le-> vetek tartalma kicsiben magában foglalja a Rákáczi-szabad- ságharc összes problémáját. A levelekben visszatérő név a körmöci bíró: Schmideg János neve. 1840-es években Baranya megyében a nemesi ösz- szeírásokban tűnik fel újra ez a név: az egyik grófi jelzéssel, a többi csak egyszerűen. A pécsi temetőben van egy sírbolt: Sár-ladányi Gróf Schmideg Tamás Károly (1820-1890) és családja nyugszik benne. Valószínűnek látszik, hogy az egykori körmöci polgár, városi főbíró a Rákóczi szabadságharc bukása után főnemesi, illetve nemesi címet kapott, és ennek utódai lettek aztán birtokosok 1840 körül Baranyában. Mivel a Rókóczi-szabadság- harcból igen kevés a közvetlen korabeli írásos forrásunk, talán nem lesz érdektelen történészeink számára ez a levélgyűjtemény sem. Dr. Rajczí Péter Az eposzok egyes vonatkozásukban olyan jellemző mükénéi sajátosságokat is ábrázolnak, melyek „Homérosz” idején már körülbelül négy évszázada nem léteztek és ilyen hosz- szú időn át valószínűtlen a szájhagyományok útján való át- származásuk. Ilyen jellegzetességek például: a mükénéi hősök intarziás tőreinek leírása, a vadkanagyar-sorokkal ellátott harci sisakok ismertetése. Még a bronz és vaseszközök aránya is megfelel a mükénéi kornak és a várerődök, fegyverzetek leírása is. Jellemző a korhűségre, hogy a vonatkozó harci sisakokat a tudósok általában költői fantáziának tekintették mindaddig, amíg a régészek a mükénéi romokból ilyeneket ki nem ástak. Platon Atlantiszról szóló beszámolójának egyik részében (Timaiosz. 3. fej.) mondják a saját ősi írásismereteikkel dicsekvő egyiptomi papok: .......Önöknek (t. i. az athéniek őseinek) ezzel szemben valaha már volt írásuk, de amidőn mint mennybéli vész kitört egy mindent elsöprő áradat, csak az analfabéták és műveletlenek maradtak fen n ...”) Lehetséges, hogy az egyiptomi papok itt a „tengeri népek” invázióját megkönnyítő therai vulkánkitörésre és ten- gerözönre céloztak — melyet ma egyesek az állítólagos „Atlantisz" pusztulásával kapcsolnak össze —, de annyi bizonyos, hogy tudtak arról, hogy a görög betűírást évszázadokkal megelőzően a görögök írástudók voltak. rabi hódításai során megalapította Babilóniát és megalkotta az egyik legrégibb ismert törvénykönyvet. Egyes amorita törzsek benyomulnak a Földközi tenger keleti partjainál városállamok laza közösségében élő hurrita és hettita népek közé és a Szinai félszigetre is behatolnak. A tengerparton városállamokat alapítanak, melynek kikötői hamarosan közismertek lesznek. Rendkívül érdekes kultúrát fejlesztenek ki. Ők lesznek az antik-kor kalmárai és a tengeri bíborcsigából készített rendkívül értékes bíborfesték és bíborkelme készítésével, továbbá a libanoni cédrusok szállításával lefektetik későbbi gazdaságuk alapjait. Még a nevük is — kanaáni, föníciai — a bíborból ered, a görög „phoi- nosz” és. a szemita „kanahu" szavak ugyanis egyaránt a bíborvörös színt jelentik. A Szinai félszigeten i. e. XV. századból származó írásos templomszobrot találtak egy ezidőbeli egyiptomi türkiszbá- nyához tartozó templom romjainál, és az írásjelek számából gyanítható volt hogy más- salhangzós betűírással állnak szemben. A jelek megfejtéséhez a tudósok feltételezték, hogy a szöveg az egymással közeli rokon óhéber vagy kanaáni nyelven lett írva, és azt is, hogy a képszerű jelek az ábrázolt képek szava első hangjának felelnek meg. (Például a ház ezen a nyelven „bét”, tehát a házhoz hasonló jel a „b" hangot jelenti.) A feltevés valónak bizonyult, és ma már tudjuk, hogy a szinai írás kanaáni nyelven íródott. A felfedező Flinders Petrie volt, a megfejtést