Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-27 / 57. szám
1976. február 27., péntek Dunántúli napló 5 Pécs város történetének legnagyobb költségvetése A fejlesztés lő feladatai: lakás, ellátás, óvodák, közművek A Pécs városi Tanács elfogadta az V. ötéves terv költségvetését Új óvoda Pécsett I V" A jól előkészített ötéves terv végrehajtása iránti felelősség hatotta át Pécs megyei város Tanácsát, melynek tegnapi ülésén a tervjavaslat elfogadásáról kellett dönteni. A lényegre törő vitában felszólalók nem új igények soron kívüli beerőltetését kérték, hanem azt keresték, mit tehetnek a tanácstagok a program megvalósításáért, hogyan mozgósíthatják a város lakosságát a célok elérésére. Az előirányzat Dr. Némeh Lajos tanácselnök-helyettes terjesztette a tanácsülés elé Pécs ötödik ötéves tervét és az idei költség- vetési és fejlesztési tervjavaslatot. A város ötéves költség- vetési előirányzata 3 milliárd 360 millió forint, fejlesztési célokra pedig 4 milliárd 881 millió forintot lehet költeni. Az idei költségvetés összege 569 millió forint, a fejlesztési alap pedig 691 millió forint. Az elnökhelyettes expozéjában a negyedik ötéves terv teljesítéséről adott rövid tájékoztatást. Elmondta, hogy a város az eredetinél 40 százalékkal több — 2,7 milliárd forint — fejlesztési alappal gazdálkodott, csaknem 1,9 milliár- dot fordított ebből lakásépítésre. Pécsett az elmúlt tervidőszakban összesen 6134 lakás épült. Lényegesen javult az óvodai ellátottság, s ebben nagy szerepe volt a városi pártbizottság által kezdeményezett „Építsünk óvodát” akciónak. Részletesen foglalkozott a vízellátás, a művelődésügy, az egészségügy, a közlekedés, a szolgáltatások fejlesztésével, majd rátért az új ötéves terv indokolására. — Várospolitikai célkitűzéseink között szerepel a város gazdasági szerkezetének további javítása — mondotta —, biztosítani kell az infrastrukturális létesítmények dinamikus, gyors ütemű fejlesztését, kiemelten kell foglalkozni a lakásépítéssel, a gyermekintézmények fejlesztésével, a szakmunkásképzés továbbfejlesztésének feltételeivel. Javítani akarunk a közétkeztetésen és a tömegközlekedésen, s különös gondot fordítunk a pincék által okozott problémák felszámolására. A városfenntartó tevékenységben a költségvetés keretein belül a lakosság ellátásának minél jobb kielégítését kell biztosítani ésszerű, takarékos gazdálkodással. 8500 új lakás Elmondta, hogy az új ötéves terv költségvetése 60 százalékkal magasabb az előzőnél, a fejlesztési alap pedig 80 százalékkal több. Az alap 79 százalékát — 3,8 milliárdot — fordít a város lakásépítésre és kapcsolódó létesítményekre. A városban összesen 8500 lakás építését tervezik, amelyből 5810 célcsoportos beruházásban valósul meg. Félmilliárd forintot fordít a város a víz- és szennyvízközművek fejlesztésére. A művelődési intézmények között változatlanul első helyen szerepel az óvodai ellátás fejlesztése. — A tervben lefektetett célkitűzéseinket együttes erővel, a tanácstagok hathatós támogatásával valósíthatjuk meg — mondta expozéja befejezéseként dr. Németh Lajos tanácselnök-helyettes. Felszólalások A tervjavaslat vitájában elsőként Mátrai Károly szólalt fel, s a szakmunkásképzés kapcsán javasolta, hogy a rendelkezésre álló pénzből annyi új terem épüljön, amennyi lehet, s ott, ahol a munkás-továbbképzést is segíti. Szabó Antal a most zárult ötéves tervet méltatva kijelentette, hogy az a város fejlesztését szolgálta és segített sok régi gond megoldásában. Az új ötéves tervre a nemzeti jövedelemből kapott részesedés Pécs regionális szerepkörét is aláhúzza, ez pedig kötelez az eszközök hatékony, gazdaságos felhasználására. Nemeskéri Sándor a tervben is szereplő ürögi rendezés kapcsán javasolta, hogy a jelenlegi árokrendszert csatornaként hasznosítsák. Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke szólalt fel ezután. Kijelentette: — A tervjavaslat kellő gondossággal és önmérséklettel készült. A figyelmet a város gyors fejlesztésére fordítja. Többet ad, mint amit előzetesen vártunk tőle, még akkor is, ha sokan nem látják viszont benne jószándékú igényeiket. Tükrözi a terv Pécs társadalom- politikai szerepét. Megállapította, hogy történelme során Pécs még soha ekkora összeggel — több, mint 8 milliárd forinttal! — nem gazdálkodhatott. Éppen ez jelent nagy próbatételt a tanácsnak és szerveinek. Most rajtuk a sor, hogy jól sáfárkodjanak a megnövekedett eszközökkel. Figyelmeztetett arra, hogy több pénzre már nem számíthat a város, célkitűzéseit a maga szabta keretek között kell megvalósítani, vállalva azt is, hogy egyes feladatokra már nem kerülhet sor. Fontosnak tartja, hogy a tervben foglalt célok érdekében mozgósítsák a város egész lakosságát. A következő felszólaló Komáromi József volt, aki a szám- vizsgáló bizottság nevében ajánlotta elfogadásra a tervjavaslatot azzal, hogy az összhangban van a lakossági igényekkel és szerepelnek benne a legfontosabb fejlesztési feladatok. Rameisl Ferencné, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának titkára arról beszélt, hogy a szakszervezetek részt vállalnak a terv teljesítésének társadalmi segítésében. Lukács János, a Pécs városi Pártbizottság első titkára kért ezután szót. Emlékeztetett arra, hogy a várospolitika legfontosabb feladatait a városi párt- értekezlet határozta meg, ez adott útmutatást a tervjavaslathoz, amely számol a lehetőségekkel, összhangban van a pécsi igényekkel. A tervjavaslattal a városi pártbizottság egyetért és elfogadásra ajánlja. — Nagyszerű lehetőséget kapott Pécs a megemelt fejlesztési alappal a várospolitika meglévő gondjainak feloldására — állapította meg. — A körültekintő tervezés után a felelősségteljes végrehajtás e testületre vár. Olyan akut problémák végleges rendezésére kell a fő figyelmet fordítani, amelyeket már semmiképpen sem akarunk tovább vinni. A vita utolsó felszólalójaként Dormán Máténé a tanácstagi csoportoknak a terv megvalósításával kapcsolatos lehetőségeiről beszélt. Pécs ötödik ötéves tervjavaslatát Wieder Béla tanácselnök azzal bocsátotta szavazásra, hogy ismételten kérte a lakosság messzemenő segítségét a program megvalósításához. A tanácsülés az ötéves tervet egyhangúlag elfogadta. Iparszerkezet A Pécsi Fémipari Vállalatnak az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-nek való átadásáról tárgyalt ezután a tanácsülés. E lépés megtételét Pécs város iparszerkezetének átalakítása kívánja meg. Az EIVRT — az ötödik ötéves ipar- fejlesztési célkitűzéseinek megfelelően — átveszi a Fémipari Vállalatot, s elektronikai, hőre keményedő műanyag, és fémalkatrészeket előállító gyáregységet hoz létre György-aknán (emellett az elektroncső ágazat szerszámellátását, tartalék- anyag-gyártását is vállalja.) Az új öt évben az iBIVRT 50 millió forint értékű álló- és fogyóeszközt telepít Pécsre, s 22 millió forintot fordít a gyáregység fejlesztésére. 1980-ban a gyáregység — 1000 fő foglalkoztatásával — termelési értéke már meghaladja a 200 millió forintot. A Fémipari Vállalat lánc- és veretgyártó tevékenységét a Baranya megyei Szerelő- és Szolgáltatóipari Vállalat veszi át. A pincék ára Az építési és közlekedési osztály a városban lévő pince- rendszerrel összefüggő intézkedésekről, az Állami Tervhivatal által nyújtott 90 millió forintos támogatás felhasználásáról tájékoztatta az ülést. A támogatásból 13,5 milliót fordítanak az előkészítő munkálatokra: ismeretlen pincék, üregek feltárására, geodéziai felmérésére, a talajviszonyok tanulmányozására, a régészeti, műemléki vizsgálatokra stb. A pincebeavatkozásokra (az életveszélyessé vált köz- és lakóépületek szanálására, romeltakarításra, pince- és üregmegszüntetésekre, megerősítésekre) 52 millió forintot, a védett terület egyéb építményeinek megmentésére 24,5 milliót irányoztak elő. Megvitatta és elfogadta a tanácsülés a pénzügyi osztály előterjesztését a tanácsi vállalatok gazdálkodásáról, a gazdálkodás megjavítására tett intézkedéseiről; Vókó Jánost, a Pécsi Tervező Vállalat főosztály- vezetőjét kinevezte a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetőjévé; dr. Krquth János — az ügyrendi bizottság elnöke — előadása alapján megtárgyalta Csiszár Sándor tanácstag összeférhetetlenségi ügyét, megállapította az összeférhetetlenség tényét, ami egyértelmű a tanácstagi megbrza- tás visszavonásával. Étkezőt nem terveztek Aki megtekintette tegnap az új Budai Nagy Antal utcai óvodát, bizony kedvet kapott, hogy letelepedjen a csöpp székekre, megcsodálja a játékokat és órákig játsszon velük. Elektromos varrógép, babák, mackók sokasága, oroszlánok, telefonok, hajók, társasjátékok, kis szerelő dobozok, kézre húzható bábfigurák várják hétfőtől játszópajtásaikat. Az épület három, egyméteres szintkülönbséggel tervezett részből áll, amelyeket folyosók kötnek össze. Tetőszerkezete fából készüli, amit úgynevezett műemlék pala borít be. A tetőn ablakokat vágtak, így biztosítják a fürdők szellőztetését. A 600 négyzetméter alapterületű óvodában hat foglalkoztató, két betegfektető, három mosdó (egyenként hat zuhanyozóval és két ülőkáddal), három öltöző, irodahelyiség, személyzeti szoba és konyha található. A konyha minden egészségügyi követelménynek megfelel, külön vannak a raktárrészek, az előkészíA közelgő KISZ-kongresszus tiszteletére Baranya megye valamennyi középiskolája részére pályázatot hirdet a pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola 7. sz. KISZ alapszervezete. A pályázat célja, hogy elősegítse a kongresz- szusra készülés sikerét kulturális téren is, valamint lehetőséget adjon az írással, költészettel foglalkozó diákok számára egy olyan vetélkedésre, amelytő, a főzőkonyha és a tálaló. Az óvoda szépséghibája, hogy nem terveztek ebédlőt. A gyerekek étkeztetését így a fogalkoz- tatókban oldják meg, az óvónők pedig az egyik fektetőt rendezték be ebédlőnek. A falak világoskékek, zöldek, sárgák. A szekrényeken, padokon álltfigurák, színes képek. A piros színű „Maci” óvodabútor csak még vidámabbá, barátságosabbá varázsolja a környezetet. Az óvoda 150 személyes, de 180 gyereket tudnak fogadni, 13 szakképzett óvónő foglalkozik velük. Társadalmi aktívákból és óvodai felügyelőkből álló döntőbizottság határozott a gyermekek felvételéről. Döntésüket környezettanulmány előzte meg. Tegnap az ünnepélyes átadáson Wieder Béla a városi tanács elnöke köszönte meg a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnak, a tervezőknek, a beruházóknak és a patronáló szocialista brigádoknak a gondos munkát. Ebben az ötéves tervben a tanács saját beruházásként még 1550 óvodai helyet kíván biztosítani, hatszáz hely kialakításához pedig a vállalatok segítségét kérik. Ilyen óvodai programra eddig nem volt példa. ben megismerhetik munkájuk pozitívumait, esetleg hibáit. A pályázaton részt vehet minden Baranya megyei középiskolás, aki novellaírással, vagy verseléssel foglalkozik, írásaiban tükröződik a fiatalok élete, az ifjúsági mozgalom kérdései. A Széchenyi Gimnázium KISZ- szervezete várja a diákköltők, diákírók jelentkezését. A pályamunkák beadásának határideje; 1976. április 1. Barlahidai Andrea Diákköltők, diákírók pályázata Vita a PAB-on Baranya művelődéstörténete Baranya megye művelődés- történetének megírásáról rendezett vitát tegnap a Pécsi Akadémiai Bizottság Történeti, Irodalmi és Nyelvi Szakbizottsága. A Baranya megyei Tanács ugyanis még 1972-ben elhatározta, hogy egy úgynevezett Baranya Monográfia Sorozat keretein belül feltáratja a megye múltját és jelenét, a marxista szemlélet alapján. A könyvsorozat tervében Baranya megye művelődéstörténetének megírása is szerepel, mégpedig ez lesz az ország első ilyen igényű helyi művelődéstörténeti munkája. A tegnapi vitában abból indultak ki. hogy a megye művelődéstörténete című kötet a korszerű tudományosság színvonalán és eszközeivel, a gazdasági, társadalmi és politikai jelenségek alapján és azokkal kölcsönhatásban vizsgálja Baranya művelődési-szellemi életét. A vizsgálódás pedig terjedjen ki mindazokra a területekre, amelyeket a marxista történelemtudomány a művelődéstörténet ágainak nevez. Ugyanakkor tekintsen el azoknak a művelődéstörténeti ágazatoknak (sport, egészségügy, népélet, népszokások) vizsgálatától, amelyek önálló kötetet kapnak, vagy elhanyagolhatók, mint például lakásberendezés, a viselettörténet. Felhívták a figyelmet a vitában a Várady Ferenc szerkesztette, 1897. évben megjelent hasonló igényű Baranya monográfiára, amelyet most mind tartalom, mind módszer tekintetében meg kell haladni, de amely bizonyos vonatkozásokban alapul szolgálhat. A tervezett kötet a következő területeket öleli majd fel: oktatás és ■közművelődés, a tudományok helyzete, irodolmi élet, végül a művészetek. Lényeges:az anyag feldolgozásában az úgynevezett diakronikus vizsgálat helyett a korszerűbb, felbontott, szinkro- nisztikus vizsgálatot javasolták. E szerint egy-egy nagyobb történeti korszakon belül egymás mellé kerülnek az adott kor oktatási, tudományos, irodalmi életének jelenségei. A munkában így a történetiség elve jobban érvényesül, a történeti összefüggések világosabbakká válnak és az átfedés jobban kiküszöbölhető. Szénbányász pb-titkárok tanácskozása A magyar, szénbányászat ötödik 5 éves tervéről, az 1976- os esztendő legfontosabb feladatairól, s a pártmunka időszerű kérdéseiről tanácskoznak Pécsett a magyar szénbányászati vállalatok pártbizottságainak titkárai. A kél napos értekezlet keretében a tegnapi ülésen Seregi János, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgatója ismertette a tröszt középtávú elképzeléseit, majd Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója és dr. Schwarcz József, a pártbizottság titkára a mecseki szénbányászatról adott tájékoztatást. A tanácskozás munkájában részt vett Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, a bányavállalatok oártbizottsági titkárai, a Magyar Szénbányászati Tröszt párt-, gazdasági- és társadalmi vezetői.
