Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-12 / 11. szám

Magyar fedélzeti műszerek a műholdakra A műegyetem mikrohullámú tanszéke az Interkozmosz programban A szocialista országok az Interkozmosz program kereté­ben működnek együtt a világ- űrkutatásban. Hazánkban a programból vállalt munkákat az Űrkutatási Kormánybizott­ság koordinálja. Ezen belül a Kozmikus Fizikai Szakbizott­ság tevékenységében vesz részt a Budapesti Műszaki Egyetem mikrohullámú híradástechnika tanszéke is, mégpedig tele­metriái és műhold-fedélzeti műszerek kidolgozásával. Megkerestük dr. Pásztor- niczky Lajos tanszékvezetőt és dr. Gschwindt András adjunk­tust, hogy bővebb tájékozta­tást kérjünk erről az érdekes munkáról. Milyen előzmények után és mióta dolgoznak ezen a prog­ramon? — Tanszékünknek oktatási és kutatási profilja az elektro­nika és a rádiótechnikai terü­lete, ezért is került hozzánk ez a téma — válaszol dr. Pász- tornicky Lajos. — Azok a be­rendezések, amelyeken mi most már hatodik éve dolgo­zunk, kozmikus fizikai kutatá­sok célját szolgáló műholdak­ra kerülnek, amelyeket egyéb­ként 1976-ban lőnek fel. Lé­nyegében arról van szó, hogy a műhold által mért fizikai adatokat le kell hozni a Föld­re, s ez egy távmérő csatornán keresztül történik, ami tulaj­donképpen egy rádióátviteli rendszer. Ennek létrehozásá­ban vesz részt a tanszék. Milyen speciális nehézsége­ket jelent, hogy a műszereknek egy keringő műholdon kell el­végezniük feladatukat? — Szakmailag is rendkívül érdekes, bár könnyűnek éppen nem mondható feladatot je­lentett ez számunkra — mond­ja dr. Gschwindt András. — Megbízhatóbb, nagyobb ha­tásfokú műszereket kellett ki­fejlesztenünk, amelyeknél a le­hetséges legkisebb súly és térfogat is követelmény volt. Mondana egy példát? — Tudjuk, hogy az űrben nagyon drága az energia. A műholdon elhelyezett napele­mek alakítják át a napenergiát elektromos energiává, ezt egy akkumulátor tárolja. Ezt az energiát kell a lehető legjobb hatásfokkal a különféle fedél­zeti műszerek számára külön­böző feszültségekké átalakíta­ni. Erre szolgáló egységeink kis súlyú, kis térfogatú beren­dezések, az energiaveszteséget minimálisra csökkentik. Termé­szetesen az is fontos szempont volt kidolgozásukkor, hogy meghibásodás ne következhes- sék be. Ezt a hibalehetőséget az védi ki, hogy az egységek duplikáltak, s hiba esetén be­lép az automata átállítás. Az egyetem kutatói tehát el­készítik az általuk kidolgozott műszerek néhány példányát, s ezek még ebben az évben műholdra kerülnek. Vajon volt-e valami más haszna, eredménye is ennek a munká­nak? — Az e munkák során elért új eredményeket — mondja a tanszék vezetője — messze­menően felhasználjuk az ipar számára végzett kutatási-fej­lesztési témákban is. Hogy az előbbi példánál maradjunk, a fedélzeti műszerek tápellátását biztosító berendezések elve alapján tápegységek készülnek mozgó rádióállomások részére. Már gyártják is ezeket, szere­pük igen nagy lehet a további alkalmazásban, mert autóakku­mulátorról üzemelnek, s a ki­vett energia 80—90 százalékát hasznosítják. Az egyetemnek azon az épü­letén, amelyben a tanszék is van, nagy antennarendszer lát­ható. - Milyen köze van ennek a műholdakhoz? — Tekintettel arra, hogy a tanszék érdeklődési körébe a műholdakkal történő kapcso­lattartás is beletartozik, saját erőből, a tudományos diákkö­rök segítségével létrehoztunk egy amatőr célokat szolgáló adó-vevő berendezést és an­tennarendszert. Ennek segítsé­gével az OSCAR—6. és 7. jelű műholddal tudjuk tartani a kapcsolatot, valamint a mű­holdon keresztül különböző omatőrökkel. Ezek egyébként amatőr rádiókapcsolatra szol­gáló műholdak, de bizonyos tudományos adatokat is közöl­nek, így például a fedélze.i ' hőmérsékletet vagy a napele­mek állapotát. Ezeket viszont jól fel tudtuk használni abban a munkában, amit az Interkoz­mosz program keretében vég­zünk. Azt már mi tesszük hozzá, hogy nem nehéz elképzelni, hogy leendő híradástechnikai szakemberek, a mostani egye­temisták számára mit jelent, hogy a műholdas rádióössze­köttetést a gyakorlatban is­merhetik meg, nem pedig csak az elvi alapokat tanulják. A Föld körül ma már többezer műhold kering, igaz, egy ré­szük már „halott". A műhol­dak jelentősége és felhaszná­lásuk köre egyre nő. A leg­különfélébb tudományos „meg­bízatások” mellett már a kör­nyezetvédelem, a földi erőfor­rások és természeti kincsek ku­tatása és a műsorszórás fontos feladatai is rájuk várnak. Jó tudni, hogy a jelen és a jövő magyar szakemberei is mind szorosabb kapcsolatba kerül­nek a műholdakkal. Hallama Erzsébet Az OSCAR—6. és 7. műholdak követésére alkalmas távvezé- relhető antennarendszer a Műszaki Egyetem egyik magas épületén Zenés játék a táboréletröl A játék, az irodalom és a színház birodalmába kerül az érdeklődő, ha benyit a pécsi Úttörőház irodalmi Csoportjának szakköri íog- lalkozására. Az Úttörőház művészeti előadója, Bern­hardt István választja ki a gyerekek számára a verse­ket, énekeket. Most egy zenés játékra készülnek. Vidám krónikákat állítanak össze az elmúlt harminc év táborélményei­ből. Szerepet kap a zene, tánc, előtérbe kerülnek a változatos gyermekjátékok. Stúdió munkájuk a beszéd- technikától a mozgásgya­korlatokig terjed: közös me- sedramatizálással, értékelés­sel fűszerezve. Az irodalmi csoport célja az anyanyelvi kultúra kiala­kítása játékos formában, de magas szinten. Az egykori úttörők a gimnáziumokból is visszajárnak, és lelkesen vesznek részt a kisebbek fel­készítésében. Torpedó tervrajzának nézték Képzelt interjú a golyóstoll feltalálójával • Újságíró és hipnotizőr # Sajnos alighanem a napalm is... Nem szívesen ad interjút. Pedig maga is újságíró volt. A háború előtti Előré-nél dolgo­zott Pogány József főszerkesztő keze alatt. Az akkori uborkasze­zonok menüjéből sem hiányzott a kacsa. Ö is kénytelen volt né­ha kacsát szállítani. Büszke is az egyikre, az emberevő cápá­ra. A sok megalapozatlan hí­resztelés a sok hamis, uborka- szezoni cápakaland után egv valóságos cápa bukkant fel az Adrián . . . Azon azonban mé­gis rengeteget bosszankodott később, hogy világraszóló, „csendes forradalmat” jelentő találmánya, a golyóstoll is nemegyszer hírlapi kacsaként bukdácsolt a világsajtó Óperen­ciás tengerén. A nők szexuális problémáiról A 25 évesnél fiatalabb ame rikai nők kilenctizedé élt házas, ságkötés előtt nemi életet - ol­vashatjuk a Rebbook Magazi- ne-ban. A középosztálybeli fiatol nők túlnyomó többsége nem írja már alá a nőkre és a férfiakra külön-külön vonatkozó kettős nemi normát, hanem a szexuá­lis életet ugyanúgy részének te­kinti a felserdülésnek, mint ahogy a fiatal férfiak is min­denkor annak tekintették. A felmérést a magazin taval> októberi számában közreadott kérdésekre beérkezett válaszok alapján végezték. Összesen százezren válaszolták meg a kérdéseket s ebből 18 349 vá. loszt elemeztek így aztán a le- vont következtetések nem rep­rezentatívak az egész amerikai □tiétföi népességre, hanem csak azok­ra, akik önként válaszolták meg a feltett kérdéseket. A válasz­adók többsége 50 év aiatti is­kolázott, középosztálybeli nő volt. A válaszok elemzése során kiderült, hogy a dolgozó férjes asszonyok csaknem felé­nek van házasságon kívüli ne­mi kapcsolata. Kiderült az is. hogy az „erő­sen vallásos" nők szívesebben tekintik a szexuális életet „jó­nak" vagy „nagyon jónak”, mint a „mérsékelten valláso­sak", vagy „egyáltalán nem val­lásosak". A 25 évesnél fiatalabb nők több mint felénél játszott közre szexuális kapcsolataikban a marihuana. A megkérdezettek nem egé­szen 4 százaléka vett már részt „partnercserében", 24 százaié- kuk pedig közölte, hogy alkal­masint szívesen megpróbálná. Pogozseva a vendégek között Budapesti füzetek Szovjet filmkritikus könyve a magyar filmművészetről A filmszemle szombat esti fo­gadásának színes forgatagában ismerős arc bukkant fel. Nyu­godt, türelmes mosolyú asszony, népművészeti motívumokkal hímzett, fekete ruhában. Pogo- zseva, a neves szovjet filmkri­tikus nemcsak azért áll köztisz­teletben, mert rendkívül barát­ságos, kulturált egyéniség, ha­nem azért is, mert közismerten nagy ismerője és barátja a ma­gyar filmeknek. Eddig már négyszer vett részt a pécsi filmszemléken, most is­mét eljött, de a közbülső idő­ben még szorosabbra fűződött kapcsolata a magyar filmművé­szettel: könyvet írt róla. — Könyvem címe: Budapesti füzetek. Az elhatározás nem egyik napról a másikra született meg, először néhány cikket ír­19 7 6 ELSŐ KOMOLY KÍNÁLATA FÉRFI, NŐI, SERDÜLŐ téli és jersey kabátok 40 százalékos engedménnyel vásárolhatók MECSEK ÁRUHÁZ textil osztályán, a II. emeleten tam a magyar filmekről, kriti­kákat, tanulmányokat. Aztán el­gondolkodtam, vajon mi a kö­zös a magyar filmekben, van-e valami sajátságos magyar filmiskola. Úgy véltem, a ma­gyar filmművészet egyik fő sa­játossága, hogy problémás mű­vészet. A rendezőkre, drama­turgokra valami sajátos önkri­tikus pátosz jellemző. Egyszer- másszor úgy fogalmaztam ezt meg: a magyar filmművészek­nek van állampolgári felelős­ségérzetük. Ez a művészet több­nyire a magyar nép életének, sorsának nagy drámai forduló­pontjait kutatja, s a nemzet szellemi és erkölcsi életét mu­tatja meg. Könyvemben meg­próbáltam az egyes irányzato­kat tárgyalni, természetesen fejlődésükben, hiszen ezek mind szakadatlan fejlődésben, változásban vannak. Külön fog­lalkoztam az egyes rendezők­kel. Különös figyelemmel és szeretettel néztem végig Fábri Zoltán, Kovács András, Jancsó Miklós és Szabó István filmjeit, végig kísértem sajátos stílusmű vészetük, életművük kialakulá­sát. — Milyen volt a magyar filmről szóló könyv fogadtatá­sa? — Sokan dicsérték, magya­rok is. Nekem különösen ked­ves elismerés volt, hogy a moszkvai magyar nagykövet érdemérmet adott át nekem ezért a könyvért.' De a szovjet közvélemény szempontjából is hasznos az ilyen könyv, mert nálunk sajnos még nem na­gyon jó a magyar filmek lá­togatottsága, ezek a filmek ritkán kasszasikerek. Kommen­tálni, magyarázni kell őket. közelebb hozni a közönséghez. — Mi a véleménye arról, hogy az utóbbi években csök­kent volna a magyar filmek művészi ereje, színvonala? — En nem veszek észre visz- szaesést. Persze, nem ismét­lődhet semmi a művészetben, így a hatvanas évek filmjeinek nagy sikere sem. Éppen ennek a szemlének egyik érdekessége és egyben biztató vonása, hogy milyen sok az elsőfilmes, a fia­tal rendező. A lényeg csak az, hogy a filmművészetben se má­sok példáit kövessék azok. akik alkotnak. A magyar film­nek az volt az egyik legfonto­sabb erénye, hogy bár kap­csolódott a nemzetközi film- művészethez, mégsem követte a külföldi példákat. Ma a ju­goszláv, magyar és lengyel filmművészetnek egyik nagyon jó közös vonása, hogy a do­kumentumfilmek magas színvo­nalúak. A szombat este látott új filmnek, a Vörös rekviemnek is az volt a legerősebb vonása, hogy a történethez dokumen­tumképeket kapcsoltak. Min­dent egybevetve én optimista vagyok, s azt hiszem, még na­gyon sok érdekességet, megle­pőt és magas színvonalú mű­vészi élményt várhatunk a ma­gyar filmművészettől. H. E. CENTRUM A HÉTFŐ! .CENTRUM mm] GYERMEK ACRIL HARISNYANADRÁG 7—11-es méretben BÉBI 2 RÉSZES ORKÁN EGYÜTTES FÉRFI PANTALLÓ, MODERN FAZONÚ A legjobban az dühítette fel, hogy találmányáról, amelyen csaknem egy évtizedet dolgo­zott, azt írták: véletlen szüle­ménye ... A kacsák szerint egy­szer arra lett figyelmes, hogy a tócsán átguruló golyó víznyo­mot hagyott maga után. Ez ad­ta a máról holnapra világszen­zációvá váló golyóstoll ötle­tét... — Ez nem igaz — mondaná bosszúsan Bíró László lózsef, akit Argentínában* tudnánk csak megkeresni, hogy beszél­hessünk vele, ott él ugyanis a második világháború óta. Beszélgetésünket azonban -az Európa Könyvkiadó gondozásá­ban most megjelent Csendes forradalom című önéletírása segítségével zavartalanul le­bonyolíthatjuk bárhol. A kép­zelt interjú első kérdése termé­szetesen az: — Hogyan sike­rült feltalálnia a golyóstollat? — Sok bosszúságot okozott a töltőtollam, amelyből gyak­ran egy bejegyzés közben fo­gyott ki a tinta, foltot ejtett a levonaton, vagy ami még sú­lyosabb, a melegben gyorsan párolgó tinta kis kristályocskói eldugaszolták a tollhegy csa­tornáját. Hírlapírói munkám so­rán gyakran fordultam meg a nyomdában, amely az Előré-t állította elő. A gépek fülsiketí­tő zúgáscr^^^vomdafestékszag kellemeuer^űTÍ^^sbeh el né zé-~ gettem a rotációs hengerek egyenletes és gépies munká­ját; zavar- és zökkenő nélkül működtek... Ma is azt hi­szem, hogy ez a megfigyelés volt a golyóstoll igazi csírája! Nem alkothatnék én valami hasonlót egy hordozható ké­szülék formájában? Mivel he­lyettesítsem a hengert? Villám- csapásként futott végig az agyamon a megoldás: golyó­val! — Amíg a golyóstoll mai formáját elnyerte köztudott: hosszú évek teltek el. Mivel foglalkozott közben Bíró úr? — Voltam — mint már em­lítettem — hírlapíró, festő, autóversenyző, hipnotizőr, fel­találtam a szénszűrős szip­kát . . . Sajnos alighanem a na­palm is tőlem ered. Horthyék elől Franciaországba kellett menekülnöm. Ott a hadsereg gyújtóbombakísérletek folytatá­sával bízott meg. A gyújtórend­szer nemsokára elkészült, de o franciák már nem tudták fel­használni. Nem tartom kizárt­nak, hogy Párizs elfoglalása után a bevonuló német hadsereg megtalálta a jelentéseimet, és a már megkezdett gyártásnak is nyomára jutott. Ezt a felte­vésemet arra alapítom, hogy a németek később kidolgoztak és használtak egy teljesen ha­sonló gyújtófegyvert. Sokáig égett bennem az a kínzó nyug­talanság, hogy az én találmá­nyomból fejlesztették ki később a szörnyű hatású napalmbom­bát . . . — Hogyan sikerült elhagynia a megszállt Párizst? — A spanyol határnál lefog­tak. Megtalálták nálam a go­lyóstoll dokumentációját. Ez egy torpedó tervrajza . . . kinek kell ezt átadnia? — kérdezték. — Az emberiségnek — mondhatta volna Bíró úr. De mást mondott. Mit? Aki kíván­csi rá, a Csendes forradalom című könyvből megtudhatja. Bebesi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents