Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-17 / 47. szám
6 Öunantuli napló 1976. február 17., kedd IÉBÍIWÍ^IíIIÍa \2í<r •; • ■ .::.•; :;A"W Volt néhány kedves, jóhan- guJatú játék a heti tévéműsorban, és közöttük pécsiek is szerepeltek. Miért ne éppen róluk ejtenénk szót ezen a helyen. Az amatőrfilmeseknek hirdetett pályázat díjnyerteseinek bemutatásq, azaz filmjeik vetítése volt a Pergő képek témája. A pécsi amatőrfilmesek nagyszámú jelenléte azt is bizonyította, hogy a műkedvelő hagyományaira büszke városban mindig újak és újak jönnek, akik átveszik a stafétabotot, s a legváltozatosabb művészi kedvteléseknek hódolnak. Egyes amatőrfilmesek nem animációs filmeket készítenek, hanem megostromolják a játékfilm bástyáit, ha csak egészen röpke burleszk-jelenetek- kel is. Ennek példájaként mutatták be a pécsi Kutas Béla kisfilmjét, amelyben „igazi színészek” játszottak, olyan pécsi színészek, akik szívességből vállalták ezeket a villanásnyi szerepeket, lévén a fiatal amatőrfilmes — különben hivatásos zenész — a jólismert, már nyugalomba vonult pécsi színésznek, Kutas Bélának a fia. A pályázat második díját kapta Varga Csaba Városképek című három és félperces filmje, “tamely az ablakokkal való ötletes filmes-játék. Ö is. és Boksa Tamás is, a Versatil és Kohinoor című „tragikus szerelmi történeti' alkotója az Ixilon tagjai. A pécsi Ifjúsági Házban működő amatőrfilmes csoport, amelyről talán nem túlzás azt állítani, hogy az ország legjobb, legerősebb ilyen csoportja, nemsokára ennél szélesebb körben is bemutatkozik a tévében: éppen néhány napja készíteti róluk a televízió egy csaknem egyórás filmet, amely majd a Pergő képek adásban kerül műsorra. A Játsszunk bábszínházát! című, vasárnap délelőtti műsorsorozat alighanem sokak kedvence lett, pedig még csak a harmadik részét láttuk vasárnap. Talán azért is, mert az egyik legigazibb játék a báb, ahol nemcsak mesélni, énekelni, táncolni, színházat játszani lehet, hanem kézzel alkotni is. Kócból, papírból, rongyból, káposztából, répából, dugóból és ezer más anyagból. A műsor készítői jól eltalálták az arányt a produkciók bemutatása és a bábkészítés nyomonkövetése között. Ezúttal a táncoló báb volt a téma, mégpedig a bá- rándi és a pécsi babosok műsora alapján. A pécsi Méhecske bábcsoport - magyar- horvál együttműködésben — népi hagyományokat elevenített fel. Űzték az ördögöt, varázsolták az esőt. Nemcsak a bábok mozgása, a dalok bűvölték el a közönséget, hanem maguk a bábok is. H. E. PRÉSHÁZ, GYÜMÖLCSTÁROLÓ, HÉTVÉGI HÁZ fa »ti Alaprajz CSUPOR 1. A szabadidő növekedése, az életszínvonal emelkedése következtében az utóbbi években nagy kereslet alakult ki a nagyobb települések környékén levő külterületi földek iránt. Mindezt elősegítette a belterületi üdülőtelkek, illetve hétvégi házzal beépíthető telkek magas ára. Az állampolgárok a- megvásárolt, zömében mezőgazdasági rendeltetésű földrészleten építkezni kívánnak. Az ilyen területen korábban folytatott nagymértékű engedély nélküli építkezésekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az érdekeltek az ilyen jellegű területre építhető épületek, építményekkel kapcsolatos előírásokat nem ismerték, illetve azokat nem egyformán értelmezték. Miután, az állampolgárok részére sem lehet közömbös, hogy környezetükben, (ahol jelentős időt töltenek el) milyen épületek kivilelezhetők, így ezért is szükségesnek tartjuk vázlatosan ismertetni a pince, présház, gyű mölcstá roló, hétvégi ház (üdülő) építésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Az eddigi tapasztalatok Az eddigi tapasztalatok szerint a legtöbb kérelem a külterületi, zártkerti építkezések engedélyezése iránt érkezett be az építésügyi hatóságokhoz. A zártkerti — a város, község külterületének nagyüze- mileg nem művelhető része — földrészletek rendeltetése mezőgazdasági jellegű. Ezen csak olyan épületek építhetők, melyek a föld megműveléséhez szükségesek. A zórtkertben kialakítható földrészlet 200 négyszögölnél (720 négyzetméternél) kisebb nem lehet. Ezen — a tulajdonostársak számára tekintet nélkül — a földrészlet megműveléséhez szükséges 12 négyzet- métert meg nem haladó alap- területű, egyszintes, a tájba illő, csupán ideiglenes tartózkodásra alkalmas gazdasági épület (szerszámkamra, présház vagy gyümölcstároló) építhető. Az árnyékszéket a gazdasági épülettel egybeépítve ilehet csak kialakítani1. Ennek alapterülete a gazdasági épület alapterületébe nem Kárpitosipari szolgáltatás Vállalatok, közületek és a lakosság részére rövid határidőre vállalunk: — rekamié, heverő, fotel, szék és ajtó kárpitozást és minden kárpitosipari tevékenységet. — Fényelzáró, elsötétítő függönyök, egyéb függönyök, valamint napellenzők és textilrolók gyártását. MEGRENDELHETŐ: PÉCSI BÚTORGYÁR Pécs, Somogyi Béla út 6. — Telefon: 10-099. Ügyintéző: Wirth Józsefné Tudnivalók az építkezések engedélyezéséről számít bele. Ugyancsak lehet a gazdasági épülettel egybe, vagy attól különállóan építeni előtér nélküli pincét is. A pince alapterülete nem került meghatározásra, tehát a pincére vonatkózóan alapterületi korlátozás nincs. A Baranya megyei Tanács zártkerti gazdasági épületek tervezésére pályázatot írt ki. Ezzel is segíteni kívánta az állampolgárok ilyen jellegű igényeinek megfelelő formájú kielégítését, valamint a megfelelő környezeti kép kialakítását. A díjazott tervekből ajánlott tervgyűjtemény készült, melyek beszerezhetők az I. fokú építésügyi hatóságoknál. A Baranya megyei Tanács V. B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya a. zártkerti földrészletek beépítésének engedélyezésével kapcsolatban irányelveket adott ki, az ebben foglaltakat —. Pécs város kivételével — alkalmazzák az elsőfokú építésügyi hatóságok, így pl, a pincét az épület mögött, vagy mellett kell elhelyezni, az épület afá nem kerülhet. A telőidomokra vonatkozóan a szimmetrikus nyeregtetőt (30— 45 fokos hajlásszöggel) tartja célszerűnek az irányelv. Korlátozás nélkül A zártkertien kívüli külterületi szőlő és gyümölcsös területén viszont csak 556 négyszögölnél (2000 négyzetméternél) nagyobb földrészleten lehet építkezést végrehajtani. Alapterületi korlátozás nélkül, csak: a mezőgazdasági műveléssel élethivatásszerűen foglalkozó személyek építhetnek gazdasági épületet. Egyéb foglalkozásúak pedig csak 30 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű gazdasági épületet — a zártkertben létesíthető módon — építhetnek. Mindkét fajta gazdasági épületben lehel egy 12 négyzet- métert meg nem haladó alapterületű, csupán ideiglenes tartózkodás céljára szolgáló helyiséget kiképezni. Az árnyékszék és pince építésére vonatkozó lehetőséq megegyezik a zártkertben biztosított lehetőséggel. Fontos tudnivaló, hogy zártkertben az 556 négyszögölet meghaladó földrészleten is csak 12 négyzetméter alapterületű gazdasági épület építhető! — Egyébként az, hogy egy külterületi földrészlet zártkertbe, vagy azon kívüli területbe tar- tozik-e, a földhivatal és az építésügyi hatóság ad felvilágosítást. Gazdasági jellegű épület — ola'pterületi korlátozással — bizonyos meghatározott területeken, így pl. Pécs város jelenleg még szőlő és gyümölcsös művelésű belterületi részein is építhető. Pl.: Gyükés, Lámpásvölgy, Istenáldásvölgy, Aligvárom dűlő területén. Új üdülő- területek Az összes felsorolt gazdasági épület csak hatósági engedély alapján valósítható meg. A kérelem engedélyi Illetéke 200 Ft. A megye és város területének egyes részein, érvényes rendezési tervi előírásoknak megfelelően hétvégi házak (üdülők) építésére is van lehetőség. Itt is ki kell emelni, hogy o rendezési tervek az építkezés helye szerint (Illetékes