Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-23 / 53. szám

További területekre kiterjeszteni Nyilvános távhívóállomások még az idén Sugár Imre: BARANYA: Czente Gyula: — Nálunk még két telepü­lés jöhet szóba: Mohács és Siklós, mindkettő az erőteljes iparosítás miatt. Mohácson új textilipari középüzem telepíté­séről tárgyalunk a Hazai Fé­sűsfonóval, Siklóson pedig a Magyar Posztó egy gyárrészle­gének a letelepítéséről foly­nak tárgyalások. E tervek meg­valósításához fontos segítség­nek tartjuk a munkás-lakásépí­tési akciót. Indokoltnak tartjuk, hogy kedvező döntés szülessék. Szó lehet még Szentlőrincről is — Pécs közelsége folytán — a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat szempontjából. SOMOGY': Téli jégvermek, új komp Szezonra készül a MAHART és az Expressz — Megyénk három telepü­lésén — Barcson, Marcaliban és Nagyatádon — folyik jelen­tős ipari fejlesztés, ezek közül Barcs országosan is kiemelt iparfejlesztési terület, amely már most is komoly ipari bá­zis. Úgy véljük, hogy e telepü­lésekre feltétlenül indokolt len­ne a munkás-lakásépítési akció kiterjesztése. TOLNA: Császár lózset: — A munkás-lakáépítési ak­ció kiterjesztésének szükséges­sége többször szerepelt már tanácsüléseken. Az új lehető­ség kapcsán most felmérjük a vállalati igényeket, a tanácsi lehetőségeket, a kapacitást és tesszük meg javaslatunkat. Bonyhádra gondoltunk egyrészt az ott települt ipar fejlesztése, másrészt a várossá fejlesztés miatt. Dombóváron a 100 mil­liós költséggel létrehozott „ipa­ri park” betelepítése folyik. A fejlesztés elképzelhetetlen a munkás-lakásépítési lehetőség nélkül. Pakson az atomerőmű építése az indok. Az építkezés időben hosszan elnyúlik, érde­mes tehát letelepíteni az em­bereket. * ZALA: Loppert Tibor: — Megyénk két városában az akció keretében már eddig mintegy ezer lakás épült nagy­jából fele-fele arányban. A já­szén a télen a Balaton leg­nagyobb szenzációja az, hogy valóban tél volt. Általában húszcentis jég fedte a máskor hullámzó, haragos, vagy lan­gyosan simogató víztükröt, s a „holt hullámok élét” jégvitorlá­sok, korcsolyák csorbították ke- resztül-kasul a part mentén. Február végével együtt végét járja a tél is. Vékonyodik már a jég, veszélyes a mély felé menni. * A balatoni halászok — 81-en vannak az öt telephelyen — nem pihentek ezen a télen sem. Igaz, már több mint tíz éve, hogy nem divat a lékha­lászat, a jégre azonban annál inkább szükségük van. Ha nem fagy be télen a tó, évente mintegy 300 ezer forintba kerül a Balatoni Halgazdaságnak a műjég. Siófokon, Szemesen, Fonyó­don, Keszthelyen és Tihanyban összesen 250 vagon jeget tud­nak tárolni a vermekben. A verem 4—5 méter mély, nád­dal bélelik ki. A teteje, amely már kiáll a földből, olyan, mint bármelyik régi zsupfedél. Elek László, a Halgazdaság fő- agronómusa beszél a téli mun­káról : — A parttól húsz-harminc méterre, jégvágó fejszével nagy jégtáblákat hasítanak a halá­szok, ezt összetörik, azután a parton teherautókra rakják, majd a vermekbe szállítják. Ha nem nyúlnának a jéghez, meg- .várná itt a következő telet is. Utoljára 1972-ben volt ilyen jó „jégtermés". Azt hiszem, idén is teljes egészében fel tudjuk tölteni a vermeket. A tárolt jég 30—40 százalékát a vendéglátóknak és a kiskeres­kedőknek adjuk el. * A MAHART balatoni üzem- igazgatóságánál ottjártamkor éppen az Expressz Ifjúsági Uta­zási Iroda képviselői tárgyal­tak, már a nyárra gondolva. Az immár tízéves kapcsolatra épít­ve idén is változatos, kellemes szórakozást ígérnek a fiatalok­nak. A két nagy vitorláson, a Saturnuson és az Urónuson szerveznek sétahajózásokat. Idén is közlekednek a népsze­rű koktélhajók, a MAHART pe­dig áveszi a Kilián-telepi új kikötőt, ahonnan rendszeres hajójáratot indít Badacsony és Tihany felé. Jelenleg gőzerővel folyik a 33 balatoni hajó karbantartá­sa. Rájuk is fér, hiszen átlagos életkoruk 52 év. Felfrissítésükről az ötödik ötéves terv gondosko­dik: 1980-ig összesen 1500 új férőhellyel fiatalodik meg a „magyar tenger" flottája. A három meglévő komp mellett iúnius 30-án megkezdi útját Ti­hany és Szántód között az új komp, amely most készül a füredi hajógyárban, s amely 36 személygépkocsit szállíthat egyszerre. * A vízirendészeten, amíg erős a jégpáncél, kevés dolog akad. Voltak jégbeszakadások, de a legtöbb „csúszkáló" megúszta egy könnyen múló náthával. Sajnos, egy halálos áldozatot is követelt a téli Balaton. K. Gy. Gyertyái László felvételei. A munkások lakásépítési akciójának új távlatai Négy megyei tanácselnök-helyettes nyilatkozata Kedvelt építési forma lett az utóbbi években a munkás-la­kásépítés. Az akció keretében állami támogatással juthatnak saját lakáshoz a munkások, ez pedig segítséget nyújt a válla­latoknak is munkaerő-gondjaik megoldásában. Az akciónak határt szab, hogy csak bizo­nyos kiemelt településeken le­het igénybe venni az állami támogatást, s e településeket az akciót meghirdető kormány- határozat jelölte meg. E tele­pülések Baranyában: Pécs, Komló, Szigetvár, Somogybán Kaposvár, Tolnában Szekszárd, Zalában pedig Nagykanizsa és Zalaegerszeg. Másutt nem lenne igény? Dehogynem! Kisebb települé­seken is vannak népgazdasá- gilag igen fontos gyárak, üze­mek, amelyeknél az állandó munkásgárda letelepítése — egyéb eszközök híján — ép­pen az akcióval válna lehet­ségessé. Újabb rendelkezés szerint a megyei tanácsok ja­vasolhatják, hogy indokolt esetben további településekre is terjesszék ki a munkás-la­kásépítési akciót, azaz a terü­let szempontjából is fontosnak ítélt gyár, üzem részére is biz­tosítsák az állami támogatást. Ezzel kapcsolatban négy dél- dunántúli megyei tanácselnök­helyettestől kértünk tájékozta­tást. . ' got szerettük volna már ko­rábban is megszerezni a me­gye harmadik legnagyobb te­lepülésére, Lentire is. Ez a nagyközségünk az olajipar köz­pontjának is tekinthető. A jog megadását változatlanul indo­koltnak tartjuk. Az új ötéves tervben egyébként az előzőhöz hasonló mennyiségű munkás- lakást szeretnénk építeni. Eb- * * * ben sokat számít a vállalati támogatás is: tudnak-e válla­lataink annyi alapot képezni, ami ennyi lakáshoz szükséges? A nyilatkozatok egyértel­műen bizonyítják: az újabb te­rületek további lendületet ad­hatnak a munkás-lakásépítési akciónak. K önnyű a postát szidni. Még sze­gény Belinek, Edisonnak és Puskás Tivadarnak is bőven kijut az átkokból, hát még a távközlési osz­tály dolgozóinak. „Nem elég, hogy ilyen kevés a nyilvános telefon, még rossz is ez a nyavalyás ... hogy az a . . .” (továbbia kát lásd: a magyar nyelv szókészletének erőteljesebb kifejezései közül válogat­va.) Hát igen. A telefon időnként valóban elromlik. Különösen akkor, ha ehhez mindenféle emberi furfanggal hozzásegí­tik. Őriznek néhány kerek, la­pos és ilyen-olyan tárgyat a Pécsi Postaigazgatóságon, ame­Hársfai István Furfangos telefonálók ■ ,,Barkácsolt” érmék — tantusz helyett ■ Ellopták a fülke üvegfalát lyet a nyilvános telefonkészü­lékek perselyeiből szedtek ki. Található itt például annyi — gépkocsihoz használatos szelep­alátét, amennyi egy kisebb ja­vítóműhely egész évi szükség­letét fedezné. Ezekkel bizonyá­ra találékony autószerelők a telefonérmét helyettesítik. Vállalkozókedvű barkácsolók kifúrják a forintost, a lyukon átfűznek egy darab fonalat, hogy a kapcsolás után vissza­húzhassák, s így többszöri fel- használásra alkalmassá tegyék a pénzdarabot. Mielőtt bárki kedvet kapna a kísérletezéshez, sietek a megnyugtatással: a forint mindenképpen bentma­rad, csak a készülék romlik el. További, nem odavaló tár­gyak: kilószám a tíz-húszfillé­res (ezekkel sem lehet becsap­ni az automatát) BÚÉK-et kí­vánó érme szerencsemalaccal, Fáy András emlékérme, külön­féle címletek a pengős világ­ból és egy hadtápos fegyver­nemi jelzés. Az ilyenektől az esetek több­ségében elromlik a készülék, a következő ügyfél pedig jobb híján ököllel veri a telefont. Szakemberek egybehangzó ál­lítása szerint attól nem lesz jobb.- Sok bosszúságot okoznak az ilyen mesterkedők, csíny­tevők - mondja Bányai Sán­dor, a távközlési osztály veze­tője. — Ezenkívül komoly káro­kat okoznak a szándékos ron­gálások. Bár hozzáteszem, hogy az utóbbi időben vala­melyest csökkent ezeknek a száma. Az elmúlt évben 28 500 forint kárt okoztak ezzel a pos­tának. Változatos a rongálás módja is. Levágják és elviszik a telefonkagylót (volt olyan, akinek csak a zsinórra volt szüksége), leszakítják a fülke ajtaját, a múltkor pedig a Széchenyi téren kikaparták a még meg nem kötött gittet és ellopták a fülke üvegfalát.- Mindezek ellenére töreked­nek a szolgáltatások javításá­ra?- Természetesen. Nemrégi­ben valamennyi nyilvános te­lefonkészülék mellett elhelyez­tünk egy fémtáblát, amelyen feltüntettük a legfontosabb közérdekű hívószámokat. Ezen a mentőkön, tűzoltókon és rendőrségen kívül szerepelnek a különféle tudakozódási szá­mok, orvosi, kórházi ügyeletek is. Az év első felében felsze­reljük azokat a táblákat is, amelyeken feltüntetjük, hogy hol találhatnak még a kör­nyéken nyilvános távbeszélő ál­lomást.- Gyakran azért szükség len­ne telelonkönyvre is... — Azt szeretnénk, ha min­denütt lenne, de ez sem min­dig rajtunk múlik. Tavaly ösz- szesen csaknem ötszáz telefon­könyv „fogyott".- Milyen úton jutnak el a lakosság igényei az illetékesek­hez és mit tesznek a meg­valósítás érdekében? — Jönnek személyesen is, de a tanácsi fogadóórákon csak­nem mindennapos téma a te­lefon. A Városi Tanács levél­ben közli velünk a kéréseket, igényeket, mi pedig választ adunk a kérelmezőnek, a ta­nácstagnak és a tanácsi szer­veknek is. Lehetőségeink ha­táráig igyekszünk minden ké­résnek eleget tenni. A lehetőségek határait első­sorban a távbeszélő központ kapacitása és a rendelkezésre álló anyagiak határozzák meg. A fejlődés azonban kétségte­len. Pécsett tíz évvel ezelőtt 24 nyilvános távbeszélő állo­más működött, ma 83.- Lépést kell tartanunk az új lakótelepekkel, az egyre in­kább beépülő szőlővidékekkel is. Kertvárosban például össze­sen 12 nyilvános telefon van, ebből 6 az új lakótelepen, A szigeti városrészben rövidesen felállítunk egy nyilvános tele­fonfülkét, a Budai Nagy Antal és az Ifjúság utca sarkán. Ugyancsak a közeljövőben ké­szül el a Felsővámház és a Vöröskereszt utca találkozásá­nál, valamint Meszesen, a Szeptember 6. téren. Sok te­lefonfülkét kérnek Pécs külterü­leteire. Többségüknél igen drá­ga a telepítés, ezért csak las­san tudjuk kielégíteni az igé­nyeket, Ahol lehet, ott előfize­tői nyilvános állomásokkal igyekszünk segíteni.- Pécsett van már crossbar­központ. Terveznek-e nyilvános távhívó állomást?- Igen. Még az idén három helyen, a Nádor Szállóban, a most épülő új Pannónia Szál­lóban és a főpostán, s ha el­készül, akkor az új Szigeti úti toronyház földszintjén, a 4-es számú postahivatalban kísérle­ti jelleggel felszereljük a nyil­vános távhívó készülékeket, amelyek 1, 2 és 5 forintos ér­mékkel működnek majd. Kurucz Gyula Kék, sárga, rózsaszín Tavaszi—nyári divat Újfajta megoldásként, szí­nek szerinti csoportosításban vonultatták fel 140 összeállítás­ban a tavaszra—nyárra aján­lott legszebb modelleket a ru­házati szövetkezetek és az OKISZ-labor szombati sajtóbe­mutatóján a Duna Interconti­nental szállóban. A divatszínek közül egyéb­ként most elsősorban a kék és sárga variációját, a rózsaszínt, a padlizsónlilát, a fehéret és a barna különböző árnyalatait ajánlották. A nyári kis ruhák anyaga főleg vászon vagy nyo­mott mintás könnyű kelme. Új­donság a fényes anyagból ké­szült steppelt hosszú ruha. Elő­reláthatólag fél lábszárig meg­hosszabbodik a gyermekek ru­hája, nadrágja is. A női kosz­tümök hólos gloknis, egyenes vagy nadrág-szoknyája egy­aránt térd alatt végződik. A ka­bát vonala klasszikus, sok tű­zéssel, paszpóllal, széles fa­zonnal készül. Továbbra is di­vat a mélyebb karöltőjű kabát a t-voncl, a japán- vagy de- nevérujj. Hosszú évek után ismét meg­jelent a kollekcióban a short, mint a szabadidő-ruházat fon­tos kelléke. A szafarik anyaga is változik, hazai vászonból ké­szülnek, ugyanúgy, mint a nadrágkosztümök, de egészen új fazonban. A nadrágok lefe­lé bővülőek, a farmer-típusú öltözékek olivzöld színre válta­nak át. Ezekhez egyébként ha­zai anyagú trikókat mutattak be, a nyári lábbeli-viselet ked­velt darabja a tornacipő, ami­hez divatos zoknikat terveztek a fiataloknak. Hétfői El A Balatonon is vége a télnek

Next

/
Thumbnails
Contents