Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-02 / 32. szám
Külföldi fiatalok Pécsett Pécsre érkezett szombaton a késő esti órákban a Budapesten működő Nemzetközi Diákklub negyven fős delegációja, A világ tizenöt országából idelátogatott, elsősorban szinesbőrü diákok vasárnap délelőtt városnézésen vettek részt. Megtekintették a város múzeumait és nevezetességeit. Délután az új Ifjúsági Házban fiatalokkal találkoztak és a Bóbita Bábegyüttes műsorát nézték meg. A Nemzetközi Diákklub az elmúlt héten fórumot rendezett, amely keretében Baranya megyét mutatták be a fiataloknak, akik egy része Pécs valamelyik felsőoktatási intézményében kezdi majd meg tanulmányait. Bükkösdi László dramatizálásában és rendezésében mutatta be a Fegyveres Erők Klubjának ifjúsági színpada Lázár Ervin: A kisfiú és az oroszlánok című meseregényét. A darab sikerét jelzi, hogy szabad szék a színházteremben nem maradt. A képen balról Kis Ander Zsuzsa, Gombos Ottó és Samu Anikó. Fotó: Erb János Egy nagylemez — tíz együttes A Kenguru nyomában Háromezer lemez vevőre vár Komoly sikerrel, telt házakkal játszották a pécsi mozikban a mai magyar fiatalok életét bemutató Bertha Bulcsu regényéből készült Kenguru című filmet. Jó üzleti érzékkel a Hanglemezgyártó Vállalat megjelentette az üzletekben a filmmel együtt a tíz beat zeneszerző által készített filmzene nagylemezét. A pécsi üzletekbe 400 darab érkezett, s ez a mennyiség a bemutató után rövid idő alatt elfogyott. Nincs ok aggodalomra a hanglemezgyűjtők, magnósok Lesi későbbi alakjait Raj kin társulatánál Székesfehérváron Polihisztor színészek Arkagyij Rajkin két hete van nálunk. Lerohanta a sajtó, szinte üldözték. Aztán eltűnt, nem nyilatkozik. De mi nem is vele akartunk beszélni. A leningrádi Állami Miniatűr Színház társulata a riportok alkalmával mintegy háttért alkottak a beszélgetéshez. Minket az érdekel, kikből áll ez a társulat, milyen emberek, egyéniségek. A székesfehérvári színház színpadán műszaki próba folyik. Mindenki épp olyan izgatott, mint máskor, a különbség any- nyi, hogy a kiszólások oroszul hangzanak el. A társulat igazgatója rámnéz, tudom, hogy a pokolba kíván. — Rajkin nincs! — közli, aztán meglepődik, mikor bevallom, hogy velük szeretnék beszélgetni. — Csak most ne! — kiált föl, aztán meqállapodunk délután három órában. A próba folyik tovább, a színészek beállnak, a rendező? kiabál, a színészek szintén. Teljes a káosz, óm ebből holnapra tökéletes előadás lesz. Három órakor a Hotel Álba Regia egyik első emeleti szobájában vagyok. — A színház 3ó éve működik — mondja Pjotr Bászov igazgató — bemutattunk 35 programot, létszámunk 12—14 fő, mind jó színészek, legtöbbjük nálunk lett neves művész. Akadt olyan is — például Doronyin — aki nem tudta elsajátítani stílusunkat, eltávozott. Most a Kis Színházban a Szovjetunió Népművésze kitüntetést kapta alakításaiért. — A színháznak sajátos jellege van. Miniatűröket „adunk el": tíz percesek, két-három ember játszik, s ez idő alatt sorsokat kell megformálniuk. Szerzőink írók, mérnökök, orvosok. Címünkre sokan küldenek be jeleneteket. Számtalan „prózai" foglalkozású embert nevezhetnék meg, aki nálunk vált közismert humoristává, íróvá. — Milyen ember Rajkin, a színház művészeti vezetője? — Nagyon szerény. Keveset beszél, inkább figyel, hallgat. Ilyenkor lesi meg későbbi alakjait. Hatvannégy éves, orosz □hétfői közmondással úgy mondhatnám: már nem a nemzetközi vásárra, a lebontásra készül. Persze ez nem alakításaira vonatkozik, ott ugyanolyan nagy, mint akár húszéves korában, talán a magánéletben nem lobog annyira. Most rosszkedvű, mert felesége, aki a kezdettől velünk dolgozik, beteg. A társulat já erőkből áll, mondhatnám, polihisztorok. Elsőként Makszim Makszimovval beszélgettem, aki Rajkin barátja, színész-író. Sok könyve jelent meg, most két drámáját játsszák, nagy sikerrel Lenin- grádban. Az ágyon ülve fogad, verset írt. — Hogy kezdtem írni? A gyerekeknek mesélni kell. Néha valami eredetit. Nekem Arkagyij fia volt a mese-partnerem. Egyszer egy versemet pillanatok alatt megtanulta kívülről. Ez föllelkesített, újat írtam, de Kosztya memóriája kimeríthetetlen volt. Végül kötetbe gyűltek a mesék, versek. Ez rég volt, azóta Kosztya, ahogy Rajkin lánya is, híres színész. Később Ljahovickijjel dolgoztam együtt. Sokoldalú ember, paro- dista, színész, nem létezik, hogy írni ne tudjon — gondoltam. Azóta miniatűröket írunk együtt. Az írás nem zavarja munkámat, sőt pihentet! Natalja Szolovjova tíz évig balettet tanult. Volt Odette a Hattyúk tavában és sok más szerepet játszott. — Hogy kerültem ilyen mesz- szire eredeti pályámtól? Kezdtem úgy érezni, hogy a balett nem elégít ki. Nem gépies mozgásokat akartam bemagolni, hanem tartalmat, belső érzéseket kifejezni. Elvégeztem a színiakadémiát is, drámai színházban játszottam. Innét „csábított el" Arkagyij. Itt kiélhetem magam: táncolok, énekelek, beszélek. Azt mondhatom, boldog vagyok. Egy bánatom van: rengeteget utazunk otthon, külföldön, keveset látom férjem és a fiam. Szántó Péter Megvételre keresünk: 3011-es Zetor felújított motort, vagy komplett hengerfejet, sürgősen. Eladásra ajánlunk: 1 darab RS—09-es traktort, felújított motorral, emelővillával és lemezplatóval. Ajánlatokat: AGROKÉMIA SZÖVETKEZET, SELLYE Malom utca 1. Telefon: 85. Telex: 12 345. Látogatás HomokiNagy Istvánnál Az Ösbáró utódja szakmát tanult Alcsutdobozra azon az úton ereszkedtünk le, amelyen. valaha József főherceg hintáját repítették a telivérek. A Vértes hegység keleti lankainak találkozásában szelíd domború hegyek és barátságos völgyek őrzik a községet Pátká- nál járva még a szél hordta hókupacok játszottak a Zsigulival, az alcsutdobozi völgybe' érve aztán enyhe széllé szelídült a vihar, szűz hó borította a tájat. A völgy mélyén, a volt főhercegi emeletes vadászlak egy részében é| és dolgozik dr. Homoki-Nagy István, a Kossuth-díjas, világhírű filmrendező. Alig másfél hónapja Bécsben első díjat kapott egy állatmese filmje. Ha így is képzeltük, de hinni aligha mertük volna az elénk táruló környezetet A vadászlak deszkakerítése mellett beléptünkkor egy őzsuta fogadott. Pálcikavékony lábai félig a hóba süllyedtek. Barátságos, szelíd állat. Egy jókora göbe szenvedett csúfos véget az udvaron. Kettévágott szalonnás teste a rénfán fügött. A ház egyik erdész lakója vágott disznót reggel. Csigalépcsőn igyekeztünk az emeletre. A fakorlátra terítve legalább kétméteres barna medve ásító pofája és bundája díszük. A ház „ura", dr. Homoki- Nagy István a kastély ódon nappalijában fogadott. A falakat körben az eddigi nagysikerű filmjeinek hazai és külföldi plakátjai borítják.- Néhány nappal ezelőtt fejeztem be a Plútó és Puch, azaz egy holló és egy mosómedve kalandjairól szóló tizenhárom részes televíziós film egyik epizódját. így azután most a stáb is és magam is pihenhetünk egy keveset. Élvezzük a csendet, a nyugalmat, erre csak a madár jár. Már az első percekben gyászhírt közölt:- A Plútót alakító Ösbáró nevű holló a kecskeméti állatkórházban a leggondosabb kezelés ellenére is elpusztult. Sokkot kapott egy injekciótól. Feleségem, aki egyben a gyártásvezetőm is, Romániából hozatott egy másikat. A marosvásárhelyi múzeum igazgatója küldte. Akaratlanul ebédidőre érkeztünk, de látszott, terített asztallal vártak bennünket. Közben megjött Zsuzsa asz- szony, Homoki-Nagy Istvánné, kedves vendéget is hozott magával. Selmeczi Vera a Homoki-filmek vágója is épp Al- csutdobozon tartózkodott Zsuzsa asszony igen fiatalos, tele életvidám temperamentummal. A kitűnő ebéd után saját birodalmába invitált. Az ablakra mutatott. Hatalmas pelyhekben hullott a hó a domboldalra. — Tavasszal itt az ablak alatt kergetőzik az őzbak és a suta. Csodálatos látvány! De nézzék csak azt az agancsot ott az ajtó fölött: legalább kétszázötven éves. Különösen értékes, mert semmi szimmetria nincs a két áqa között. Közben Zsuzsa asszony gyertyát gyújtott egy rézszerkezet alatt, ami rövidesen pörögni kezdett és szép csilingelő hangot hallatott. Vörös perzsamacskq kunko- rodott a lábamhoz dorombolva, a ház kedvence. — Épp tegnap mértem le, tizennégy centis a leghosszabb bajuszszőre - mondja a ház ura. Egyébként nagyon okos állat, de a nevetéséhez néha radikális eszközökre is szükség van. Most például borssal szórtam be az íróasztalom szélét, mert minden papírt összetépett rajta. Azután a legilletékesebbekről, az állatszereplőkről beszélgettünk. — A holló a legértelmesebb állatok közé tartozik, hallatlanul intelligens. Ha a delfin az első, akkor nyomban a holló következik, utána pediq az elefánt és a kutya. Az Ösbáró utódja is nagyon rövid idő alatt elsajátította a „szakmát". Sétára indultunk, hogy megtekintsük az állatfarmot. A vadászlak mellett egy hatvan holdas természetvédelmi park húzódik. A háború előtt 240 szobás uradalmi kastély állt benne. Pollack Mihály tervei alapján készült. Ma már csak a romfalak dudorodnak, teljesen leégett. Kísérőnk, Zamatka, azaz Szabó Miklós, a vadak egyik gondozója mesélte. — Itt ültették el az ország első akácfáját méq a múlt században, de még a mai napiq is él. Jónéhány különlegesség is akad a parkban: libanoni cédrus és parafa. Nagy János sátormester vezetett az ólakhoz. Alig nagyobb hely, mint egy parasztház udvara. Hollók, mosómedvék bámultak ránk kissé félénk kíváncsisággal, de egyébként valamennyi nagyon szelíd. — Pediq nem verjük és nem kínozzuk az állatokat, ahogy azt már terjesztették rólunk - magyarázta a sátormester. - Szeretet, nyugodt szó és türelem — ezek az idomár legfontosabb kellékei. Búcsúbeszélgetésünkre Homoki-Nagy szobájába mentünk. Óriási hangzavar. A szomszéd helyiségben tucatnyi egzotikus és méregdrága papagáj rikoltozott. Utoljára kérdezni szeretnénk valamit, de csak kerülgettük a forró kását. Nem akarjuk vitatni, hogy a most készülő Homoki-filmek a maguk kategóriájában nem értékesek, de aki már látta a korábbiakat: a Cimborákat, a Vadvízországot, vagy a többieket, az most egy kissé csalódott. Értette az udvarias gondolati kergetőzést