Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-19 / 49. szám
e Dunántúlt napló 1976. február 19., csütörtök ■BBHi véleményé „Barangolás bisztróügyben” A Dunántúli Napló január 10-i számában megjelent riportból ,,örömmel” értesültünk arról, hogy a jelenlegi Idegennyelvű könyves- - bolt bekebelezése árán lehetőség nyílt a Jókai téri tejbisztró kibővítésére. Engedtessék meg, hogy a riportot néhány adalékkal kiegészítsük. Pécs belterülete néhány évvel ezelőtt már országszerte ismert volt kulturális szolgáltatásairól: a Kossuth Lajos utcában működött a Magyar írók Könyvesboltja, az antikvárium, a Zrínyi Miklós könyvesbolt, a Széchenyi téren pedig a Móricz Zsigmond könyvesbolt. Uzemellátó könyvesboltunkat 1975- ben új helyre, a Szigeti lakótelepre költöztettük, 2 millió forintos beruházással. 1975 augusztusában a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat felszólította a vállalatunkat, hogy a Kossuth Lajos utca 48. szám alatti nyílt árusítású üzemellátó könyvesboltot —, amelyet nemrégiben 200 ezer forint költséggel felújítottunk — a pincerendszer omlása miatt el kell hagynunk. Igaz, felajánlottak helyette egy lakáshelyiséget a Lyceum utca 3. szám alatt, amelynek elfogadása azt eredményezné, hogy a bolt szinte „illegálisan” tudná csak folytatni az amúgy is népszerűsítésre szoruló könyvterjesztést. Megszűnőben van a Magyar frók könyvesboltja — az ország egyik legszínvonalasabb, jelentős kulturális hagyományokkal rendelkező könyvüzlete, ahol alig egy évtizeddel ezelőtt az egyetlen magyar lib- resszó is működött. Megszűnőben van, mert az épületben lévő HUN- GARÓHOTELS Vállalat terjeszkedni kíván, s igényt tart erre a helyiségre is. Terjeszkedni kíván, gyarapítva a vendéglátó egységek számát, ismételten a könyvesboltok tevékenysége rovására. Véleményünk szerint a Városi Tanács illetékesei nem nyújtanak olyan hatásos segítséget a könyvterjesztés ügyéhez, mint ahogy a bizonyára jobban jövedelmező vendéglátóipar terjeszkedését támogatják, — sajnos a könyvesboltok terhére. Kérdésessé válik, hogy Pécs város fejlesztési tervének ilymódon való realizálása helyes-e akkor, ha figyelembe vesszük a pécsi egyetemeket, a főiskolákat, a fiatalság jelenlétét, az évszázados múlttal rendelkező könyvkiadási, terjesztési hagyományokat. Nagyon sajnálnánk, ha a pillanatnyi tendencia következtében a kultúra alapvető egysége, a könyv hiánya miatt válna sivárabbá, szegényebbé Pécs kulturális centrumának élete. Preszter Sándor a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igazgatója. szerkesztőség postájából E Szórakozás helyett bosszúság Miért kell sorba állni? Jogos eljárás vagy önkényeskedés? bontotta az asztalunkat, elvitte az italunkat, majd más vendégeket akart odainvitálni. Az egészben talán az volt a legbosszantóbb, hogy mindezt „elnézés" vagy „bocsánatkérés” nélkül tette, amikor a „vendégjogainkat" említettük. Mivel hétvégeken általában szórakozni járunk, elmondhatjuk, hogy ilyen nagyfokú udvariatlanságot még sehol sem tapasztaltunk. Horváth Józsefné Pécs, Kállai Éva tér 2. bosszantóbb, hogy a probléma annyira nem az, hogy másutt már régen megoldották, vagy fel sem merült. Budapesten azelőtt kalauzok is árultak bérletet, minden végállomáson be lehetett szerezni. Nos, a lehetséges megoldások közül azt javaslom, hogy hóvégi napokon árusítsandk a kalauzok iis bérletet. Akik valamilyen oknál fogva náluk nem tudják beszerezni, azokat a meglévő bérlet- pénztárak kényelmesen és gyorsan elláthatják. CzL Február 7-én (szombaton este) szórakozási szándékkal indultunk a Kazinczy Étterembe, ahol mindenek előtt vacsorát rendeltünk. Úgy fél 10 óra tájban közölték velünk, hogy nincs vacsora, mert „elment a szakácsnő”. Ezen egy ideig még bosszankodtunk, hogy egy belvárosi étteremben szombaton csak fél tízig lehet vacsorázni, de aztán túltettük magunkat rajta, és otthagyva asztalunkat táncolni mentünk. És ekkor jött a másik bosszúság. A pincér le4 A VOLÁN bérletárusítási módszere egyike azoknak a kérdéseknek, amik az illetékes fórumok elé kívánkoznak. Megdöbbentő adatokat kapnánk, ha kiszámítanánk, hány órányi időt vesznek el Pécs lakosságától a bérletért való sorbaállással. A januári és szeptemberi sorok mindig hosszúak. Más hónapokban — ha csak nem jön közbe hóeleji ünnep — az, aki kilesi az alkalmas időpontot, gyorsan hozzájuthat a bérlethez. Az egész ügyben az a legFebruár 13-án 17 óra 30 perckor a Budai vám felé közlekedő 28-as autóbuszon egy 7 év körüli kisfiú véletlenül a vészcsengőt nyomta meg a jelzőgomb helyett. A vezető leállította a kocsit és emelt hangon kijelentette, hogy addig nem megy tovább, amíg a „tettes” fel nem fedi magát. Sokan voltak a buszon, akik időre utaztak a Liszt Ferenc terembe órára, de a vezető „türelmesen" várt. Végül a kisfiú sírva jelentkezett, hogy véletlenül nyomta meg a csengőt. Amíg a gyerek nem jelentkezett, a gépkocsivezető mindenkit le akart szállítani a buszról, holott az utasok kifizették a viteldíiat. Amikor a gyerek „vallott”, a vezető édesanyjával együtt gorombán letessékelte az autóbuszról, nem törődve az utasok felháborodásával. *■ Ismételten felteszem hát a kérdést, jogos volt-e az eljárása, vagy önkényeskedés? Környezet- védelem - erdővédelem ? örvendetes, hogy idén nemcsak erdei futóversenyeket, hanem a magas hóban síversenyeket is rendeztek a Mecseken. Kétségtelen; hogy mindenféle versenynek számos célja és haszna van. Úgy gondolom, hogy az erdei futó- és síversenyeknek a sportoláson kívül az egyik célja a természet szeretetére való nevelés. Éppen ezért bosszantó volt az említett versenyek nyomvonalán eldobált papírok, nylon zacskók, konzervdobozok, stb, látványa. Ami a fákra, bokrokra aggatott útjelzőket illeti ez önmagában véve helyes és természetes. A baj ott kezdődik, hogy a versenyek után a rendezőség soha nem gondoskodik e színes pántlikák leszedéséről, összegyűjtéséről, pedig ezek nemcsak az erdő vadjait riasztják, hanem rontják az erdő szépségét is, mert az ágakon függő papírszalagokat. csak hosszú hónapok alatt emészti el az időjárás. Néhai Róbay Gyula városi főerdőmérnök tudomásom szerint csak úgy adott engedélyt az ilyen „pántlikázásra", ha a rendezőség kötelezettséget vállalt a szalagok összeszedé- sére, megsemmisítésére. Mi, akik igazán szeretjük az erdőt, reméljük, gondoskodnak .arról, hogy ez a jövőben is így legyen. Dr. Szily Imre, Pécs, Aradi vértanúk u. 2. P. M. Leveleink nyomában „Hajsza a helyjegyért” „Balesettel fenyegető rendelkezés” Szerkesztői üzenetek „Szemüveg” jeligére üzenjük, hogy az OFOTÉRT az üveget nem adhatja lei a vevőnek már csak azért sem, mert az üveg árban a munkadíj is benne van. Viszont hozott keretbe bármikor beteszik az üveget, ha optikailag megoldható. ^ K. B. Pécs: Levele alapjan nem jár sem nyugdíj, sem öregségi járadék, csak betegellátás. S. J. Mohács: Ha nem tudnak megegyezni, indítson vagyonmegosztási pert. G. Gy. Beremend: Ha felmondás után új munkaviszonyt létesített, akkor levele alapján a kért összeget meg kell kapnia. J. Pécs: Csak megegyezés alapján kaphatja meg az egyik szobát. Esetleg bírósághoz fordulhat. A címeket a lapunkban korábban megjelent olvasói levelekből idéztük. Az elsőt Magyar Sándor pécsi olvasónk irta, akinek az általa említett nap kora reggelén alkalma volt végignézni a Barcsról néhány perces késéssel érkező vonat utasainak kétségbeesett átszállási kísérletét az induló Mecsek Expresszre. Mint írja: — az utasok egy része végigrohant a peronon, hogy a már meglévő menetjegyéhez megváltsa a helyjegyet, amíg a másik része vállalva a helyjegy nélküli utazással járó büntetést, még idejében felszállt az expresszre. A forgalmista pedig mit sem törődve a lemaradtakkal, elindította a vonatot, pedig — csak néhány percről lévén szó — módjában állt volna megvárni őket.” Ribly Jánosné levélírónk — ugyancsak Pécsről — a következőket kifogásolta: „A MÁV, amely korábban a főpályaudvar peronjával szemben indította a vonatokat, egy idő óta — nem tudni miért — a perontól meglehetősen távol, a raktárok előtti vágányokról indítja és fogadja, ami különösen az esti órákban veszélyes a vasúti sínek között gyerekekkel, csomagokkal ci- pekedő, botladozó utasokra nézve. Kérdése: Mi az akadálya annak, hogy a régebben jól bevált vonat- indítást, érkezést újra a főpálya- udvarral szembeni vágányokon biztosítsák? Kezdjük az első kérdéssel, amelyre Németh Béla, a MÁV Igazgatóság személyszállítási ügyintézője a forgalmista vétlenségének bizonyításával kezdte a válaszát. Véleményük szerint joggal. — Őt vagy őket a legkevésbé okolhatják közönyösséggel az utasok, mert egyáltalán nem az ő jó, vagy rosszindulatukon múlik a vonatok elindítása — mondotta. — Különösen a Mecsek Expressz esetében, melynek akár csak néhány perces késéssel történő indítása is a problémák egész láncolatát idézhetné elő. Hogy ezek közül csak egyet említsek, előfordulhatna, hogy a szembejövő és ugyancsak menetrendszerint indított vonatok miatt egy-egy állomáson vesztegelnie kellene, vagy viszont, ami aztán az egész vonalon felborítaná a forgalom menetrendszerűségét. Ami a lemaradt utasokat illeti, elmondotta, hogy hasonló esetre volt már példa, ami sajnos a jövőben is előfordulhat, ha az utasok nem kísérik figyelemmel a MÁV Ilyen irányú rendelkezéseit.- Erre utal a panaszos által említett konkrét eset is. mert a Barcsról Pécsre érkező és innen a Mecsek Expresszre átszállói akaró utasoknak a menetjeggyel egyidőben módjuk lett volna a helyjegyet is megváltani — mondotta. — Ugyanis Barcson kívül a szigetvári, a szentlőrinci és a sellyei állomások is rendelkeznek helyjegy-kontingessel. De netán mégis előfordulna — mint ahogy ez esetben is előfordult—, hogy az utasok egyike- másika megfeledkezett a helyjegyváltásról, ezt is pótolhatta volna, mert a barcsi személy- vonat jegyvizsgálója, sőt, Szentlőrincen a barcsi személy- vonathoz csatlakozó sellyei motorvonat jegyvizsgálója is el van látva helyjeggyel. Tehát náluk is megválthatták volna. A válaszhoz — amellyel egyébként teljes mértékben egyetértünk — javaslatként csak annyit fűzünk hozzá: a helyjeggyel rendelkező kalauzok, — akik a jegyek kezelésekor egyúttal az utazás végcéljára is következtethetnek — figyelmeztessék az utast a helyjegy megváltására. Ami Ribly Jánosné és utas- társai panaszát illeti