Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-29 / 59. szám

1976. február 29., vasárnap Dunántúli napló 5 Hétfőtől: Első osztályosok beíratása Hétfőn, március elsején kez­dődik meg az általános isko­lák leendő első osztályosainak beíratása. A jövő tanévben várhatóan több mint másfél­százezer első osztályos lépi át az iskolák küszöbét. Az érvényes rendelkezések szerint az általános iskolák el­ső osztályába azokct a gyer­mekeket kell felvenni, akik ha­todik életévüket szeptember 1-ig betöltik. A beíratásokat március 1—15-e között, a ta­nácsok által meghatározott napokon bonyolítják le. A behatások pontos idejéről a szülőket a kialakult helyi szokásoknak megfelelően tájé­koztatják. Országosan elter­jedt gyakorlat, hogy a tudni­valókat az igazgatók az isko­lák kapuin, hirdetőtábláin el­helyezett közleményekben is­mertetik, helyenként az iskola írásban értesíti a szülőket. A szeptemberben első osz­tályba lépő gyermekeknek kö­telező orvosi vizsgálaton kell résztvenniök. Erre az óvodába járó gyermekeknél a behatá­sok előtt került sor, a nem óvodások orvosi vizsgálatának helyéről és idejéről az iskolák igazgatói írásban értesítik a gondviselőket. A tanköteles korba lépő gyer­mekeket —- az orvosi vizsgálat eredményétől függetlenül — a körzetileg illetékes általános iskolába be kell íratni. A kör­zetek beosztásáról az iskolák igazgatói készséggel tájékoz­tatják a szülőket. A megfelelő feltételekkel ren­delkező egyes naayobb váro­sokban az iskolaérettség meg­állapítására az orvosi vizsgá­latot kiegészítik pedagógiai és pszichológiai vizsgálattal is. A behatáskor az iskolák igaz­gatói számbaveszik, hogy a beiratkozok közül kik járnak óvodába, illetve az egyéves is­kolaelőkészítőre. Azoknak a le­endő elsősöknek, akik az előké­szítés egyik formájában sem vesznek részt, negyedéves is­kolaelőkészítő foglalkozásokat szerveznek. Ezek részleteiről a szülő az igazgatótól kérjen tá­jékoztatást. Az elmúlt évek ta­pasztalatai igazolják, hogy az előkészítőn részt vett gyerekek könnyebben birkóznak meg az iskola követelményeivel. Távlati cél,, hogy minden gyermek úgy lépjen be az iskolpba, hogy előtte már valamilyen formá­ban részesült a közösségi neve­lés hatásaiban. Tegnap rendezték a Pécsi Tudó mányegyetemen az első rektori doktorrá avatási ünnepséget Az egyetem tanácsa ez alkalommal hetvenhárom nappali tagozaton végzett jogászhallgatót fo­gadott doktorrá. Közülük Kurucz Andrea, Molnár Kornélia, Takács Péter, Fekete István, Nei­ger Tibor és Megyeri Tamás summa cum laude, harminc hallgató cum laude, harminchét pedig rite fokozattal fejezte be tanulmányait. Először az országban Színművészet színpad nélkül A megyei tanács szervezi ifjúsági kluboknak Kézdy György színművész Ki kérdezett? címmel Karinthy-est- jét mutatta be pénteken a bó- lyi ifjúsági klubban. Végh Jó­zsef, a Baranya megyei Tanács ifjúsági titkára pedig bejelen­tette a bólyi fiataloknak, hogy az Állami Ifjúsági Bizottság 150 ezer forinttal járul hozzá a helyi összefogásból épülő ifjúsági park létesítéséhez. Ez­zel a két eseménnyel fontos műsorsorozat indult el Bara­nyában. Az 500- hallgató II munkások érdeke Székely Ernő szakszervezeti aktivista nyilatkozata A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa Oktatási Igaz gatóságc évenként, közel 10 szakterületen, mintegy 700 szakszervezeti aktivistát képez egy—négy hetes kurzusokon. A 12 éve működő intézmény ez- ideiq 8000 hallgatót oktatott, köztük igen sok fizikai—munkást és fiatalt, örvendetes tény, hogy a család és a munka mellett egyre több nő vállal részt a mozgalmi tevékenység­ből. Rendhagyó munkaértekezletre került sor az iskolában a mi­nap. Nagy Sándorné, az inté­zet vezetője, az 1975—76-os tanév 500. hallgatóját köszön­tötte. Székely Ernő — a véletlen úgy hozta, ő az iskola 500. hall­gatója az 1975—76-os tanév­ben — , 28 éves, tokk-korongos a FIM pécsi porcelángyárában. Tizenkét gyermekes család má­sodik gyermeke. Hat évig az építőiparban dolgozott, a kato­naidő letöltése után került a porcelángyárba, ahol 1975 óta szakszervezeti funkciót is el­lát. E mellett a vegyipari szak- középiskola másodikos tanuló­ja. Feleségével és gyermekével egy apró albérleti szobában él Pécsett. — Műveltem magam, sokat olvastam, mégis kisebbségi ér­zést okozott, hogy csak általá­nos iskolát végeztem . . . — Közel egy esztendeje dol­gozik szakszervezeti aktivista­ként. Milyen tapasztalatokat szerzett mozgalmi munkája során? — A munkások egyre inkább sajátjuknak érzik a gyár ügyét. De az is előfordult, hogy tettem valamit a közösségért, de nem azt kaptam, amit kellett vol­na. Ne értsen félre, nem hálát vártam . . . Időnként találkozók helytelen véleményekkel, ami — úgy gondolom — mindenekelőtt az alacsony iskolai végzettség­ből, a politikai iskolázatlanság­ból adódik. Az a szomorú, hogy a három-négy osztályt végzet­tek verik a mellüket, dicseked­nek . . . — A jövő héten ismét dol­gozni kezd. Milyen elképzelé­sekkel lát újra a szakszervezeti munkához? — Szeretnék még több mun­kást bevonni a mozgalomba. Változatosan, érdekesen kell dolgozni a szakszervezeti moz­galomban is. A feleségemmel már beszélgettem: nyáron több időm lesz, meglátogatom ott­honukban munkatársaimat. Családi körülményeiket ismer­ve, reálisabban tudom meg­ítélni helyzetüket, képviselni érdekeiket. Vannak olyanok, akik két gyerekkel laknak al­bérletben. Közöttük nehéz tár­sadalmi munkát szervezni, ná­luk önkéntelenül is az anya­giasság kerül előtérbe, hogy mielőbb lakáshoz jussanak, rendeződjenek családi körül­ményeik. Ez, úgy gondolom, egyrészről természetes dolog, másrészről azonban nem ered­ményezhet befeléfordulást, kö­zömbösséget a köz ügy^i iránt.. . H. T. Milyen a töltött káposzta, ha a húsgombóc egy része szó­jából készül? Vagy mondjuk a diósrétes, ha a töltelék fele szója? Egyeseknek még a kér­désfelvetés is szentségtörésnek tűnik. Pedig nagyon finom. Nekem is voltak fenntartásaim. Bármennyire is akartam szokat­lan ízt felfedezni — nem sike­rült. Győz majd a szója és nemcsak észérvek alapján, de gyomrunkon keresztül is. Az Országos Műszaki Fej lesztési Bizottság fehérjeprog­ram irodája és a Bólyi Állami Gazdaság pénteken tartotta szakmai ételbemutatóját. Az étlapról: kocsonyázott húspás­tétom, casinó tojás, halkrém­mel töltött burgonya, — hogy csak a hideg ételeket említ­sem. Valamennyiben legalább 15 százalék szóját használtak fel. A meleg ételek. A paradi­csomos húsgombóc úgy készült, hogy a mártásban a liszt 15, a hús 10 százaléka szójából van. A scsevabcsicsánál és a ízlelés i bemutatón töltött káposztánál a hús 15 százaléka szintén szója. Sorol­ható a választék a diósrétestől a mignonig, a gyümölc£tortá- tól a szójapudingig. Egy szó, mint száz — ezekben az éte­lekben a hagyományos magyar igény sem talált kivetnivalót. A szója rossz emléke a múl­té. Felváltja az új értelmezés. A szója felhasználásával készült étel a mindennapi étkezési rendbe beillő, biológiailag tel­jes értékű táplálkozást nyújt, egyszerre több funkciót is ellát. 15—20 százalékban helyettesíti a húst, mert nagyobb fehérje- tartalmat ad étkünknek. Ha egy kilo húsból elveszünk 15 dekát és szójával pótoljuk, akkor 3 deka féhérje helyett 9 dekát kap szervezetünk. Idén kezdődnek a tömegméretű kí­sérletek, amelyek célja, hogy a gyermek- és közétkeztetés­ben hogyan lehet felhasználni ezt az olcsó fehérjét. A spor­tolók, diétások számára is hasznos lesz a könnyű, de ma­gas tápértékű ételek fogyasz­tása. A háziasszony először a hideg konyha, gasztrofol és konzerv készítményeknél találkozhat olyan címkével, amely jelzi, hogy szója felhasználásával ké­szült ételt vásárolt olcsóbban. A következő lépés, hogy már nemcsak a szakács szövetség mestervizsgáján lesz követel­mény, hogy „szójás" ételeket tudjon készíteni a jelölt. Min­den bizonnyal majd a házi­asszonyok is értői lesznek a szójafelhasználás fortélyainak. Varga Ágnes Bemutató a Kamaraszínházban Fél évszázada eltűnt Tamási Áron dráma előadása Ismét magyar ősbemutató, ezúttal Tamási Áron első drá­mája — ez szerepel a Pécsi Nemzeti Színház keddi műsorá­ban. Ekkor lesz a premierje az Ösvigasztalás című sajátos drámai műnek, Sik Ferenc rendezésében. A székelyek nagy írója halálos ágyán mond­ta tollba ezeket a szavakat a Szűzmáriás királyfi című regé­nyéről : — Magának a regénynek a szövege és a szöveg hangsze­relése emlékeztetett engem, ma is emlékeztet, egy Ősvi­gasztalás című színdarabom­ra, melyet 1925-ben, Ameriká­ban írtam, s amelynek kéz­irata ott el is kallódott. Sokáig kutatták ezután a kéziratot az irodalomtörténé­szek, míg Izsák József, a ma­rosvásárhelyi Igaz Szó 1971. júniusi számában végre érdem­leges tényekről számolt be. E szerint Tamási Áron a drámát Janovics Jenő kolozsvári szín­házigazgatónak küldte el, aki dráma-pályázatot hirdetett, mégpedig 1924 nyarán. A bíráló bizottság azonban, — Kuncz Aladár személyében — éppen csak megdicsérte az Ös- vigasztalást. Azóta egybevetették Tamási két művét, . a Szűzmáriás ki­rályfit és az Ösvigasztalást és valóban mindkettő utolsó ré­sze szinte szó szerint egyezik. A Szűzmáriás királyfi, ellentét­ben címével, egyáltalán nem katolikus, vallásos tárgyú mű, egyébként az Erdélyi Szépmí­ves Céh kiadásában jelent meg. Végül a színdarabot a Szegeden megjelenő Tiszatáj című folyóirat 1973-ban teljes egészében közölte. A Pécsi Nemzeti Színház most sokat változtatott a szö­vegén. Úgynevezett „megelő­ző játékát" teljesen elhagyják. Az Ősvigasztalás tulajdonkép­pen a bor. A Tamási dráma díszleteit Vata Emil tervezte, jelmezeit pedig Gombár Ju­dit. Női főszereplője az erede­ti szereposztás szerint Petényi Ilona lett volna, aki azonban sajnálatos betegsége miatt sem ezt, sem A tolmács női főszerepét nem vállalhatta, így most Vári Éva játssza. A többi szerepet Pákozdy János, Galambos György, Kovács Dé­nes, Szegváry Menyhért, Kézdy György, továbbá Faludy Lász­ló, Pogány György, Bobor György, Balázsi Gyula, N. Szabó Sándor, Szivler József, Koroknay Géza és Kutas Béla alakítja. F. D. IPARI ÜZEM TELEPÍTÉSÉRE ALKALMAS kb. 200—250 m2 alapterületű barakkot vagy azzal egyenértékű egyéb helyiséget vásárolnánk a HŐERŐMŰ környékén, vagy a város más peremterületén, hozzátartozó telekkel együtt. Ajánlatokat kérjük „GÉPJÁRMŰ PARK” jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe leadni. — Az Állami Ifjúsági Bizott­ság 1973-ban az újrónafői fia­talok kezdeményezésére akciót indított ifjúsági klubok létesí­tése, illetve a meglévők műkö­dési feltételeinek megteremté­se végett — mondta Végh Jó­zsef. — Ez az akció december végén zárult, s az erre fordí­tott 17 millió forintból több mint egymillió forintot a ba­ranyaiak kaptak. Ebből 43 ba­ranyai ifjúsági klub alakult, il­letve életképessé vált. A leg­újabb országos cél: a mór működőképessé vált klubokat tartalmilag segíteni. Mi, bara­nyaiak most egy újabb akciót indítottunk. Lényege, hogy a megfelelő színpaddal nem ren­delkező kis községek ifjúsági klubjaiba sajátos műsorokat; monodrámákat, kétszemélyes előadói esteket viszünk ki. Egyúttal a Pécs peremvidékén levő ifjúsági kluboknak is fel­ajánlottuk ezt a műsort, ame­lyet az Állami Ifjúsági Bizott­ság országosan újszerűnek, hasznosnak vélt és kezdemé­nyezésükhöz 20 ezer forintot adott. Antal Gyuláné, a Baranya megyei Népművelési Tanács­adó főelőadója szervezi a so­rozatot: — Egyeztetjük a művészeket, ingyen kocsit adunk a kiuta­záshoz, kifizetjük a honoráriu­mokot, így az ifjúsági klubra: csak a műsorengedély meg­szerzése, és a Szerzői Jogvédő Hivatal bizonyos kisebb jog­díjának a befizetése hárul. Szeretnénk, hogy ha ezzel az igényes sorozattal valóban or­szágosan újat nyújtanánk az ifjúsági kluboknak. A május végéig tartó soro­zatban szerepel Sólyom Katalin három nagysikerű műsora; a Mesebál — a mai írók gyer­mekirodalmi alkotásaiból —, a Csipkefa, — népköltészet —, végül az Elmondom titkát éde­sem a dalnak . . . című est, ami a XX. századi magyar írók verseiből áll, A Mesebál-t és a Csipkefá-t Sólyom Katalin- szinte az egész országban be­mutatta már. Az Unger Pálma N. Szabó Sándor kettős Saint Exupery: A kis herceg című mesejátékét adja elő. Énnek a pódiumdarabnak olyan sikere volt, hogy nemsokára megren­dezik a huszonötödik előadá­sát. Továbbá N. Szabó Sándor előadja Milne: Micimackójá­nak dramatizált változatát Cseh Mária és Földessy Dé­nes két igen egyéni műsort ál­lított össze, közösen. A portu­gál apáca levelei, a világiro­dalomban százötven kiadást megért, hasonló című XVII. századi szerelmes levelekből készült zenés monodráma. Mu­zsikáját a ma élő párizsi ze­neszerző, Jacques Lucier, a- világhírű Bach adaptációból állították össze, aki Bach egész életművét átdolgozta dzsesszorgonára, dobra és bő­gőre. A „Mozart és a XX. szá­zadi ember" Földessy Dénes előadása Lukács György min- dennapiság-elmélete alapján a művészet és a köznapi ember lehetséges kapcsolatairól, amit Cseh Mária Mozart dalokkal színesít, Hirsch- Bencének, a Pécsi Nemzeti Színház karmes­terének zongorakíséretével. Kézdy György említett Karinthy- estjén kívül ifjú Kőműves Sán­dor tsak ülj a földre és be­szélj az égre címmel, a ma­gyar irodalom legszebb versei­ből válogatott. Péter Gizi és Faludy László Ádám apánk gyermekei címmel vidám mű­sort ad a bibliai idők világá­ból, Labancz Borbála Itt élek címmel Pécsről vall: a város­ról és színházáról. Takács Gyu­la világhírű musical-ékből ál­lította össze 45 perces zenés pódiumműsorát, Nagy József pedig középkori népdalokból és virágénekekből. Finom falatok — szójával Űsiiigasztalös

Next

/
Thumbnails
Contents