Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-09 / 39. szám
Növekszik a fogyasztási cikkek behozatala Sok tömegáru, kevesebb luxuscikk Vásároljuk az olasz vermutot, az amerikai cigarettát a spanyol cipőt, a szovjet kerékpárt, a francia kölnit, az indiai mogyorót, a svájci órát... Minden hatodik forintunkat import cikkekre költjük. Hazánk külföldi piacokra utalt ország. A világpiacon viszont az utóbbi években — 1973-tól — kedvezőtlen változások mentek végbe. Hogyan hatottak a változások a fogyasztási cikkek importjára, s milyen lesz az ellátás importtermékekből ebben az esztendőben? Kérdéseinkre Csachó Györgytől, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezető helyettesétől kértünk választ. Kávétól * mopedig — Fogyasztási cikk importunk 1975-ben 38 milliárd forint volt, 1976-ra 42 milliárdot irányoztunk elő, tehát nem csökken, hanem nő az import mennyisége. Kiskereskedelmi forgalmunk 17—18 százalékát az import cikkek adják, szerepük tehát igen jelentős. — Milyen _cikkeket importálunk? — Olyanokat, amelyeket itt- hcn természeti, éghajlati, vagy gazdasági adottságainknál fogva nem tudunk megtermelni Például kávét, déligyümölcsöt, fűszereket, személygépkocsit, motorkerékpárt, karórát, fényképezőgépet, varrógépet, mopedet. A cikkek körét alapvetően a lakosság igényei szabják meg, de bizonyos külkereskedelmi tényezők is. A fejlődő országok például a nekik nyújtott hitelekért termékekkel — például kávéval, déligyümölcs- csel — fizetnek. — Hogyan alakult az import fogyasztási cikkek származás szerinti összetétele? — 1975-ben az import 63- százaléka rubel-elszámolású országokból érkezett, 37 százaléka dollár-elszámolásúból. Ezek az arányok összhangban vannak a kivitellel is. A IV. ötéves tervben egyébként a fogyasztási cikkek behozatala 52 százalékkal nőtt, ezen belül 72 százalékkal a szocialista országokból érkező árumennyiség. Az elv: első a hazai ipar, ezt követi a szocialista országokból származó import, majd a fejlődő országok, végül a kapitalista országok. Több áru a boltokban — Az 1976-ra tervezett 42 milliárd forint mit takar? — Változatlanul a rubel-elszámolású import növekedik erőteljesebben — mintegy 15 százalékkal — míg a dollárelszámolású 4—5 százalékkal. Az új viláqoiaci helyzethez igazodva átértékeltük import-politikánkat, de 1976-ban tovább rövekszik az import-termékek részesedése a kiskereskedelmi forgalomból, magyarán: több külföldi áruval találkozhatunk az üzletekben, mint tavaly. — Ezek szerint egyre inkább a szocialista országok termékeire építünk? — Alapelvként ez igaz, de a kérdés nem ilyen egyszerű. Akad ugyanis olyan termék, amelyből az illető szocialista ország a saját piacát sem tudja kielégíteni. Elsősorban a Megduplázódik a klshatármentl forgalom tömegigényeket kielégítő, alapellátást szolgáló cikkeket hozzuk be, s kevesebbet az úgynevezett választékbővítő, luxuscikkekből. Az a törekvésünk, hogy csak addig bővítsük az importfogyosztási cikkek körét, ameddig nem teremtünk esetleg újabb hiánycikkeket. Olyan újdonságokat igyekszünk tehát behozni, amelyekből biztosítható a viszonylag folyamatos ellátás. — Az utóbbi időben csökkent a külföldi cigaretták száma, de a kirakatok, üzletek jócskán kínálják a márkás italokat, kozmetikai szereket. — Ezeknek a cikkeknek a mennyisége nem éri el az éves import 10 százalékát sem. S bármit is mutassanak a kirakatok, az évi 150 millió dolláros tőkés fogyasztási cikk importnak mindössze 0,3 százalékát teszik ki az italok, cigaretták. Ezek választékbővítő cikkek, bár szerintem születésnapi ajándékba 140 forintos Cinza- r.ot venni — nem luxus. világpiaci helyzetben is arra törekszik, hogy az árualap ne csappanjon meg, tovább nőjön. A belkereskedelem többet kapott import-cikkek beszerzésére, mint a többi tárca . .. Pánics György Csapda az erdőben A tamási erdőben véget értek a vaddisznó téli hajtóvadászatok, s most már kímélik a kocákat, mert világra jönnek az első vadmalacok . .. Szépen telel az értékes vadállomány, jó erőnlétben van az őszi bővebb makkterméstől is. A természet idillikus harmóniáját azonban brutális vadölés zavarta meg. A tamási erdészetben acélhurokban kiszenvedett szép őzbakra talált az egyik erdész. A dróthurkot a vadvédelmi kerítésre, olyan magasan tette ki a durva állatkínzó, hogy abban nagyvad — szarvas, őz akadjon foglyul nyakánál fogva. A szerencsétlen őzbak így ért kínhalált. A vadorzó nem mert a zsákmányáért menni, mert a közben hullott hó nyomára vezethetett volna. A kegyetlen hurkozó kézrekerítésére folyik a vizsgálat. Xvx-x-XvXvX* Gyermekgondozást vállalhatnak az anyák és a nyugdíjasok A bölcsődei gondok enyhülését várják az új rendelkezésektől — Ne legyen gyermekbörze! — A szülési szabadság után négy hónappal visszamentem dolgozni — mondja Ceglédi Istvánné, a Pécsi Kesztyűgyár egyik művezetője. — Már elegem volt az állandó otthonlétből, hiányzott a gyár, a munka, ezenkívül lakást is most kaptunk, kell a pénz. Szerencsés helyzetben vagyok, mert a nagymamák elvállalták kisfiam gondozását. A legnagyobb tételek — Melyek a legnagyobb import-tételek? — 1975-berr behoztunk 33 ezer tonna kávét, ugyanennyi citromot, 26 ezer tonna narancsot, 86 ezer személygépkocsit, 73 ezer mopedet, 180 ezer kerékpárt, 46 ezer háztartási varrógépet, közel 600 ezer karórát —, de megint az előbbieket igazolom — ebből csak 40 ezer volt a tőkés import. Az építőanyagok mellett jelentős tétel a 20 millió darab kötöttáru és a csaknem 5 millió lábbeli. — A dél-dunántúliakat ér dekli a kishatármenti árucsereforgalom is. — Erről annyit, hogy ebben az évben a magyar—jugoszláv kishatármenti forgalom csaknem megduplázódik. — Milyen új import-termékek várhatók ebben az évben?. — Nem az új import-termékek bevezetésére törekszünk, mint mondtam, hanem arra, hogy az eddigiekből jó legyen az ellátás. Erre biztosíték, hogy a párt és a kormány a nehéz A pécsi felüljáró épülő felhajtó ága Ugyan most kevesebbszer utazhatunk Jugoszláviába, senki sem vitatja azonban, meny- nyiie fontos volt a drávasza- bolcsi híd megnyitása. Csakúgy, mint amilyen égető szükség volt Pécsett a Siklósi úti vasúti felüljáró megépítésére. Az utóbbi évek hídveréseiben ez volt a két legfontosabb esemény Baranyában. S hogy a krónika teljesebb legyen, említsük leírásainkat is — Husz- tóton kiiktattak a forgalomból két öreg völgyhídat, miután elkészült az új abaligeti alagút és áthelyezték a vasúti pályát. Mit tartogat a jövő számunkra? A Közlekedési és Postaügyi Minisztériumban az ötödik ötéves tervidőszak hídépítési programjáról érdeklődtünk. Az már biztos, megyénk területén belátható időn belül nem épül újabb híd a folyókon. Ami épül, az nem átellenes vízpartok összekötője, hanem — s a ma épülő hidak többsége mindinkább ilyen szeMohács még várhat Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres: — VIZ-GÁZSZERELŐKET, — VILLANYSZERELŐKET, — KÖZPONTI FŰTÉSSZERELŐKET, — ASZTALOSOKAT, — LAKATOSOKAT, — HEGESZTŐKET, — VASÚTI FELÉPÍTMÉNYESEKET, — KUBIKOSOKAT, — ácsokat, — ÁCSOK MELLÉ SEGÍTŐKET, ÁTKÉPZÉS UTJÁN SZAKMASITAST NYERNEK, — SEGÉDMUNKÁSOKAT — KŐVÜVESEK MELLÉ, — NYUGDÍJAS ÉJJELIŐRÖKET. JELENTKEZNI LEHET: BARANYA MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI V., PÉCS, SZÁNTÓ KOVÁCS JANOS U. 1. (ÉM. szálló). Munkaerőgazdálkodás. Minden érdeklődő levélre válaszolunk. Levélcím: 7601 Pécs, Pf. 147. repet tölt be - autópályák, vasútvonalak része. Ilyenekre számíthatunk a jövőben. Itt van mindjárt a Siklósi úti vasúti felüljáró, amelynek építése még nem fejeződött be, az idén készül el a Vasút utcai felhajtó ág. Még két komoly elképzelés ismeretes, mindkettő a pécsi közlekedési gondok enyhítésére: a Megyeri és a Tüzér utcák körzetében felépítendő vasúti felüljáró, továbbá az északi körúton, az Aradi vértanúk és a Vak Bottyán utcákat összekötő, a Hunyadi úton átívelő közúti híd. Hogy ezekre mikor lesz pénz, mikorra épülnek meg, más kérdés, a jövő zenéje. Izgalmas kérdés viszont mi lesz Mohács hídjával, egyáltalán lesz-e? A minisztérium válasza: Mohács még várhat hídjára, az ezredfordulóig nemigen jöhet szóba megépítése. A forgalomszámlálási, adatok ugyanis azt mutatták, nem Mohácson, hanem Baján szükséges megépíteni a Duna- hídat. Közúti híd lesz, nyomvonala — a jelenlegi vasúti híd mellett - már ki is van tűzve, tervpályázaton döntik el, milyen is lesz. Építése csak az ötödik ötéves terv végén kezdődhet meg, előtte ugyanis még meg kell építeni a Szentes és Csongrád közötti Tisza- hídat, a hídépítők innen vonulnak át Bajára. Mondanunk sem kell, a Duna-híd nekünk is jelent valamit, a Bácskába igyekvőknek, az onnan jövőknek nem kell vesztegelniük a vasúti hídon való körülményes átkelés miatt. Az országban egyébként a jövőben nem sok híd épül a folyókon, mert bár elképzelés - és szükséglet - van, viszont pénz nincs. A már említett szentesi-csongrádi Tisza-hídon kívül, amelynek építése még az idén megkezdődik, két nagy- hídat adnak át, mindkettőt még az idén — a csenged Szamos-hidat és a szegedi Iza- bella-hidat. Szegeden egyébként — a város költségén - még egy híd épül az ötödik ötösben a Tiszán. Ezzel együtt Szegednek összesen mór három hídja lesz. Kétségtelen, a legnagyobb gondban a főváros van, s erről nemrég részletesen is olvashattunk gazdasági hetilapunkban. A teherforgalom legnagyobb részét lebonyolító Pe- tőfi-híd és Arpád-hid mindig zsúfolt. Amellett, hogy új hidakat kellene építeni Budapesten, az Árpád-híd szélesítése lenne az első. Máris elkésett. De nincs rá pénz az ötödik ötösben sem. A személyszállítás szempontjából fontos szerepet betöltő belső hidak zsúfoltsága időről időre felveti egy Duna alatti közúti alagút építésének tervét. Ezt a városképi szempontok is indokolnák, de a szakemberek megállapították, ha például az M 3-as autópálya folytatásában közúti alagutat építenének, akkor annak süllyesztését már a Marx téren el kellene kezdeni és az alagút másik nyílása valahol a Vérmezőn lenne. Vagyis nem néhány százméternyi alagút fúrásáról van szó. Mindent egybevetve, az ötödik ötösben meglehetősen kevés híd épül folyóinkon, a nagyobb munkát inkább az autópályákat átívelő hidak adják. A magyar hídtervezők és -építők ennek ellenére sem maradnak munka nélkül, most már évek óta rendszeresen vállalnak munkát külföldön. Az UVA- TERV - egy dán céggel közösen — éppen most jelentkezett egy iraki versenytárgyaláson, a megbízás: komplett híd-, csatorna- és útrendszer kiépítése* révén a mezőgazdaság öntözéses fejlesztése. Nagyon úgy néz ki, a megbízást végül is mi nyerjük el. Egy másik kilátás: kábelhíd építése Újvidéken. Sokan nincsenek ilyen kedvező helyzetben, mégis szeretnének időszakosan dolgozni a GYES ideje alatt. A gyermek- gondozási segély bevezetésére szükség volt, a gyakorlatban be is vált. Viszont az egyes ágazatok munkaerőhiányát és a fenti igényeket figyelembe véve kitűnt, módosításokat kell bevezetni. A Minisztertanács 1023/1975. számú december 28-i határozata több pontban foglalja össze a változtatásokat. Ezután a GYES-t naptári évenként egy ízben meg lehet szakítani. Az otthon maradó, megfelelő körülményekkel rendelkező anyák elvállalhatják két másik gyermek gondozását, sőt ugyanezt lehetővé teszik nyugdíjasoknak is, járandóságuk megtartása mellett. A Pécsi Kesztyűgyár központi gyáregységének személyzeti előadója Pethő Istvánné most készíti a leveleket, amelyekben tájékoztatja a GYES't igénybe vevő anyukákat az új lehetőségekről. A központi gyáregységben 1450 nő dolgozik, jelenleg 200—210 asszony van otthon. A létszámhiány jelentős, főleg gépi varrónőkből van kevés, ez termelés kiesést okoz. A Kesztyűgyárban tavaly 60 ezer pár kesztyűvel varrtak kevesebbet, mint ahogyan tervezték. Felkerestem a gyár egyik népi varrónőjét, Mosonyi Ferencnél, aki 1974 márciusa óta van otthon. Ekkor született a kisfia. Ferike, és tavaly augusztusban érkezett meg kishúga, Marika. Férje a Sörgyárban műszaki ellenőr, lakást is a kislány születésekor kaptak. Dolgozni nem tud visszamenni, mert senki sincs, aki vigyázna a gyerekekre, házhoz sem tudják kiadni, mert nincsen annyi pénzük. Fizetése ugyanannyi, mint a GYES-összege. Nem unatkozik odahaza, mert lekötik a gyerekek, ha szabad ideje marad, olvas. Arra a kérdésemre, vállalná-e még két gyermek nevelését, mosolyogva rázta meg a fejét. Ha egy gyereke lenne, akkor gondolkozna ezen, de így eszébe sem jut. A Városi Tanács egészség- ügyi osztályának és a mentálhigiéniai intézet vezetőivel is a módosított rendeletről beszélgettünk. A határozattól nemcsak a munkaerőhiány megoldását, hanem a bölcsődei igények csökkenését is várják. Jelenleg a bölcsődék kihasználtsága 120—160 százalékos, és egyre többen kérik gyermekük felvételét. Egészségügyi szempontból nem okoz nehézséget o vállalt kisgyermekek ellátása. A területi védőnő automatikusan ellenőrzi a körzetébe került kisgyerekeket is, állandó kapcsolatot tart a gyermekor vossal, aki szintén rendszeresen látogatja majd a csecsemőket. Valamilyen formában viszont be kellene vezetni egyfajta ellenőrzést, gyermekpszichológusok és pedagógusok segítségével, ezt kívánja a személyes és a társadalmi érdek is. Hiszen a gyermek személyiség e fejlődésének egy életre kiható alapjait éppen ebben az időszakban szerzi. A határozat célja a fiatalok újra munkába állítása, a nyugdíjasoknak közvetett életcél kialakítása, és a családi élet- színvonal növelése. Reméljük, a GYES módosítása nem fordul visszájára. A gyerekeket nem a „ki fizet többet érte" elv alapján vállalják majd el, nem alakul ki a licitálás, a börze jelleg. A gyermekgondozási segélyt választók közül pedig többen élnek majd az önképzés, a tanulás lehetőségével. Barlahidai Andrea nettől □ Hoi épülnek hidak az ötödik ötösben?
