Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-12 / 11. szám
Magyar fedélzeti műszerek a műholdakra A műegyetem mikrohullámú tanszéke az Interkozmosz programban A szocialista országok az Interkozmosz program keretében működnek együtt a világ- űrkutatásban. Hazánkban a programból vállalt munkákat az Űrkutatási Kormánybizottság koordinálja. Ezen belül a Kozmikus Fizikai Szakbizottság tevékenységében vesz részt a Budapesti Műszaki Egyetem mikrohullámú híradástechnika tanszéke is, mégpedig telemetriái és műhold-fedélzeti műszerek kidolgozásával. Megkerestük dr. Pásztor- niczky Lajos tanszékvezetőt és dr. Gschwindt András adjunktust, hogy bővebb tájékoztatást kérjünk erről az érdekes munkáról. Milyen előzmények után és mióta dolgoznak ezen a programon? — Tanszékünknek oktatási és kutatási profilja az elektronika és a rádiótechnikai területe, ezért is került hozzánk ez a téma — válaszol dr. Pász- tornicky Lajos. — Azok a berendezések, amelyeken mi most már hatodik éve dolgozunk, kozmikus fizikai kutatások célját szolgáló műholdakra kerülnek, amelyeket egyébként 1976-ban lőnek fel. Lényegében arról van szó, hogy a műhold által mért fizikai adatokat le kell hozni a Földre, s ez egy távmérő csatornán keresztül történik, ami tulajdonképpen egy rádióátviteli rendszer. Ennek létrehozásában vesz részt a tanszék. Milyen speciális nehézségeket jelent, hogy a műszereknek egy keringő műholdon kell elvégezniük feladatukat? — Szakmailag is rendkívül érdekes, bár könnyűnek éppen nem mondható feladatot jelentett ez számunkra — mondja dr. Gschwindt András. — Megbízhatóbb, nagyobb hatásfokú műszereket kellett kifejlesztenünk, amelyeknél a lehetséges legkisebb súly és térfogat is követelmény volt. Mondana egy példát? — Tudjuk, hogy az űrben nagyon drága az energia. A műholdon elhelyezett napelemek alakítják át a napenergiát elektromos energiává, ezt egy akkumulátor tárolja. Ezt az energiát kell a lehető legjobb hatásfokkal a különféle fedélzeti műszerek számára különböző feszültségekké átalakítani. Erre szolgáló egységeink kis súlyú, kis térfogatú berendezések, az energiaveszteséget minimálisra csökkentik. Természetesen az is fontos szempont volt kidolgozásukkor, hogy meghibásodás ne következhes- sék be. Ezt a hibalehetőséget az védi ki, hogy az egységek duplikáltak, s hiba esetén belép az automata átállítás. Az egyetem kutatói tehát elkészítik az általuk kidolgozott műszerek néhány példányát, s ezek még ebben az évben műholdra kerülnek. Vajon volt-e valami más haszna, eredménye is ennek a munkának? — Az e munkák során elért új eredményeket — mondja a tanszék vezetője — messzemenően felhasználjuk az ipar számára végzett kutatási-fejlesztési témákban is. Hogy az előbbi példánál maradjunk, a fedélzeti műszerek tápellátását biztosító berendezések elve alapján tápegységek készülnek mozgó rádióállomások részére. Már gyártják is ezeket, szerepük igen nagy lehet a további alkalmazásban, mert autóakkumulátorról üzemelnek, s a kivett energia 80—90 százalékát hasznosítják. Az egyetemnek azon az épületén, amelyben a tanszék is van, nagy antennarendszer látható. - Milyen köze van ennek a műholdakhoz? — Tekintettel arra, hogy a tanszék érdeklődési körébe a műholdakkal történő kapcsolattartás is beletartozik, saját erőből, a tudományos diákkörök segítségével létrehoztunk egy amatőr célokat szolgáló adó-vevő berendezést és antennarendszert. Ennek segítségével az OSCAR—6. és 7. jelű műholddal tudjuk tartani a kapcsolatot, valamint a műholdon keresztül különböző omatőrökkel. Ezek egyébként amatőr rádiókapcsolatra szolgáló műholdak, de bizonyos tudományos adatokat is közölnek, így például a fedélze.i ' hőmérsékletet vagy a napelemek állapotát. Ezeket viszont jól fel tudtuk használni abban a munkában, amit az Interkozmosz program keretében végzünk. Azt már mi tesszük hozzá, hogy nem nehéz elképzelni, hogy leendő híradástechnikai szakemberek, a mostani egyetemisták számára mit jelent, hogy a műholdas rádióösszeköttetést a gyakorlatban ismerhetik meg, nem pedig csak az elvi alapokat tanulják. A Föld körül ma már többezer műhold kering, igaz, egy részük már „halott". A műholdak jelentősége és felhasználásuk köre egyre nő. A legkülönfélébb tudományos „megbízatások” mellett már a környezetvédelem, a földi erőforrások és természeti kincsek kutatása és a műsorszórás fontos feladatai is rájuk várnak. Jó tudni, hogy a jelen és a jövő magyar szakemberei is mind szorosabb kapcsolatba kerülnek a műholdakkal. Hallama Erzsébet Az OSCAR—6. és 7. műholdak követésére alkalmas távvezé- relhető antennarendszer a Műszaki Egyetem egyik magas épületén Zenés játék a táboréletröl A játék, az irodalom és a színház birodalmába kerül az érdeklődő, ha benyit a pécsi Úttörőház irodalmi Csoportjának szakköri íog- lalkozására. Az Úttörőház művészeti előadója, Bernhardt István választja ki a gyerekek számára a verseket, énekeket. Most egy zenés játékra készülnek. Vidám krónikákat állítanak össze az elmúlt harminc év táborélményeiből. Szerepet kap a zene, tánc, előtérbe kerülnek a változatos gyermekjátékok. Stúdió munkájuk a beszéd- technikától a mozgásgyakorlatokig terjed: közös me- sedramatizálással, értékeléssel fűszerezve. Az irodalmi csoport célja az anyanyelvi kultúra kialakítása játékos formában, de magas szinten. Az egykori úttörők a gimnáziumokból is visszajárnak, és lelkesen vesznek részt a kisebbek felkészítésében. Torpedó tervrajzának nézték Képzelt interjú a golyóstoll feltalálójával • Újságíró és hipnotizőr # Sajnos alighanem a napalm is... Nem szívesen ad interjút. Pedig maga is újságíró volt. A háború előtti Előré-nél dolgozott Pogány József főszerkesztő keze alatt. Az akkori uborkaszezonok menüjéből sem hiányzott a kacsa. Ö is kénytelen volt néha kacsát szállítani. Büszke is az egyikre, az emberevő cápára. A sok megalapozatlan híresztelés a sok hamis, uborka- szezoni cápakaland után egv valóságos cápa bukkant fel az Adrián . . . Azon azonban mégis rengeteget bosszankodott később, hogy világraszóló, „csendes forradalmat” jelentő találmánya, a golyóstoll is nemegyszer hírlapi kacsaként bukdácsolt a világsajtó Óperenciás tengerén. A nők szexuális problémáiról A 25 évesnél fiatalabb ame rikai nők kilenctizedé élt házas, ságkötés előtt nemi életet - olvashatjuk a Rebbook Magazi- ne-ban. A középosztálybeli fiatol nők túlnyomó többsége nem írja már alá a nőkre és a férfiakra külön-külön vonatkozó kettős nemi normát, hanem a szexuális életet ugyanúgy részének tekinti a felserdülésnek, mint ahogy a fiatal férfiak is mindenkor annak tekintették. A felmérést a magazin taval> októberi számában közreadott kérdésekre beérkezett válaszok alapján végezték. Összesen százezren válaszolták meg a kérdéseket s ebből 18 349 vá. loszt elemeztek így aztán a le- vont következtetések nem reprezentatívak az egész amerikai □tiétföi népességre, hanem csak azokra, akik önként válaszolták meg a feltett kérdéseket. A válaszadók többsége 50 év aiatti iskolázott, középosztálybeli nő volt. A válaszok elemzése során kiderült, hogy a dolgozó férjes asszonyok csaknem felének van házasságon kívüli nemi kapcsolata. Kiderült az is. hogy az „erősen vallásos" nők szívesebben tekintik a szexuális életet „jónak" vagy „nagyon jónak”, mint a „mérsékelten vallásosak", vagy „egyáltalán nem vallásosak". A 25 évesnél fiatalabb nők több mint felénél játszott közre szexuális kapcsolataikban a marihuana. A megkérdezettek nem egészen 4 százaléka vett már részt „partnercserében", 24 százaié- kuk pedig közölte, hogy alkalmasint szívesen megpróbálná. Pogozseva a vendégek között Budapesti füzetek Szovjet filmkritikus könyve a magyar filmművészetről A filmszemle szombat esti fogadásának színes forgatagában ismerős arc bukkant fel. Nyugodt, türelmes mosolyú asszony, népművészeti motívumokkal hímzett, fekete ruhában. Pogo- zseva, a neves szovjet filmkritikus nemcsak azért áll köztiszteletben, mert rendkívül barátságos, kulturált egyéniség, hanem azért is, mert közismerten nagy ismerője és barátja a magyar filmeknek. Eddig már négyszer vett részt a pécsi filmszemléken, most ismét eljött, de a közbülső időben még szorosabbra fűződött kapcsolata a magyar filmművészettel: könyvet írt róla. — Könyvem címe: Budapesti füzetek. Az elhatározás nem egyik napról a másikra született meg, először néhány cikket ír19 7 6 ELSŐ KOMOLY KÍNÁLATA FÉRFI, NŐI, SERDÜLŐ téli és jersey kabátok 40 százalékos engedménnyel vásárolhatók MECSEK ÁRUHÁZ textil osztályán, a II. emeleten tam a magyar filmekről, kritikákat, tanulmányokat. Aztán elgondolkodtam, vajon mi a közös a magyar filmekben, van-e valami sajátságos magyar filmiskola. Úgy véltem, a magyar filmművészet egyik fő sajátossága, hogy problémás művészet. A rendezőkre, dramaturgokra valami sajátos önkritikus pátosz jellemző. Egyszer- másszor úgy fogalmaztam ezt meg: a magyar filmművészeknek van állampolgári felelősségérzetük. Ez a művészet többnyire a magyar nép életének, sorsának nagy drámai fordulópontjait kutatja, s a nemzet szellemi és erkölcsi életét mutatja meg. Könyvemben megpróbáltam az egyes irányzatokat tárgyalni, természetesen fejlődésükben, hiszen ezek mind szakadatlan fejlődésben, változásban vannak. Külön foglalkoztam az egyes rendezőkkel. Különös figyelemmel és szeretettel néztem végig Fábri Zoltán, Kovács András, Jancsó Miklós és Szabó István filmjeit, végig kísértem sajátos stílusmű vészetük, életművük kialakulását. — Milyen volt a magyar filmről szóló könyv fogadtatása? — Sokan dicsérték, magyarok is. Nekem különösen kedves elismerés volt, hogy a moszkvai magyar nagykövet érdemérmet adott át nekem ezért a könyvért.' De a szovjet közvélemény szempontjából is hasznos az ilyen könyv, mert nálunk sajnos még nem nagyon jó a magyar filmek látogatottsága, ezek a filmek ritkán kasszasikerek. Kommentálni, magyarázni kell őket. közelebb hozni a közönséghez. — Mi a véleménye arról, hogy az utóbbi években csökkent volna a magyar filmek művészi ereje, színvonala? — En nem veszek észre visz- szaesést. Persze, nem ismétlődhet semmi a művészetben, így a hatvanas évek filmjeinek nagy sikere sem. Éppen ennek a szemlének egyik érdekessége és egyben biztató vonása, hogy milyen sok az elsőfilmes, a fiatal rendező. A lényeg csak az, hogy a filmművészetben se mások példáit kövessék azok. akik alkotnak. A magyar filmnek az volt az egyik legfontosabb erénye, hogy bár kapcsolódott a nemzetközi film- művészethez, mégsem követte a külföldi példákat. Ma a jugoszláv, magyar és lengyel filmművészetnek egyik nagyon jó közös vonása, hogy a dokumentumfilmek magas színvonalúak. A szombat este látott új filmnek, a Vörös rekviemnek is az volt a legerősebb vonása, hogy a történethez dokumentumképeket kapcsoltak. Mindent egybevetve én optimista vagyok, s azt hiszem, még nagyon sok érdekességet, meglepőt és magas színvonalú művészi élményt várhatunk a magyar filmművészettől. H. E. CENTRUM A HÉTFŐ! .CENTRUM mm] GYERMEK ACRIL HARISNYANADRÁG 7—11-es méretben BÉBI 2 RÉSZES ORKÁN EGYÜTTES FÉRFI PANTALLÓ, MODERN FAZONÚ A legjobban az dühítette fel, hogy találmányáról, amelyen csaknem egy évtizedet dolgozott, azt írták: véletlen szüleménye ... A kacsák szerint egyszer arra lett figyelmes, hogy a tócsán átguruló golyó víznyomot hagyott maga után. Ez adta a máról holnapra világszenzációvá váló golyóstoll ötletét... — Ez nem igaz — mondaná bosszúsan Bíró László lózsef, akit Argentínában* tudnánk csak megkeresni, hogy beszélhessünk vele, ott él ugyanis a második világháború óta. Beszélgetésünket azonban -az Európa Könyvkiadó gondozásában most megjelent Csendes forradalom című önéletírása segítségével zavartalanul lebonyolíthatjuk bárhol. A képzelt interjú első kérdése természetesen az: — Hogyan sikerült feltalálnia a golyóstollat? — Sok bosszúságot okozott a töltőtollam, amelyből gyakran egy bejegyzés közben fogyott ki a tinta, foltot ejtett a levonaton, vagy ami még súlyosabb, a melegben gyorsan párolgó tinta kis kristályocskói eldugaszolták a tollhegy csatornáját. Hírlapírói munkám során gyakran fordultam meg a nyomdában, amely az Előré-t állította elő. A gépek fülsiketítő zúgáscr^^^vomdafestékszag kellemeuer^űTÍ^^sbeh el né zé-~ gettem a rotációs hengerek egyenletes és gépies munkáját; zavar- és zökkenő nélkül működtek... Ma is azt hiszem, hogy ez a megfigyelés volt a golyóstoll igazi csírája! Nem alkothatnék én valami hasonlót egy hordozható készülék formájában? Mivel helyettesítsem a hengert? Villám- csapásként futott végig az agyamon a megoldás: golyóval! — Amíg a golyóstoll mai formáját elnyerte köztudott: hosszú évek teltek el. Mivel foglalkozott közben Bíró úr? — Voltam — mint már említettem — hírlapíró, festő, autóversenyző, hipnotizőr, feltaláltam a szénszűrős szipkát . . . Sajnos alighanem a napalm is tőlem ered. Horthyék elől Franciaországba kellett menekülnöm. Ott a hadsereg gyújtóbombakísérletek folytatásával bízott meg. A gyújtórendszer nemsokára elkészült, de o franciák már nem tudták felhasználni. Nem tartom kizártnak, hogy Párizs elfoglalása után a bevonuló német hadsereg megtalálta a jelentéseimet, és a már megkezdett gyártásnak is nyomára jutott. Ezt a feltevésemet arra alapítom, hogy a németek később kidolgoztak és használtak egy teljesen hasonló gyújtófegyvert. Sokáig égett bennem az a kínzó nyugtalanság, hogy az én találmányomból fejlesztették ki később a szörnyű hatású napalmbombát . . . — Hogyan sikerült elhagynia a megszállt Párizst? — A spanyol határnál lefogtak. Megtalálták nálam a golyóstoll dokumentációját. Ez egy torpedó tervrajza . . . kinek kell ezt átadnia? — kérdezték. — Az emberiségnek — mondhatta volna Bíró úr. De mást mondott. Mit? Aki kíváncsi rá, a Csendes forradalom című könyvből megtudhatja. Bebesi Károly