és válaszolt:- A szakmai berkekben erősen megcsappant az érdeklődés. A régi nótát hangoztatják: nem tudományos. Hiába mondom, hogy nem is annak szántam. Elfáradtam, most már csak a mesefilmeket készítem. Búcsúzáskor, miközben a kocsi csúszkálva indult, arra gondoltunk, hogy oly sok megkapó élményt nyújtottak már a Homoki-filmek eddiq is, hogy tulajdonképpen aligha van mit számonkérnünk . . . Füzes János körében, mert a Hanglemez- gyártó Vállalat raktárában 3000 darab várja a boltok újabb rendelését. A Kenguru könyv formájában jelenleg a kötészeti stádiumban áll. A pécsi Szikra Nyomdában rövid átfutási idő alatt 30 000 példányban készítették el a könyvet. A nyomda a Móra Könyvkiadó által kért határidőben február közepén szállítja a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnak a példányokat. így március könyvújdonságai között elsőként szerepel a Kenguru. A Kenguru-láz a játékboltokban is jelentkezett. A nagy érdeklődés hatására a már régen keresett állatfigurából újból rendelnek a boltok. V. A. A szekszárdi múzeum évkönyve Ezer példányban megjelent a szekszárdi 'Béri Balogh Adóm múzeum 1973—74-es kettős évkönyve, dr. Szilágyi Miklós és G. Vámos Mária szerkesztésében, a Tolna megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának kiadásában. A szekszárdi nyomdában kinyomtatott 340 oldalas kötet régészeti térképpel, rajzokkal és fényképekkel gazdagon illusztrált kilenc tartalmas régészeti, történelmi és néprajzi ta- nulmánytr-közöl, részben német nyelvű szöveggel és német nyelvű tolmácsolással is. így például harminc oldalas német nyelvű szöveggel is közzéteszik B. Thomas Edit nemzetközi tekintélyű budapesti tudósnak a külföldi szakkörök figyelmére is számottartó tanulmányát egy pannoniai ritka római kori leletről. Az új évkönyv tudományos szerzője: Mészáros Gyula, B. Thomas Edit, Rosner Gyula, Kozák Károly, G. Vámos Mária, Gémes Balázs, Szakály Ferenc, Gaál Attila és Kőhegyi Mihály. Köztük dr. Mészáros Gyula nyugdíjas múzeumigazgató az Ezeréves mözsi magyar köznépi temető, dr. Kozák Károly budapesti vezetőrégész az 1061-ben I. Béla király által alapított szekszárdi bencés apátság, dr. Rosner Gyula szekszárdi régész a gyönki avar sírmező feltárását ismerteti. G. Vámos Mária a hajdani szak- csi fehéredényekről, Gémes Balázs a magzatelhajtással kapcsolatos hiedelmekről, Gaál Attila és Kőhegyi Mihály a helynévtörténeti kutatásaikról számolnak be a szekszárdi muzeológusok sorában. Dr. Szakály Ferenc, az országosan ismert történész újabb kutatásainak forrásanyagával gazdagítja Tolna megye történetének feltárását. A tetszetős, modern külsejű évkönyv postázását megkezdték a hazai múzeumok, könyvtárak és levéltárak, intézmények címére, valamint a szekszárdi múzeummal cserekapcsolatban álló külföldi múzeumoknak is elküldik példányait. Ballabás László Barkácsbolt Barkácsbolt nyílott Nagykanizsa belvárosában, a Vöröshadsereg úton. A boltban a „Csináld magad” mozgalom résztvevői sok olyan hasznos anyagot találnak, melyhez eddig nem juthattak hozzá, A Kiskereskedelmi Vállalat szerződést kötött több vállalattal, ahonnan a kiselejtezett szerszámokat, vas- és faanyagokat olcsón a bolt rendelkezésére bocsátják. Az új barkácsbolt készletében ezen kívül szerepelnek az amatőr ezermestereknek kínált bel- és külföldi szerszámok is. a rmMÉsz$fB$ Műtenm