Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-25 / 55. szám

1976. február 25., szerda Dunántúlt napló 7 Megkezdte munkáját az SZKP XXV. kongresszusa (Folytatás a 6. oldalról) Az elmúlt fél évszázad mun- .kasikereiben, a Nagy Honvédő Háború harci hőstetteiben fej­lődött ki és edződött meg or­szágunk összes osztályának és társadalmi csoportjának, nép­nek és nemzetiségének meg­bonthatatlan egysége. S ez az egység, minden szovjet ember­nek ez az összeforrottsága, odaadásuk nagy hazájuk iránt, a népek internacionalista test­vérisége vált az elmúlt jubi­leumok alapgondolatává. S ebben állt hatalmas politikai és nevelő jelentőségük. A párt egyik legfontosabb feladata volt és marad, hogy megerősítse a dolgozók, min­denekelőtt a fiatal nemzedék tudatában a szovjet hazafiság és a szocialista internacionaliz­mus eszméit, a szovjetek or­szága, a hazánk iránti büsz­keséget, a szocializmus vívmá­nyai védelmére való készsé­get. Brezsnyev ezután méltatta a hadseregben folyó nevelő munka jelentőségét, majd megállapította, hogy a politi­kai és a munkára való neve­lés szoros összefonódásának szemléletes eredménye a szo­cialista verseny jelenlegi fel­lendülése. Mindannyian örülünk an­nak, hogy milyen mély gyöke­reket eresztettek a szocialista verseny lenini eszméi. Büsz­kék vagyunk arra, hogy a ver­seny élvonalában a kommu­nisták haladnak. A verseny mély hatással von a gazdasá­gi gyakorlatra, az ország tár­sadalmi-politikai életére, az erkölcsi légkörre. Közös harci jelszavunk, hogy minden mó­don fejlesszük tovább a szo­cialista verseny, a munkához való kommunista viszonyért fo­lyó mozgalmat. A népművelés és a szakmai képzés és az egész közokta­tási rendszer tökéletesítéséről szólva megállapította: Semmi sem emeli úgy a sze­mélyiséget, mint a tevékeny pozíció az életben, a társadal­mi kötelezettségek iránti tuda­tos viszony, amikor a szavak és a tettek egysége a maga­tartás mindennapos normájává válik. Az ilyen pozíció kidolgo­zása az erkölcsi nevelés fel­adata. Jelentős eredményeket értünk el a szovjet nép anyagi jólé­tének javításában. A jövőben is következetesen tevékenykedünk e feladat megvalósításán. Az anyagi lehetőségek növekedé­sének azonban állandóan együtt kell járnia az emberek eszmei-erkölcsi és kulturális színvonalának emelésével. Más­különben a kispolgári pszicholó­gia csökevényei jelentkezhet­nek. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Minél magasabbra emelkedik társadalmunk fejlődése, annál tűrhetetlenebbé válnak a szo­cialista erkölcsi normáktól való, még tapasztolható elhajlások. A nyerészkedés, a szűk tulajdo­nosi tendenciák, huliganizmus, bürokratizmus és az emberek iránti közömbösséq ellentétben áll rendszerünk lényegével. Az ilyesfajta jelenségekkel vívott harcban messzemenően tá­maszkodni kell a dolgozói kol­lektíva véleményére, fel kell használni-a sajtó bíráló szavát, a meggyőzés módszereit és a törvény erejét — minden ren­delkezésünkre álló eszközt. A tömegtájékoztató és a propaganda eszközök szerepét említve aláhúzta, hogy szükség van az újságok, folyóiratok, a rádió és a televízió anyagi- műszaki bázisának megújításá­ra is. Az irodalom és a művészet kérdéseire rátérve megállapí­totta: az elmúlt évekre jellem­ző volt, hogy tovább aktivizá­lódott annak az alkotó értel­miségnek