építésügyi hatóságoknál megtalálhatók. A megye területén új üdülőterületet a Mohács—Bár— Dunaszekcső közötti részben alakítottak ki, melyre a beépítési terv is elkészült. Ezen felül az orfűi szőlőhegyet is üdülőterületnek minősítették'. Pécsett elsősorban a Mecsek- oldal területén — a1 Nagy- Daindol hegyhátdűlő — Szkó- kó-tetői út — a Magyarürögi úton — a Makár hegy déli oldala — Asztalos János úton — Bárány út és a mecseki parkerdő általi határolt kert- ségben van lehetőség gazdasági jellegű hétvégi ház (üdülő) építésére. Az ilyen területeken a kialakítható telek és az építhető felépítmény nagyságát a részletes rendezési tervhez készült beépítési előírások határozzák meg. Ezen felül a legtöbb esetben rögzíti még az épületek elhelyezhetőségét és azok formáját is. Ennek célja a megfelelő tájkép és környezetforma kialakítása, mely elsősorban az építtetők érdekében kerül meghatározásra. A helyi előírás még azt is tartalmazza, hogy az egyes telkeken milyen jellegű melléképület, melléképítmény helyezhető el. A hétvégi ház (üdülő) nagyságát magasabb jogszabályok korlátozzák'. így a családi* üdülőé a 80 négyzetmétert, a társasházban levő pedig a 60 négyzetmétert nem haladhatja meg. Az ilyen jellegű épület építési engedélyezési kérelménél az építtetőnek még azt is kell igazolnia, hogy nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá. Az illeték mértéke a beépítésre kerülő alapterületitől függ. Ennélfogva 30 négyzetméterig 100 Ft, 31—50 négyzetméterig 200 Ft, 51—70 négyzetméterig 500 Ft, 70 négyzetméteren felül pedig 1500 Ft. Befejezésül itt is arra szeretném kérni az állampolgárokat, hogy építési elképzelésük realizálása előtt feltétlenül keressék fel az építésügyi hatóságokat, ahol készségesen állnak a rendelkezésűkre. Dr. Buzánszky Béla főtanácsos Rendkívüli események A DN KRESZ-iskolája A járművezető a telephelyről, garázsból stb. történő elindulás előtt köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a világító és fényjelző berendezések működését ellenőrizni. A gondos vizsgálat ellenére útközben is előfordulhat meghibásodás. Műszaki hiba A vezető köteles a járművet haladéktalanul megállítani, ha a jármű olyan hibáját észleli, amely balesethez vezethet. Tilos a továbbhaladás, ha elromlott a jármű: a) kormányszerkezete, b) üzemi fékberendezése, c) összes féklámpája, d) irányjelző berendezése, kivéve ha kézzel megfelelő irányjelzés, adható, e) bal oldali első vagy hátsó helyzetjelző lámpája, kivéve ha a jármű kivilágítása nem szükséges vagy az elromlott lámpa a távolsági fényszórót és a hátsó helyzetjelző ködlámpát kivéve más lámpával helyettesíthető. A féklámpákkal kapcsolatos szabály enyhébb a korábbinál, mivel csak valamennyi stoplámpa elromlása esetén tiltja meg a továbbhaladást. Kérdés, hogy a motorkerékpároknál miként kell értelmezni ezt a szabályt. Amennyiben a motorkerékpár egyetlen féklámpája romlik el, úgy a KRESZ 27. §. (4) bekezdése az irányadó: a stoplámpa meghibásodásakor tovább haladhat, ha az előírt kézjelzéseket alkalmazza. A zárt kocsiszekrényű gépjárműből a vezető által csak a balra kanyarodás szándéka jelezhető kézzel. A fenti d) pontban említett „megfelelő irányjelzés" csak akkor biztosítható, ha a vezető mellett utas is van, aki jobb oldalon kellően észlelhető karjelzést tud adni. A vezető balesetveszélyes műszaki hiba esetén ne döntsön a továbbhaladás mellett. Az 1/1976. (I. 10.) BM. számú rendelet szerint a rendőrhatóság a vezetői engedélyt visszavonhatja az üzemképtelen kormány- vagy fékberendezésű jármű vezetése miatt. A közlekedés biztonságát közvetlenül nem veszélyeztető műszaki hiba esetében a járművel — kis forgalmú úton és időszakban — a legközelebbi olyan helyig (tehát nem a telephelyig) szabad közlekedni, ahol a hiba elhárítható. Az elromlott jármű elhelyezésére két fontos szabály vonatkozik: a) lehetőség szerint az úttesten kívül vagy olyan helyen kell elhelyezni, ahol a várakozás nem tilos, b) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. Háromszög Az elakadást korábban háromféle módon jelezhették, jelenleg nincs választási lehetőség. 1. Lakott területen kívül levő úton elakadást jelző háromszöggel meg kell jelölni az elromlott gépjárművet (kivéve a kétkerekű motorkerékpárt), valamint a mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és fel nem kapcsolt pótkocsit. 2. Lakott területen a jelzőeszköz használata megengedett, de nem kötelező. 3. Az elakadást jelző háromszögön kívül az elromlott járművet meg szabad jelölni mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével vagy villogó narancssárga fényjelzést adó elakadást jelző lámpával. Az ún. vészvillogónak vagy villogó sárga kézilámpának a használata lakott területen elakadást jelző háromszög nélkül is megengedett. 4. A régi KRESZ szerint a háromszöget a jármű mögött legalább 30 méter távolságban kellett elhelyezni. Az új szabály „kellő távolság”-ról tesz említést. A KRESZ értelmezésével kapcsolatos „Útmutató” minimálisan 30 métert, autópályán minimálisan 100 métert határoz meg. A KRESZ tankönyv 50— 150 méter távolságot javasol. Az értelmezésekből arra lehet következtetni, hogy közvetlenül a jármű mögött vagy az átlagos féktávolságon belül elhelyezett háromszög balesetveszélyes. A jelzőeszközt ismeretlen személyek néhány esetben elvitték. Az ilyen magatartás a közlekedés biztonságának veszélyeztetése miatt is büntető eljárást vonhat maga után. Közúti baleset A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni. A többi vezetőt kar- vagy Igmpajelzéssel felhívhatjuk a lassításra vagya megállásra, elhelyezhetjük az elakadást jelző háromszöget, stb. Különösen fontos ez autópályán, ahol fennáll a sorozatos ütközések veszélye. Bejelentés V. A balesetről haladéktalanul értesíteni kell a rendőrhatóságot, ha a baleset halált, személysérülést vagy 15 000 forintot nyilvánvalóan meghaladó dologi kárt okozott. A kár megítélésénél _p .baleseti összkárt kell alapul venniT"---———_ 2 . Amennyiben a rendőrség értesítése nem kötelező (pl. nem történt sérülés vagy kisebb az anyagi kár), de valamelyik érintett járművezető rendőri intézkedést kíván, a rendőr kiérkezését meg kell várni. A korábbi vitás kérdés rendeződött, annak kell a rendőrséget értesíteni, aki kéri a rendőri eljárást. 3. A rendőri intézkedés hiányában az érdekeltek kötelesek személyazonosságukat hitelt érdemlő módon kölcsönösen igazolni. 4. Ha a baleset folytán megrongálódottjármű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni és az esetet a biztositónak bejelenteni. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy egyes járművezetők a várakozó járműveknek nekiütköztek és a károkozás után nem jelentkeztek. A Btk. nem csak a segítségnyújtás elmulasztásával, hanem az ilyen magatartással kapcsolatban is tartalmaz rendelkezéseket: Aki — mint a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője — a helyszínen nem áll meg, vagy onnan a KRESZ-ben meghatározott kötelességének teljesítése nélkül azzal a céllal távozik, hogy magát az eljárás alól kivonja, szabadságvesztéssel vagy javítónevelő munkával büntetendő. 5. A javítóműhely köteles bejelenteni az olyan járműrötagá- lódást, amelyről alaposan feltehető, hogy személysérüléssel járó baleset folytán keletkezett. Tilos! Az ittas állapotban balesetet okozó személyek gyakran hivatkoztak arra, hogy a baleset után és a vérvétel előtt „ijedtükben” fogyasztottak szeszes italt. Az új jogszabály leszögezi: amennyiben a baleset helyszínén -rendőri intézkedés válik szükségessé, a rendőri intézkedés megtörténtéig (annak befejezéséig) a vezetőnek szeszes italt fogyasztani tilos. Dr. Nagykálozi Zoltán
