Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-04 / 34. szám
1976. február 4., szerda Dtinantüli napló 3 Munka mellett Levelező tanulás vagy távoktatás? Új fogalom: szerzőtanár Szövetkezeti szavalok megyei versenye Minden harmadik magyar egyetemista és főiskolás munka mellett szerzi meg a diplomáját. Az elmúlt harminc esztendőben, mióta a korábbi évtizedekhez képest lényegesen könnyebb, sőt, államilag szervezett a munka melletti tanulás, korszerűsödött az egyetemi, főiskolai képzés is. A tudományos technikai forradalom egyebek között behozta a felsőoktatásba a gépeket és a még nagyobb igényt a képzett szakemberekre. Másfelől viszont a munka melletti tanuláshoz, — amelyet eddig Magyar- országon hivatalosan esti vagy levelező tanulásnak hívnak —, bizonyos rossz előítéletek is társultak. Ezeket táplálta a tény, hogy a kizárólag egyetemre, főiskolára járó fiatalok, akiknek nem kell közben dolgozniuk is — mindig könnyebben és több tudást, készséget sajátítottak el, mint a munka mellett tanulók. Külföldön és Magyarországon ezt a hátrányt akarják a lehetőségekhez képest kiküszöbölni, vagy legalábbis csökkenteni. Pécsi bázis Maqyarországon a Felsőoktatási Pedagóqiai Központ foglalkozik a kérdéssel, mégpedig egyetlen módszertani kabinet segítségével. Ezt a kabinetet a Pécsi Tanárképző Főiskola mellé telepítették, és egyes szakokon az oktatók és a — haqyományos nevükön — ..levelező" hallgatók a kabinet közvetítésével tartják a kapcsolatot. Mi a kísérlet iránya? — lé- nyeqében úgynevezett tantárgymódszertani útmutató kialakítása. Előzetes kutatások ugyanis megállapították, hogy a magyarországi felsőfokú levelező oktatásban a tanulási módszerek közül melyeket lehet korszerűsíteni. Bár a csoportosítás nehéz, és mindig önkényes, de a tanulási módszerek lényegében három félék lehetnek: szavakon alapulók, szem- léltetők, illetve megfigyelésen alapulók, végül qyakorlati módszerek. A kutatások szerint a szavakon alapuló módszereket lehet tovább korszerűsíteni hazánkban. A másik kérdés: a tanulási eszközök közül — tehát a szavakon alapuló, a vizuális és a bonyolult (például magnetofon, hangosfilm, komputerek) eszközök közül — melyeket lehetséges korszerűsíteni. Ezek sorában ugyancsak a szavakon alapulókat tartják korszerűsítésre alkalmasnak. Tehát a tankönyvet, jegyzetet, feladatgyűjteményt, laboratóriumi útmutatások gyűjteményét, és egyéb írott szövegeket. Végülis a felsőoktatási szak- irodalomban egyre többször em legették az úgynevezett írásos útmutatót, amely azonban teljesen eltér a felsőoktatásban hagyományosan alkalmazott útmutatótól. Mindezek alapján a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont ötéves szerződést kötött a Pécsi Tanárképző Főiskolával. Ennek értelmében a főiskola levelező tagozatán két évfolyam teljes képzési idejére kiterjesztenek egy kísérletet. E két évfolyam az 1974—75-ös, illetve az 1975^—76-os tanévre beiratkozott magyar, orosz, fizika, kémia, matematika és biológia szakos hallgatók évfolyama. A most indult tanévben kiterjesztették a kísérletet az angol szakosokra is. Ezen kívül pszichológia tárgyból valamennyi másodéves hallgatóra. Útmutatók A kísérlet fő tárgya a korszerű írásos anyagok kutatása, s a megfelelőek modellként való kidolgozása. Egyáltalán a kutatásnak az a feltevése, hogy a korszerű írásos módszertani eszközökkel jelentősen növelhető a munka melletti tanulás hatékonysága. Külföldi tapasztalatok szerint ugyanis a felsőfokú tanulmányi anyagoknak közel 40 százaléka közölhető írásos módszerekkel, s csak mintegy 30 százalékuk rádióval, vagy televízióval. Ezért a legfontosabb feladatként önálló útmutatókat adnak ki a munka mellett tanuló főiskolásoknak. Megszületett egy új fogalom is: a szerzőtanár fogalma. Ez annyit jelent, hogy az útmutatókat azok a tanárok állítják össze, akik a levelező hallgatókat egyébként is oktatják. A levelező, illetőleg — korszerű néven — távoktatásban sokat várnak a pécsi kísérlettől. Még alig néhány hónapos múltra tekinthet csak vissza Pécsett, a Mecsek oldalában felépült Természettudományi Stúdió, de már hosszú évekre szóló programtervezet szabja meg az országosan is modellnek számító intézmény munkáját. A TIT Baranya megyei szervezete a Stúdiót úgy tekinti, mint a természettudományi ágak komplex bemutatására legalkalmasabb intézményt. A Stúdió megszervezését a hétköznapok elvárásai égetően követelték, mert a rna emberének a holnap feladatainak megoldására kell alkalmassá válnia. E követelményeknek pedig csak olyan szakemberek felelhetnek meg, akik a természettudományi ismereteket komplexitásukban látják, szakterületüket más tudományágak viszonylatában tanulmányozzák. Az új Természettudományi Stúdió legelső feladatának tekinti a tudományos ismeretterjesztést, népszerű tudományos formában, a mikrovilág jelenségeitől a mak- rovilág legkülönbözőbb megnyilvánulásáig. A mecseki Természettudományi Stúdió jelenleq csillagászati tevékenységre minden szempontból alkalmas. Programjai között a legszélesebb tömegeket a Csillagászati Barátok Kőre mozgatja meg, amely a csillagászati ismeretterjesztés alapozó mozgalmi jellegű szervezete. Jó alapot nyújtva a magasabb ismeretek megszerzéséhez. Feladatai közé tartozik a Február 8-án délelőtt 10 órai kezdettel az Ifjúsági Házban tartják meg a II. országos szövetkezeti szavalóverseny megyei döntőjét. A szavalóversenyen, amelyet a Baranya megyei KISZÖV, a MÉSZÖV és a pécsi Városi KISZ Bizottság szervezett meg, összesen 26 szavaló indul. Két Négyszáz esztendővel ezelőtt halt meg szülőhazájától távol, Padovában az első euiópai hírű magyar zeneszerző: a brassói Bakfark Bálint, kora ismert lantművésze. Itthon megkésve csak az utóbbi években kezdjük megismerni a nagy kortársakéval (Palestrina, Lassus, Ma- renzio stb.) egyenértékű művészetét, jóllehet, külföldön, például Svájcban már hosszabb ideje ugyanúgy tanítják életmegyében másutt is működő hasonló jellegű körök támogatása. A Csillagászati Klub a Baráti Körben szerzett ismeretek további kiszélesítését szolgálja, magasabb szinten. Programjai komplex módszerekkel segítik az intenzív önképzést A Csillagászati Szakkör az ismeretszerzés legmagasabb szintű formája, amely önálló alkotói, előadói munkára való készséget és képességet fejleszt ki. Ma már mindenki számára elérhető a planetárium, a szabadegyetemek, az előadások, ankétok, kiállítások, különböző vetítések, a mélyebben érdeklődők számára pedig szakmai tanácskozások, tudományos napok, a jól felszerelt csillagászati műhely és fotólaboratórium, tapasztalatcsere utak más intézetekbe. A Természettudományi Stúdió másik része az alaptermészettudományi ágakat öleli fel. Keretébe tartozik a kis fizikusok, biológusok, kémikusok és matematikusok körének összefogása. A stúdió mindinkább javuló felszereltséqe alkalmassá teszi a jelenség bemutató kíverset adnak elő, ennek alapján ítéli meg a háromtagú zsűri: Tímár Irma, a Megyei Tanács közművelődési csoportjának vezetője, Komlódi Józsel- né, a KISZ Városi Bizottságának első titkára és Arató Károly költő, hogy/a résztvevők közül kik képviselik majd Baranyát az országos szövetkezeti szavalóversenyen. művét a zeneoktatási intézményekben, akár Bachét, vagy Beethovenét. A nagy magyar reneszánsz zeneszerzőre és előadóművészre emlékeznek a pécsi iljú zenebarátok és hanglemezklub tagok közös foglalkozásán február 7-én délután 3 órakor a Doktor Sándor Művelődési Központban. A foglalkozást Benkő Dániel lantművész vezeti. sérletek megtartására is. A programtervezetben szerepel, hogy rövid időn belül valameny nyi alaptudományág önálló szakkört kapjon. Idei nagyobb szabású elképzeléseik közé tartozik a megyei vadászati kiállítás és a virágkiállítás megrendezése, bemutatják a világ legnevezetesebb planetáriumait és vásárlással egybekötött termékbemutatókra is sor kerül. Igény esetén szakmai tanfolyamokat továbbképzéseket szerveznek, sőt teljes ellátással fogadják az ország más részeiből idelátogató csoportokat. A jövőben a ZOO újságban a Mecseki Kul- túrpark közleményei mellett a Természettudományi Stúdió is közzé teszi információit. Az új Természettudományi Stúdió múltjáról még alig beszélhetünk, inkább csak jövője van, de azok a legszebb reményekre jogosítanak. Jelenleg több mint százötven olyan TIT- taq és előadó van, akik az intézmény érdekében a legmagasabb szinten fejthetik ki tevékenységüket. F. J. A pécsi Bóbita együttes a Kalevalát viszi bábszinpadra. Képünkön: Koós Lajos, az együttes művészeti vezetője a Kalevalát rendezi. Mindenki számára elérhető • Nagy érdeklődés a mecseki T ermészettudományi Stúdió iránt • Országos modell Emlékezés Bakfark Bálintra Magyarország felfedezése Egy könyvsorozat olvasása közben Folyik egy könyvfolyam már a negyedik esztendeje, körülbelül negyedévenként jelenik meg belőle egy-egy, kötet. A vásárlói, az olvasói az elmúlt harminc esztendő egyik legnagyobb szabású írói-kiadói vállalkozásának a részesei. Nem véletlenül mondom, hogy részesei, mert ez a könyvsorozat többre pályázik, mint az olvasó figyelmére: gondolkodásra késztet, cselekvésre ösztönöz, társadalmi mozgást kelt. Megfelelt — eddig legalábbis — az életre hívásakor kijelölt célnak. Mi volt ez a cél? A Magyarország felfede- zése-sorozat megindításakor több nyilatkozatot olvashattunk róla, a lényegük az volt, hogy a Szépirodalmi Kiadó — az írószövetség és a Művelődésügyi Minisztérium támogatásával - új és nagyszabású írói vállalkozás szervezője és lebonyolítója lesz. A Magyarország felfedezése mai íróink számára nagy erőpróba: írói eszközökkel, műfaji megkötöttség nélkül megmutatni, milyen a mai Magyarország. A könyv fehet szociografikus felmérés, riportfüzér, vallomásgyűjtemény (egyes részleteiben, persze) dokumentum-sor... Az egyetlen megkötöttség: legyen művészi ereje, gondolati hatása és nz igazságot tartalmazza. Legyen - ennél rövidebben összefoglalni lehetetlen - realista. Történelmi szükségszerűség volt bizonyos értelemben a Magyarorszáq felfedezésének megindítása: írói eszközökkel, a vallomástevés őszinteségével, elkötelezetten a társadalmi felelősségtudattal feltárni, milyen képet mutat a három évtizede szocialista társadalmat építő Magyarorszáq. Tudjuk, sok irodalmi mű, film, színpadi alkotás szól erről a témáról. De nagy szükség volt olyan könyvsorozatra, amelynek szerzői — a mai magyar valóságot ismerő írók - átgondoltan és módszeresen veszik szemügyre hazánk tájait, falva it, városait, társadalmi rétegeit, a jelenre befolyást gyakorló múltját, közelmúltját S bemutatják: miként élünk ma, hűen ábrázolják a küzdelmek természetét, célját, a társadalmi mozgás irányát, az eredményeket, s a bajokat, qondokat -, a fejlődés ellentmondásait, olykor válságait. A sorozatot azért megindítani, hogy csak a szépet, s a jót mondja el, — nem lett volna érdemes. Igazi író ilyesmire aligha is vállalkozna. Aki író felelősséggel közeledik társadalmi kérdésekhez, a mai valósághoz, annak szembe kell néznie a növekedésnek gyakran súlyos problémáival, s fel kell tárnia azokat legjobb meggyőződése, tudósa. ereje, tehetsége szerint. Ez már a Magyarország felfedezése-sorozat első köteteiben megtörtént. Emlékezhetünk, milyen visszhangja lett Végh Antal Erdőháton- Nyíren című könyvének — s a kötetben való megjelenést megelőző publikációnak, a penészleki riportnak. — az Éljünk magunknak? című Fekete Gyula-könyvnek/ a Tisztelet Komlónak (Moldova György) egyes fejezeteinek, László-Bencsik Sándor Történelem alulnézetben című művének ... Sorolhatnánk tovább. Volt eset rá, hogy a szóbanforgó terület — falu, város, járás, — a fejlődéséért felelős testületek protestáltak bizonyos tények kommentálása (sőt akár megemlítése) ellen is, mert azok valóságos mulasztások, ra mutattak rá, esetleg bűnös mulasztásokra, - vagy csak egyszerűen hiúságokat borzoltak fel. Arra is volt eset, hogy a könyvekben a szerzők tévedtek; hogy a bírálat elhibázott, vagy igazságtalan volt. De nem ezek a szépiák jellemzőek erre a könyvsorozatra, hanem az, hogy az eddigi kötetek általában magasrendű írói felelősségtudattal, a valóság iránti érzékenységgel, a javítás szándékával térképezték fel a jelent, a mai társadalmat, vagy annak egy-egy metszetét. Pedig nagyon különböző karakterű művek a Magyar- ország felfedezése kötetei. Színvonaluk is, hangvételük is, eszköztáruk is váltakozik a szerzők írói habitusa, világlátása, élettapasztalata stílusa szerint. Vannak közöttük felejthetetlenül szép lírai részletekben bővelkedő munkák, tárgyszerű krónikák, egy-egy témakörből nagy szakmai ismeretekről tanúságot tevő beszámolók, drámai összecsapásokat ábrázoló írások. Közös jellemzőjük pusztán az, amit a bevezetőben említettünk: szerzőik meggyőződése, hogy a mai valóság megismertetésével társadalmi problémák megoldásában segítenek. Ez a meggyőződés, különböző hőfokon (ismét csak azt mondhatjuk, hogy az író karakterének megfelelően) valamennyi könyvben ott van. S mellette: az anyag alapos ismerete, az objektivitásra való törekvés, elfogulatlanság. (A téma szeretete és az el- fogulatlansáq nem egymást kizáró fogalmak.) A sorozatnak eddiq tizenhat kötete jelent meg. Ha száz kötetesre tervezték volna a szerkesztői, azt mondhatnák, hogy Magyar- ország tizenhatod részét „felfedezték”. Persze, ez csak játék egy ötlettel; nincs ilyen arány. A kötetek ütemesen követik egymást, — valamennyinek nagy a kritikai visszhangja, s mostanában kezdenek igazán népszerűvé válni. Kell néhány esztendő áhhoz, hogy az olvasók alaposan megismerkedhessenek velük, hogy belekerül jenek a köztudatba, alakról - tipográfiai megjelenéséről is felismerhetők legyenek a sorozat darabjai. Könyvtárosok mondják, hogy az érdeklődés igen nagy, a kötetek csak néhány óráig vannak a helyükön, nyomban kikölcsönzik őket Az érdekelt országrészek, városok könyvesboltjaiban is gyorsan fogynak az „odatartozó" művek. (Gyakoriak a második kiadások is.) Ne feledkezzünk meg a szemzők társaiul szegődött fotóriporterekről, fotóművészek; ől sem; a kötetek többségének képanyaga kiváló. Élmény végiglapozni olvasás előtt egy-egy új munkát, — a képek tükrözik a tájat, megmutatják az emberek arcát, mozdulatait, feltárják, mi lett új, s szebb a környéken, bemutatják az elmúlt századok meglévő emlékeit, s napjainkat. Tamás István
