Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-09 / 39. szám

Geológia és természetvédelem A héten olvashattuk a hírekben, hogy dr. Szeder­kényi Tibor geológus ja­nuár 29-én a Magyar Tu dományos Akadémián si­kerrel védte meg „Délkelet- Dunántúl ópaleozoos kép zödményeinek ritkaelem ku­tatása" című kandidátusi értekezését. A Magyar Állami Földtani Intézet Déldunántúli Területi Szolgálata, amelynek dr. Sze­derkényi Tibor u vezetője, hat évvel ezelőtt alakult meg Pé­csett, elsőként az országban. Ma már hat területi szolgálat osztja fel az ország területét, hogy eleget tegyen azoknak a szerteágazó feladatoknak, ame­lyeket a létrehozó szerv, a Központi Földtani Hivatal, a magyar geológia központi irá­nyító szerve alapítólevélben is meghatározott. Néhányat ezek közül: a terület ásványvagyo- nának nyilvántartása, prognó­zisa és az ezzel kapcsolatos kutatások elvégzése, a felszín alatti vízkészletek felmérése és nyilvántartása, mérnökgeológiai és agrogeológiai helyzetképek szerkesztése, a területfejleszté­si tervek véleményezése, az ás­ványvagyon védelme és a föld­tani természetvédelem felada­tainak ellátása. Három megye adatai Éppen a szolgálat feladatai­nak körvonalazásába csöng be­le a telefon a Déryné utcai irodahelyiségben. A telefonáló „geodéziát" emleget. Szeder­kényi Tibor kissé bosszúsan igazítja helyre a félreértést. — Szigorúan és egyértelműen geológiai munka az, amit mi végzünk - magyarázza. — Egy­részt a Központi Földtani Hi­vatal ásványi nyersanyagkuta­tási tervét teljesítjük Baranya, Tolna és Somogy területén. Tisztáznunk kell a terület le­hetséges nyersanyag-forrásait, a perspektívákat és a továb­bi kutatások irányait, módját. A területünk értékeit legalább olyan szinten fel kell tárnunk, hogy erre kutatásokat lehessen tervezni. Megvan már a három megye területén lefolytatott összes geológiai, geofizikai mé­réseket feldolgozó, összefog­laló térkép, ugyanilyen teljes áttekintést nyújtó térképet ké­szítettünk az építőanyagok és a mélységi vizek vonatkozásá­ban. A szakemberek számára nagyjelentőségű térképek hát­tere a szomszédos irodában található: egy több mint tíz­ezer, lyukkártyán feldolgozott adatot tartalmazó adatbank, amelyben hozzáférhetőek az összes kutatófúrások, mélyfura- tú kutak, felszíni kőzetelőfor­dulások, homok-, kő-, agyag- és kavicsbányák adatai. Nyersanyag­prognózisok Az intézmény hatesztendős fennállása alatt tehát megte­remtette egyik fő feladatának, a nyilvántartásnak és informá­ciónak az alapjait. Ez azon­ban holt tőke maradhat, ha nem használják fel.- A racionális gazdálkodás­hoz és a tervezéshez nélkülöz­hetetlen a természeti alapok pontos ismerete. A mi tevé­kenységünk eredménye, akár egy „vezérkari térkép" a köz­ponti tervezéseknél jelen van, alapot ad. A felhasználásnak van azonban egy közvetle­nebb lehetősége is. Egyik el­ső munkánk Pécs város általá­nos rendezési tervének bíráló­□tiétföi ta volt, földtani hatósági sze­repünkből következően. Kimu­tattuk, hogy itt a bonyolult földtani felépítés veszélyeit az építési alapozásoknál figye­lembe kell venni. Vagyis nem elegendőek a szokványos ta­lajvizsgálatok, szükség van a mélyebb geológiai viszonyok megvizsgálására is. El is ké­szítettük Pécs város mérnök- geológiai térképezésének ter­hét, majd a Központi Földtani Hivatal saját költségvetéséből biztosította a kivitelezési költ­ségek felét Egerben és Salgó­tarjánban azóta el is készültek ilyen térképek. Elkészítettük az ellendi régió termálvíz-kutatási prognózisát, majd ugyancsak a KFH pénzén kutatófúrást vé­geztünk, amely igazolta a ki­értékeléseket. Megcsináltuk a Mecsek homok-prognózis térké­pét is, amely feltünteti mind­azokat a helyeket, ahol ho­mokbánya nyitható, mégpedig az érvényes szabványok sze­rinti minősítéssel együtt. Elké­szült a kőbányák összesítése is. Mindezeknek a felhasználá­sa egyelőre nem történt meg. Vannak azonban pozitív példák is. A KÖJÁl-lal vagy a Tégla­ipari Vállalattal a kapcsola­tunk példásnak mondható. Ma már üzemel a gyár annak a bátaszéki agyagbányának a nyersanyagára épülve, amely­nek a kutatását teljes egészé­ben a Központi Földtani Hiva­tal finanszírozta. Itt van a nagyértékű földpát feltárása, amelyet - a FIM nyilatkozata szerint, amely a Dunántúli Naplóban jelent meg - hama­rosan felhasználnak majd. A Pécsi Porcelángyártól pedig nemrég kaptunk konkrét meg­bízást: hatvan kilométeres kör­zetben burkolólapok gyártásá­ra alkalmas agyagra lenne szükségük. Földtani természet­védelem Mit jelent az ásványvagyon védelem és a iöidtani termé­szetvédelem feladata?- Az Országos Ásványva­gyon Bizottság évente megje­lentet egy vaskos kötetet, amely az ország készleteinek helyze­tét, alakulását követi nyomon. Területünkön mi vagyunk a gazdái ennek a feladatnak. Vegyünk egy példát: a folya­mi kavics, ez az alig helyette­síthető, becses anyag könnyen elfogyhat, ha a bányászkodás során rablógazdálkodást foly­tatnak. Viszont a kavicsbányák nagyrészét tsz-ek üzemeltetik, esetenként nem megfelelő be­rendezésekkel. Ellenőrzés híján hihetetlen károk keletkezhet­nek: a bennhagyott, szennyezett kavicskészleteket többé nem lehet kitermelni. A földtani ter­mészetvédelem ennél is komp­lexebb tevékenység. A szemét­tárolás például a geológiától távol eső problémának lát­szik. Pécsnek ezt a növekvő gondját egy ötlet szerint úgy oldották volna meg, hogy a régi kőbányákat használták volna fel szeméttárolásra. Ez már környezetvédelmi kérdés, amire csak módszeres kutatás­sal lehet választ adni. A kör­nyezetvédelemnek az is része, hogy meggondoljunk minden beavatkozást, ami változást idézhet elő a föld mélyében, 'ami tönkreteheti a talajt a lá­bunk alatt. H. E. A MINISZTERELNÖK NYITJA MEG V asaiely-alapítvány Franciaországban A pécsi születésű világhíres képzőművész Victor Vasarely Franciaországban alapítványt létesített, amelyet február 14- én nyit meg Jacques Chirac francia miniszterelnök. A dél - franciaország-beli Aix en Pro- vence-ben, Vasarely saját ter­vei alapján épült ház a meg­nyitás pillanatában a művész reprezentatív kiállításának ad helyet, tehát úgy szerepel, mint egy múzeum, de a továbbiak­ban több műteremben dolgoz­nak is majd itt meghívott mű­vészek. Vasarely, aki így ezekben a napokban az európai művészeti élet érdeklődésének ismét hom­lokterébe kerül, szülővárosa múzeumának már 1969-ben 42 darab szitanyomatot ajándé­kozott, amelyekből abban az évben kiállítás is látható volt Pécsett. 1974-bén egy 90 té­telből álló küldeményt állított össze Pécs számára, ebben már nagy olajképek, 10 nagy­méretű szőnyeg és olyan ere­deti tempera festmények vol­tak, amelyekről a nyomatok készülnek. A tavalyi évben 37 különféle műalkotást juttatott el a múzeumnak, grafikákat, tíz szobrot és albumokat, ame­lyekben több különféle nyomat, légi vázlatok és plakáttervek is helyet kaptak. Mindezek együttvéve szinte keresztmetsze­tet adnak a művész munkássá­gáról, s így a pécsi múzeum­nak áttekintő anyaga van együtt Vasarely művészetéről. A pécsi Modern Magyar Képtár­ban egyébként jelenleg is lát­ható egy nagyobb méretű, So- nora-do