Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-23 / 53. szám
További területekre kiterjeszteni Nyilvános távhívóállomások még az idén Sugár Imre: BARANYA: Czente Gyula: — Nálunk még két település jöhet szóba: Mohács és Siklós, mindkettő az erőteljes iparosítás miatt. Mohácson új textilipari középüzem telepítéséről tárgyalunk a Hazai Fésűsfonóval, Siklóson pedig a Magyar Posztó egy gyárrészlegének a letelepítéséről folynak tárgyalások. E tervek megvalósításához fontos segítségnek tartjuk a munkás-lakásépítési akciót. Indokoltnak tartjuk, hogy kedvező döntés szülessék. Szó lehet még Szentlőrincről is — Pécs közelsége folytán — a Mecseki Ércbányászati Vállalat szempontjából. SOMOGY': Téli jégvermek, új komp Szezonra készül a MAHART és az Expressz — Megyénk három településén — Barcson, Marcaliban és Nagyatádon — folyik jelentős ipari fejlesztés, ezek közül Barcs országosan is kiemelt iparfejlesztési terület, amely már most is komoly ipari bázis. Úgy véljük, hogy e településekre feltétlenül indokolt lenne a munkás-lakásépítési akció kiterjesztése. TOLNA: Császár lózset: — A munkás-lakáépítési akció kiterjesztésének szükségessége többször szerepelt már tanácsüléseken. Az új lehetőség kapcsán most felmérjük a vállalati igényeket, a tanácsi lehetőségeket, a kapacitást és tesszük meg javaslatunkat. Bonyhádra gondoltunk egyrészt az ott települt ipar fejlesztése, másrészt a várossá fejlesztés miatt. Dombóváron a 100 milliós költséggel létrehozott „ipari park” betelepítése folyik. A fejlesztés elképzelhetetlen a munkás-lakásépítési lehetőség nélkül. Pakson az atomerőmű építése az indok. Az építkezés időben hosszan elnyúlik, érdemes tehát letelepíteni az embereket. * ZALA: Loppert Tibor: — Megyénk két városában az akció keretében már eddig mintegy ezer lakás épült nagyjából fele-fele arányban. A jászén a télen a Balaton legnagyobb szenzációja az, hogy valóban tél volt. Általában húszcentis jég fedte a máskor hullámzó, haragos, vagy langyosan simogató víztükröt, s a „holt hullámok élét” jégvitorlások, korcsolyák csorbították ke- resztül-kasul a part mentén. Február végével együtt végét járja a tél is. Vékonyodik már a jég, veszélyes a mély felé menni. * A balatoni halászok — 81-en vannak az öt telephelyen — nem pihentek ezen a télen sem. Igaz, már több mint tíz éve, hogy nem divat a lékhalászat, a jégre azonban annál inkább szükségük van. Ha nem fagy be télen a tó, évente mintegy 300 ezer forintba kerül a Balatoni Halgazdaságnak a műjég. Siófokon, Szemesen, Fonyódon, Keszthelyen és Tihanyban összesen 250 vagon jeget tudnak tárolni a vermekben. A verem 4—5 méter mély, náddal bélelik ki. A teteje, amely már kiáll a földből, olyan, mint bármelyik régi zsupfedél. Elek László, a Halgazdaság fő- agronómusa beszél a téli munkáról : — A parttól húsz-harminc méterre, jégvágó fejszével nagy jégtáblákat hasítanak a halászok, ezt összetörik, azután a parton teherautókra rakják, majd a vermekbe szállítják. Ha nem nyúlnának a jéghez, meg- .várná itt a következő telet is. Utoljára 1972-ben volt ilyen jó „jégtermés". Azt hiszem, idén is teljes egészében fel tudjuk tölteni a vermeket. A tárolt jég 30—40 százalékát a vendéglátóknak és a kiskereskedőknek adjuk el. * A MAHART balatoni üzem- igazgatóságánál ottjártamkor éppen az Expressz Ifjúsági Utazási Iroda képviselői tárgyaltak, már a nyárra gondolva. Az immár tízéves kapcsolatra építve idén is változatos, kellemes szórakozást ígérnek a fiataloknak. A két nagy vitorláson, a Saturnuson és az Urónuson szerveznek sétahajózásokat. Idén is közlekednek a népszerű koktélhajók, a MAHART pedig áveszi a Kilián-telepi új kikötőt, ahonnan rendszeres hajójáratot indít Badacsony és Tihany felé. Jelenleg gőzerővel folyik a 33 balatoni hajó karbantartása. Rájuk is fér, hiszen átlagos életkoruk 52 év. Felfrissítésükről az ötödik ötéves terv gondoskodik: 1980-ig összesen 1500 új férőhellyel fiatalodik meg a „magyar tenger" flottája. A három meglévő komp mellett iúnius 30-án megkezdi útját Tihany és Szántód között az új komp, amely most készül a füredi hajógyárban, s amely 36 személygépkocsit szállíthat egyszerre. * A vízirendészeten, amíg erős a jégpáncél, kevés dolog akad. Voltak jégbeszakadások, de a legtöbb „csúszkáló" megúszta egy könnyen múló náthával. Sajnos, egy halálos áldozatot is követelt a téli Balaton. K. Gy. Gyertyái László felvételei. A munkások lakásépítési akciójának új távlatai Négy megyei tanácselnök-helyettes nyilatkozata Kedvelt építési forma lett az utóbbi években a munkás-lakásépítés. Az akció keretében állami támogatással juthatnak saját lakáshoz a munkások, ez pedig segítséget nyújt a vállalatoknak is munkaerő-gondjaik megoldásában. Az akciónak határt szab, hogy csak bizonyos kiemelt településeken lehet igénybe venni az állami támogatást, s e településeket az akciót meghirdető kormány- határozat jelölte meg. E települések Baranyában: Pécs, Komló, Szigetvár, Somogybán Kaposvár, Tolnában Szekszárd, Zalában pedig Nagykanizsa és Zalaegerszeg. Másutt nem lenne igény? Dehogynem! Kisebb településeken is vannak népgazdasá- gilag igen fontos gyárak, üzemek, amelyeknél az állandó munkásgárda letelepítése — egyéb eszközök híján — éppen az akcióval válna lehetségessé. Újabb rendelkezés szerint a megyei tanácsok javasolhatják, hogy indokolt esetben további településekre is terjesszék ki a munkás-lakásépítési akciót, azaz a terület szempontjából is fontosnak ítélt gyár, üzem részére is biztosítsák az állami támogatást. Ezzel kapcsolatban négy dél- dunántúli megyei tanácselnökhelyettestől kértünk tájékoztatást. . ' got szerettük volna már korábban is megszerezni a megye harmadik legnagyobb településére, Lentire is. Ez a nagyközségünk az olajipar központjának is tekinthető. A jog megadását változatlanul indokoltnak tartjuk. Az új ötéves tervben egyébként az előzőhöz hasonló mennyiségű munkás- lakást szeretnénk építeni. Eb- * * * ben sokat számít a vállalati támogatás is: tudnak-e vállalataink annyi alapot képezni, ami ennyi lakáshoz szükséges? A nyilatkozatok egyértelműen bizonyítják: az újabb területek további lendületet adhatnak a munkás-lakásépítési akciónak. K önnyű a postát szidni. Még szegény Belinek, Edisonnak és Puskás Tivadarnak is bőven kijut az átkokból, hát még a távközlési osztály dolgozóinak. „Nem elég, hogy ilyen kevés a nyilvános telefon, még rossz is ez a nyavalyás ... hogy az a . . .” (továbbia kát lásd: a magyar nyelv szókészletének erőteljesebb kifejezései közül válogatva.) Hát igen. A telefon időnként valóban elromlik. Különösen akkor, ha ehhez mindenféle emberi furfanggal hozzásegítik. Őriznek néhány kerek, lapos és ilyen-olyan tárgyat a Pécsi Postaigazgatóságon, ameHársfai István Furfangos telefonálók ■ ,,Barkácsolt” érmék — tantusz helyett ■ Ellopták a fülke üvegfalát lyet a nyilvános telefonkészülékek perselyeiből szedtek ki. Található itt például annyi — gépkocsihoz használatos szelepalátét, amennyi egy kisebb javítóműhely egész évi szükségletét fedezné. Ezekkel bizonyára találékony autószerelők a telefonérmét helyettesítik. Vállalkozókedvű barkácsolók kifúrják a forintost, a lyukon átfűznek egy darab fonalat, hogy a kapcsolás után visszahúzhassák, s így többszöri fel- használásra alkalmassá tegyék a pénzdarabot. Mielőtt bárki kedvet kapna a kísérletezéshez, sietek a megnyugtatással: a forint mindenképpen bentmarad, csak a készülék romlik el. További, nem odavaló tárgyak: kilószám a tíz-húszfilléres (ezekkel sem lehet becsapni az automatát) BÚÉK-et kívánó érme szerencsemalaccal, Fáy András emlékérme, különféle címletek a pengős világból és egy hadtápos fegyvernemi jelzés. Az ilyenektől az esetek többségében elromlik a készülék, a következő ügyfél pedig jobb híján ököllel veri a telefont. Szakemberek egybehangzó állítása szerint attól nem lesz jobb.- Sok bosszúságot okoznak az ilyen mesterkedők, csínytevők - mondja Bányai Sándor, a távközlési osztály vezetője. — Ezenkívül komoly károkat okoznak a szándékos rongálások. Bár hozzáteszem, hogy az utóbbi időben valamelyest csökkent ezeknek a száma. Az elmúlt évben 28 500 forint kárt okoztak ezzel a postának. Változatos a rongálás módja is. Levágják és elviszik a telefonkagylót (volt olyan, akinek csak a zsinórra volt szüksége), leszakítják a fülke ajtaját, a múltkor pedig a Széchenyi téren kikaparták a még meg nem kötött gittet és ellopták a fülke üvegfalát.- Mindezek ellenére törekednek a szolgáltatások javítására?- Természetesen. Nemrégiben valamennyi nyilvános telefonkészülék mellett elhelyeztünk egy fémtáblát, amelyen feltüntettük a legfontosabb közérdekű hívószámokat. Ezen a mentőkön, tűzoltókon és rendőrségen kívül szerepelnek a különféle tudakozódási számok, orvosi, kórházi ügyeletek is. Az év első felében felszereljük azokat a táblákat is, amelyeken feltüntetjük, hogy hol találhatnak még a környéken nyilvános távbeszélő állomást.- Gyakran azért szükség lenne telelonkönyvre is... — Azt szeretnénk, ha mindenütt lenne, de ez sem mindig rajtunk múlik. Tavaly ösz- szesen csaknem ötszáz telefonkönyv „fogyott".- Milyen úton jutnak el a lakosság igényei az illetékesekhez és mit tesznek a megvalósítás érdekében? — Jönnek személyesen is, de a tanácsi fogadóórákon csaknem mindennapos téma a telefon. A Városi Tanács levélben közli velünk a kéréseket, igényeket, mi pedig választ adunk a kérelmezőnek, a tanácstagnak és a tanácsi szerveknek is. Lehetőségeink határáig igyekszünk minden kérésnek eleget tenni. A lehetőségek határait elsősorban a távbeszélő központ kapacitása és a rendelkezésre álló anyagiak határozzák meg. A fejlődés azonban kétségtelen. Pécsett tíz évvel ezelőtt 24 nyilvános távbeszélő állomás működött, ma 83.- Lépést kell tartanunk az új lakótelepekkel, az egyre inkább beépülő szőlővidékekkel is. Kertvárosban például összesen 12 nyilvános telefon van, ebből 6 az új lakótelepen, A szigeti városrészben rövidesen felállítunk egy nyilvános telefonfülkét, a Budai Nagy Antal és az Ifjúság utca sarkán. Ugyancsak a közeljövőben készül el a Felsővámház és a Vöröskereszt utca találkozásánál, valamint Meszesen, a Szeptember 6. téren. Sok telefonfülkét kérnek Pécs külterületeire. Többségüknél igen drága a telepítés, ezért csak lassan tudjuk kielégíteni az igényeket, Ahol lehet, ott előfizetői nyilvános állomásokkal igyekszünk segíteni.- Pécsett van már crossbarközpont. Terveznek-e nyilvános távhívó állomást?- Igen. Még az idén három helyen, a Nádor Szállóban, a most épülő új Pannónia Szállóban és a főpostán, s ha elkészül, akkor az új Szigeti úti toronyház földszintjén, a 4-es számú postahivatalban kísérleti jelleggel felszereljük a nyilvános távhívó készülékeket, amelyek 1, 2 és 5 forintos érmékkel működnek majd. Kurucz Gyula Kék, sárga, rózsaszín Tavaszi—nyári divat Újfajta megoldásként, színek szerinti csoportosításban vonultatták fel 140 összeállításban a tavaszra—nyárra ajánlott legszebb modelleket a ruházati szövetkezetek és az OKISZ-labor szombati sajtóbemutatóján a Duna Intercontinental szállóban. A divatszínek közül egyébként most elsősorban a kék és sárga variációját, a rózsaszínt, a padlizsónlilát, a fehéret és a barna különböző árnyalatait ajánlották. A nyári kis ruhák anyaga főleg vászon vagy nyomott mintás könnyű kelme. Újdonság a fényes anyagból készült steppelt hosszú ruha. Előreláthatólag fél lábszárig meghosszabbodik a gyermekek ruhája, nadrágja is. A női kosztümök hólos gloknis, egyenes vagy nadrág-szoknyája egyaránt térd alatt végződik. A kabát vonala klasszikus, sok tűzéssel, paszpóllal, széles fazonnal készül. Továbbra is divat a mélyebb karöltőjű kabát a t-voncl, a japán- vagy de- nevérujj. Hosszú évek után ismét megjelent a kollekcióban a short, mint a szabadidő-ruházat fontos kelléke. A szafarik anyaga is változik, hazai vászonból készülnek, ugyanúgy, mint a nadrágkosztümök, de egészen új fazonban. A nadrágok lefelé bővülőek, a farmer-típusú öltözékek olivzöld színre váltanak át. Ezekhez egyébként hazai anyagú trikókat mutattak be, a nyári lábbeli-viselet kedvelt darabja a tornacipő, amihez divatos zoknikat terveztek a fiataloknak. Hétfői El A Balatonon is vége a télnek