Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-05 / 35. szám

6 Dunántúli napló 1976. február 5., csütörtök szerkesztőség postájából E Nemcsak öröm a hóesés... —védelem nélkül? légi tanácsadó E. Istvánné berkesdi olvasónk férjének első felesége 1966- ban a gyermek születése után pór héttel meghalt. Kér­dése: A gyermek részére megjár-e a havi 560 forintos árvaellátás? Olvasónk levelében nem írt arról, hogy az elhalt feleség a halálát megelőzően állt-e mun­kaviszonyban, vagy termelőszö­vetkezetben stb. dolgozott-e. A halál időpontjában ér­vényben volt, — de a jelenleg hatályos — jogszabályok azt írják elő, hogy a gyermek ré­szére árvaellátást kell megál­lapítani az elhalt szülő — je­len esetben az anya — után, ha a halált megelőzően a rokkantsági nyugdíjhoz szük­séges szolgálati időt megsze­rezte és a gyermek eltartásá­ról gondoskodott. A gyermek csak akkor jogo­sult árvaellátásra, ha az elhalt anya a halált megelőzően a rokkantsági nyugdíjhoz szüksé­ges szolgálati időt megszerezte, tehát biztosításra kötelezett munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban stb. állt. Ez esetben a gyermek ap­jának a lakóhelye szerint ille­tékes Társadalombiztosítási Igazgatóságnál — jelen eset­ben a pécsi Társadalombiztosí­tási Igazgatóság Nyugdíj Osz­tályánál, 7645 Pécs, II. kerület, Szalai András utca 3. — kell kérni az árvaellátás megálla­pítását. A kérelmet az e célra rend­szeresített nyomtatványon kell előterjeszteni. Közölni kell az elhalt anya munkaviszonyait, szövetkezeti tagsági viszonyát stb., csatolni kell a munka­könyvét, s egyéb iratokat. Majd a kitöltött nyomtatványt be kell küldeni a már közölt címre. Az igénybejelentés adatai alap­ján a Társadalombiztosítási Igazgatóság megvizsgálja az árvaellátásra való jogosultsá­got és a feltételek fennállása esetén azt meg is állapítja a gyermek javára. Tekintettel a késői igénybejelentésre, az ár­vaellátás folyósításának kezdő időpontja az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napja lesz. Abban az esetben, ha az el­halt nem rendelkezik a rok­kantsági nyugdíjhoz megkívánt szolgálati idővel, akkor a be­nyújtott igényt az igazgatóság határozattal utasítja el. Ha az első feleség nem állt biztosításra kötelezett munka- viszonyban, szövetkezeti tagsá­gi stb. viszonyban, akkor a gyermek részére árvaellátást megállapítani nem lehet. Kormányos Jánosné pécsi olvasónk kérdezi, hogy a nyugdíj korhatár előtti öt évben a napi 4 órás mun­kaviszony elegendő-e az öt­éves megszakítás áthidalá­sára akkor, ha a korábbi munkaviszonyok között öt év­nél több a megszakítás és a nyugdíj megállapításához szükséaes idővel nem ren­delkezik? Az 1975. évi N. törvény 56. §-a a megszakítással kapcso­latban az alábbiakat írja elő: „Akinek a szolgálati idejé­ben egyhuzamban öt évnél hosszabb megszakítás van, 3 megszakítást megelőző szolgá­lati idejét abban az esetben lehet figyelembe venni, ha c megszakítás után öt évi szol­gálati időt szerzett. E feltéte- Jek hiányában az öt évnél hosz- szabb megszakítást megelőző szolgálati időt annál lehet fi­gyelembe venni, aki a megsza­kítás előtt a nyugdíj jogosult­sághoz szükséges szolgálati időt megszerezte, és ezt köve­tően öt éven belül a) az öregséai nyugdíjra jo­got adó életkort betöltöt­te, vagy b) megrokkant, és rokkant­sága a nyugdíj igénylé­séig fennáll.” Az érvényes jogszabályi ren­delkezéseknél nem követelmény, hogy a szolgálati időt csak a napi 8 órás munkaviszonnyal lehessen megszerezni. Mód van arra, hogy napi 4 órás munkaviszony esetén is újabb öt évet, iíletve nyugdíj­ra jogosultságot szerezzen ol­vasónk. Tájékoztatnunk kell arról is, hogy ez esetben a nyugdíj ösz- szegénél befolyásoló tényező lesz a 4 órás munkaviszony után kapott bér összege. Minden Pécsett lakó ember méltán büszke városára, annak történelmére, fejlődésére. De arra már kevésbé, hogy a város utcái meglehetősen szemete­sek, csatakosak. Különösen most, amikor sok évi „ki­hagyás" után végre beköszön­tött a várva-várt tél, de sajnos már az első havazás magával hozta a közlekedési problémá­kat is. Ezúttal nemcsak a sok­helyütt letakarítatlan járdákra célozok, hanem a jónéhány ha­sonló sorsra jutott úttestre is, melynek szennyét részint a já­rókelőkre, másrészt egymásra szórják az autóbuszok és a sze­mélygépkocsik. Erre a kérdésre nem tudtam konkret választ adni a Tolbuhin u. 59. sz. házból a maga és a lakótársai nevében panaszkodó asszonynak. Mert ugyebár egy állampolgár esetében azonnal megválaszoltam volna, hogy vannak jogai és kötelezettsé­gei. De mihez van joga egy kutyának egy bérházban? Ugat­ni joga van-e, hiszen beszélni és énekelni nem tud. Az uga­tás viszont zavarja a lakók nyugalmát. Legideálisabb néma kutyát tartani. Továbbá van-e joga egy nagy boxer-keverék- nek rohangálni emeletről eme­letre, kifutni az utcára, kereszt­1976. január 1-től az Állami Biztosító bevezette a vállalati vagyonbiztosítás új rendszerét, melyet a népgazdaság jelenle­gi fejlettségi szintje és a gaz­dasági szabályozók módosítása indokolt. Ugyanis a hé( évvel ezelőtt bevezetett vállcíati va­gyonbiztosítás ma mór nem fe­lel meg az igényeknek, köve­telményeknek. Alapmódozat­ként változatlanul megköthető a lényegesen kibővített tűzbiz­tosítás, de a differenciált, spe­ciális vállalati igények is ki­elégíthetők. Annak érdekében, hogy a vállalati vagyont minél na­gyobb arányban biztosítsák, a biztosító kibővítette a kockáza­tokat és növelte a biztosítható vagyontárgyak körét. Az új biz­tosítás alapján megtérülnek a hőtechnikai és elektromos be­rendezésekben áram hatására keletkezett tűz, a vákuumhatás okozta robbanás, (beroppa- nás) villámcsapás, a viharral együttjáró (csapadék miatt ke­letkezett) károk, továbbá az állóeszközökben, elektromos berendezésekben, csőtörések okozta rombolási, elázási ká­rok. Kiterjed a biztosítós az ár­A Köztisztasági és Útkarban­tartó Vállalatnak sok éven át módjában állt volna a télre való felkészülés, amelyre - nem tudni miért — de máig sem talált igazán megnyugta­tó megoldást. Rágondolni is rossz, hogy mi történne, ha a hóesés napokig, hetekiq eltar­tana. Jogos aggodalmunkra szeret­nénk megnyugtató választ kap­ni az illetékesektől. Sok pécsi lakótársam nevében Szili Ferenc beállni az úttesten és a forgal­mat akadályozni, és nem utol­só sorban a játszótér homoko­zójában otthagyni a névjegyét? A házőrző kutya kötelessége a házőrzés és engedelmeskedni a gazdinak. A gazdi azonban nem sokat .törődik kutyájával. Azt sem bánja, ha minden la­kás ajtaját végig körmölve be- bocsójtást kér. Beszélhetnek neki, akár a kutyának. Mi a teendő? Mire kötelez c kutyatartás? Erre szeretnénk választ kapni az illetékesektől. és belvíz, a felhőszakadás miatti, a földrengés, földcsu­szamlás, föld- és kőomlás, üregbeomlás következtében ke­letkezett károkra és a techno­lógiai csővezetékek törése miatt előállott rombolási, szennyezé­si, deformációs károkra. Új biz­tosítási kockázat az üzemelte­tői minőségben harmadik sze­mélynek okozott károk megté­rítése, továbbá meghatározott esetekben (és összhatárig) a környezetszennyezéssel okozott károk térítése. A bírságot ter­mészetesen a biztosítás nem fedezi. A díjrendszert is úgy módo­sították, hogy a vállalatok ér­dekeltek legyenek teljes vagyo­nuk biztosításában. Módosul a kártérítés rendszere is. A bizto­sító az állóeszközökben kelet­kezett károkat teljes megsem­misülés esetén épületeknél az eredeti állapotnak, gépeknél az eredeti rendeltetésnek és kapacitásnak megfelelően az utánpótlási, helyreállítási érté­ken téríti. A javítással helyre­állítható károknál a térítés alapja a tényleges helyreállítá­si költség lesz, a bruttó érték mjr mm •• • •• I Köszönjük a segítséget A Bikali Állami Gazdaság Petőfi szocialista brigádja kö­zel egy éve patronálja az óvo­dánkat. Ez igen nagy jelentő­ségű, mert eléq távol vagyunk a várostól, és itt helyben sincs megfelelő kisiparos, aki a ki­sebb javításokat ellátná. A bri­gád viszont rendszeresen meg­oldja az ilyen természetű prob­lémáinkat, sőt anyaai segítsé­get is nyújtottak; játékokat vá­sároltak a kicsiknek. Úgy érzem, megérdemlik, hogy a nyilvánosság előtt kö­szönjük meg segítségüket. Horváth Mihályné vezető óvónő Bikái ígéret helyett... Kertvárosban, az Egressy ut­cában lakom, közvetlen a Mű­szergyár előtti utcában. Az út­test állapota nem városi, de még falusi viszonylatban is kri­tikán aluli. Pár éve raktak le alapköveket úgy, hogy az utca alsó vége magasabb, mint a felső. így az esővíznek nincs lefolyása. Kisebb esőzéskor is, az utca nagy részét elönti a víz. Már több alkalommal kértük az utca rendbehozatalát c ta­nácsnál, sőt a KOJÁL-nál is jártunk ez ügyben. Eddig az ígéreteken kívül más nem tör­tént. Ezért ezúton kérjük az il­letékesek sürgős segítségét. Zóka Gáborné Szerkesztői üzenetek Takács Ferenc, Beremend: Mivei tsz-tag, jár a háztáji föld abban az esetben is, ha nyugdíjas. S. József, Hetvehely: Ipari áramot a Kossuth Lajos utcában körülbelül márciusban lehet majd használni. W. Józsefné, Mohács: A levelében leírtak szerint munkahelye jól tájé­koztatta. Csak arra az időre járt táppénz, amennyi időt előtte dolgo- gott. S. Sándor, Pécs: A leírtak sze­rint a jelenlegi megbetegedése, hogy összefügg-e üzemi baleseté­vel, az kizárólag orvosi szakkérdés. B. György, Töttös: A törzsgárda- tagság megállapításának feltételei vannak. Ha a feltételek megvannak, megjár a jutalom. Az erre vonatkozó rendelkezések megtalálhatók a kol­lektív szerződésükben. T. J.-né, Mohács: Ha a tsz ta­nulmányi szerződést köt a dolgozó­jával, akkor megjár a tanulmányi szabadság is. V. T., Ag: Az italbolt vízellátó berendezését a sásdi ÁFÉSZ meg­csináltatja. erejéig. Saját előállítású kész­leteknél a teljes önköltség, a vásárolt készleteknél a káridő- ponti beszerzési ár térül meg. Figyelemreméltó, hogy a biz­tosítás továbbfejlesztése össz- gazdasági szinten díjemelést nem igényel, viszont a díjak jobban alkalmazkodnak a vál­lalatok tényleges kockázatá­hoz. Éppen ezért a biztosító a díjakat — a vállalat tevékeny­ségi körének megfelelően - jobban differenciálja, a jelen­leginél több díjosztályt vezet be. Az alapmódozat fejlesztése mellett az ipar, a kereskede­lem és szolgáltatás területén jelentkező speciális biztosítási igények kielégítésére a biztosí­tó új módozatokat vezet be, egyelőre korlátozott körben, kí­sérleti jelleggel. Ilyen a belföl­di szállítmánybiztosítás, a kibő­vített felelősségbiztosítás, az építés-szerelési biztosítás, a tűz-üzemszünet, a géptörés­üzemszünet biztosítás, valamint a számítógép biztosítás. Az új biztosítási rendszer a vállalatok igényeinek a követ­kező ötéves tervben várhatóan megfelel. A fejlesztés kidolgo­zásánál az Állami Biztosító el­sősorban azt tartotta szem előtt, hogy a biztosítás fedeze­tet nyújtson a folyamatos újra­termelés zavartalan folytatásá­hoz szükséges eszközök helyre- állításához. „Kővágószöllősön sokan beléptünk a Mecsek Kisállattenyésztők Szak- szövetkezetébe. A Dunántúli Napló 1974. augusztus 23-i tájékoztató jel­legű cikke inspirált bennünket ar­ra, hogy a jól jövedelmező bika.i hűshibrid tenyésznyulak szaporula­tára szerződést kössünk a fentebb említett szövetkezettel. Hosszadalmas volna leírni mennyi kellemetlenséggel járt ez a szerző­déskötés. Ezért a sok sérelem kö­zül csak azt említeném meg, hogy a Dunántúli Napló fenti számában közölt 35 forintos védőárral szemben a szövetkezet kilónként 34 forintos átvételi árat fizet. Persze, hivatkoz­hat arra, hogy a szerződéskötés­ben is ez az ár szerepel, amit mi annakidején sajnos aláirtunk, mert nem számoltunk a következmények­kel. Többek között azzal sem, hogy 1976. január 1-től a nyúl-táp ára 17,7 százalékkal emelkedett. A magam és sok nyugdijastársam nevében kérem a segítségüket, ^ mert az említett árkülönbözet jó néhány ezer forint veszteséget jelent szá­munkra. Tekler János rokkantsági nyugdíjas Kővágószöllős, Újtelep” Bevezetőnek a levélíró által említett újságcikkből idézünk néhány sort." ,,Amellett, hogy a kistenyésztő alapanyaghoz jut, számos előnyben részesül. Például: értékesítési biz­tonság, magasabb felvásárlási ár stb. A szerződéses védőár 35 fo­rint, a bikali nyúl felvásárlási ára 37 forint. Aki szívvel és hozzáér­téssel végzi a húsnyúl-termelést, egy anyától évente 4—5-szöri elléssel át­lagban 30—35 nyulat nyerhet, és leg­alább 28—30 nyulat értékesíthet. Végeredményül anyánként 800—1000 forint haszonra tehet szert.” Helyszíni tapasztalat E sorokból egyelőre csak a „szívvel és hozzáértéssel" vég­zett munkát emeljük ki, mely­nek megannyi tanújelét láttuk Tekler János nyugdíjas háza- táján. A fűtéssei-hűtéssel ellá­tott ragyogó tisztaságú helyi­ség katrecsorának padozata alatt végig fedett szennyvízel­vezető csatorna vezet ki a sza­badba és onnan a távoli lefo­lyóba. S, hogy a higiénia tel­jes legyen, a ketrecektől elkü­lönített kamrákban tárolja az állat-tápot* a gyógy- és fertőt­lenítőszereket, de még az „üzem” fenntartásához szüksé­ges szerszámokat is. Ezekután egészen természetes, hogy a jószágai is megőrizték Európa- hírű tenyésztörzsük, a bikali „Fehér Gyöngy" hibrid minden jó tulajdonságát: fényessző- rűek, termetesek, gyorsan hí­zók, szinte csábítanak a te­nyésztésre. Tekler János és ter­melőtársai mégis a szerződés felbontását tervezik. — Már a szerződés utáni el­ső lépésünk is szerencsétlen volt - mondotta. - Az átvett tenyészállomány legnagyobb része meddőnek bizonyult, vagy elhullott. A meddőket a szak- szövetkezet megbízottéinak ja­vaslatára leadtuk és a helyük­be egészséges utódokat állítot­tunk be, ami közel féléves ter­meléskiesést jelentett számunk­ra. De mint mondotta, ezt „át­vészelték” és a továbbiakban nem is volt különösebb prob­lémájuk a szaporulat leadásá­val. Egészen addig, amíg az ÁFÉSZ 4/1976. sz. körleveléből, — amely egyébként a birto­kukban van — tudomást nem szereztek arról, hogy a bikali nyúl felvásárlási árát már 1974-ben 35 forintban állapí­tották meg. — Amikor e nyilvánvaló meg­rövidítésünkhöz ráadásül még a táp árának megnövekedése is hozzájárult, csak akkor hatá­roztuk el, hogy ha minden ma­rad a régiben, felbontjuk a szerződést — mondotta. — Ez- ügyben felkerestem a szövet­kezetét, ahol segítség helyett azzal fenyegettek meg bennün­ket, hogy amennyiben a le­adáskor hiány mutatkozna a fülszámos anyaállatokban, úgy darabonként 250 forint térítést kell fizetnünk. Pedig a szerző­dés 6. pontjában az áll, hogy a termelő csak az esetben kö­telezhető a térítésre, ha elmu­lasztotta a meddőség, vagy. az elhullás bejelentését. Nos, ezt mi minden esetben jelentettük a szövetkezet megbízottjának. Kérdem: miféle szerződés az, amelyben a termeltetőnek csak feltételei, nekünk termelőknek csak kötelezettségeink vannak? Egyet kell értenünk a terme­lővel, mert az említett szerző­désben valóban alig találni nyomát a termeltető kötelezett­ségeinek. Van ugyan egy uta­lás, amiszerint „A szerződés­ben nem szabályozott kérdé­sekben a szállítási szerződések­ről rendelkező (ifyen és ilyen számú kormány-, illetve MÉM- rendelkezés), „valamint a Pol­gári Törvénykönyv rendelkezé­sei az irányadók”. - E rendel­kezések minden bizonnyal ma­gukba foglalják a termeltető kötelezettségeit is, de ezekről egyetlen sornyit sem találni a szerződésben. Például szó sincs a biztonságos táp-ellátásról, vagy a szakmai segítségről (szaktanácsadás), hogy csak néhányat említsünk a legele­mibb feltételek, ösztönzők kö­zül. E helyett a szerződés szin­te minden bekezdése így kez­dődik: „A termelő tudomásul veszi”, — „A termelő kötele­zettséget vállal” — „A termelő tartozik", stb. Részben megnyugtató válasz De miután közel másfél éve készült és már lejáróban lévő szerződésről van szó, térjünk vissza a konkrét sérelmekre. Nevezetesen a „védőár" és a visszatérítés körüli vitákra, ame­lyekre dr. Horvai Viktortól, a Mecsek Kisállattenyésztő Szak- szövetkezet elnökétől kaptunk választ. — Ami a termelőpartnereink által kifogásolt egy forintos ár­különbözetet illeti, ezügyben január 8-án személyesen tár­gyaltam a feletteseinkkel, akik­től ígéretet kaptam a különbö­zet megváltoztatására — mon­dotta. — De miután erről hiva­talosan nem értesítettek, ezért a saját felelősségemre 35 fo­rintra emeltem a kilónkénti fel- vásárlási árat, amely január 25-től életbe is lépett. Kevésbé volt megnyugtató a vála.sz ama kérdésünkre, hogy a termelők immár tisztázott vét­lensége után ragaszkodnak-e továbbra is a „fülszám” nélkül leadott anyaállatok visszatérí­tési díjának behajtásához?- Mi nem követelünk egyet­len termelőpartnerünktől sem visszatérítést, ha ezt a Bikali Állami Gazdaság nem hajtja be rajtunk. Maradt hát a kérdés: ha ez utóbbi megtörténne, milyen jogcímet találnak majd a mu­lasztásokkal legkevésbé vádol­ható termelőkkel szembeni „vi- szontbehajtásra" ? Pálinkás György Korvin O. u. 9. Mit szabad a kutyának?! Pártay Márta

Next

/
Thumbnails
Contents