eredményező feltevés ^lan Gardiner egyiptológustól származik, és a teljes megfejtés több mint húsz év munkája volt. i|||Ä||||| Vajon jelenlegi ismereteink szerint honnan származik a betűírás és hogyan vették át a görögök? Az i. e. 3. évtized végétől évszázadokon át kóborló amorita törzsek dúlják a mezopotámiai sumérakkád városállamokat. Egyik vezérük HammuHa a bibliai egyiptomi kivonulásnak történelmi magva van, akkor ez II. Ramses fáraó uralkodása idején — tehát az i. e. XIII. században — játszódott le és így a tízparancsolatos kőtábla is a szinai írás betűivel íródhatott. A szinai írásmódnak válfajait egyéb kanaáni területeken is megtalálták és ebből fejlődött ki — az átmeneti formákat is ismerjük — az i. e. X. és IX. században a föníciai és az óhéber mássalhangzós írás, de a görög ábc és a latin betűírás is. A betűírás elterjedéséről külön cikkben számolunk be. Dr. Glöckner György Pajtásokt ezermesterok ! PÉCS, II., SZALAI ANDRAS ÚTI ÜZLETSORBAN MEGNYITOTTUK Ezermester- és Úttörőboltunkat Mindenkit szeretettel vár az VÁLLALAT kább különös, mert a görög ábc betűivel írt homéroszi épo- szok a nyelvészek szerint olyan aiól jellegzetességeket mutató ion dialektusban szólnak, mely sok ős-akháj sajátosságot is tartalmaz. (Például ,,phi" ká- zus-végződéseket), márpedig így — állítólag — akkor már régen nem beszéltek. IIKIllittiXi Oro.z Pált - a „Méltóságos Fejedelem Felső Vadászi Rákóczi Ferencz Kegyelmes Urunk eő Nagysága Tiszán innen levő Lovas és Gyalog Hadainknak első Directora és Locum- tenense" —, Bercsényi Miklós, Darvas Mihály — „hadi Fő Commissárius", Pelargus Gábor, Sréter János, Bossányi Já-I nos, Kosztolenyi Gergely, Sző- gyen Ferenc - „Generál Adjutant” —, Batay László - „Fő Generális Gróf Székesi Ber- csény Miklós Kegyelmes Uram És Nagysága Hoffmestere" stb. A levelek általában a vezérek valamilyen utasítását, követelését tartalmazzák. Kérik a megjáró anyagi szolgáltatásokat. Figyelmeztetik a város vezetőségét, hogy a teljesen nincsteleneken nem szabad behajtani az előírt járandóságokat. Követelik a lerongyolódott katonák számára a szükséges ruházat megadását. Megfelelő katona küldését kérik, mert - úgy látszik - a használhatatlan embereket adja a város. Az egyik olyan öreg már, hogy „csak kemence mellé való", a másik „eszét vesztett". Ezeket hazaküldve, helyükbe másokat kérnek. A levelek legtöbbiének címzettje a körmöci főbíró, néha név szerint is - Schmideg láJ nos. A levelek között találunk olyanokat is, amelyek nem közvetlenül Körmöc városának szóltak. így például „Sipechy Imre, Bars vármegye szolgabírája és ügyésze („inclyti Comitatus Bars Judlium et Dominus Fiscal is”) Hunyady Andrástól kap felhívást, hogy megfelelő számú dobokat és zászlókat készítessen. Ezen kívül kéri a levél, hogy minden katona megfelelő fegyverrel küldessék a táborba, „mindhogy minden katonának Karabiny, pár pisztoly s kard kívántatik”. 1705. április 27-én Pellargus Gábor Selmecről értesíti Schmideg Jánost, hogy az esztergomi labancok, mintegy hét vénén „Generális Bottyán úr marháját akarván béhajtani, de meg saidítván a mienk eleét vették, ötnél több el sem szaladhatott, húszat Nyitrára vittek rabbul, a többit Elizen mezejére küldettek". Ez utóbbit egy mai katonai jelentés így mondaná: megsemmisítettek. Közli továbbá Pellargus, hogy „ezelőtt ötöd nappal Pozsonyból hét német szökött ki, azok referállyák, hogy az Anglus és Hollandus követek ott voltának . .. Haiszter Bécsbe revo- cáltatott. Más fogja Commen- derozni a hadakat." 1705. február 11-én Kistapol- csányból kelt levelével Lányi Pál hívja fel a körmöci bírót,
