Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-10 / 40. szám
2 Dunántúli napló 1976. február 10., kedd Tűzesetek tanulságai T" űz volt a minap ■ egy pécsi üzemben. A dolgozók nyomban hozzáfogtak az oltáshoz. Tucatnyi kézi tűzoltókészülékkel próbálkoztak — sikertelenül, míg végre egyet sikerült működtetni. Rosz- szak voltak a készülékek? A tűzoltóságnak más a véleménye. Az eset maga, de a korábbi tapasztalatok is arra vallanak, hogy a munkahelyeken a dolgozók többsége nem ismeri a készülékek használatának módját. A megyei tűzoltóparancsnokságon egy már klasz- szikusnak tekinthető példát idéztek. 1968-ban emberéletet is követelő tűz volt Szentpál-pusztán, ahol egy baromfinevelő égett le. A tűz keletkezési helye közelében volt a tűzoltókészülék, de azt a tüzet észlelő dolgozó kézbe sem vette. Sokezer forintos gazdasági kár keletkezett és egy tűzoltó életét vesztette. A tűz megfékezése után előkerült a készülék, amely — működőképes volt. A tüzet tehát csírájában el lehetett volna fojtani, ha az illető dolgozó bízott volna magában és a készülékben. Azóta is se szeri, se száma azoknak a tűzeseteknek, amelyek utólagos vizsgálatánál egyértelműen bebizonyosodik, hogy már a helyben rendelkezésre álló eszközökkel, az állami tűzoltóság megérkezése előtt lokalizálni, sőt eloltani is lehetett volna a tüzet. Baranyában jelenleg mintegy 60-70 ezerre tehető az üzemekben, intézményekben elhelyezett kézi tűzoltó készülékek száma. Mindenütt, ahol a tűz veszélye fennáll, van készülék is és amilyen készülék adott helyen van, az maximális biztonsággal használható is tűz esetén. A tűzvédelmi hatóság olyan típusok elhelyezését írja elő, amelyek az adott körülményeknek leginkább megfelelnek. Egy-egy munkahelyen tehát egy, legfeljebb kétféle készülék lehet (méretbeli különbség természetesen előfordulhat). Megtanítani... Nos, ekörül sincs minden rendben. Nem ritka, hogv a hatóság kénytelen megállapítani, hogy a készülékek használatát olyan személy oktatja, aki maga is oktatásra szorul. A tűzoltókészülékeknél fontos a hozzáértés, nem mindegy, hogy „így”, vagy „úgy" tartják-e. Nem egyszer kiderül ugyanis, hogy a helytelen tartás miatt a hajtó- onvag az utolsó molekuláig eltávozik anélkül, hogy akár egy cseppnyi hatóanyagot magával vinne. A helyes kezelés el- sajátítósának módia ez elméleti oktatás mellett lehetne az is, hogy esetenként „éles” gyakorlatot tartsanak az üzemekben. Van még egy módja, hogy rászorítsák az illetékeseket: vegyék komolyan a készülékek használatára való felkészítést. A jogszabály adta lehetőséggel azonban csak végső esetben kíván élni a tűzvédelmi hatóság. Belügyminiszteri rendelet mondja ki, hogy a tűzvédelmi hatóság a készülékek használatát nem ismerő dolgozót a helyszínen eltilthatja a munkavégzéstől mindaddig, amíg a szükséges ismeretet meg nem szerzi. Az elmúlt évben Baranyá- ba,n 89 esetben éltek az eltiltás jogával. H. I. Több friss kenyér, péksütemény Próbaüzem az új pécsváradi kenyérgyárban Huszonnyolc község lakóit látja el Rövidesen 30 mázsával több friss kenyér jut naponta 28 község lakóinak asztalára. A pécsváradi új kenyérüzem a napokban kezdte meg a próbaüzemelést. Két hét múlva utoljára fűtik ki az öreg gyár kemencéit, mert a tervek szerint az új üzem ekkor már teljes kapacitással termel. S ha így lesz, akkor a hagyományos búbos-magyar kemencés ber- kesdi és bogádi pékségekben is elteszik a sütőlapátot. Tizenötmilliós beruházás A 15 millió forintos beruházás eredményeként 93 mázsa pékáru kerülhet ki a kemencékből nap mint nap. A jelenlegi igény ma még 50 mázsa kenyér és 15—16 ezer darab vegyes péksütemény. Tavaly márciusban kezdődött a földmunka. Júniusban a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói már teljes erővel építettek. Munkájukat csak dicsérni lehet, mert 'határidőre, decemberben, hiba nélkül átadták az épületet. A yajszlói üzemhez hasonló a belső elrendezés. A lisztraktár 400—500 mázsa liszt tárolására alkalmas, és ez 10 napi sütéshez elegendő. A 230 négyzetméter alapterületű sütőcsarnokban modern, automatizált gépekkel termelnek. Lengyel cég szállította a két dagasztó-gépet. A hagyomáTanácsi lakások Módosult az ármegállapítás Az előző tervidőszakban a tanácsi értékesítésű lakásokat lényegében változatlan áron kapták meg az új otthonok tulajdonosai, pedig a felvonókkal ellátott, középmagas házak elterjedésével, a fölszereltség javulásával, a gázrobba- nási veszélyeket csökkentő műszaki intézkedésekkel, az anyagárváltozásokkal stb. járó kiadások jelentősen növelték az építési költségeket. Ezért az árszínvonal változásainak elkerülése mind nagyobb terhet rótt az állami költségvetésre: ebben az időszakban a tervezetthez viszonyítva majdnem megháromszorozódott a tanácsi értékesítésű lakásokhoz átlagosan nyújtott állami támogatás összege. Ez a körülmény kiegyensúlyozatlan helyzetet teremtett a tanácsi értékesítésű és a munkáslakások építéséhez nyújtott kedvezményes pénzügyi feltételek között is. Ezért az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményekről kiadott újabb intézkedések szerint az idén átlagosan 50 000 forinttal emelkedik a tanácsi értékesítésű lakások ára, majd a következő években évi 3 százalékkal. Ugyanakkor az előtörlesztés készpénzösszegének aránya a korábbi 15-ről 12 százalékra csökken. Ezzel összhangban módosította a tanácsi értékesítésű lakások árának megállapításáról szóló korábbi jogszabályokat az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben. nyos magyar gépek 15—20 percig gyúrták, gyömöszölték a masszát. Az új gépek már 6— 8 perc alatt elvégzik ezt a műveletet. A bedagasztás után egy hidraulika segítségével a tésztaosztóba kerül az anyag, majd a gömbölyítőbe és a sodró szalagra. Itt van szükség csak minimális kézi beavatkozásra. A szalagról a kosarakba kell tenni a kenyeret. Az új üzem egyik büszkesége a francia Mecatherm kemence. A teljesen automatizált, gombnyomással működő „csodagépből” csak tíz van az országban. Két sütőterében egy bevetéssel 320 kiló kenyeret sütnek 40 perc alatt. Amikor ott jártunk, a francia szerelők nagyon elégedetten nézték, mérték a valóban pirosasbarna kenyereket. Szép színüket a gőztől kapják, alakjuk, formás, dundi, egyszóval nagyon gusztusos. Saját bolt Az üzemnek saját kis bolti része is van, ahol majd állandóan lehet friss pékárut kapni. Mivel hely van bőven, később, ha igény lesz rá, reggeliző bisztró szerepét is betöltheti majd. A kétműszakos üzemben huszonegyen dolgoznak. A legmagasabb higiéniai előírásoknak is megfelelnek a szociális létesítmények. A dolgozók valóban „fehéren" léphetnek be a sütödébe. Étkező, pihenő helyiséget is kialakítottak számukra. Azt mondták az üzemben, ezután nemcsak leányvásárról lesz híres Pécsvárad, hanem kenyeréről is ... Varga Ágnes A pécsi „méhecskék" sikere Baranyai gyöngyszemek címmel készült el a pécsi Karikás Frigyes úti Általános Iskola Méhecske bábegyüttesének műsora. Ahol bemutatták eddig, mindenütt fergeteges sikert aratott. Nívó díjjal tüntették ki; a Budapesti Népművészeti Hetek műsorai között szerepelt, a Várban - aholis nem engedték le a színpadról a méhecskéket, végülis táncház lett belőle. És most a tv színes adásban közvetíti. — Ilyen még nem volt — mondja Czingelly Imréné a Méhecske vezetője, bábtervezője, Zsóka tanítónéni. — Semmit :nem változtattak a tv-adás során. Eddig ez már a harmadik szereplésünk lesz - mindig voltak apróbb változtatások. A soknemzetiségű Baranya egy- egy igazgyöngyét szerettem volOrmánsági fonójáték, sokac •• a•• rr r ordoguzes Mesterségünk címere: fazekaskorong Aligha gondolhattuk volna még pár éve, hogy a kishaj- mnsi fazekasüzem akár igazi fellegvára lehetne a baranyai kerámiaművészetnek. Jogos reményeket ébreszt bennünk ugyanis az a kiállítás, amellyel az üzem négy fiatal alkotója Frank Eszter, Patona Teréz, Brodszky Ferenc és Végh István mutatkozik be a pécsi közönségnek. Ez a különös csoport, amely alig egy esztendő alatt formálódott valódi alkotóközösség, gé, a szó szoros értelmében- a munkára, az alkotó tevékenységre épül. Ök négyen az ország különböző részeiről jöttek Kishajmásra. Keramikusok, zsebükben a szakmunkásbizonyítvánnyal. Fiatalok. Még egyikük sem érte el a harmincat. Napi kilenc órás termelőmunkájuk után - mint az üzem dolgozói - szinte föl sem kelnek a lábbal-hajtós fazekaskorong kemény deszkájáról. Ezek a művészi munka teremtő órái. Valamennyien neves népi fazekasoktól tanulták a szakma ezer fortélyát. A korongozás, formázás, mázazás. égetés titkos fogásait. Alkotásaikból kristálytisztán kiérzik az a nemes törekvésük, hogy művészetüket biztos alapra, a népi fazekasság hagyományaira építsék. Tudva-tudják, hogy ez a törekvés csak alapos elméleti ismeretek birtokában lehet igazán eredményes. Budapesten a Fiatal Népművészek Stúdiója adja meg számukra időszakonként — előadássorozat keretében - ezt az elméleti alapot. Nyaranta, szabadságuk minden napját alkotótáborban töltik. Legutóbb Tokajban dolgoztak. Technikai kísérleteik máris eredményeket hoztak, főként új mázak kialakításában. A funkciót szem előtt tartó alkotások mellett helyet kapnak a pusztán esztétikai célzatú önálló plasztikai tárgyaik is. Színes mázas kancsók, bö- dönök. Csillogó gyöngysor. Tükör, kuglófsütő, teás- és boroskészletek. Csaknem félszáz alkotásból nyílt meg a négy fiatal keramikus kiállítása tegnap este 6 órakor a Kisgalé- riában. Pécsi kiállításuk sorban a második. Első kollektív bemutatkozásuk Sárváron volt 1975-ben. Kisgaléria-beli kiállí tásuk megnyitóján Várkon György, a Városi Tanács műve lődésügyi osztályának munka társa méltatta a csoport egy esztendős tevékenységét A ki állítást február 29-ig tekintheti meg az érdeklődő. Proksza László na bemutatni, a délszláv általános iskolásokkal együtt. Nyolc éve gyűjtöttem az anyagot, ez után „állt össze” a műsor, melyben szerepel ormánsági fonójáték, horvát esővarázslás, székely vígballoda, sokac ördögűzés.- A báb azt csinálja, amit én értek és gondolok. Ha mozgatom, életre kel — mondja Novák Gyöngyi hetedikes „méhecske”. — Na meg az is jó, hogy annyit nevetünk és jól érezzük magunkat. — Ez Gömbös Évi negyedikes véleménye, aki ugyancsak zavarban volt, mikor arról faggattam, hogy tetszette magának a tv-ben. Kiderült, hogy nem figyelte saját magát, hanem az egész csoportot. Megvan tehát a titok egyik része: a csoportjáték. S a másik? Czingelly Imréné soha nem oszt szerepet. A mesét a gyerekek kezdik játszani, báb nélkül és maguk választják ki a legalkalmasabb szereplőket. A játékba sokszor annyira belefelejtkeznek, hogy semmi sem zavarja őket, — még a tv-stáb Gyógyszeres ampullák exportra A Nagykanizsai üveggyárban fokozatosan megteremtették a finomüvegipari termékek — a laboratóriumi felszerelések, s köztük az ampullák — nagytömegű gyártásának a feltételeit. Ezekből ma már jelentékeny mennyiséget gyártanak exportra. Az ampullaüzem automatáin például ebben az évben egymillió gyógyszeres ampulla készül egyiptomi megrendelésre. sem! Az iskolában a kollégák szívből szurkolnak minden adás előtt és csodálják kis tanítványaikat, milyen rutinnal mozognak a képernyőn. A biztonságérzet a ta'nítóné- ninek is köszönhető, aki egy- egy kézfogással, kedvességével indítja a paraván mögött a szereplőket. Azt vallja, hogy a bábok szeretetében a gyermekek szeretete kell, ismerni kell a gondolataikat, érzéseiket. Az első baranyai gyöngyszem színes adása február 15-én délelőtt 9 óra 10 perckor lesz, melyben sokac ördögűzés és horvát esővarázslás szerepel. Hárságyi Margit TÖBB ÚJÍTÁS A MÉV-NÉL 12 milliós gazdasági eredmény A Mecseki Szénbányászati Vállalatnál az 1975. évben 329 újítási javaslatot nyújtottak be a vállalati iparjogvédelmi csoporthoz, amely 43-mal több, mint az előző évben. A vállalati technológiák, berendezések fejlesztésénél — az elfogadott 221 javaslatból - 181-et már be is vezettek. Ez is 26-tal több, mint az 1974-es évben. A hasznosított újításokból 44 munka- és egészségvédelemmel kapcsolatos. A bevezetett újítások gazdasági eredménye közel 12 millió forint Ez az eredmény mindaddig évenként jelentkezik, míg az újításokat hasznosítják. Az újítók 518 ezer forint anyagi elismerésben részesültek.
