Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-20 / 50. szám

1976. február 20., péntek Dunantmt napló 3 Az elnökhelyettes­asszony Új névtábla került január 1- én a Pécsi Járásbíróság elnök- helyettesi szobájának ajtajára: dr. Kovács lenöné. A bírói munkát Pécsett kezd­te, .aztán Komlóra került, majd ismét Pécsre és immár 15 éve a polgári peres ügyekben ítél­kezik. Asztalán a napi posta, különböző perektől vastag dossziék. — Az úgynevezett polgári peres eljárások tartoznak hoz­zám, illetve az ilyen természetű ügyekkel foglalkozó bírók mun­káját irányítom — mondja. — Mint járásbíró eddig is polgá­ri perekben ítélkeztem, szak­területem a kártérítéssel és az örökjoggal kapcsolatos ügyek voltak. Az új beosztásom kö­vetkeztében mostantól termé­szetesen az eddigieknél keve­sebbet tárgyalok, kevesebb konkrét peres üggyel foglal­kozom. Mint elnökhelyettesnek az egész polgári peres eljá­rást figyelemmel kell kísér­nem. A bíróság ügyforgalmát rög­zítő statisztikát vesz elő. — A Pécsi Járásbíróság pol­gári peres ügyforgalmának ma több mint felét a családjogi természetű perek alkotják — mondja. — Az ügyek száma évről évre nő. A családjogi pe­reken belül legtöbb a gyer­mektartási, valamint a házas­sági bontóperek száma. — A gyermektartásdíj ősz- szegének megállapításában mi a birói gyakorlat? — Korábban a keresethez igazodóan fix összegben ha­tároztuk meg a gyermektartás­díjat. De ha a kereset válto­zott, ismét peres eljárás után kerülhetett sor a gyermektar­tásdíj összegének csökkentésé­re, vagy emelésére. Most vi­szont lehetőség van az összeg százalékos megállapítására. Mindig a keresettől függően. Például egy gyermek után a kereset húsz, két gyermek utón a kereset negyven százalékát vonják le gyermektartásdíjra. Ez csökkentette a bürokráciát, az ilyen jellegű peres ügyek számát. Ha az apától valami ok miatt — például nem vállal állandó jellegű munkát —, a gyermektartásdíjat nem lehet behajtani, az állam meg­előlegezi, kifizeti. Ezt követően természetesen az állam min­den törvényes lehetőséggel ar­ra törekszik, hogy megkeresse az apát és módot leljen a gyermektartásdíj folyamatos be­hajtására. A házassági bontóperekről beszélgetve arról szól, hogy a megegyezéses válás lehetősége hivatva volt az úgynevezett „si­mább ügymenetű" válás lebo­nyolítására. Amikor a férj és feleség a bíróságon minden­ben megegyezik, a bíróság egyezségüket ióváhagyja és ezek után kérik közös akarat­elhatározással a házasság fel­bontását. Kétségtelen, számos Délda bizonyítia. hogy élnek is ezzel a lehetőséggel. — Többségében azonban sainos mindenben nem tud­nak megegyezni a válni aka­rók — mondja. — Kié legyen esetleg az autó, vagy a te­lek .. . így aztán a megegye­zéses válásban rejlő lehetőség a gyakorlatban többnyire nem érvényesül, kezdődik a mindig eléggé bonyolult bontóper. Nem kevés ezek száma tud­va azt, hogv válásban megle­hetősen az élen vagyunk . . . — öröklési és kártérítési ügyeiből — ezek a „speciális" szakterületei — néhány köz­érdekű és megszívlelendő ta­pasztalat? — Ha a nem is leggyako­ribb. de havonta tíz, tizenöt perünk van öröklési ügyben — mondja. — A végrendelkező meahatározza végső akaratát arról, hogy ki legyen örököse, kié, vagy kiké legyen az örök­ség. Az elhalálozást követően aztán mégis per kezdődik. En­nek legtöbbször oka: a vég­rendelet alakszerűségének hiá­nyosságai. Ahhoz, hogv a vég- rendelkező akarata teljesüljön, egy alapvető tanácsot tudok adni: a végrendeletet lehető­leg ügyvéddel vagy közjegyző­vel készíttessék, ezzel kizárha­tók az alakszerűség hiányossá­gai. Ami pedig a kisajátítási, a kártalanítási pereket illeti: ha­vi ügyforaalmunk tíz százalé­kát teszi ki Pécsett gyakoriak a szanálások. A kisajátítás so­rán a tanács például házért, telekért felajánl egy összeget, — ezt többnyire a tulajdonos nem fogadja el —, per lesz belőle. Két alapvető dologra kell itt ügyelnünk. Az egyik: a tulaidonosi érdek túlzott hangsúlyozása ne vezessen megengedhetetlen vagyoni előnyhöz, nem megengedni a spekulációs jellegű, haszon- szerzési törekvéseket. Másrészt' az állampolgárokat vagyoni hátrány ne érje! Hallottam, hogy bizonyos előkészületek már történtek a kisajátítási tör­vény változtatására. Időszerű lenne ez mind az állam, mind a tulajdonosok érdekei szem­pontjából. Bár eddig is ebben a közös­ségben dolgozott dr. Kovács Jenöné, de mint elnökhelyettes­nek most alaposabban meg kell ismerkednie az egész bí­róság munkájának legapróbb részleteivel is. Új feladat: meg­határozott időnként meg kell vizsgálnia egy-egy bíró ítélke­zési gyakorlatát is. Tagja a Mosás, tisztítás w Uj gépek a Patyolatnál Negyven perc alatt 100 kiló ruhát kimos, kicsavar az a programvezérlésű mosógép, amelyet a D’HOOGL cég 1976 márciusára ígért a Pécsi Pa­tyolat és Mosoda Vállalatnak. A belga gép a világpiacon jelenleg kaphatók közül a leg­modernebb, mintegy másfél- millió forintba kerül. Kettőt már vettek a pécsiek, a harma­dik megvásárlásáról most tár­gyalnak. Ezen kívül három ki­sebb teljesítményű VÖLUND mosógépet szereznek be sza­lonjaikba. A közel háromszáz embert, többségükben nőt foglalkoztató vállalat a nehéz fizikai munkát könnyítő szárító-rázó gépet vá­sárolt az NDK-tól. Ez előkészíti a textiliát mángorlásra. A nagy- kapacitású mángorló műsza­konként 23-27 mázsa ruhát „vasal”. Az újonnan érkező gé­pek sorát gőzszekrény, két gőz- bábu, varrógép, előszárító, an­gol számozó, NDK présgép egészíti ki. Újdonság a TEXIMA hajtogató, amely az ágyruhát szabvány méretre hajtogatja és három asszonyt kézi munkájá­tól mentesíti. A szállítás gyorsítására 1976- ban két ROBUR tehergépkocsit vásárol a Pécsi Patyolat és Mo­soda Vállalat. Közlekedésbiztonsági Tanács jogi bizottságának, a bírósá­gi szakszervezeti bizottságban pedig mint szervezőtitkár tevé­kenykedik. A továbbképzésben, az önképzésben sem szabad lemaradni. Vaskos iratcsomót mutat: a minisztérium által szervezett önképzés keretében most készít a kártérítési fele­lősségről egy dolgozatot. —- A jogi pályák közül a bírói, a bírósági munka áll legközelebb hozzám, mindig is ezt szerettem a legjobban — mondja. — Jó érzés, ha az em­ber olyan munkaterületen dol­gozik, amit szeret. Akkor a munkával járó gondokon is könnyebben lesz úrrá, a felada­tokat is a lehető legjobban igyekszik megoldani. Feladat pedig bőven van ... Garay Ferenc Nem ismerjük, vagy nem alkalmazzuk? Új KRESZ, új szabálytalanságok Akadtak, akik vitatkoztak, voltak, akik ellenezték, mások túl szigorúnak, ismét mások túl liberálisnak találták. Egy bizo­nyos: a viták ideje lejárt, sja­nuár 1. óta az új KRESZ sze­rint kell közlekedni. A jogszabály életbe lépését széleskörű ismertető-kampány előzte meg. Szerte az ország­ban tanfolyamokat, vizsgákat szervezett a Közlekedésbizton­sági Tanács, a TIT, az Autó­klub, a vállalatok, intézmények. A tanfolyamokat és a vizsgákat nem tették kötelezővé — kivéve néhány vállalat a saját gépko­csivezetői számára — ennek el­lenére meglehetősen szép szá­mú gépjárművezető ismerkedett meg szervezett keretek között az új szabályokkal. Az utóbbi HOL ÉPÍTKEZHET? ff Foghíj"-telkek a Mecsek-oldalban A családiház-program Családi házak nőnek a Me­csek oldalán, egyik a másik után. Az ötödik ötéves tervben is szerepel a magánerős épít­kezésnek ez a formája, de te­lek-gondokkal küszködünk. Pe­dig, ha végigtekintünk a Nyu- gati-Mecseken, az épületek kö­zött számos „foghíj” található.- Az erdőig régen is beépí­tették ezt a területet — mondja őa/afonyí Dezső, az OTP Bara­nya megyei igazgatója. — Van út, villany, rendszeres buszjá­rat, kis fűszerboltok és egyéb üzletek, ha két-három métert leásnak a kertben, akad víz is. Magyarürögtő! a Bárány útig véleményem szerint be lehetne építeni a területet.- Milyen kedvezményeket tud adni az OTP? — Elsősorban azért nem tu­dunk építeni, mert nincs hová. Ha a meglévő, erre alkalmas területeket felszabadítják a tu­lajdonosok, eladják, vagy to­vábbadják nekünk, akkor mi ki­árusítjuk. Aki a telekár húsz százalékát kifizeti, birtokba ve­heti a területet. Sokhelyütt gond még a csatornázás, de hang­súlyozom, vannak beépítetlen, csatornázott területek is. Az il­letékesek eddig nem kötelezték a tulajdonosokat az építkezés­re. A városi tanács építési osz­tályán kissé más a vélemény: — A város általános rendezé­si terve szerint e terület felhasz­nálását két nagy kategóriába soroljuk — mondja Gömöry Já­nos megbízott osztályvezető. — Az első osztályba tartoznak a családi házzal beépíthető, a másodikba pedig a „hegyi kertségi” területek. Túlnyomó rész az utóbbi kategóriába tar­tozik, itt a hétvégi aktív pihe­nést elősegítő harminc négy­zetméteres, egyszintes épületek emelhetők. Természetesen a fé­lig beépített, „foghíjas” terüle­tekre nem csak lehet, kell is építkezni. Az elkövetkező évek­re vonatkozólag: harminc telek­re beépítési kötelezettség van, további harmincnál telekalakí­tással építési terület jöhet lét­re, s még negyven-ötven csalá­di ház szerepel a rendezési tervben.- Miért nem lehet nagyobb arányban építkezni ittt? — Nincsenek előkészített, köz­művesített területek. A város számára gazdaságtalan, hisz a jelenlegi lehetőségek (bolt, köz­mű, iskola) még a meglévő lakosságot is alig tudják ellát­ni. Az említett rendezési terv is közműpótló berendezésekkel, közkutakkal, zárt tárolójú szennyvízgyűjtőkkel tudja meg­oldani a problémákat.- Az elkövetkecö öt évben hol épülhetnek a családi há­zak? — Nagyárpádon folyik a ki­sajátítás, az ötödik ötéves terv­ben ez szerepel a legnagyobb ilyen jellegű területként. Szántó Péter A gyalogosoknak, kerékpárosoknak is tudni kell A félreértésből balesetek származhatnak időben azonban mintha csök­kent volna az érdeklődés, pe­dig a megyei KBT szinte na­ponta tart a megyében önkén­tes, tanfolyammentes vizsgákat. A számítások szerint Baranyá­ban közel negyvenezer jogosít­ványtulajdonos tett vizsgát, ez viszont az összes jogosítvánnyal rendelkezőknek alig több, mint a fele. És hol vannak még a gyalogosok, kerékpárosok, akik ugyanott közlekednek, ahol a szabályokat ismerők, ráadásul rájuk is vonatkozik néhány új szabály. Végül is nem az a fontos, ki honnan szerezte ismereteit, ha­nem az, hogy vannak-e. Erről igyekeztünk tapasztalatokat szerezni, amikor a napokban egy közlekedési rendőrjárőr mellé szegődtünk. A téli időjá­rásban kisebb volt a forgalom, mint általában, — s hol van még a tavasz, amikor kirajza­nak a motorosok, kerékpárosok, magánautósok — de azt már le lehetett mérni; áthatja-e az új KRESZ szelleme a közlekedést, ismerik-e és alkalmazzák-e a szabályokat. Látszani és látni Ami leginkább szembetűnő: sokan nincsenek tisztában a járművek kivilágításának szabá­lyaival. Nemcsak nem alkal­mazzák, de nem is ismerik a „látni és látszani” elvet, mi­szerint nem elég, ha én látok, az is fontos hogy engem lássa­nak. Pedig az új KRESZ világo­san kimondja: mozgó járművön csak helyzetjelző lámpákat - korábban „városinak" nevez­ték — használni tilos. Megszűnt a kellően és nem kellően vilá­gított úttest fogalma, egysze­rűen és világosan a tompított fényt kell használni. Álló jár­művön viszont éppen fordítva. S mégis: szürkületkor és nappal, sűrű hóesésben minduntalan helyzetjelzőkkel közlekedő ko­csikkal találkoztunk. A kérdésre szinte mindig ez volt a válasz: jól látok én így is . .. Pedig a fénnyel nem érdemes, és nem is szabad takarékoskodni. Ugyancsak új és fontos sza­bály, hogy az elindulási szán­dékát jelző, a megállóból kiin­duló menetrend szerint közleke­dő autóbuszt ki kell engedni. Az „elsőbbséget a tömegközleke­désnek" jelmondatot mára régi KRESZ idején is sokan alkal- mazták^ de jócskán vannak, akik meg ma sem, amikor kö­telező. A Hal téri buszmegálló­ban éppen a Volán két teher­autója nem engedte ki a Volán autóbuszát a megállóból... S itt hívjuk fel a figyelmet egy lé­nyeges dologra: ne lámpavil- logtatással mondjunk Te az el­sőbbségünkről. Külföldön ez pontosan az ellenkezőjét jelen­ti — maradj, jövök! — s ebből a félreértésből balesetek szár­mazhatnak. Legcélszerűbb az egyértelmű karjelzés. A párhuzamos közlekedés új szabályai már a tanfolyamo­kon, előadásokon is sok vitát szültek, jónéhányan nehezen ér­tették meg. A forgalomban szerzett tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy — amitől pedig legjobban tartottak — a tehergépkocsivezetők megértet­ték és alkalmazzák a szabályt. Folyamatosan csak a külső sáv­ban haladnak. Személygépko­csivezetőktől viszont gyakran hallani: neki is a külső sávban kell haladni. Igen, ha nem fes­tették fel a forgalmi sávokat. Ha azonban jelölték, akkor a belső sávban is haladhat, fel­Az új „zsákutca" tábla. téve, ha nem halad olyan las­san, hogy akdályozza a többie­ket. A legtöbben az elsőbbség­adás új szabályától féltek, s úgy tűnik, az aggodalom nem is volt alaptalan: nemigen al­kalmazzák az új szabályt. Arról van ugyanis szó, hogy az el­sőbbség ezentúl csak tovább­haladási jogot jelent, s nem abszolút elsőbbséget. A KRESZ kimondja: „Járművel irányt vál­toztatni (a terelővonalat átlép­ni, forgalmi sávot változtatni, vagy a korábbi haladási irány­tól egyébként eltérni) csak úgy szabad, hogy az az egyenesen haladó járműveket ne veszé­lyeztesse.” Tehát csak veszé­lyeztetni tilos, azaz hirtelen fé­kezésre, irányváltozásra kény­szeríteni, de „sima" lassításra késztetni szabad. Dehát félünk ettől a szabálytól, s tán nem véletlenül, hisz sokan kierősza­kolják az elsőbbséget ott is, ahol nem jár meg. S most idézzük ismét a KRESZ-t: „A párhuzamos köz­lekedésre alkalmas úttesten ti­los .. . kijelölt gyalogQsátkelő- helyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt másik jármű mellett elhaladni”. Tes­sék egyszer öt percig nézelőd­ni mondjuk a Rákóczi út—Hal tér kereszteződésében a gya­logátkelőhelynél. öt perc alatt legalább tízen sértik meg ezt a szabályt. Pedig, hogy milyen veszélyes, nem kell különöskép­pen indokolni. Alkalmazni a szabályokat • Nem folytatjuk tovább, hi­szen nem célunk ismertetni, hogy mi az új a KRESZ-ben. Ezt sokan megtanulták, aki pedig nem, még felhasználhatja a hosszú téli estéket, hogy ta­vaszra megismerje. Most már csak alkalmazni kellene a sza­bályokat, az eddigieknél mar­kánsabban, egyértelműbben, hisz az új KRESZ szerkesztői éppen azt tartották szem előtt, hogy ma már tudunk „agyon­szabályozás” nélkül is közle­kedni. Ez közlekedési kultúrát, ismereteket, felelősséget kíván. Éljünk velük! Pánics György Legtöbb a családjogi por

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents