Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-03 / 33. szám

1976. febreór 3., kedd Dünantmi napló 3 Jenáik a Pécsi Porcelángyár mierősitésének második ütemét A l'9 több mint tíz esz- tendő alatt a forra­dalmi változásokat átélt hazai finomkerámia ipar megötszörözte termelését. A IV. ötéves terv utolsó esztendejében két és fél- milliárd forint értékű edény- és díszműárut, épí­tészeti és műszaki kerá­miát, csiszolókorongot és híradástechnikai kerámiát termelt. Mindezt az igen dinamikus fejlesztés, az új gyárak és rekonstruált üze­mek tették lehetővé. Beszélgetés Sárközi Dezsővel, a FIM vezérigazgatójával Azóta átléptünk az „ötödik ötösbe. A Finomkerámia Ipa­ri Műveknél is körvonalazód­tak az 1980-ig tartó tervciklus­ban megvalósítandó feladatok. Az iparág terveiről, ezen be­lül a pécsi Zsolnay Porcelán- gyárat érintő kérdésekről be- szélgettünk Sárközi Dezsővel, a FIM vezérigazgatójával, akit’ a közelmúltban neveztek ki az iparág élére. ~ Az elmúlt öt esztendőben több mint másfél milliárd fo­rint jutott az iparág korszerű­sítésére. Gondolom, ez a nagy összeg jelentősen belolyásolta a termékszerkezetet is. Sőt! Teljesen megváltoz­tatta az iparág arculatát: elő­térbe került az építészeti ke­rámia és a szaniter áru. Rom- hanyon kerámiagyárat, Hódme­zővásárhelyen padló- és fal­burkológyárat építettünk, Kő­bányán is termel mór a mono­lit- és fóliakondenzátor üzem Befejeződött a hollóházi gyár felújítása, megkezdődött a he­rendi rekonstrukció, ami az ex­port bővítését célozza. Heren­den egyébként a világon elő- ször oldottuk meg a porcelán diszmű áruk gáztüzelésű ége­tését. A budapesti Porcelán­gyár bővítése szintén az el- tervidőszakban kezdődött es jövőre fejeződik be. A sor­ból természetesen Pécset sem szabad kihagyni; a még tartó rekonstrukcióra 310 millió fo­rintot költ az iparág. Gyárfejlesztések — Az elmondottakból is ki­derül, hogy több megkezdett gyarbovités áthúzódik az V. öt- éves terv időszakára. Kérem, beszéljen az 1980-ig tervezett rekonstrukciókról. Hadd kezdjem mindjárt reccsel. Most van a tervező­asztalon a Zsolnay felújításá­nak második üteme. Ami vár­hatóan 120 millió forintba ke- ° ré9' kályhagyár, a tmk- muhely átépítését és a szociá­lis létesítmények bővítését ter­vezzük ebből az összegből megvalósítani, s ez egyben azt ,s„jelenti, hogy Pécsett befeje­ződik a rekonstrukció. Végle- 9esen eldőlt, hogy 1979-re megépítjük az új romhányi csempegyárat, ami évente 2,5 millió négyzetméter burkoló­anyagot állít majd elő. A bu­dapesti Porcelángyárban terve- í-uui tSZ°Zezer négyzetméter többlet csempe termelését az automatizálás fokozásával és korszerűbb üzemszervezéssel kívánjuk elérni. Herenden be­fejeződik a festészet rekonst­rukciója, az Alföldi Porcelán- gyárban a tervidőszak végére mintegy ötven százalékkal nö­veljük a szaniter áruk előállí­tását. Termékeink közül külföl­dön is igen népszerű a majoli­ka. A külkereskedelmi szakem­berek szerint két éven belül megháromszorozhatnánk a ki­vitelt. Ezért is pályáztuk meg az exportfejlesztési hitelt, amelyből Hódmezővásárhelyen és Város­odon végeznénk jelentős fej­lesztést. , A felsoroltak alapján te- hat a finomkerámiaipar fejlő­dése főként a gépi beruházá- sokra, a termelékenység növe­lésére irányul. — Igen. Ebben az évben hét százalékkal, azaz kétszázmillió forinttal termelünk többet, s mindezt a termelékenység nö­velésével kívánjuk elérni. Ez a tendencia a következő évekre is érvényes. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a „felfutás" fe­szített, de csak így tudjuk biz­tosítani azt az eredményt, amit a korábbi években is produkál­tunk. A vállalat belső szabá­lyozó rendszerét úgy alakítot­tuk ki, hogy az a nyugati ex­portra ösztönözzön. Idén több mint háromszázmillió forint ér­tékű terméket exportálunk a nyugati országokba, s a szo­cialista kivitel is meghaladja a százmillió forintot. Ami az el­múlt évhez képest mintegy tíz százalékos növekedést jelent. Építészeti kerámiából 820, mű­szaki kerámiából 375, edény­ből illetve díszműáruból 625, híradástechnikai kerámiából 270, míg csiszolókorongból 400 millió forint értékű termékettfl- lítunk elő. — A Zsolnay Porcelángyár­nak 1976-ban 320 milliós ter­melést kell elérni. Ez komoly műszaki feladatot állít az üzem elé. Hogyan Ítéli meg a pécsi gyár helyzetét? — A rekonstrukció befejezé­sét követően Pécsett alapvető­en megváltoznak a körülmé­nyek. A legfontosabbnak a ter­melékenység növelését, a jöve- deimezőség javítását tartom. Burkolóanyag és edény — Az épületkerámia és por­celánfajansz gyártásnak Pé­csett komoly hagyományai van­nak. Ennek ellenére nincsenek kihasználva a lehetőségek. Mi erről az ön véleménye? — A Zsolnayban évente százezer négyzetméter épület­burkoló pirogránitot gyártanak: ez a mennyiség növelhető. A pécsi épületkerámiának tradí­ciói vannak. Ezért mihamarabb meg kell kezdenünk az orna- mens felületű kerámiák gyártá­sát, gazdag választékot nyújtva az építőiparnak. A feltételek tehát biztosítottak, csak jobban ki kellene használni a gyár szellemi kapacitását. Az edény és díszmű vonalán más a helyzet. A Finomkerámia Ipari Művek feladata a piackutatás, a koordináció. A Zsolnay Por­celángyárban készített porce­lánfajansz edények magas mű­vészi színvonalat képviselnek, ám az esztétikai értékhez nem párosul ugyanolyan szintű használhatóság. A megoldás kettős lehet: vagy növeljük a sarfayer használati értékét, vagy csökkentjük az árat: ezért a FIM is felelős. A földpát sorsa — Az iparág anyag- és ener­giaszükségletének egy negye­dét az import alkotja. Csak az elmúlt esztendőben átlagosan öt százalékkal nőtt a nyugat­ról behozott nyersanyagok ára. Úgy tudom, hogy a földpáttal kapcsolatos üzletkötési zavarok miatt kényszerhelyzetbe került a FIM. Történt-e előrelépés a pécsváradi homok ügyében? — Az ÉVM még az elmúlt esztendőben megbízta a Kőbá­nyászati Egyesülést, hogy ké­szítse el a pécsváradi földpát bánya beruházási programját. A határidő decemberben le­járt. De tervek sajnos még nin­csenek. A tárca és az iparág fontosnak tartja, hogy az im­port földpát helyett hazai anyaggal dolgozzunk. A fél­üzemi kísérletek bizonyították, hogy a pécsváradi anyag aplit és homok helyett használható, kiválthatná a tőkés importból származó földpát felét: a FIM igénye évi háromezer tonna. Elhatározott szándékunk, hogy ebben a tervciklusban Pécsvá- radon megkezdődik ennek az igen értékes anyagnak a nagy­üzemi bányászata. Salamon Gyula Munkaprogram öt esztendőre (4.) Hogyan élünk 1980-bon? Az ötödik ötéves tenr vála­szol erre a mindenkit foglal­koztató kérdésre. Az egy la­kosra jutó reáljövedelem 18- 20, az egy keresőre jutó reál­bér 14-16 százalékkal növek­szik az öt esztendő alatt. Igé­nyeink szerint lehetne e növe­kedési ütem gyorsabb is. Lehe­tőségeink azonban korlátozot­tak. Gazdaságilag már az 1974-1975-ben elért viszonylag magas életszint sem teljesen megalapozott. Köztudott, hogy az ugrásszerűen növekvő kül­gazdasági követelményekkel, az import drágulásával nem tartott lépést a belső tartalé­kok hasznosítása, a gazdálko­dás hatékonyságának fokozása, így az életszínvonal emelésé­nek szerényebb üteme is az elérhető legkedvezőbbnek szá­Mmkaverseny a KISZ ^kongresszusra H ivatalosan 67-es bri­gádnak nevezik, de a MÉV ll-es üzemében így ismerik őket; a Gulyás-bri­gád. Egy kollektíva a vál­lalat szocialista brigádjai közül. Mostanában azon­ban nevezetesebbek a töb­bieknél. Ők hirdették meg a megye ilpari üzemeinek ifjúsági szocialista brigád­jai között a KISZ kongresz- szusa tiszteletére indított munkaversenyt. A felhívás­hoz 180 ifjúsági brigád csatlakozott Baranyában, csak a MÉV-nél több mint negyven. A héttagú kollektíva Bako­nyán dolgozik, az ötös körlet­ben a tizennyolcadik szinten a fejtésben. 1961 óta dolgoznak együtt, 27 esztendő a brigád átlagéletkora. — így teljes — mondja Gu­lyás József, a brigád vezető­je, aki szereti a pontosságot. Az ércbánya KISZ-bizottságán be­szélgetünk, a bányában nehéz lett volna elérni. A szándék ismétlése — Hogyan született a felhí­vás? — Egyszer már terveztünk ha­sonló versenyfelhívást a berli­ni VIT tiszteletére, de nem si­került. Ezt szeretnénk most „korrigálni". Úgy gondoltuk, hogy a KISZ IX. kongresszusá­ra szolgalmas munkával készül­hetünk és az V. ötéves terv sikeres megindítását is így se­gíthetjük a legjobban. írásban elkészítettük a felhívást, kértük a brigádokat, csatlakozzanak. — A Gulyás-brigád mit vál­lalt? — Azt, hogy 130 százalékra teljesítjük a tervet, J5 száza­lékkal csökkentjük az önkölt­séget. — Nem sok ez? A bányában egyébként sem könnyű a mun­ka. — Bizony, a száz százalékért is meg kell dolgozni. Úgy gondoltuk, hogy a munkaidő jobb kihasználásával, hatéko­nyabb munkamódszerekkel le­faraghatjuk az üresjáratokat. Az anyaggal pedig — persze csak a biztonság határáig — lehet takarékoskodni. — Van-e már eredmény? A Gulyás-brigád vállalása: 130 százalékos terv­teljesítés, 15 százalékos önköltségcsökkentés — Korai lenne még erről be­szélni, hisz a mozgalom csak január 1-én indult. A felaján­lásokat egyszer értékelik április végén, a kongresszus előtt, majd év végén ismét. Minden­esetre mi magunk — a többi brigád is — rendszeresen fi­gyelemmel kísérjük a teljesít­ményeket és az üzemben min­denki elolvashatja, mit teljesí­tettek a brigádok. A Gulyás-brigád bízvást szá­míthat jó eredményre. Tíz éve minden esztendőben megnyer­tek valamilyen munkaversenyt, megkapták az ezüstkoszorút, s most folyik a tavalyi év önér­tékelése, melytől az aranyko­szorús címet várják. A hármas követelmény — Ismerjük a szocialista bri­gád-mozgalom hármas jelsza­vát. A munkáról már volt szó. Hogyan él szocialista módon a Gulyás-brigád? — Szerintünk a moziba, szín­házba járás csak külsőség — nem mintha mi nem lettünk volna — de nem ezek adják a szocialista brigádmozgalom lé­nyegét. Annak ellenére, hogy három vidéken élő ember is dolgozik brigádunkban és sok idejüket rabolja az utazás, a szabad időben is rendszeresen együtt vagyunk. Úgy is mond­hatnám, jó barátok a brigád tagjai. Segítünk egymásnak há­zat építeni, kukoricát törni, tár­sadalmi munkát pediq a vidé­kiek is végeznek a falujukban. Természetesen közös kirándulá­sokra is járunk családostul, amire a pénzt a brigád-kasz- szából biztosítjuk. Mindenki ta­nul a brigádban, ugyanis min­denki vállalta, hogy valamilyen módon képezi magát. Egyszó­val: jól megértjük egymást a munkában is, a szabad időben is. így könnyebb megmagya­rázni az embereknek, mit miéjt teszünk. Tulajdonképpen nem is kell magyarázni . .. — A brigádvezetőnek jut minderre ideje? — Ilyenkor télen sötétben in­dulok otthonról, és sötét van, mire hazaérek. Minden szom­bat szabad, de magam is ta­nulok, így nem sok időm ma­rad, mégis jut idő a közös dol­gokra. Napi fél órát, egy órát a brigád ügyeire szánok. Sok kicsi sokra megy — Mit várnak a KISZ IX. kongresszusa tiszteletére indí­tott munkaversenytől? — Úgy gondolom, hogy fel­lendül a termelés. Egy közgaz­dász bizonyára ki tudná szá­mítani, mennyi többletet jelent egy ilyen mozgalom az egész megyében. A bányánál és gon­dolom másutt is sokat. Jobban kihasználjuk a munkaidőt, ta­karékoskodunk az anyaggal, s ha ezt mindenütt így teszik, sok kicsi sokra megy . .. Pánüzs György Költözés Komlón Az elmúlt évi bányásznap helyett csak január 31-én, de végre átadták a huszonegy új, háromszobós szövetkezeti la­kást Komlón. Az Ifjúsági Lakás­építő és Fenntartó Szövetkezet boldog tagjainak a lakások kulcsait szombaton kis ünnep- séq keretében adta át Nagy Ferenc, a városi tanács vb el­nökhelyettese. A Vörösmarty utcában lévő, kedvező fekvésű, viszonylag ol­csó szövetkezeti lakások mel­lett már épül a második ütem: újabb harminc darab kétszo­bás lakás, melyek átadását az idei bányásznapra tervezik a kivitelezők. mit, elérése és a jövő meg­alapozása a szokásosnál na­gyobb erőfeszítést igényel a következő öt esztendőben. Valóság és látszat Az új ötéves tervidőszak el­ső felében kell határozott lé­péseket tennünk a gazdasági egyensúly javítása, a külföldi eladósodás mértékének csök­kentése végett. S ekkor 1976— 1977-ben lesz érzékelhetőbb az életszinvonal-emelés mérséklő­dése is. Az 1976. évi népgaz­dasági terv előirányzatai közt a reáljövedelem 3, a reálbér 1,5 százalékos növekedése sze­repel. (Ezek megvalósulása — a fogyasztói árszínvonal 1976- ra tervezett 4,5 százalékos nö­vekedését is figyelembe véve - az egy keresőre jutó nomi­nálbér (névlegesbér) 6,3, az egy lakosra jutó nomináljöve- delem csaknem 8 százalékos növekedését feltételezi.) Ez a szokatlanul alacsony fejlődési ütem a lakosság túlnyomó többsége számára nem is hoz­hat érzékelhető életszínvonal emelkedést. Részben azért, mert a nominálbérek és -jöve­delmek csak szűk körben emel­kedhetnek a fogyasztói árszín­vonal viszonylag magas növe­kedési üteménél számottevően nagyobb mértékben. Másrészt azért, mert a közvéleményku­tatás adataiból ismerjük, hogy a lakosság csak 5—6 százalé­kos reáljövedelem növekedésé­nél érzékeli az életszínvonal' emelkedését, az ennél kisebb növekedés stagnálásnak, sőt visszaesésnek tűnik számára. S a látszattal szemben nem le­hetnek elég hatásosak és meg­győzőek a tények. Statisztikai megfigyelések alapján valószínűsíthető, hogy a viszonylag alacsony átlagos reálbér növekedés esetén el­kerülhetetlen bizonyos körben az életszínvonal átmeneti visz- szaesése. Az intézkedések, erő­feszítések ugyan arra irányul­nak, hogy minél szűkebb le­gyen ez a kör. Így például a fogyasztói árszintet emelő leg­nagyobb tételt, a hús-hentes­áru drágulását bér- és jövede­lemnöveléssel ellensúlyozzák. A tervek szerint fix összeggel emelik a béreket, a nyugdíja­kat, a családi pótlékot, a gyer­mekgondozási segélyt. Vagy: hat százalékos bér­emelésre és hatnapi nyereség- részesedés képzésére a leg­több vállalatnak és szövetke­zetnek lehetősége nyílik. Így is néhol, elsősorban a maga­sabb jövedelmű rétegeknél el­kerülhetetlen lesz az átmeneti visszaesés. A tervidőszak második felétől Az ötödik ötéves terv máso- d k felében felqyorsul majd a reálbérek és jövedelmek emel­kedése. Az öt esztendő vég­eredményeképpen tehát a társadalom minden rétegének érzékelhető módon emelkedik majd az életszínvonala. Azoké is, amelyeknél a nominál jö­vedelmek emelkedése az első években a fogyasztói árszint növekedés hatását sem ellen­súlyozza. Az új ötéves terv nem vá­gyakat, az óhajokat összegezi, hanem a reális lehetőségekre épít. Kénytelen számolni azok­kal a tartós, a jövőben is ható világgazdasági változásokkal, amelyek két év óta jelentős veszteségeket okoznak népgaz­daságunknak. S az elmúlt két évben mi lényegében úgy dol­goztunk és éltünk, mmtha nem is lennének e Változások és veszteségek. Az új ötéves tenr megváltozott feltételekhez iga­zodva lényegesen jobb, ered­ményesebb munkát igényel és némileg szerényebb életvitelt ígér. Mert csak így kerülhet­nek az ország bevételei és ki­adásai egyensúlyba, így kerül­hető el a mindenkit érzéke­nyen érintő visszaesés. Kovács József S:':: ' SÉftíÜÉi ...................*Ä......

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents