Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-14 / 44. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 44. szám 1976. február 14., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja m A kedvezőtlen időjárás csökkentette a gazdaságuk eredményeit Több segítséget kaptak a háztáji gazdaságok Üj könyvtárat kapott a mecsekaljai általános iskola tanuló- ifjúsága. (Tudósítás a 2. oldalon.) —Szokolai felv.— II. országos honismereti konferencia Kecskeméten • Hazafiság és internacionalizmus # Új vonással gazdagodott a helytörténeti tevékenység „Muzeális” műhelyek Van persze némi túlzás a címben, mert a műhelyek, gyártócsarnokok túlnyomó részét aligha nyilváníthatnák múzeumnak. Némelyiket mégis, s a legtöbbnek egy-egy gépét, berendezését úgyszintén a műszaki emlékek közé állíthatnánk. A teljesen elavult — az úgynevezett nullára leírt — gépek, berendezések aránya a teljes állományon belül például a gépiparban tizenkilenc, a bányászatban huszonegy százalék. Holott ezeken a területeken is, másutt is tetemes összegeket költöttek fejlesztésre. Csak éppen a „jó öreg” eszközök maradtak az újak mellett, bár termelékenységük alacsony, lekötik a munkaerőt, elfoglalják a termelőterületet, karbantartásuk, javításuk rendkívül időigényes és költséges. Ezzel már azt is kimondtuk, miért nem örvendezünk a műhelymúzeumok, múzeumműhelyek népes tábora láttán. Óhatatlanul megfogalmazódik az olvasóban a kérdés: mi az oka a hagyományok ilyesfajta, korántsem kívánatos őrzésének? Részben a restség, s a rövidlátás. Az, hogy az elöregedett berendezés esz- közterhei névlegesek, látszatra „ingyen" működik. Valójában drága az üzemeltetése, csuk ez eltűnik a különböző költségek fátyla mögött. A meg takarított forintok ellenében bankóköteg úszik el, de ahhoz, hogy ez nyilvánvaló legyen, alaposabbá kellene tenni a vállalati költségelemzést és -gazdálkodást. Nem mellékes tényező az sem, hogy az új technika legtöbbször változtatások sorát követeli meg, többletenergiákat vezetőktől, beosztottaktól. Hiba lenne a mai helyzetért kizárólag a vállalatokat kárhoztatni. Belesegitett ebbe a szabályozó rendszer tökéletlensége s néhány részletének ellentmondásossága éppúgy, — az új technika felértékelése például, mint az az általános felfogás, mely iparfejlesztés cimén mindenféle törekvést jóváhagyott, függetlenül e törekvések tényleges társadalmi hasznosságától. Tény az is, hogy a múzeumba illő eszközök kiselejtezése csak egy lépés. A következő az, mi kerülhet a helyébe, s ha a szükséges gép, berendezés megszerezhető, rendelkezésre áll- nak-e a képzett kezelők? Az ötödik ötéves tervben a gépipar fejlesztésére ötven- milliárd forintot használhatnak fel, s ez csak egyetlen adalék ahhoz, mekkora összegek szolgálják a haladást, s vele a műhelyfalak között rekedt múzeumok, múzeumi darabok fölszámolását. A pénz fontos, de nem minden. Legalább ennyire lényeges, hogy — a központilag kialakított fejlesztési irányokhoz igazodva — a vállalatok tiszta képet alkossanak költségeikről, benne azokról, melyeket a múzeumok őrzése okán adnak ki. E kép minden bizonnyal meggyőzné az ódzkodókat, mivel megmutatná: nemcsak a társadalomnak, hanem a gyárnak, vállalatnak is sokba kerül az emlékek ilyenforma ápolgatása. A mostani, tervkészítő időszakban különösen fontos, hogy részletekbe menő térkép készüljön arról, mi az, ami megtartható, s mi kerüljön — mert sok ilyen is akad! — a műszaki emlékek gyűjtőhelyére, s mi az ócskavas telepekre. Mészáros Ottó A belvíz okozta károk nagyban befolyásolták a mélyebb fekvésű baranyai termelőszövetkezetek 1975, évi eredményeit A tegnap lezajlott közgyűléseken is többször elhangzott: a növénytermesztési ágazat árvebétel-kiesésének fő oka a víz. Szigetvár A Szigetvár városi termelő- szövetkezet az elmúlt évi rossz gazdasági eredmények' miatt kénytelen volt biztonsági alapjához nyúlni: ötmillió forint biztonsági alapot használt fel. Az 5700 hektáros területen működő gazdaság az elmúlt esztendőben egyesült, a hobcli, valamint a patapoklosi termelőszövetkezettel, Egyik fontos feladatuk a korábban meglévő bérszínvonal-különbség kiegyenlítése volt. Száz százalékos részesedést fizettek, 2090 forinttal többet, mint 1974-ben, A tervezett árbevételhez viszonyítva mintegy .nyolcmillió forint volt az elmaradás, ami főként a növénytermesztési ágazat veszteségeiből adódott. A belvízkárok miatt ez az ágazat mintegy 15 milliós veszteséggel zárta 1975-öt. Varga László elnök beszámolójában kitért arra, hogy csupán az őszi árpából és szójából érték el a tervezett termésátlagot. A zárszámadó közgyűlésen részt vett dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának! titkára is. Ujpetre Az elmúlt év januárjában kezdte meg közös munkáját az újpetrei, a kbzármislenyi, az egerági és a vókányi termelő- szövetkezetek egyesülése után az újpetrei Petőfi termelőszövetkezet. A négy községben rendezett részközgyűléseken most első ízben számolt be a vezetőség a közös tevékenység eredményeiről, gondjairól, tárta a tagság elé az 1976-os év feladatait. Tegnap Újpetrén Brun József tsz-elnök, az MSZMP megyei pártvégrehajtó-bizottsága tagjának előterjesztésében kaptak képet a jelenlévő termelőszövetkezeti dolgozók, a meghívott vendégek, a társvállalatok képviselői a tavalyi munkáról. Nehéz, de eredményes esztendő áll a szövetkezet tagsága mögött. Azon túl, hogy aZ egyesülést követően meg kellett szokni a négy szövetkezet tagságának az együttes munkát, kialakítani a megfelelő munkaszervezést és irányítást, csökkenteni néhány korábbi kedvezőtlen gazdasági körülmény hatását, a kitűzött célok elérését váratlan tényezők is akadályozták. Mindenekelőtt a kedvezőtlen időjárás, a tsZ-t érő jégverés, mely a növény- termelés hozamait csökkentette. A tervezett étkezési búza hektáronkénti 36,3 mázsás átlaga helyett csak 29,5 mázsát értek el. Az állattenyésztésben <is csak a tervfeladatok teljesítését tudták biztosítani. A vezetőség beszámolója részletesen foglalkozott a háztáji gazdaságok jelentőségével, melyet a közös gazdaság szerves részének tekintenek, nagy figyelmet fordítva az ott folyó termelésre, értékesítésre, a takarmányellátás biztosítására. A háztáji gazdaságok árbevétele az állattartásból közel 27 millió forint volt, többek között 6707 sertést, 229 növendékbikát, 7342 hektoliter tejet adtak az államnak. A közgyűlésen részt vett és felszólalt Koós László, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője is. Baranyahidvég A baranyahidvégi közös gazdaság a késő esti órákban tartotta a közgyűlését. Ilosfai László elnök értékelte az eredményeket. 1975-ben hétszázezer forinttal kevesebb nyereséget realizáltak, mint az ázt megelőző esztendőben. A növény- termesztésben a belvízkárok miatt mintegy hárommillió forint volt a veszteség, amit valamelyest az állattenyésztésben elért eredmények kompenzáltak, az ágazat többlet bevétele két és félmillió forint volt. Tejtermelési hozamaik jelentősen meghaladták a megyei átlagot: az egy tehénre jutó tejtermelés elérte a 3350 litert. Részesedést nem fizettek, a tagok 100 százalékos bért kaptak. ^ Szentdénes Szentdénesen is többször elhangzottak Papp Zoltán elnök értékelésében, a belvízkárokból fakadó gondok. A-közgyűlésen részt vett Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára. A szentdénesi közös gazdaság sem érte el a tervezett nyereséget, attól öt százalékkal maradtak el. Veszteségük elérte a kétmillió forintot. Százhúsz százalékos bért fizettek. Az - f tagra jutó részesedés harm ^ezer forintra rúgott. Szántóterületük egynegyede víz alá került, ami négymillió forinttal csökkentette a növény- termesztési ágazat tervezett bevételét. Az állattenyésztés eredményei jobbak voltak: c szarvasmarha állomány húsz, a sertés állomány pedig ötven százalékkal nőtt. Tejtermelésben öt százalékos növekedést terveztek, ám az időjárási tényezők és a belső szervezési hiányosságok miatt három százalékkal elmaradtak terveiktől. Mohács A megye egyetlen halászati szövetkezete, a mohácsi 16,5 vagon halat adott a lakosságnak. A hatvanöt tagot foglalkoztató gazdaság dolgozói szinte kivétel nélkül törzsgárdata- gok. A szövetkezet tegnap tartotta mérlegzáró közgyűlését, amelyen többek között részt vett Bencze Ferenc, az Országos Halászati Szövetség titkára, Tóth Árpád, a MÉM főosztályvezetője és Hajós Ferenc, az MSZMP Mohács városi Bizottságának titkára. A vezetőség beszámolóját Matuz László- né elnök ismertette. A közgyűlést követően hat munkanapnak megfelelő nyereséget fizettek. A honismereti mozgalom tervezett elindulásának 15. évfor fordulója alkalmából Kecskeméten tegnap megnyílt a II. országos honismereti konferencia. Székely György akadémikus, a HNF Honismereti Bizottságának társelnöke köszöntötte az elnökségben helyet foglaló dl. Szentistványi Gyulánét, a HNF Országos Tanácsának titkárát, Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettest, Kiss Károlyt, a SZOT alelnökét, Szűcs Istvánnét, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének főtitkárát, Terhe Dezsőt, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkárát, Major Imrét, Bács-Kiskun megye Tanácsának elnökhelyettesét, Farkas Józsefet, a HNF Bács- Kiskun megyei Bizottsága titkárát, valamint az ország valamennyi megyéjéből összegyűlt 180 honismereti szakembert. Baranya megyét kilenc fős küldöttség képviseli. Székely György akadémikus megnyitójában a honismereti mozgalom jelentőségét, eredményét méltatta, majd külön kiemelte a Kiss Béla vezette 502-es számú Radnóti Miklós úti Szakmunkásképző Intézet honismereti szakkörét, akik hazánk felszabadulása 30. évfordulójára írt pályázatukkal magas színvonalú tevékenységről adtak számot. Ezt követően dr. Szentistványi Gyuláné, a HNF Országos Tanácsának titkára tartotta meg előadását Köszönetét fejezte ki a honismereti mozgalom résztvevőinek, majd elmondta, hogy az elmúlt öt év feladatait eredményesen oldották meg, számos új vonással gazdagítva a helytörténeti tevékenységet. Beszéde további részében kifejtette a honismereti mozgalom kiemelkedő jelentőségét a közművelődési párthatározat végrehajtásában, örömmel állapította meg, hogy a hazafiság és az internacionalizmus teljes egységet mutat a honismereti mozgalomban. Ezután 14 hozzászólás következett a HNF Honismereti Bizottsága írásos beszámolójához, illetve a konferencia állásfoglalás tervezetéhez. A felszólalók között volt Nagy Sándor- né, a Baranya megyei Szak- szervezeti Oktatási Központ igazgatója. Végezetül Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes a Szocialista kultúráért emlékérmet adta át 20 honismereti szakembernek, köztük Reuter Kamillának. Valamint a kulturális miniszter dicséretében részesültek 12-en. Ma a találkozó hozzászólásokkal folytatja munkáját, majd az állásfoglalások elfogadásával ér véget a II. országos honismereti konferencia. 9Ecirsscämcsdo IcÖxQ^iilésucsic A Villányi ÁG. központjában 3 millió szölőoltványt készítenek, amiket a megfelelő elöhajtások után kitelepítenek. Fotó: Erb János