címet viselő Vasarely olajkép. £zuk. _________________ __ yk ell, hogy ujul- ww _ __ _ _ _ —— M-wM • a színvonal ál­landóan emelkedj«#Jvrt^hlszen sokat dolgozunk kiilföTdOTi és eAizakodottság r^fUl mondhatjuk, hogy Csehszlovákiában, Hollandiában, Lengyelországban és az NDK-ban 11 TTTonol -non loiMnt ón IroHiraü—acuiü ttonilnlr _ mint itthon. A 2. nncrv-. A következő levelet kaptuk Várkonyi Mátyástól, a Generál együttes vezetőjétől: 1973 óta már szinte „hagyo­mányunkká" vált, hogy rend­szeresen tájékoztatjuk Önöket együttesünk, a Generál mun­kájáról, sikereiről. Azért tesz- szük ezt, mert számítunk me­gyéjük fiataljainak érdeklődé­sére, de a koncerteken kevés alkalmunk nyílik arra, hogy szóban is bemutatkozzunk. A pop-együttesek szükségszerűen időnként meg kell, hogy újul­janak, mert a könnyűzene di­vatja sűrűn változik, a színvo­nal állandóan emelkedik. Külö­nösen vonatkozik ez ránk, hi­szen sokat dolgozunk külföl­dön és elbizakodottság nélkül mondhatjuk, hogy Csehszlová­kiában, Hollandiában, Len­gyelországban és az NDK-ban ugyanolyan ismert és kedvelt együttesünk, mint itthon. A ?. nagylemezünk Neked szól című száma első helyezett lett a A MECSEKI ÉRCBÁNYÁSZATI VÁLLALAT KÍSÉRLETI KUTATÁSI ÉS AUTOMATIZÁLÁSI ÜZEME, KÖVÁGÓSZOLLÖS pályázatot hirdet kutatómérnöki beosztásra, OKLEVELES MÉRNÖKÖK SZÁMÁRA. PÁLYÁZHATNAK: bányagépész szakos mérnökök, gépgyártás technolágiai szakos mérnökök, szervetlen kémiai technológiai szakos mérnökök. A pályázatot írásban kell benyújtani, részletes önéletrajzzal. Felvilágosítás az üzem személyzeti vezetőjénél kérhető. Telefon: 15-777/46 mellék. Ugyanitt felvételre keresünk: marós, eszter­gályos, mechanikai és elektroműszerész, to­vábbá galvanizáló szakmunkásokat. Jelentkezés az üzem munkaügyi csoportjánál. Magyar Ifjúság 1975. évi slá­gerlista összesítésben, Lopom o napot című dalunk ugyanezt érte el az Ifjúsági Magazin lis­táján. Nagy örömet okozott ez a siker és elhatároztuk, hogy idén is „megpályázzuk" az első helyeket. Tudtuk, hogy neküák is elő­re kell lépnünk zeneileg ahhoz, hogy tartani tudjuk elért nép­szerűségünket. A változtatások­hoz egy úi számokból álló mű­sor összeállításával és az új zenei stílushoz szükséges sze­mélycserékkel kezdtünk hozzá. Egy tag távozott az együttes­ből, de hárman jöttek helyette. Az új szólóénekes Horváth Ká­roly, aki az Olympia együttes­ből jött hozzánk. (Emlékeznek rá? A Fejlövés című játékfilm főszereplője volt.) Gitárosunk Paczári Károly a hangeffektu­sok irányítója lett, és most Tát­rai Tibor, az egyik legjobb ma­gyar szólógitáros vette át a szerepét. Ö mint sportember is közismert, 1969-ben hazánk fél­nehézsúlyú ifjúsági boxbajnoka volt. A harmadik új ember Solti Károly dobos, de ez nem jelenti, hogy dobosunk, Páta András távozott, ellenkezőleg, a legkorszerűbb ritmikai köve­telményeknek megfelelően ez­után ketten ütik a dobokat. Ebben az összeállításban a Generál első munkája január­ban Zalatnay Sarolta új nagy­lemezének felvétele, amelynek dalait basszusgitárosunk, No­vai Gábor és zongoristánk, Vár­konyi Mátyás komponálta. Elő­ször szakmai bemutatón, majd február 1-én nyilvános koncer­ten mutatkozunk be Budapes­ten. Néhány vidéki koncert és televízió-felvétel után hathetes nyugatnémet—lengyel turnéra utazunk, majd felvesszük kö vetkező lemezünket Hollandiá­ban. Áprilisban érkezünk haza új nagylemezünk felvételeire, majd egyhónapos turnéra in­dulunk; minden nagyobb hazai városban lesz koncertünk. Felújítjuk a Generál Levelező Klub munkáját is, aki válasz­borítékos levelet küld címünk­re (1366 Budapest, Pf. 90), an­nak szívesen küldünk dedikált fényképet. Komlói szobrok Budapesten Szombaton délelőtt nyitotta meg Gallusz József, az MSZMP Komlói városi Bizottságának el­ső titkára Palotás József szob­rászművész kiállítását a Fe­rencvárosi Pinceklub Galériá-, jóban. A fiatal szobrászt sokáig pé­csi művészként tartották szá­mon. Pécsett született 1947-ben, itt végzett a Művészeti Szak- középiskolában 1965-ben. Az utolsó két évben Rétfalvi Sán­dor szobrászművész tanítványa volt, ő ösztönözte művészeti ta­nulmányainak folytatására. A Képző- és Iparművészeti Főis­kola szobrász szakára három évi késéssel került. Itt Somogyi József volt a mestere. 1972-ben szerzett művészdiplomát, s kez­dett tanítani a pécsi Művésze­ti Szakközépiskolában, ahol maga is érettségizett. Komló Város Tanácsa, a múlt év nyarán Palotás Józsefet meghívta Komlóra. így oldód­tak meg a fiatal művész la­kás- és műterem-problémái, s nyílt lehetősége a folyamatos alkotó munkára. Többször szerepelt a Fiata­lok Stúdiójának kiállításain, va­lamint hódmezővásárhelyi tár­latokon. Elsődlegesen az em­ber érdekli, Az irodalom és a művészet jelentős személyisé­geit többször megmintázta. Első önálló kiállítása eddigi törekvéseinek összefoglalását nyújtja. MEGINT EGY MŰKINCS Festett volt Bogádmiiidszent református temploma is! A Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának évek óta folytatott kutatómunkája újabb eredményt hozott: február 4-én feltártuk a volt Czinderybogád református templomának festett díszítéseit. Remek új lelet, melyre Rom­lási Ernő református esperes hívta fel figyelmünket: az ed­digi sikeres együttműködés to­vábbi elmélyítésére felhatalma­zást adott, hogy ne csak a né­ha bizonytalan eredményt adó ir.frafotózással, hanem mecha­nikus és vegyi tisztítással tár­hassuk fel rejtett értékeinket. Felkérte a lelkipásztorokat, tá­mogassák e munkát, hiszen Garéban, Tótszentgyörgyön, Merenyén és Zalátán értékes új anyag került elő az átfestett padok, szószékek mellvédjein. Az egyik papi gyűlésen N. gy- réti József, vajszlói prédikátor közölte, hogy az egykor czin- derybogádi templomban is ót- tűnik a barna festés alól vala­milyen virágminta — két nap múlva már ki is mentünk, hogy feltárjuk legújabb festett temp­lomunk titkait. A esztergált „babák"-kal dí­szített karzat kazettáinak fel­tárása nem volt lehetséges, így mindössze a kórus alsó dísz­szegélyét tártuk fel arasznyi darabon, továbbá az egyik pad­sor mellvédjén végeztünk kuta­tást — az eredményről beszél­jen a fotó! (Bár ez — sajnos — a zöld, kék, sárga, piros és fehér színeket nem adja visz- sza ...!) Festett ornamentika található a szószéken is, sőt, áttűnik a készítés dátuma is: 1847. A számmutató tábla szintén díszí­tett és datált (ezen 1843-as év­szám látható) — be is hoztuk a múzeumba, hogy ne farkas­aiddá hidegben kelljen végez­ni a tisztílást és konzerválást. Ezen új lelet azért fontos, mert eddiq az 1830-as évek vé­géről ismertünk csak templomi festéseket, s csupán Nemeske volt az, amely 1850-es évszá­mot viselt. A bogádmindszenti templom ékes bizonyítéka an­nak, hogy milyen soká élt Ba­ranyában e gyakorlat, s újabb bizonyítékot szolgáltat ahhoz, hogy festett parasztbútoraink és a református templomfesté­sek vizsgálata elválaszthatat­lan: ugyanazok a mesterek vi­rágozták templomainkat, akika tornyos nyoszolyákat és tulipá­nos ládákat is készítették! Mándoki László múzeumi osztályvezető Megpályázzuk az első helyet

Next

/
Thumbnails
Contents