ezt már a levele megjelenését követő napokban orvosolta a MÁV Fiatalok, figyelem! Jelentkezzetek szakács és vendéglátóipari eladó ipari tanulónak AZ 1976/77-ES OKTATÁSI ÉVRE. Jelentkezhet minden fiatal, aki az általános iskola 8. osztályát elvégezte és a 18. életévét ebben az évben még nem tölti be. A tanulmányi idő 3 év. Munkaruhát és napi egyszeri térítés nélküli étkezést biztosítunk. Jelentkezni lehet: a MECSEKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT KÖZPONTJÁBAN, a személyzeti osztályon, PÉCS, ENGEL JÁNOS UTCA 5. SZÁM. (A Mohácsi úttal szemben, az új utca), és az információs irodánkban, Pécs, Perczel utca 15. szám. ■ !Kj _ - ■ iw *X 1. i#, *7 l¥\ í % L A * *| ff ff m T \í * II J 1 í* m M1 ' I U ‘ 1 t-mm® § I i / Ik A 1 fe 1 * I I ■—* 1 mm WJt |m J * \ 1^1 * A kertvárosi Zsuzsanna utca lépcsőházainak bejárati ajtóira festett feliratokhoz csak annyit fűznénk hozzá, hogy nem ártana, ha a festőjük a jövőben takarékosabban, főleg „óvatosabban” bánna a betűkkel! Az utca lakói Horváth T.-né olvasónk kérdezi, hogy a lakás felújításával kapcsolatban felmerült kiadásokat ki és milyen mértékben köteles fizetni? A lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 55. §-a értelmében a lakásberendezés felújításával, cseréjével kapcsolatos költség 50—50%-a — határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés esetében — a bérbeadót, illetőleg a bérlőt terheli. Nem terheli a bérlőt a most említett költséghányad, ha a) a lakásberendezést elemi csapás vagy a bérbeadó mulasztása miatt kell felújítani, illetőleg cserélni ; b) a bérbeadó a lakásberendezést az épület felújítása során cseréli ki; c) a bérlő a lakásberendezés használatáért külön díjat fizet. Abban az esetben, ha a lakásberendezés felújítása, illetőleg cseréje a bérlő karbantartási kötelezettségének elmulasztása miatt vált szükségessé, a teljes költség a bérlőt terheli. Itt kell tájékoztatnunk olvasónkat arról is, hogy a lakásberendezés felújításával vagy cseréjével kapcsolatos költségek meghatározásánál a ténylegesen felmerült, műszakilag szükséges költségeket kell figyelembe venni, ha a felek megállapodása vagy jogszabály másként nem rendelkezik. Lehetőséget biztosít a jogszabály arra is hogy a cserével vagy felújítással kapcsolatban felmerült költséget a bérlő részletekben fizesse meg, ha az indokolt. Állami lakás Igazgatóság. „Vonatuk” a távoli és gyér világítósú „A-B” vágányok helyett ma már a pályaudvar közelében áll meg. És ami ugyancsak sok utast érint - elrendelték, hogy az este érkező Mecsek Expressz és a balatoni fürdővonat is a pályaudvar utaskijárójához közel eső vágányokra fusson be utasaival. E néhány intézkedéssel persze még távolról sem elégítették ki az utazóközönség ilyen irányú igényeit." Például a reggeli órákban továbbra is a már említett megállóktól indul a fonyódi fürdővonat, továbbá a pécs—barcsi és a Dombóvár felé közlekedő személyvonat. Oka?- A korábbi évekhez viszonyítva jelentősen megnövekedett a forgalmunk — mondotta. - Például a reggel hat és fél nyolc óra között induló, érkező, illetve csatlakozó 12 vonatunknak általában öt vágányt tudunk a központban biztosítani, de a teherforgalom időnkénti megnövekedése ezt is meghiúsítja. Elsősorban ezért vált szükségessé az A-B jelű vágányok igénybevétele. Mindemellett jogosnak tartotta az utazóközönség ehhez kapcsolódó panaszát főként az említett vágányok környékének gyér világítása miatt, amelyen — mint mondotta — igyekeznek segíteni. Pl.: az első vágány talpfáira betonlapokat rakattak, továbbá a peron keleti végétől - ahol az építkezések palánksora áll — öt méterenként lámpatesteket szereltettek fel, hogy némileg ezzel is elősegítsék az utasok biztonságosabb közlekedését. — Természetesen mindez csak toldozgatás — mondotta —, amelyet véglegesen és igazán megnyugtatóan csak az építkezések befejezése után tudunk megoldani. Ehhez kérjük utasaink* türelmét, megértését. P. Gy. esetében a részletfizetés legfeljebb három évig terjedő időre szólhat. B.^ f., Z. N. és H. I. olvasóink kérdezik, hogy a tanácsi értékesitésű lakások árai vál- toztak-e és milyen jogszabály alapján, mikortól? Igen, változás következett be. A 7/1976. (I. 27.) ÉVM— PM— AH számú együttes rendelet értelmében a tanácsi értékesitésű lakások ára 1976. január 1. utáni értékesítés esetén változik. A jogszabály melléklete szerint az alapárak nagysága attól függ, hogy a lakás alapterülete és ellátottsági foka milyen. Például egy 28 mf alapterületű, felvonó nélküli, egyedi kólyhafűtéses, földszinti garzon lakás alapára 173 000 forint. Egy 3 szobás, felvonóval ellátott, központi és egyedi gázfűtéses lakás alapára földszinten 300 000 forint. A részletes táblázat megtalálható a rendeletnél a január 27-i Magyar Közlönyben. B. E. üzemi balesetet szenvedett három évvel ezelőtt. Kérdése: Kérheti-e baleseti járadék megállapítását és mennyi időn belül? A 17/1975. (VI. 14.) MT sz. rendelet 197. §-a értelmében a baleseti járadék iránti igényt a baleset bekövetkezésének napját követő két éven belül lehet kérni. Abban az esetben, ha a baleset miatt táppénzben részesült, akkor a két évet a táppénzsegélyezés befejezésétől kell számítani. Három éven belül Jehet kérni a baleseti járadék megállapítását, ha a baleset következményét csak két év eltelte után lehetett megállapítani. Három éven túl akkor lehet baleseti járadék iránti igényt előterjeszteni, ha egykorú okirattal (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült iratok, orvosi leletek, stb.) alapján kétségen kívül bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá, ha a sérülés és a munkaképesség-csökkenés között az arra illetékes orvosi bizottság véleménye szerint okozati összefüggés van. A járadék iránti igényt a lakóhelye szerinti Társadalombiztosítási Igazgatóságnál kérheti. „Csótányexpressz” Az expresszvonataink szerelvényének ülései alá megelőzésként már korábban rovarirtó vegyszert helyeztünk el. A szerelvényeket nagytisztításkor rendszeresen kivonjuk a forgalomból s addig csereszerelvényeket közlekedtetünk. 1975. december 9-én a szerelvényt Budapesten fertőtlenítették. Egy korábbi cikkben a Napló foglalkozott azzal, hogy Pécsett a lakásokban rendkívüli módon elterjedtek ezek a rovarok. A szakértők véleménye szerint a csótányok szaporodásának nincs létfeltétele a vasúti vágányok között és a vasúti kocsikban sem. Feltehetően a vonaton utazók által kerüllek és kerülnek a kocsikba. A személykocsi rendszeres fertőtlenítését továbbra is végezzük, bár a rovarok bevitelét a kocsikba megakadályozni nem tudjuk. A cikk címének felhasznált újszerű elnevezést véleményünk szerint - a fentiek miatt — nem lehet jellemző állapotnak mondani. A közvéleményben az új „ragadvány” elnevezés elterjedését — munkánk összességében való megítéléseként — igen sajnálatosnak tartanánk. Pápa Jenő III. forgalmi osztályvezető