tevékenysége, amely egyre jelentékenyebben járul hozzá az egész párt, az egész nép ügyéhez, a kommunista tár­sadalom építéséhez — hang­súlyozta — az irodalom és a művészet kérdéseinek pártos kezelésmódja egyesíti magá­ban az alkotó értelmiség iránti tapintatos magatartást, az al­kotói útkereséshez nyújtott tá­mogatást és az elvszerűséget. Bármely alkotás társadalmi je­lentőségének értékelésében a fő szempont természetesen to­vábbra is az illető alkotás esz­mei irányzata marad. így lenini módon jár el a KB és járnak el a pórtszervek, a nagy munkát végezve az ideológiai tevékeny­ségnek ezen a területén. Mélységes elismerést édemel- nek a szovjet írók, festők, zene­szerzők. a színház, a film, a televízió dolgozói, mindazok1, akiknek a tehetsége és szak­mai tudása a népet, a kommu­nizmus ügyét szolgálja. Az irodalom vagy a kép­zőművészet tehetséges alkotá­sai a nép vagyonát gyarapítják. Jól tudjuk, hogy a művészi szó, a színek játéka, a kő kifejező­képessége, a hangok harmó­niája megihleti a kortársakat és továbbadja az utódoknak a szív és a lélek emlékeit nemze­dékünkről. korunkról, annak megpróbáltatásairól és vívmá­nyairól. Azt kívánjuk tehát mű­vészeinknek, — párttagoknak, párton kívülieknek egyaránt — hogy hozzanak létre történel­münkhöz, nagy jelenünkhöz és jövőnkhöz, pártunkhoz és né­pünkhöz, nagy hazánkhoz mél­tó új alkotásokat. 3. Az állami és a társadalmi szervezetek pártirányításának néhány kérdése A kommunista építés során végzett egész munkánk fő irány­vonalát a szovjet társadalom politikai rendszerének sokol­dalú fejlesztése jelenti. A szo­cialista államiság tökéletesíté­séről, a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztéséről, az ál­lami és a társadalmi élet jog­alapjának megszilárdításáról, a társadalmi szervezetek tevé­kenységének aktivizálásáról van szó. Ebben a munkában a párt, és központi bizottsága abból indult és indul ki., hogy orszá­gunkban felépült a fejlett szo­cialista társadalom, amely fo­kozatosan kommunista társa­dalommá alakul át: abból in­dult és indul ki, hogy államunk össznépi állam, amely kifejezi az egész nép érdekeit és aka­ratát. Megállapította, hogy az ál­lamszervezet építése területén a párt különleges figyelmet for­dított a tanácsok munkájára. Majd foglalkozott a törvényho­zásunk tökéletesítésének, a szocialista jogrend megszilár­dításának kérdésével. Nyilvánvalóan itt az ideje, hogy kiadjuk a szovjet állam törvénykönyvét. Ez hozzá fog járulni egész jogrendünk stabi­litásának növeléséhez. Törvé­nyeinket hozzáférhetőbbé teszi az összes szovjet állampolgár számára. Magától értetődő, hogy ál­landó figyelmet szenteltünk és a jövőben is szentelünk a rendőr­ség, az ügyészség, a bírósá­gok, az igazságügyi szervek te­vékenysége tökéletesítésérlek, amelyek őrzik a szovjet törvé­nyességet, a szovjet társadalom érdekeit, a szovjet állampolgá­rok jogait. Megállapította, hogy az im­perialista államok hírszerző ügynökségeinek, a különféle kül­földi szovjetellenes központok­nak és egyéb ellenséges ele­meknek aknamunkájától meg­bízhatóan védik a szovjet tár­sadalmat az állambiztonsági szervek. Mindezekben az években — folytatta a szónok — pártunk kellő figyelmet szentelt orszá­gunk védelmi képessége .meg­szilárdításának és a fegyveres erők tökéletesítésének. Fejlődött a fegyveres erők korszerű fegyverekkel és hadi- technikával való felszereltsége, nőtt a személyi állomány harci felkészültségének és ideológiai felvértezettségének minősége. Mindent összevetve, elvtársak, a szovjet nép bizonyos lehet ab­ban, hogy alkotó munkájának gyümölcsei biztos védelmet él­veznek. Senki sem kételkedhet ab­ban sem, hogy pártunk mindent megtesz annak érdekében, hogy a Szovjetunió dicső fegyveres erői a jövőben is rendelkezze­nek minden szükséges eszköz­zel felelősségteljes feladatuk végrehajtásához, ahhoz, hogy őrizői legyenek a szovjet nép békés munkájánok, támaszai a világbékének. Brezsnyev ezután méltatta a szovjet politikai rendszer elvá­laszthatatlan részét képező tár­sadalmi szervezetek szerepét. Ki­emelve, hogy a szakszervezetek mindenekelőtt arra hivátottak, hogy a dolgozók jogait és ér­dekeit védelmezzék, aktívan foglalkozzanak a hétköznapi és szociális kérdésekkel. Megállapította, hogy a leni­ni Komszomol 35 milliós sere­ge a párt megbízható segítő­társa. s bármilyen feladatot tűz ki a párt, a Komszomol a -fiatalság lelkesedésével harcol azok megoldásáért. Kiemelte a szovjet nők rend­kívüli szerepét az eddigi ered­ményekben és győzelmekben. S hangsúlyozta: azoknak a fontos feladatoknak a megoldásához, amelyeket a kongresszusunk tűz ki a társadalmi élet min­den szférájában, kétségtelen, hogv jelentősen hozzájárulnak majd dicső asszonyaink is. Ezután emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió külföldi bí­rálói gyakorta elferdítik azok­nak az intézkedéseknek az ér­telmét, amelyeket a szovjet ál­lam foganatosít a törvényesség és a iogrend szilárdítása céljá­ból. Rámutatott, hogy fegyelem és szilárd közrend nélkül a de­mokrácia megvalósíthatatlan. Ha minden állampolgár fele­lősséget érez kötelezettségei iránt, a nép érdekei iránt, csak. is ez az egyedüli megbízható bázis a szocialista demokratiz­mus elveinek, a valódi személyi szabadságnak a lehető legtel­jesebb megvalósításához. Emlékezzünk csak Lenin azon szavaira, hogy társadalmunk­ban erkölcsös minden, ami a kommunizmus építésének érde­keit szolgálja. Ugyanígy el­mondhatjuk, hogy demokrati- ' kus számunkra az, ami a nép érdekeit, a kommunista épí­tés érdekeit szolgálja. Azt, ami ellentmond ezeknek az érdekeknek, elutasítjuk, és senki sem győzhet meg ben­nünket arról, hogy ez helyte­len eljárás. Ma már nemcsak elméletből, hanem több éves tapasztalat­ból is tudjuk: ahogyan valódi demokrácia lehetetlen szocia­lizmus nélkül, épp úgy szocia­lizmus is lehetetlen a demok­rácia szüntelen fejlesztése nél­kül. A szocializmus — folytatta Brezsnyev — dinamikusan fej­lődő társadalom. Egy napot sem állunk egy helyben, állan­dóan előre haladunk. Ennél­fogva, annak a munkának, amelyet társadalmunk politikai rendszerének tökéletesítése cél­jából végeztek, mélyenszántó társadalmi értelme és je­lentősége van. Ismétlem, sokat tettünk. Most itt az ideje, hogy összefoglal­juk mindazt, amit már meg­valósítottunk. A Szovjetunió új alkotmány-tervezetének előké­szítésénél ebből indulunk ki. Ez a munka gondosan, siet­ség nélkül folyik azért, hogy a lehetőségekhez képest, minél pontosabban mérlegeljünk min­den egyes felmerülő problé­mát, majd a tervezetet az egész nép elé bocsássuk vitá­ra. Az új alkotmány-tervezetben nyilvánvalóan kifejezésre kell juttatni a szocializmus hatal­mas győzelmeit, rögzítenünk kell nem csupán az államunk osztálylényegét kifejező szocia­lista rendszer általános elveit, hanem a fejlett szocialista tár­sadalom politikai szervezete alapvető vonásait is. Abból indultunk és indulunk ki, hogy az új alkotmánynak rögzítenie kell és pontosan meg kell határoznia államunk legfőbb célkitűzését. Ez pedig a kommunista társadalom fel­építése. Az előző kongresszus óta eltelt öt év megfeszített mun­kájának eredményeit össze­gezve Brezsnyev megállapítot­ta : ezek jó eredmények. Meg­vitatjuk a következő ötéves tervidőszakra szóló terveinket. Ezek feszített, de reális, jól át­gondolt tervek. Nemsokára, másfél év múl­va, lesz a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hatvana­dik évfordulója. Hat évtized — ez kevesebb, mint az ember átlagos életkora. De ez idő alatt országunk több évszá­zadnyi utat tett meg. Üj társadalmat hoztunk lét­re, olyan társadalmat, amely­hez hasonlót az emberiség még nem ismert. Ez a társadalom a válságmentes, állandóan fejlődő gazdasági élet, az érett szocialista viszonyok, a valódi szabadság társadalma. Olyan társadalom, amelyben a tudományos, materialista vi­lágszemlélet uralkodik. A jö­vőbe vetett szilárd bizalom, a ragyogó kommunista perspek­tívák társadalma. Olyan társa­dalom, amely előtt nyitva áll­nak a további sokoldalú hala­dás korlátlan térségei. A megtett út másik fő ered­ménye — a mi szovjet életfor­mánk. Az igazi kollektivizmus és elvtársiasság légköre. Or­szágunk valamennyi népének és nemzetiségének napról nap­ra erősödő összeforrottsága, barátsága, az erkölcsi tiszta­ság, ami erőssé és kitartóvá tesz bennünket — ezek a mi életformánk világos mérföld­kövei, a szocializmus hatalmas vívmányai, amelyek életünk szerves alkotórészévé váltak. És végezetül, az elmúlt hat­van év Jegfőbb eredménye — maga a szovjet ember. Az az ember, aki a kivívott szabad­ságot a legnehezebb harcok­ban is képes volt megvédeni. Az az ember, aki építette a jövőt, nem kímélve erejét és nem sajnálva semmilyen áldo­zatot. Ember, aki minden megpróbáltatáson keresztül- rrenve, maga is felismerhetet- lenségig megváltozott, egyesí­tette magában az eszmei meggyőződést és a hatalmas életenergiát, a kultúrát, a tu­dást, és azt a képességet, hogy mindezeket hasznosítsa. Az az ember, aki forró haza­szeretete mellett következetes internacionalista volt és ma­rad. A szovjetek országa az egész világ népeinek szemé­ben joggal a béke -támasza és a világ zászlóvivője. Megte­szünk és a jövőben is meg fo­gunk tenni minden lehetségest, hogy védelmezzük és megszi­lárdítsuk a békét, megmentsük az emberiséget újabb pusztító háborúktól! Igen, tudatában vagyunk an­nak, hogy vannak még megol­datlan problémák. Valamennyi bírálónknál jobban ismerjük saját hiányosságainkat, látjuk a nehézségeket De sikeresen megbirkózunk velük. Látjuk és ismerjük azt az utat, amely társadalmunk további fejlődé­séhez és tökéletesítéséhez ve­zet. Még nem értük el a kom­munizmust. De az egész világ látja, hogy pártunk tevékeny­sége, erőfeszítései arra irá­nyulnak, hogy minden szüksé­geset megtegyünk az ember jóléte érdekében, az ember nevében. Éppen ez a magasz­tos, humánus cél egyesíti a pártot a néppel, szilárd, szét- téphetetlen köteléket hoz lét­re a párt és valamennyi szov­jet ember között. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára befejezésül eze­ket mondotta:- Szovjet országunk, népünk nehéz, de dicső utat járt be. Úgy vélem, közülünk kommu­nisták közül, Ka bármelyiket megkérdeznék, választana-e más utat, azt válaszolná: nem. A mi útunk — az igazság, a szabadság útja, ez az út a nép boldogságának útja. Azok a határozatok, amelye­ket a kongresszusunk hoz, ha­talmas ösztönzést adnak újabb feladatok megvalósításához. Ezek teljesítése - valamennyi kommunista,' valamennyi párt­szervezet és egész pártunk becsületbeli ügye. Haladjunk tehát elvtársak, továbbra is előre, a magas célok felé, amelyekre törekszünk! Éljen lenini kommunista pár­tunk — a tudományos kommu­nizmus pártja! Éljen népünk — az emberi­ség történelmében azelső kom­munista társadalom építője! Erősödjön és fejlődjön a szocialista országok népeinek barátsága, a kommunisták, a társadalmi és nemzeti felsza­badulás összes erőinek inter­nacionalista összeforrottsága! Éljen a tartós, igazságos bé­ke! Éljen a kommunizmus! * Az SZKP KB főtitkárának előadói beszéde gyakorlatilag kitöltötte a szovjet pártkong­resszus egész keddi munkanap­ját, amelyen Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizott­ság titkára elnökölt. A három részletben elhangzott, összesen mintegy négy és fél órás beszá­molót feszült figyelemmel követ­ték mind a küldöttek, mind a kongresszus külföldi vendégei, akik szinkrontolmácsolásban hallhatták Brezsnyev szavait. Az SZKP KB főtitkárának beszédét sokszor szakította félbe helyes­lő taps, majd a beszéd végén a küldöttek percekig viharosan éltették az SZKP-t, an-nak leni­ni központi bizottságát, a bé­két és a kommunizmust. Szerdán délelőtt az SZKP kongresszusán megkezdődik az első napirendi pont vitája, de közben már szót kapnak kül­földi testvérpártok küldöttség- vezetői is. A Központi Bizottság beszámolójának, az SZKP bél­és külpolitikai feladatainak megvitatása előreláthatólag a hét végéig tart, majd ugyan­csak Leonyid Brezsnyev foglal­ja össze a vitát és terjeszti elő az első napirendi ponttal kap­csolatos határozati javaslatot. Hűség az internacionalizmushoz Sajtóértekezlet az SZKP KB beszámolójáról Fél órával a kongresszus dél­utáni ülésének berekesztése után az INTURISZT sajtóköz­pontban nagy érdeklődés mel­lett megtartotta első sajtóérte­kezletét Viktor Afanaszjev, a Kommunyiszt című folyóirat fő- szerkesztője, akadémiai levele­ző tag, a kongresszus hivata­los szóvivője. Afanaszjev, aki küldöttként maga is jelen van a pártfóru­mon, hat pontban foglalta ösz- sze Leonyid Brezsnyev négy és fél órás — de időmegtakarítá­si célból a nyomtatásban meg­jelenő szöveghez képest vala­melyest lerövidített — beszá­molójának legfőbb jellegzetes­ségeit. A beszámoló — mondotta — mindenekelőtt az SZKP Köz­ponti Bizottságának a marxis­ta—leninista és proletár inter­nacionalista elvekhez való ren­díthetetlen hűségét tükrözte. Kiemelte Afanaszjev a be­számoló humanista, emberköz­pontú orientációját, s emlékez­tetett: a pártdokumentum sze­rint a szovjet külpolitika fő feladata a béke fenntartása, s ennél humánusabb célkitűzést aligha lehetne elképzelni. A legfontosabb jellegzetes­ségek közé sorolta a szóvivő azt a tényt, hogy a Központi Bizottság ismét elkötelezte ma­gát a XXIV. pártkongresszus vonala mellett, s az SZKP kül­politikai téren megkettőzött erővel kívánja folytatni az öt évvel ezelőtt elfogadott béke­program végrehajtását Afanaszjev a továbbiakban aláhúzta a beszámoló egy módszerbeli sajátosságát - a komplex, rendszeres probléma­megközelítést. Az SZKP Központi Bizottsá­ga beszámolójának „nyugodt, magabiztos hangneme" a Kommunyiszt főszerkesztője szerint abból ered, hogy a szovjet párt „a legnagyobb tömegekkel rendelkező, leg­befolyásosabb és legtekinté­lyesebb” pártok egyike, min­denkor maga mögött érezte és érzi az egész nép támogatá­sát hisz jövőjében és lehető­ségeiben. A beszámoló önkritikus, konstruktív és kiegyensúlyozott jellegét mutatja Afanaszjev szerint a fogyasztási cikkek termelésének helyzete, s az ezzel kapcsolatos állásfoglalás is. A Központi Bizottság beszá­molójának egyik leglényege­A nyugati hírügynökségek tudósításainak vezető témája az SZKP kedd délelőtt meg­nyílt XXV. kongresszusa. Az AFP, az AP, a Reuter, az UPI, a DPA folyamatosan tudósítot­tak Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának a párt XXV. kongresszusán elhangzó beszá­molójáról. Bő terjedelemben, hosszú, szó szerinti idézetekkel közölték a beszéd külpolitikai kérdésekkel foglalkozó részét. Az általában témák szerint csoportosított első ismerteté­sek kiemelik, hogy a Szovjet­unió megkettőzött energiával folytatja az enyhülési politikát, A hírügynökségek képet adnak a lelkes légkörről is, megjegy­zik, hogy a hallgatóság több­ízben nagy tapsviharral szakí­totta meg a főtitkár beszámo­lóját. A nemzetközi politika nagy­fontosságú témái, történései iránt mindig fogékony magyar közvélemény fokozott érdeklő­déssel tekint most az SZKP kedden megnyílt XXV. kong­resszusának tanácskozásaira. Országszerte dolgozói kollektí­vák röpgyűlései, táviratok so­kaságában kifejezett jókíván­ságai jelezték — más szocia­lista országok közérdeklődésé­sebb sajátosságaként jelle­mezte végezetül Viktor Afa­naszjev azt a tényt, hogy a beszédet elejétől a végéig „a szovjet nép iránti tisztelet hat­ja át", s az a tudat, hogy a párt minden eredménye, ame­lyet történelme folyamán és napjainkban elért, a dolgozó népnek, az egyszerű munkás­embereknek köszönhető. hez hasonlóan — a magyar dolgozók tiszteletét a Szovjet­unió Kommunista Pártja, a napjaink politikai világklímáját nagy mértékben formáló poli­tikája, a szovjet kommunisták ötezer küldöttének tanácskozá­sa iránti figyelmet. A keddi napnak úgyszólván minden órájában volt az or­szág megannyi munkahelyén olyan esemény, amellyel a pártkongresszust tartó szovjet kommunistákat köszöntötték. Munkásgyűléseket tartottak a Csepel Vas- és Fémművek 22 ezer dolgozójának részvételé­vel a gyáregységekben és mű­helyekben. A csepeli gyáróriás munkás­kollektívájának nevében 25 szocialista brigád javaslatára fogalmazták meg azt a kö­szöntő levelet, amelyet a kong­resszushoz küldtek: tisztelettel és szeretettel üdvözölve az SZKP legmagasabb fórumának valamennyi küldöttét. A Szovjetunió budapesti nagykövetségére az ország minden részéből érkeznek a pártkongresszusnak sikeres munkát kívánó és a magyar dolgozóktól üdvözletét tolmá­csoló táviratok, levelek. Nagy nemzetközi és hazai érdeklődés az SZKP kongresszusa iránt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents