Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-03 / 33. szám

e Dunántúli napló 1976. február 3., kedd A kerékpárok közlekedése A DN KRESZ-iskolája Közönségszolgálat Melléképület- és garázsépítés engedélyezés Mi a melléképület? Fontos az előzetes tájékozódás A Legfelsőbb Bíróság kimon­dotta: „Az élet vagy testi ép­ség veszélyeztetése kerékpár­ral éppen úgy megvalósítható, mint az egyéb közúti járművek­kel.” Ezt a régebbi megállapí­tást az utóbbi évek statisztikai adatai alátámasztották, hazánk­ban évente a kerékpárosok kö­zel 2000 sérüléssel járó közúti balesetet okoztak. A kerékpár vezetéséhez nem szükséges ve­zetői igazolvány, a közúti köz­lekedés biztonsága érdekében azonban a kerékpárosoknak is ismerni és alkalmazni kell az új KRESZ szabályait. Szabályok 1. Kerékpárral a kerékpár­úton kell közlekedni, ezt az utat jelzőtáblával megjelölik. A kék alapszínű táblával jel­zett helyen a kétkerekű kerék­párok és a kétkerekű segéd- motoros kerékpárok kötelesek haladni, itt más jármű közleke­dése tilos. (1. ábra) A kerékpárúton több sorban is szabad haladni, ha ez má­sok forgalmát nem akadályoz­za. A kerékpárút forgalmát szabályozhatják fényjelző ké­szülékkel: kerékpárt ábrázoló három lámpából áll és sor­rendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad. 2. A leállósávon kell közle­kedni, ha nincs kerékpárút. Le­állósávnak kell tekinteni az út­nak az úttesttel azonos szint­ben lévő, attól útburkolati jel­lel elválasztott és útburkolattal ellátott részét. Az úttest szélét jelző vonal könnyen felismer­hető: hosszirányú folytonos — az útkereszteződésnél szagga­tott — vonal. 3. Ahol sem kerékpárút, sem pedig leállósáv nincs, a ke­rékpárral szorosan az úttest jobb szélén kell haladni. A ke­rékpárt toló gyalogosnak az úttesten, annak menetirány sze­rinti jobb szélén kell közleked­ni. 4. A régi szabályok szerint az illetékes tanácsi szerv en­gedélyezhette a járdán való kerékpározást. Az új KRESZ a helyi hatóság döntésétől füg­getlenül megengedi, ha az út­test kerékpár közlekedésre al­kalmatlan. Legfeljebb 10 km/ óra sebességgel szabad halad­ni és tilos a gyalogosforgal­mat zavarni. Ilyenkor a járdán a kerékpárt tolni is szabad. Az úttest állapotát az adott idő­pontban fennálló tényleges helyzet alapján lehet megítél­ni. Az általános szabályok a ke­rékpárokra is vonatkoznak. A kerékpáros köteles figyelembe venni az elsőbbség megadásá­ra, az irányjelzésre stb. vonat­kozó szabályokat. A kerékpá­rozással kapcsolatban kiegé­szítő, új rendelkezések is van­nak, amelyek a főútvonalon történő közlekedéssel kapcso­latosak: 1. Lakott területen kí­vül a főútvonalról balra beka­nyarodni vagy a főútvonalon megfordulni szándékozó vezető a kerékpárról az úttest jobb szélén köteles leszállni és a kerékpárt az útkereszteződésen, illetőleg az úttesten — a gya­logosok közlekedésére vonatko­zó szabályoknak megfelelően — áttolni. A legcélszerűbben ezt úgy lehet végrehajtani, hogy a főútvonalon haladó ke­rékpáros keresztülhajt az útke­reszteződésen, ezután száll le a kerékpárról és a főútvonal úttestjét a járművet tolva ke­resztezi, majd újra felül a ke­rékpárra. (2. ábra) Amennyiben kijelölt gyalogos­átkelőhely van az útkereszte­ződésben, úgy azon köteles át­menni. Az új szabályt azért vezették be, mert így a kerék­párosnak nagyobb lehetősége van a körültekintésre és kisebb a valószínűsége annak, hogy a gépjárművek elé kerül féktávol­ságon belül. Az új szabályt a gépjárművezetőknek is ismerni kell, ugyanis ezáltal következ­tetni lehet a kerékpárosok szán­dékolt haladási irányára. 2. Az előbbi szabály csak a balra kanyarodásra és a megfordu­lásra vonatkozik, a főútvonai keresztezésére és a balra való rákanyarodásra az általános szabályok az irányadók. 3. La­kott területen a főútvonalon haladó kerékpáros a bekanya- rodást és a megfordulást az általános szabályok szerint, kellő körültekintéssel köteles végrehajtani. Két fontos szabály: a) kerék­párral a leállósávon, az úttest szélén és a járdán csak egy sorban szabad haladni, b) a kerékpárosra vonatkozik a KRESZ 49. ábráján levő „Ke­rékpárral behajtani tilos" jel­zőtábla. (piros szegély és fe­hér mező). Ide akkor sem hajt­hat be, ha csak az útpadkán akar kerékpározni. (3. ábra) A kerékpáron nem szabad személyt szállítani. Egy kivétel van: a kerékpár pótülésén a 18. életévét betöltött vezető egy, tíz éven aluli gyermeket szállíthat. Tilalmak Tilos: 1. főútvonalon 12. élet­évét be nem töltött személynek kerékpározni: 2. elengedett kor­mánnyal haladni: 3. kerékpár­hoz oldalkocsit, utánfutót vagy egyéb vontatmányt kapcsolni: 4. kerékpárt más járművel, il­letőleg állattal vontatni: 5. kerékpáron oldalra kinyúló, elő­re vagy hátra 1 méternél hosz- szabban kinyúló, a közlekedés biztonságát veszélyeztető tár­gyat szállítani; 6. kerékpárral állatot vezetni. A kerékpár járműnek minő­sül. A KRESZ szerint járművet az vezethet, aki a vezetési ké­Bár a lakásépítkezések jelentős része nagyvárosok­ban már többszintes épít­kezéssel valósul meg, azon­ban még ilyen települése­ken ils sok családi ház épül. Ezeknél és a koráb­ban is megépítetteknél zö­mében a lakóházak hasz­nálatbavétele után jelent­kezik a melléképületek megépítésének igénye. A tapasztalatok szerint az ilyen jellegű építkezések­kel kapcsolatos kötelező előírásokat az állampolgá­rok kevésbé ismerik. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a legfontosabb tudnivaló­kat Ismertessük, melyet az építtetőnek már építési el­képzelésének kialakítása során ismernie kell. Az építésügyi szabályzat sze­rint melléképületnek minősül a lakóépülettől különállóan el­helyezett nyárikonyha, mosó­konyha, műterem, műhely, áru­sító pavilon, tüzelőanyag- és szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, istálló, ól, ketrec, űrgödrös árnyékszék és a személygépjármű-tároló. A legfontosabb tudnivaló, hogy a felsorolt melléképületek Pécsett, üdülőterületen és a községben áthaladó főútvona­lak mentén csak építési enge­déllyel építhetők. Ehhez viszont műszaki terveket kell készíttet­ni, melyre a tervezői névjegy­zékbe felvett magántervező jo­gosult. Ezek névsora a taná­csok építésügyi szakigazgatási szerveinél megtalálhatók. Mi­után a tervezőnek ismerni kell a helyi és országos építési sza­bályokat, így építési igény ese­tén építtető a részletes sza­bályokra felvilágosítást a ter­vezőtől is kaphat. Az engedé'y megadása iránti kérelem - megállapodás esetén — ma­gántervező útján is előterjeszt­hető. Építési engedély nélkül egye­dül községekben (nem főútvo­nal mentén) lehet csak olyan melléképületet építeni, mely 12 m2-nél kisebb alapterületű (fás és szerszámkamra, ól, fé­szer stb.) valamint legfeljebb két személygépkocsi elhelyezé­sére szolgáló garázst Ilyen esetben is az építési munka csak az érvényes építésügyi szabályzat előírásainak betar­tásával végezhető. pességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Ebből következik, hogy az ittas vezetéssel megvalósí­tott közlekedési bűncselekmény miatt a kerékpárost ugyanúgy felelősségre vonhatják, mint a többi járművezetőt. A kerékpárt éjszaka és kor­látozott látási viszonyok között ki kell világítani. A kerékpárt fel kell szerelni: a) egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó, legfeljebb 3 watt teljesít­ményű lámpával; b) egy hátra piros fényt adó, éjszaka tiszta időben legalább 150 méter tá­volságból látható hátsó hely­zetjelző lámpával; c) hátul egy, nem háromszög alakú, piros fényű fényvisszaverővel. A KRESZ 21. §. (4) bekezdé­séből arra lehet következtetni, hogy éjszaka stb. az úttest jobb szélén tolt kerékpárt ki kell világítani. Ha erre nincs lehetőség, akkor a járművet az úttesten kívül (útpadkán) kell tolni. Dr. Nagykálozi Zoltán Az építésügyi szabályzat egyébként a lakóterületeket I—IV. építési övezetbe sorolja. A területek besorolását a helyi tanácsok végzik. Az építtetőnek melléképület építési szándéka esetén feltétlenül tájékozódnia kell, hogy lakótelke melyik épí­tési övezetbe tartozik. Ugyanis oz övezeti besorolástól függően lehet csak építeni különböző jellegű melléképületet a telken. Egyedül a IV-es építési öve­zetben — Pécsett kevés helyen a külterülethez közel eső ré­szen van ilyen övezet — lehet bármilyen melléképületet épí­teni. A többi építési övezetben csak a melléképületek bizonyos fajtája építhető. így pl. az I- esbe tartozó lakótelken csak garázs elhelyezésére van lehe­tőség. Az övezeti besorolás azt is meghatározza, hogy a lakó­telepek legnagyobb beépített­sége hány százalék lehet. Ez általában a lakótelek nagysá­gának 30—35°/o-o között van. Fontos tudnivaló az is, hogy melléképületet a telken csak az építésügyi szabályzatban meg­határozott helyen és a lakó­épülettől meghatározott távol­ságra lehet felépíteni. így a hátsókertben bármely mellék- épület elhelyezhető, az elő- és oldalkertben azonban nem. Ga­rázst a lakótelek oldal- vagy hátsó határától számított 3 m távolságra lehet elhelyezni. Ki­alakult helyzet esetében, vagy rendezési terv alapján azon­ban ettől eltérő módon is elhe­lyezhető. Ezen felül, ha a lakó­telek homlokvonalán, vagy ol­dalhatárán támfal épül, a támfalnál nem magasabb ga­rázs építhető feltéve, hogy az a lakóterület forgalmára, a vá­rosképre és a telek közterület felőli részének kiképzésére nem hátrányos és a szomszéd jogos érdekeit nem sérti. Melléképü­let építése esetén azt is figye­lembe kell venni, hogy mellék- épületek közül műterem, mű­hely, árusító pavilon és garázs csak személyes szükségletük ki­elégítésére építhető. így pl. a garázshelyiség alapterületének nagysága 25 m2 lehet. Amennyiben Pécsett az épí­tési szándék állatok tartására szolgáló melléképület építésére irányul, helyes, ha az állatok tartósát szabályozó tanácsren­delet előírásait is megismeri építtető. A garázsépítés egyébként megvalósítható méq építésre alkalmas, más területen is. Ilyen területen az engedélyezé­si eljárás megindítása előtt az első tisztázandó kérdés, hogy a város (község) rendezési terve ho| és milyen formában teszi lehetővé a garázs építését. A rendezési tervek a területileg illetékes elsőfokú építésügyi ha­tóságnál megtekinthetők és ar­ra nézve részletes felvilágosítás kérhető. A garázsépítésre kijelölt tel­kek, az illetékes tanács dönté­sétől függően az állampolgá­rok részére elidegeníthetők. En­nek azonban előfeltétele, hogy a garázsépítésben résztvevők építésre építőközösséget, illető­leg szövetkezetét alakítsanak. Építési engedély is csak e fel­tétel mellett adható. Pécs vá­rosában a garázsépítést helyi tanácsrendelet is szabályozza. A tanácsrendelet az állampol­gárok bármilyen formában tör­ténő qarázsépítésének elősegí­tése céljából készült. Az ittlévő szabályozások közül csak a leg­fontosabbakat kívánom kiemel­ni. így ha a garázsépítés álla­mi területen vagy épületben történik, az engedély megadá­sának előfeltétele, hogy az épí­teni1 szándékozó rendelkezzék az elsőfokú elhelyező hatóság (II. kér. hivatal igazgatási osz­tálya) előzetes kiutaló határo­zatával. Garázsszövetkezet tag­ja is csak az lehet, akinek qa- rázsépítésj igényjogosultságát az elsőfokú elhelyező hatóság megállapította. Több garázs építése esetén a kivitelezést egyidejűleg kell végrehajtani, azonos kivitelben. A garázsok­hoz szükséges megközelítő út építése és fenntartása az épít­tetők feladatát képezi. Külön kell kiemelni, hogy közterüle­ten méq ideiglenesen sem épít­hető (helyezhető el) semmilyen garázs céljára szolgáló létesít­mény. Befejezésül szeretném kérni a lakosságot, hogy szükséq ese­tén méq az építési elképzelé­seik kialakítása előtt keressék fel az építésügyi hatóságot, ahol bármely kérdésben kész­ségesen állnak rendelkezésükre az ott dolgozó szakemberek. Egy film és egy verses műsor Milyen érdekes: nemrégiben olvastam egy hírt a lapokban arról, hogy a világstatisztiká­ban Anglia vezet a gyerekek­kel való durva bánásmódban. Dickens regényeinek vérlázító részletei a gyerekek elnyomá­sáról és bántalmazásáról mind­nyájunk régi élményei közétar­toznak. így hát nem is csodálkoztam nagyon, mikor egyesektől azt hallottam, mindjárt elcsavarták a tévét, amikor elkezdődött a Kés című angol film vetítése. Valóban: elkezdődik a film, kiderül, hogy Billy reggelenként dolgozik és futva jut el az is­kolába. Reszelés hangú anyja szombat este szórakozni indul. A bátyja berúg. Az iskolában verik a nagyobbak, vesszőzi az igazgató. Csupa klisé. Ámde Billy figurája egyszercsak élet­tel tölti meg a kliséket. Kicsit görbe a lába, kiállnak a bor­dái, szemével ártatlanul tud pislogni, de az arcában van mégis valami tenyérbemászóan szemtelen, kiéhezett, kiraffinált koravénség. Már meqtanulta, hogy úgy kell lopni, hogy ne vegyék észre. Egyetlen mód lenne, hogy fölébe kerekedjék a környezetének, az erőszak. Neki nem megy, de a vércse erre született. Sok minden ez a vércse, jóbarát is, sikerélményt hozó hobby, a kisfiú tehetségé­nek egyetlen kibontakozási te­rülete, az elnyomorított környe­zet ellenpárja, jelkép. Puha szárnycsapásai egy éles színek­kel megfestett viláq fölött csak­nem vésztjóslóak. Angliai kis­polgárok, lumpenproletárok, be­sült lelkű tanárok, félrecsúszott figurák ... Kenetteljes szavak és pálca, lóverseny és hentes­bolt. A munkaközvetítő, amely betelepszik az iskolába és „nyersanyagot" gyűjt a nagy emberfaló üzemeknek... A testedzés qúnynevet viselő is­kolai futbalmeccs, az elfuserált futball ista-tanárral és az elke­seredetten asszisztáló kölykök­kel: a nagy meccs lekicsinyí­tett, bohózattá torzult modell­je, amelyben a labda nélkül szaladgáló részvevőknek a sza­bályok szerint jó képet kellene vágniuk a dologhoz, mégha tudják is, hogy ez nem az ő meccsük... * Versműsor volt vagy képző- művészeti? Vagy egy szokatlan, áttételes portré? Nekrológ? Vagy emlékiratok, szóban-kép- ben? Zelk Zoltán újra megjelent a képernyőn, ezúttal szomorúan és meghatottan, igyekezvén háttérben maradni* amennyire lehetett. Törvényteremtő mes­terek című műsorában három nagy kortárs művészről emléke­zett, Ferenczy Béniről, Vajda Lajosról és Kondor Béláról. A megemlékezés szavaihoz versek és képek kapcsolódtak, de a kapcsolódási pontok szinte lát­hatatlanok maradtak. Költők is szóltak, színészek is, mások hangján keresztül maguk a művészek is, akikről itt szó volt. És szóltak persze a műveikkel, amelyekben arcok úsztak elő, fák, tetők, fájdalmas mozdula­tok. Ősz volt és tél lett, Vajda Lajos spárgával kötötte meg levált cipőtolpát és 0 padlás­szobáján átfújt a szél, aztán Kondor Béla valami fekhelyet ajándékozott Zelk Zoltánnak, pedig nem is ismerte na­gyon . . Egy korról volt szó, tör­vényteremtő mesterekről és köl­tőikről, a művészetről. De mint egy nagyszerűen komponált etűd — jtt minden együtt volt sok hangból-szóból-képből egy újabb műalkotás állt össze. Ép­pen ezért meg kell jegyeznünk az alkotók nevét: Ascher Gab­riella, sok felejthetetlen vers­műsor szerkesztője szerkesztette €zt a műsort is, az operatőr Káplár Ferenc, a rendező pe­dig Huszárik Zoltán volt. H. E. Dr. Buzánszky Béla főtanácsos Pécs megyei város Tanácsa VB építési és közlekedési osztályvezető-helyettese TELI VÁSÁR áru ajánlatunk UM0% KONFEKCIÓ Régi ár: Új ár: NŐI TÉLIKABAT 1800,— 1080,— BAKFIS TÉLIKABAT 1450,— 870,— FÉRFI KROMBI TÉLIKABAT 2100,— 1260,— FIÚ TÉLIKABAT 545,— 327,­NŐI KOCKÁS SZÖVET 142,— 85,20 * I i iteSMf ÁRUHÁZAINKBAN! SZAKUZLETEINKBEN! PÉCSETT, KOMLÓN, SIKLÓSON, MOHÁCSON, SZIGETVARON és SZÁSZVÁRON! »■»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents