Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-28 / 58. szám
© Dunántúli napló 1976. február 28., szombat Mindennap felülmúlják önmagukat Szászvár tettekkel bizonyít Hársfavirág, kamilla és édeskömény Figyelemre méltó kezdeményezés egy mohácsi gyógyszertárban Alkotmány és Új akna bénán ácsorognak a szénsilók mögött. A szállítógép fogaskerekeit még fából csinálták, múzeumban lenne a helyük a rozsdásodó tornyokkal együtt. Rég nem voltam a szászvári bányában: meleg, csizmáthúzó latyak, omladozó vágatok élnek emlékezetemben. Néhány esztendeje, talán a hatvanas évek végén lehetett, a Szénbányák egyik vezetője azt mondta: ha az összes szászvári bányászt reggel behoznánk Komlóra, a Békében jól tartanánk, délután visszavinnénk, jobban járnánk, mint hogy üzemeltetjük a bányát... Ezzel a felfogással találkoztam később a távlati tervekben is: először 1972-re, aztán 1974-re gondolták a szászvári bányaművelés beszüntetését... Béke-akna, hatodik szint Béke-aknán szállunk le, az aknában iszonyatosan ordít a ventillátor: hatodik szinten folyik a feltárás. Nyolcvannégyig így hát biztos nem zárják be a kapukat, de hát a hetedik szinten is ott a jó minőségű, kokszolható szén ... A bányamesterek rám erőltették a vatta kabátot. A szivattyúkamrában kioktatnak a nyugatnémet oxigénes menekülőkészülék használatára. Persze most nem lehet elkerülni, ne beszéljünk a gázkitörésről, az embereikről, akiket megfogott a metán. Kitűnő bányászok voltak mindannyian. A Borbálával nagyon óvatosan kell bánni. Jó minőségű széntelep, két év alatt a legjobb cserépkályhát is szétdobja, ha ezzel fű- tenek. A pécsi mosóban ezzel javítják a koksz-szén minőségét. Tapogatjuk a csillékben, követ egy darabot sem látok. Négyszáznyolcvainöt csille szenet dobott ki magából a Borbála a mostani tragédia alkalmával. Annyi ez, mint a bánya egy napi termelése. A bányába nyomuló levegő meg borzongatja a tarkómat. Mégis jó ez a kabát. Hallgatunk. Brandt János főbánya- mester és Mindum János szakvezető bányamester közrefognak, nem szólnak többet a gázkitörésről. ötödik szint — közel 600 méter mélyen. Persze nem a veszélyek miatt mondom a mélységet, hiszen teljesen mindegy, hogy kettő, vagy kétezer méter kő alatt marad az ember. A termelésben viszont fontos tényező. A szászváriak legújabb elképzelései szerint például a mostani szállítógéppel kiszállíthatnák a hetedik szint szenét is, ha a tárószintre koncentrálnának minden szállítást. Hetven méterrel lerövidülne az aknaszállítás, több mint tíz százalékkal emelkedne a kapacitása. A két János még mindig hallgat, nyugodtan tűnődhetek ennek a kis bányaüzemnek a sorsán. A főmérnök az elmúlt öt esztendőről — még reggel — egyszerre akart mindent elmondani. Csak keveset jegyeztem meg. Több mint hat százalékkal nőtt a termelés, közel 10 százalékkal emelkedtek a teljesítmények, egy egész hat tizeddel csökkentek a költségek. A szászvári szén átlagos tonnánkénti ára januárban 606 forint volt, az elmúlt esztendei szűkített önköltség 536 forint 44 fillér. Ha hozzávesszük a hatvan forintnyi általános költséget, akkor sem ráfizetéses az itteni bányászkodás. Persze, ha az itt dolgozó 600 munkás mondjuk Zobák-bányán dolgozna, sokszorta nagyobb hasznot hajtana ... Meddő vita önmagámmal. Háromszáznál többen úgysem mennének át, a többiek is hamar szétszélednének. Borbála a kitörés után Rend van a bányában. Kavics csikorog talpunk alatt. A vizet mindenütt csövekben vezetik. Feltöréshez kapaszkodunk. Mindum János reflektorával végigpásztázza a munkahelyet, int a vájárnak, hagyja a fúrást. — Vadgalambfészek ez, vagy csúzlival lőtték oda a biztosító elemeket? Meddő gurító, a szürkészöld mediterrán kő a tárnok nélkül is megállna. A többi munkahelyen is megfigyeltem, hogy a rendre, a biztonsági szabályokra mennyire ügyelnek. Tovább megyünk. Csizmánk lisztfinom szénport ver fel, a vágat oldalát biztosító fán is szénport látok. Itt volt hát a gázkitörés. 'Elkeresztezett vágatba megyünk be, Brandt János metánmérő készülékét figyeli. Negyvenöt esztendős — több, mint negyedszázada küszködik Borbálával, Franciskával, Jánossal, s az Alkotmány teleppel. Szászváron névvel, s nem számmal különböztetik meg a széntelepeket, ö sem menne innen máshova, inkább akkor szakmát változtat. A munkahely homloka mögött csak itt-ott csillog elő a Borbála, gerendákkal, feckék- kel, deszkákkal kordába szorították. Zárt munka. Mindig csak egy-két deszkányi rést nyitnak, ott kiszedik a szenet, bebiztosítják, úgy haladnak előre, nyitják a homlokot. Tovább megyünk. Elágazás. Új vágatot indítanak. Megkutatják, merre csavarodik a János, vagy a Franciska. Már nem is tudom. — Először is elfogják a homlokot — mondja Mindum János —, mert ez úgy néz ki, mintha csúzlival lőtték volna ide a biztosító elemeket. Aztán a fúrólyukat tartva haladnak, ne húzódjanak a szén felé. Milyen a pléhje, Jenő? — Piros pléh, zöld pléh, ilyen vizsga, olyan vizsga, a bányász itt akár minden héten vizsgázhat valamiből — zsörtölődik amaz. Nem éppen minden héten, de az előírások szerint azok, akik gázkitörésveszélyes munkahelyeken dolgoznak, fél évenként az oxigénes mentőkészülékből megismételt vizsgát kell hogy tegyenek, havonként baleseti oktatáson ismerkednek a szabályokkal, s egyébként is, bizonyos számú föld alatt ledolgozott idő után kerülhetnek csak a veszélyes munkahelyekre. Felkapaszkodunk a fejtésbe. Passinger Elek ifjúsági brigádja dolgozik itt. Kamrafejtés. Kettő negyvenes támfákra ácsolnak. A csapatvezető negyvenkilenc esztendős, Nyers József vájár harmincnyolc, ugyanennyi Hernádi János is, mindannyian legalább két évtizede itt dolgoznak. Kamrafejtés, csákány és lapát A kamrafejtésben, szobányi bányatérség, még a fejtőkalapács, a csákány, fejsze, lapát, kapa jelenti a gépet, a működtető energia pedig ezekben a bányászokban van, akik öten műszakonként 40 csille szenet termelnek. Ez hasonló teljesítmény, mint a nagyüzemekben. Talán ezért is hívják magukat ifjúsági brigádnak. — Apám is ezzel a csákánynyal szedte a szenet — mondja Hernádi... Ujjai között szétporlad egy darab Borbála, régi bányászszokás, hogy beszélgetés közben a jó szenet morzsolgatják. Kifelé megyünk. A bővítők körül szétdobált anyagok — a bányamesterek nem állják meg, hogy ne szóljanak. A vájár kész a válasszal: — Olyan rend lesz itt, mint otthon a hálószobában. Ha nem, ne lássam meg többet az András fiamat. A mesterek nevetnek. Soha nem volt a vájárnak András nevű fia. Visszanézek, látom, hogy már meg is kezdték az anyagok összeszedését. 'Elmesélem a mestereknek, hogy vannak, akik szerint több hasznot hajtanának Komlón, még a Békében is... Nem mondok újdonságot. Éppen a bizonyítás miatt múlják felül nap mint nap önmagukat. — De azért, én elfogadnám magamnak ezt a bányát — mondja Mindum János — nem halnék éhen. Az övék, legalábbis úgy dolgoznak ... Lombosi Jenő Állj az antibiotikumokkal — fűben, fában is van orvosság! A mohácsi 30. számú Gyógyszertárban járva ezt a címet adtam volna az ott látható mini kiállításnak. Alapjában véve talán nem nagy ügy: a patika egyik sarkában kivilágított vitrin, benne egy tucat fajta gyógynövény. Valamennyi házilag is szedhető, és otthon néhány perc alatt elkészíthető. Hársfavirág, kamilla, csipkebogyó, szenna, medveszőlő, mezei zsurló, édeskömény és még jó néhány. Földünkön több mint 140 ezer fajta virágos növényfajta található, s ebből 40 ezer orvosi növény gyanánt is felhasználható. A vitrinben csupán egy tucatnyi van, de alatta szakszerű elkészítésük és felhasználásuk leírása is. Ma, amikor az emberi önorvoslás a reneszánszát éli, figyelemre méltó kezdeményezése ez a gyógyszertárnak. Ha az itt kapott tanácsokat elfogadjuk, legfeljebb használnak a főzetek, de ártani semmiképpen, mint a házipatikák porlandó színevesztett tablettái. f. j. . . . Persze hogy ezzel kezdem, a térre néző, magas kirakat-ablakaival, amiktől éppen kávéház — ezúttal sajnos az ország utolsó eredeti kávéháza — a Nádor. És mástól is persze, a márványasztaloktól, a plüsshuzatú kanapéitól, amelyeket eléggé illetlenül „bolhásnak” keresztelt a közönség, márványlapos padlózatától, a pincérek és kávéfőzők megszokott arcától-tekintetétől, a jóillatú kávéjától, patinás gobelinjeitől, összeforrott törzsvendég-gárdájától. Aztán még említhetném — esetleg — a hideg, kristálybuborékos kisfröcs- cseit, a „viceházmestert” (2 deci bor, 3 deci szóda"), a „házmestert" (3 deci bor, 2 deci szóda) vagy éppen a „maflát" (félliter bor, félliter szóda), de ezek a kávéházi élvezetes mértékegységek már innét is kivesztek, mivelhogy kimért bor nincs (ne legyen kocsma a kávéházból) azaz hogy palackban kapja a vendég, s ha akarja, az asztalnál keverheti önmagának az italokat. Ennek előnyéről nem tudtak, nem is fognak meggyőzni soha, de mit lehet tenni? — Kének kisfröccsöt, de tízszer! — mondta barátom még néhány esztendeje s amikor a pincér a söntésból kiegyensúlyozta a tíz teli poharat egyetlen tálcán, elégedetten közölte velem: — Látod, itt semmi sem lehetetlen. Ezen az egyszerű summázá- son ugyan eltűnődhetne az ember, de nem érdemes. Tulajdonképpen azért ténferegtem be egy délelőtt az ajtó melletti „bolhásba" mert megriadtam: megszűnik a kávéház. Kiderült: nem szűnik meg. Majd becsukják, — de nem most, hanem talán a hetvenes évek végén, az egész Nádor—Pannónia kombinát átépítésének II. ütemében. Akkor is ideiglenesen. S amikor majd a mesteremberek, a tervezők elképzeléseinek alapján a kávéházat „följebb tolják" a jelenlegi szállodahall és a söröző helyére, akkor ismét megnyitják. — Tehát „csak" odébb teszik? — Igen. A néhány lépcsőnyi magasságban lévő hall padlózatát lebontják, a söröző padlózatának szintjére, beépítik a folyosót is, fönt pedig galéria lesz, ami ugyancsak otthonossá varázsolja majd a kávéházat. — Ha az kávéház lesz... — Az lesz. Külső formájában és szolgáltatásában egyaránt, ugyanúgy, mint eddig. Az öreg márványasztalok vagy a vendéglátó-múzeumba kerülnek és helyettük hasonló márványasztalokat gyártatnak, vagy emezeket felújítják. És kapnak-e a falak sötétrepácolt faburkolatot? És ... És ... Mit is kérdezzek még? Mindezek — amelyek kétséget támasztanak bennem — első hallásra „apróságnak” tűnnek, de higy- gyék el, bármit is elveszünk abból, ami eddig volt, már megcsonkítja, sorvasztja a Nádor kávéház kávéházi jellegét. íMegértik-e aggodalmunkat? A belső tervező Blazsek Gyöngyvér bizonyára megérti, hiszen — ahogy hallom — valóban nagy gonddal, óvatossággal kezdte el munkáját De mégis. Aki itt megfordult mint vendég távozott, jó szívvel — emlékekkel ment el, legyen akár neves hazai politikus, miniszter, művész és író, vagy külföldi személyiség. De mégsem rájuk hivatkozunk — akik ritkán fordulnak itt elő — hanem önmagunkra, pécsiekre, a törzsvendéq zenetanárra, autószerelőre, kereskedőre, mérnökre, orvosra, nyugdíjas hivatalnokra, íróra, sportolóra, vagy éppen a taxisofőrre, aki — példának okáért — ezt mondta: — Ha egyedül jövök, akkor sem unatkozom, mert az ismerős arcok között otthon érzem magamat Nincs zaj, nincs tolongás, megkapom a napi lapjaimat, nem lökdösik az asztalomat, nem üvöltenek a fülembe részeg krapekok, amit itt elfogyasztok, ételt vagy italt arról szintén csak jót mondhatok. A Nádor és Pannónia szállónak volt eddig összesen 160 szobájuk, ezek közül mindössze 45 rendelkezett fürdőszobával. A rekonstrukció teljes befejezése után 170 szobája és ugyanannyi fürdőszobája lesz a kombinátnak. Hogy mennyire célszerű és okos program ez, az mindenki számára világos kell hogy legyen. Hogy a kávéház patináját féltjük — az is érthető, „öreg bútordarabja" ez már a városnak. Dr. Bédi Imre főkönyvelő által összeállított kis történelmi visszapillantásból tudom, hogy például a jelenlegi konyha és udvari rész helyén mór az 1700-as évek végén működött egy beszálló vendéglő bizonyos Mayer Teréz nevezetű hölgy tulajdonában. Később, a Schön- herr-család — 1845-ben vagy akörül építtette meg a Nádor szállót és kisebb-nagyobb változtatások révén is áll még az épület, rendeltetésszerűen. A A haladó szellemű József nádorról elkeresztelt szálló és vendéglő későbbi tulajdonosa, Hohe György ekképpen fogalmazta meg hirdetményét: „... Alulírott ... semmi költséget nem kímélt, hogy a csinosság, kényelem és pompaság a Nagy Kávéházban ... kitüntető legyen ... és a tisztelt Vendégeknek kegyeit megnyerje ... Naponta 6 órakor reggel a Kávéház felnyittatik, ahol estvéli 11 óráig minden szempillanatban Kávé, Chocolade, Puncch s más tetsző italokkal, ahhoz különösen elkészített porhanyó süteményekkel szolgálni fog ..Időpont: „Pécsett, Október hava, 24. 1846.". Erről van szó. Rab Ferenc Kismamák figyelmébe! Jersey nadrág több színben és fazonban, /jgx minden méretben dmmi 503-,552,- Ft-ig
