Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-04 / 34. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 34. szám 1976. február 4., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának Iái Szocialista párterkölcs Az angolai nép győzni fog! Az Országos Béketanács elnökségének állásfoglalása sítaní kell a tempöt! Az új határidő: július elseje Negyedéves lemaradás az új nyomda építkezésén A fejlett szocialista tár­sadalom építésének lidőszakában lénye­gesen megnövekszik az erkölcsi tényezők szerepe. Az erkölcsi tényezők szerepét Húzta alá a XI. kongresszus és az MSZMP KB utóbbi években megszületett számos állásfog­lalása is. Három évtizedes fej­lődésünk mérlegelésének egyik fő feladatává vált az erkölcsi fejlődés helyzetének és pers­pektívájának vizsgálata. A fen­tiek és az előttünk álló tag- könyvcsere kapcsán vetődik fel a kérdés, hogy milyen erkölcsi normák szerint keM tevékeny­kedniük a párttagoknak, illető­leg milyen viszonyban állnak a párterkölcs normái a szocia­lista erkölcs általános normái­val. A szocialista erkölcs elvei társadalmunkban uralkodó nor­mák, tehát párttag és párton kívüli dolgozók számára egy­aránt kötelező normák. Ebből azonban nem következik, hogy a párttagok magatartásának pártszempontból történő érté­kelésekor a szervezeti morál nem támaszt nagyobb követel­ményeket, mint az állami élet területén támasztunk az állam­polgárokkal szemben. Ez a párt élcsapat jellegéből és törté­nelmi küldetéséből szükségsze­rűen következik, és azt jelenti, hogy a szocialista erkölcs meg­sértése vagy semmibevevése a párttagok által, egyrészt a köz­vélemény súlyosabb elítélését vonja maga után, másrészt azt, hogy a párt külön is elmarasz­talja az erkölcs ellen vétő, vagy azt semmibevevő pártta­gokat. Miben fejeződik ki a párt­morál specifikuma? Abban, hogy a párt tagja egyrészt köteles szigorúan be­tartani a kommunista erkölcs normáit, másrészt aktivan kell hogy harcoljon azok megsértői­vel szemben. Továbbá abban, hogy a pártfegyelem és párt­morál a szocialista kollektiviz­mus eszméjének van alárendel­ve: a kommunista mindenek­előtt a kollektíva, a párt, az osztály érdekeiből indul ki. A párt élenjáró, öntudatos és szervezett csapata a mun­kásosztálynak. Neveli, lelkesíti és mozgósítja a dolgozó töme­geket a szocialista, építés gya­korlati feladatainak végrehaj­tására. Ezért a párt-morál min­den kommunistától megkövete­li: élenjárni és személyes pél­dával meggyőzni az embereket a szocializmusért való új tar­talommal bíró önfeláldozó harc helyességéről. Lenin tanítása szerint a kom­munistákat mindenekelőtt poli­tikai és erkölcsi meggyőződé­sük és magatartásuk, bátorsá­guk és őszinteségük miatt tisz­telik. Valamikor a fizikai erő, önfeláldozás és a bátorság együtt jártak, és ezek az eré­nyek rendkívül fontosak voltak a közösség fennmaradása szempontjából. A bátorság volt ugyanis a legfőbb erény. Ma nem annyira fizikai bátorság­ra, inkább erkölcsi bátorságra van szükség, de ez nagyon fon­tos a közösség érdekében. Nem kis bátorság kell az ún. nép­szerűtlen feladatok vállalására, a hibák bírálására, a helytelen közhangulattal való szembefor­dulásra stb., de mindez rend­kívül fontos lehet a közös ügy előrehaladása érdekében, te­hát komoly erkölcsi jelentősége van. A kommunista számára az őszinteség is fontos. A többi ember számunkra ne eszköz le­gyen, hanem cél! Ez a köve­telmény helyes, ha dialektikus materialista módon fogjuk fel. Ha azonban a másik embert eszköznek fogom fel arra, hogy általa elérjem valamilyen kitű­zött célomat, akkor nem lehe­tek /ele őszinte - mint tárgyat nézem ebben az esetben a má­sik embert, és úgy is bánok vele. Ahhoz, hogy a másik em­bert célnak tekintsük, őszinte­ségre van szükség. Őszinteség nélkül nem alakulhatnak ki az emberek között igazi emberi kapcsolatok. A szocializmus vi­szonyait általában az emberek közötti elvtársi együttérzés, őszinteség kell hogy jellemez­ze. Az erkölcs oktatásában, a párttagság nevelésében ennek a fogalomnak sokkal nagyobb teret kellene biztosítani a jö­vőben. A kommunistáknak a szocia­lista erkölcs tömegméretű meg­szilárdításában is élen kell jár­niuk. Ez már abból is követke­zik, hogy a pártba való belé­pésükkel a párton kívüliekhez képest magasabb fokú elköte­lezettséget és felelősséget vál­laltak magukra. A szervezeti szabályzatban foglalt jogok és kötelességek erkölcsi normák­ként való elfogadása ezt meg is követeli. Ez a nagyobb fele­lősség napjainkban mindenek­előtt abban nyilvánul meg, hogy nem lehetnek közömbö­sek, megalkuvók a társadalom­ban, a környezetükben tapasz­talható társadalmi érdeket sér­tő, antiszociális, kispolgári, az­az a szocialista erkölcs nor­máit sértő jelenségekkel szem­ben. Természetesen a kommunis­táknak is vannak gyengesé­geik. Ahhoz azonban, hogy hatékonyan felléphessenek az erkölcs megsértőivel szemben, szükséges, hogy legyen ehhez erkölcsi alapjuk. Menteseknek kell lenniük olyan súlyos erköl­csi fogyatékosságoktól, mint az elvtelenség, az anyagiasság, a hatalommal való visszaélés, a vezető funkcióval járó lehető­ségek (nagyobb tájékozottság, összeköttetések stb.) egyéni, jogtalan előnyökre való kihasz­nálása stb. A párt vezető testületéi és szervezetei, a kom­munisták felelősek őzért, hogy a tagkönyvcsere kapcsán mindenütt megfelelő eréllyel és pártszerűen lépje­nek fel a káros erkölcsi tulaj­donságok és magatartás ellen és akinél úgy látják, hogy po­zitív változást elérni nem lehet, azt engedjék el, illetve bocsás­sák el a pártból. Egyúttal be­csüljék, dicsérjék és védjék meg azokat, akik bátor kiállá­sukkal és nem formális, hanem valóságos kommunista maga­tartásukkal mutatnak példát. Ez az egyik fő feltétele annak, hogy a munkahelyeken erkölcsi vezető szerepüket is betölthes­sék. Dr. Kiss István Kedden az Országos Béke­tanács elnöksége a követke­ző állásfoglalást tette közzé: Az Angolai Népi Köztársa­ságot, amely függetlenségét sú­lyos áldozatok árán vívta ki, szervezett imperialista összees­küvés fegyveres beavatkozással meg akarja dönteni. Az Angolai Népi Felszaba- dítási Mozgalom (MPLA), a köztársaság fegyveres ereje föl­vette a harcot a dél-afrikai re­guláris haderővel, a külföldi zsoldosokból és hazai bábjaik­ból szervezett csapatokkal. Az Agostinho Neto vezette kor­mány fegyveres erői a nép többségének teljes támogatá­sával sikeresen verik vissza az intervenciót: az agresszorok, akiket minden eszközzel segí­tenek a fajüldöző reakciós rendszerek, fokozzák fegyve­res akcióikat az Angolai Né­pi Köztársaság ellen. A CIA közreműködésével zsoldosokat toboroznak a fiatal afrikai né­Dr. IBíró József külkereske­delmi miniszter és Sz, Szkacs- kov, a Szovjetunió Külgazda­sági Kapcsolatok Állami Bizott­ságának elnöke «kedden Moszkvában ikormánymegálla- podást írt alá a szovjet nagy­berendezések magyarországi szállításáról az 1976—80-as évekre. A most megkötött egyez­mény — emelte ki dr. Bíró József — egy történelmi út folytatása. Az elmúlt harminc esztendőben Magyarországon több mint 50 ipari objektum pi állam függetlenségének el- tiprására. A magyar békemozgalom csatlakozik a Béke-világtanács felhívásához és kifejezésre jut­tatva népünk mélységes felhá­borodását. a leghatározottab­ban elítéli a nemzetközi im­perializmus Angola ellen in­dított fegyveres intervencióját, a dél-afrikai fajüldözők és az angolai belső reakciós erők összeesküvését a nép törvé­nyes kormánya ellen. További támogatásunkról biz­tosítjuk a függetlenségét, sza­badságát hősiesen védelmező angolai népet, az angolai né­pi felszabadítási mozgalmat. Követeljük az agresszió meg­szüntetését és az intervenciós csapatok azonnali kivonását Angola területéről. Az angolai nép igaz ügye élvezi a világ békeszerető erői­nek támogatását és győzni fog I beruházása valósult meg szov­jet műszaki-gazdasági közre­működéssel. A két ország között koráb­ban már egy sor megállapo­dás született, amelyeket 1976— 80 között valósítunk meg. Ezek­ben ugyancsak rögzítettük a szovjet műszaki-gazdasági köz­reműködéssel megvalósuló be­ruházásokat, s a munka így már megindulhatott. A kétezer kilowattos Kossuth-adó — Solt környékén épül — Magyaror­szág egész területén lehetővé teszi a zavartalan műsorvételt. Nagy lendülettel, indult, majd aggasztóan lelassult az új pé­csi nyomda építkezése. De­cember 31-én az üzemépüle­tet birtokba kellett volna ven­niük a technológiai szerelést végző nyomdai szakemberek­nek, ehelyett azonban tegnap újabb helyszíni bejárásra, s újabb koordinációs megbeszé­lésre került sor. Mint ismeretes, 1973. decem­berében került sor a Pécsi Szikra Nyomda új üzemének ünnepélyes alapkőletételére az Engel János úton. Ez az ünne­pélyes aktus az egész ország­ra kiterjedő nyomdaipari re­konstrukció egy meglehetősen megkésett beruházásának kez­detét jelezte, Pécs ugyanis nyomdaipari színvonalát tekint­ve is messze elmaradt az országos élvonaltól. A 93 mil­lió forintos, s olyannyira várt, fejlesztési program 1976-ra ígérte a helyzet megváltozá­sát, a tegnapi helyszíni bejá­rás tapasztalatai azonban meg­kérdőjelezik ezt. Az épületek állnak — rengeteg azonban még a munka. A legfontosabb az üzemcsarnokok átadása len­ne, hisz a gépek szerelése csak ezután következhet. 1975. no­vember 12-én, látva a hóna­pok óta tartó „helybenjárást”, a nyomda és az UNIBER ve­zetői koordinációs értekezletre hívták össze a kivitelezésben érdekelt vállalatokat, a már ekkor előrelátható csúszás ugyanis új gondok egész sorát vetette fel. A nyomda Munká­csy Mihály utcai telepét idén, a második félévben, át kelle­ne adni, s érkeznek a drága import-gépek is . . . A november 12-i helyzetmeg­ítélés sajnos reálisnak bizo­nyult: december 31-én nem adták át az üzemépületet s a véghatáridő — 1976. május 31. is immár csak egy szám . .. Magyarázat? Hiányos az anyagszállítás, módosítani kel­lett többször is a terveket, az alvállalkozók nem kaptak idő­ben megfelelő munkaterülete­ket. .. Aztán jött a tél .. . Min­denesetre tegnap nem a pa­naszkodás, a valós vagy ki­talált nehézségek emlegetése volt a jellemző. A generálkivi­telező képviseletében Jónás Dezső, a Baranya megyei Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat ter­melési osztályvezetője, kijelen­tette: március 31-re átadásra kész állapotban lesz az üzem­épület. Néhány kisebb helyi­séget előbb is a nyomda ren­delkezésére bocsátanak, négy­millió forint értékű gép ugyan­is máris megérkezett, s a sza­bad ég alatt áll. Ugyanilyen gond a papírbálák, félkészter­mékek tárolása, Két gyenge portija van a be­ruházásnak: a lift és a fűtőbe­rendezés. A felvonószerelők legutolsó ígérete szerint hétfőn elkezdik a munkát. A fűtés bo­nyolultabb ügy. A fűtőolaj tá­rolására szolgáló tartályokat az eredeti helyen a magas talaj­vízszint miatt nem lehet elhe­lyezni. Új telepítési helyüket nemrégiben jelölték ki. A szök­és szerelőipari munkák szem­pontjából, most, a befejező szakaszban, döntő jelentőségű a csarnokok megfelelő hőmér­séklete. Az úgynevezett fejépü­let, tehát az irodai és szociális tömb befejezése is a magas­fokú téliesítés függvénye, mert csak megfelelő hőmérséklet biz­tosítása esetén kezdődhet a vakolás. Ha időben helyükre kerülnek az olajtartályok, ha időben elkészülnek a fűtőbe­rendezések, ha a téliesítés egyéb problémáit, például a szigetelést, időben meg tud­ják oldani, akkor márciusban vakolnak a fejépületben. És ha márciusban vakolnak, ak­kor június végén átadás ... Szovjet nagyberendezéseket szállítanak Magyarországra /

Next

/
Thumbnails
Contents