Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-03 / 33. szám
Előtérben a városok fejlesztése és a lakásépítés A járási tanácshivatal dísztermében ült össze tegnap délelőtt Baranya megye Tanácsa, hogy két nagyfontosságú megyei tervről tárgyaljon. Baranya megye tanácsi művelődési távlati fejlesztési programját, amely a feladatokat 1990-ig határozza meg, Takács Gyula tanácselnök-helyettes terjesztette elő, s ahhoz Bernics Gyula művelődésügyi osztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést. A program vitájában felszólaltak: dr. Diófási Lajos, Dormán Máténé, dr. Görcs László, dr. Horváth Lajos, Mátrai Károly, Kiss Sándor, Kovács Endre és Varga Sándor tanácstagok valamint Szőke At- tiláné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára, Kiss Jenő, a kulturális minisztérium és Molnár Gyula, az oktatási minisztérium főosztályvezetője. Ezután került sor Baranya megye és Pécs megyei város ötödik ötéves tervének és szabályozási rendszerének megtárgyalására. A tervet Czente Gyula tanácselnök-helyettes terjesztette a tanácsülés elé. Expozéjának elején bejelentette: — A megye tanácsai és intézményei Pécs várossal együtt 15,5 milliárd forinttal gazdálkodhatnak az ötödik ötéves tervben, ez pedig 70 százalékkal magasabb, mint amennyi a negyedik ötéves tervben rendelkezésünkre állt. Az összegnek kétötöde fejlesztési, háromötöde pedig fenntartási és működtetési célokat szolgál. A közel két éve folyó tervező munka tehát lezárult és most önök elé terjeszthetjük a megyei tanács tervjavaslatát. Jelenthetem az elvtársaknak, hogy tervjavaslatunk teljes összhangban van a párt XI. kongresszusának határozataival, a megyei pártértekezlet elvi állásfoglalásával és a népgazdasági terv célkitűzéseivel. A IV. ötéves terv eredményei A tervjavaslat ismertetése előtt röviden értékelte az elnökhelyettes az előző ötéves terv teljesítését, megállapítva, hogy annak célkitűzései ösz- szességükben teljesültek a megyében. A fejlesztési tevékenység során 4,5 milliárd forintot ruháztak be a tanácsok, egy milliárddal többet a tervezettnél. 13 800 lakás épült fel, 3 százalékkal több a tervezettnél. A lakásépítés azonban területi arányaiban eltért a tervezettől, s a feszültségek elsősorban Pécsett jelentkeztek. A lakásépítés dinamikáját tekintve Baranya az utolsó a megyék sorában és ez elsősorban Pécsett érezteti hatását. Közműfejlesztésre a tervezett 338 millió forinttal szemben félmilliárdot fordítottak a megyében, ezáltal a közüzemi vízellátásba bekapcsolt lakások száma 37, a csatornahálózatba bekapcsolhatóké ■ pedig 23 százalékkal nőtt. Számottevően javult az egészségügyi ellátás, ami ma már jobb az országos átlagnál, de a regionális igényeket nehezen elégíti ki a megye. Bírálta a tanácsok fejlesztési tevékenységét. Figyelemreméltó hiányosság volt, hogy a kötelező tartalékképzésen felül évente 100—120 millió forint pénzmaradvány' halmozódott fel a tanácsoknál. Többször megalapozatlan és túlméretezett igényeket támasztottak a helyi tanácsok, emiatt a megyei támogatások felhasználása sem volt mindig tervszerű. — A tanácsok és intézményeik az elmúlt öt év során 6 milliárd forint költségvetéssel gazdálkodtak. Arányosabbá vált a területfejlesztés, meggyorsult a középfokú központok és nagyközségek gazdasági és infrastrukturális fejlesztése. A kör- zetesítési politika révén a községek ellátása korszerűsödött. Az V. ötéves terv indoklása Ezután tért rá Czente Gyula az ötéves tervjavaslat indoklására. Megállapította, hogy a megye fejlesztési előirányzata — 6,3 milliárd forint — kétszerese az eredeti negyedik ötéves tervi előirányzatnak. — Fejlesztési előirányzataink szigorú rangsoroláson alapulnak a legfontosabb társadalmi igényeknek megfelelően — jelentette ki. — Jó néhány jogos igény kielégítésére nem kerülhet sor, s a következő években az eddiginél kevesebb forrás áll rendelkezésre új igények, terven felüli fejlesztések támogatására. — Társadalompolitikai megfontolások alapján az eszközök döntő része a városok, főként a legnagyobb munkásváros, Pécs fejlesztését szolgálja. Pécs a tanácsi fejlesztési lehetőségekből 78 százalék erejéig részesedik. A megye ötödik ötéves terve az eddiginél határozottabban és differenciáltabban emeli ki a munkáscsaládok, munkáslakta települések szükségleteit és törekszik azok kielégítésére. Fő figyelmet a lakásépítésre A terv a fő figyelmet a lakásépítésre és ezen belül is Pécs lakásépítésére irányítja, s ebben nem kis része van annak a megállapításnak, miszerint az ország 129 kiemelt települése közül Pécs a 124. helyen áll a lakásellátottságot tekintve. A lakásépítési terv teljesítésének nélkülözhetetlen eleme, hogy a kivitelező építőipar is társadalompolitikai fontosságának megfelelően álljon a feladatokhoz. Annak kapcsán, hogy a megyei vezetés a tervtárgyalásokon kötelezettséget vállalt arra, hogy a lakások nettóköltsége a tervidőszakban nem haladja meg a 405 ezer forintot, megjegyezte a tanácselnök-helyettes: — Már kaptunk olyan jelzéseket, hogy az árváltozások miatt a kivitelezők részéről megkezdődött a huzavona, a társadalmi érdekek háttérbe szorítása, ezért aztán 1976-os lakás-célcsoportos előirányzataink nincsenek szerződésileg biztosítva kivitelezői oldalról. A továbbiakban a közmű, az egészségügyi, a művelődésügyi célkitűzéseket taglalta, s ez utóbbi kapcsán kiemelte, hogy a tanácsok a szakmunkásképzés fejlesztésére 99 millió forintot fordítanak, s a tervezett beruházások a jelenleginél kedvezőbb tárgyi feltételeket biztosítanak a szakmunkásképzésnek. Takarékos gazdálkodást A megye költségvetési gazdálkodásáról szólva rámutatott arra, hogy a 9,2 milliárdos előirányzat ugyan 62 százalékkal meghaladja a korábbi időszak előirányzatát, mégis megalapozott takarékossági intézkedésekre van szükség, a feladatokat a társadalmi célok szerint kell rangsorolni és fokozni kell a gazdálkodás hatékonyságát. A felújítások és a bérgazdálkodás területén bizonyos mértékű központosítást tervez a megye és részben központosítja a fejlesztési alap bevételeit is. A beruházások gyorsítása és a pénzmaradványok csökkentése érdekében a helyi tanácsok tartós betétjeiből megyei kölcsönalap létesítését határozták el. • (Folytatás a 2. oldalon) Hóeltakaritás Pécsett, a Kossuth utcában • • Üzemi óvoda ^ I ff r Mr az epulo gyár melle Az indulásra készen kellene lenni Az építés felét a tanács fizeti A téliesre fordult időjárás ellenére gyors ütemben halad a pécsi baromfifeldolgozó építése. A falak már állnak és az építőket továbbra is sürgeti a határidő: július 31-ig még mintegy 80 millió forint értékű építési munkát kell elvégezniök. A decemberi átadásra és próbaüzemelésre csak akkor kerülhet sor, ha a technológiát szerelő vállalatok június 1-én munkához láthatnak. Ez azon múlik, hogy az építők tartani tudják-e a határidőket. Ha minden a terv szerint alakul, 1977. januárjában már árutad- hat az országnak az új pécsi élelmiszer-feldolgozó. Ahogy az új gyár átadásának határideje közeledik, úgy válik egyre aktuálisabbá a kérdés, lesz-e elég ember a szalagoknál? A termelés indulásához legalább 70 szakmunkásra, összesen mintegy 500- 600 dolgozóra van szükség, akiknek több mint a fele nő. Évente 40-45 diák végez a pécsi Művészeti Szakközépiskolában. A diákok többsége az iskola elvégzése után tovább tanul főiskolán. Képünkön: a keramikusok gyakorlati órán. Kóródi Gábor felvétele Tekintve, hogy Pécsett és Baranyában egy teljesen új iparágról, új szakmáról van szó, a szakmunkásgárdát a közös vállalatnak kell ktaníttatni. Eddig a közös vállalat 60 fiatalt iskolázott be a pécsváradi Mező- gazdasági Szakmunkásképzőbe. A feldolgozás, qyártás gyakorlati ismereteit Hernádon sajátítják el, ahol kollégiumot tart fenn a pécsi Feldolgozó Közös Vállalat. Február 2-án, hétfőn úiabb 38 qyerek utazott Hernádra, február végén pedig a Baromfiipari Vállalat budafoki feldolgozó üzemébe áll a szalagok mellé egy csoport baranyai szakmunkástanuló. A közös vállalat ösztöndíjat is ad a fiataloknak, havi 400-450 forintot személyenként. A nők munkábaállítása jelenti a legnagyobb gondot Azért, hogy a Pécsett és a Pécs környékén élő nők szívesebben és könnyebben vállalhassanak munkát az új üzemben, a közös vállalat tagjai - termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok — elhatározták egy 120 személyes üzemi óvoda építését Pécs város Tanácsa támogatja az elgondolást. A mintegy 7-8 millió forintot igénylő beruházás költségeit 50 százalékban a városi tanács. 50 százalékban a vállalat fedezi saját fejlesztési alapjából. Jelenlegi elképzelés szerint az óvodát a qyár szomszédságában kívánják megépíteni. Emellett szól a legtöbb érv, egyrészt olcsóbb, nem szükséges külön óvodai konyhát építeni, mert a feldolgozónak saját jól felszerelt üzemi konyhája lesz. Ez könnyítené meg legjobban az anyák helyzetét, akik gyermekükkel együtt érkezhetnének, s munka után együtt mehetnének haza. A közös vállalat azt szeretné, hogy mire a qyár felépül, az óvoda is készen legyen. Az ehhez szükséges anyagi eszközök rendelkezésre állnak, a tervek is. Kivitelező azonban nincs, az építőipar erre az évre nem vállalta. Talán a megye ki tud még szorítani egy kis kapacitást, ami ennek a gyári óvodának a megépítéséhez kell.- Rné Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 4z V. ötéves terv Baranya megye Tanácsa előtt 15,5 milliárd forinttal gazdálkodik a megye XXXIII. évfolyam, 33. szám 1976. február 3., kedd Ara: 80 fillér
