Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-11 / 10. szám
1976. január 11., vasárnap Dünantült Tlaplo 3 Az V. ötéves terv Baranya megyei célkitűzései A Baranya megyei Párt- bizottság 1976. január 8. ülésén megvitatta és jóváhagyta az V. ötéves terv megyei célkitűzéseit. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a pártbizottság határozatát I. A megye fejlődése a IV. ötéves terv időszakában a népgazdasági tervekkel egybeesőén, a megyei PB 1970- ben elfogadott gazdaságpolitikai célkitűzésének irányában valósult meg, a megyei sajátosságok miatt azonban néhány területen eltérés mutatkozik. 4 A tervidőszak1 egyik kíf* ■ emelt feladatát jelentette az iparszerkezet módosítása. A beruházások és rekonstrukciók, illetve a szénbányászat termeléscsökkenése folytán változott, korszerűsödött az iparszerkezet. A bányászat súlya létszámban mérve az 1970. évi 39 százalékról 34-re csökkent. Ugyanakkor az építőanyagipar kapacitása megsokszorozódott, megtelepedett a híradás- és vákuumtechnikai ipar, a vegyipar növényvédőszer és enyv- gyártással bővült. Új üzemmel bővült a farostlemez- és bőrgyártás, a kesztyű- és cipőipar pedig elsősorban a női munkahelyek számát gyarapította. Részben megvalósult az élelmiszeripar átfogó rekonstrukciója is. Az iparj termelés növekedése — a szénbányászat visszaesése1 következtében — lelassult. Éves átlaqban 1,4 százalékkal, míg a III. ötéves »tervidőszakban 4 százalékkal nőtt. A szén termelése öt év alatt 27 százalékkal — kb. 1 millió tonnával — csökkent, a feldolgozó iparé pedig 38 százalékkal emelkedett. A növekedés azonban nem tudta ellensúlyozni a széntermelés csökkenését. Módosult a termékszerkezet is. Új termékek jelentek meg (híradástechnikai cikkek, ruházati bőr, bőrruházat, tejpor. Pepsi Cola) és a már korábban gyártottak mennyisége oediq számottevően emelkedett. Az építőipar a tervezettnél és a szükséaleteknél lassabban, változatlan áron évi 2,8 százalékkal növelte termelését, így ez időszakban a visszautasított, illetve az elhúzódó munkák nagy száma volt a jellemző. Teljesítménye az öt év alatt 6,9 milliárd forint összegű építési-szerelési munka. A mezőgazdaságban a bruttó termelési érték 19—20 százalékkal emelkedett, meghaladva a tervezettet. Nagyobb mértékben javultak a szántóföldi növények termésátlagai. Jó ütemben haladt, de a tervezettet nem érte el a húsprogram megvalósítása. A szarvasmarha állomány öt év alatt 11, a sertésáillomány 26 százalékkal nőtt. Mintegy 25 000 szarvasmarha, 92 000 sertés és 36 000 négyzetméter új baromfiférőhely épült Stagnálás mutatkozik a tejtermelésben, kedvezőtlen képet mutat a juhtartás, viszont kezd egyre jelentősebb ágazattá válni a nyúltenyésztés. A tudomány és technika eredményeinek hasznosításával kialakulóban van az iparszerű termelés. A termelőerők fejlődése folytán koncentrálódott a földterület, így a 10 állami gazdaságból 6, a 102 termelőszövetkezetből 67 maradt. Nem sikerült zavartalanul megoldani a lakossáq zöldség- és qyümölcsellátását, elhúzódott a szakosított állattenyésztő telepek betelepítése. A tervidőszakban jellemző a zárt termelési rendszerek térhódítása, elsősorban a növénytermesztésben. A mező- gazdasági üzemek 80 százanek jobb kihasználását, ezt döntően a közös gazdaságok —• állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek — szervezésében, elsősorban az állattenyésztés és kertészeti tevékenység területén. *3 Az építőipar területén a termelés növelését elsősorban intenzív fejlesztéssel kell biztosítani. A fejlesztés és a termelés növelésének ütemét úgy kell gyorsítani, hogy a megye építőipari vállalatai és szövetkezetei 1980-ra érjék el az évi 2,4—2,5 milliárd forintos kapacitást (1975-ös áron számolva). A többletkapacitás előfeltételét döntően az állami építőiparban célszerű megteremteni, melyet a BÉV központi telephelyének 1978. éves belépése is segítse elő. A kivitelező vállalatok tevékenységében a termelő, a lakás és közvetlen kapcsolódó, illetve a gyermekintézményi beruházások kapjanak kiemelt helyet. Ennek biztosítására középtávon és évenként a megyei párt- és állami szervek készítsenek fontossági sorrendet. A szállítási vállalatok- nak tovább kell folytatniuk a kocsirakomónyú áruforgalom körzetesítését, a gazléka tagja valamelyik termelési rendszernek. •*3 A beruházási tevé- kenységet az országos tendenciákkal azonos jelenségek jellemzik. Az üzembehelyezések csak némileg gyorsultak, alig javult az előkészítő munka, gyakran találkoztunk a költségek alátervezésé- vel. Határidőre üzembehelyezték a Beremendi Cementgyárat, termelésbe lépett a MÉV IV. üzeme, á Mechanikai Laboratórium pécsi gyára, ösz- szességében teljesült a lakásépítés, a tervezett 13 433 helyett 13 800. Gyorsabban fejlődött a közműellátottság, 110 ággyal bővült a gyógyintézeti ellátás, gyarapodott az oktatási intézményhálózat. Előreléptünk az utak és szállítóeszközök bővítésében és korszerűsítésében. Lényegében befejeződött a bekötőút építési program. Emelkedett a közoktatás és közművelődés ellátottsági szintje. 86 általános iskolai tanterem épült meg, elkészült a meszesi 12 tantermes középiskola, az 1535 tervezett óvodai férőhellyel szemben 3330 létesült. A foglalkoztatottak szá- • ma 5—6 százalékkal (7000 fő) emelkedett. A népességből az aktív keresők száma 48—49 százalék. A munkaerő elhelyezkedése alapvetően helyes irányban változott, számuk nőtt az ipar, szállítás, szolgáltatás, kereskedelem, és csökkent a mezőgazdaság (13 százalék), a bányászat, az építőipar (7 százalék) területén. Tovább emelkedett a nők foglalkoztatottsági színvonala. Csökkent a munkaerővóndor- lás, de ma is nagyobb az indokoltnál. Munkaerőhiány van főként a bányászatban, építőiparban és szolgáltatásban, ugyanakkor csaknem minden területen megtalálható a kapun belüli munkaerő felesleg. Új lakóházak a szigeti városrészben. II. Baranya megyében az V. ötéves tervidőszakban a következő fő gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását kell biztosítani : A gazdaság minden területén fő cél a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. Ennek eszközei: a termelékenység emelése, az ipar szelektív fejlesztése, termék- szerkezetének átalakítása, a termelőberendezések jobb kihasználása és rekonstrukciója, a helyi ipar ésszerű koncentrálása. A mezőgazdaságban a további szakosodás és iparszerű termelési rendszerek továbbfejlesztése. Minden ágazatban a munka- és üzemszervezés korszerűsítése, a takarékos gazdálkodás megteremtése, az élőmunkával való racionálisabb gazdálkodás, a munkaidő alap jobb kihasználása, a munkafegyelem javítása. A célok megvalósításának eredményeként javulhatnak a lakosság életkörülményei. Biztosítani kell, hoqy a lakás, a közmű, a szolgáltatás, a szociális ellátottság terén a feszültség részben feloldódjon, részben enyhüljön. A gazdálkodó egységekben működő pártszervek és szervezetek gazdasági szervező tevékenysége és nagyobb felelőssége révén is biztosítani kell a megyei és népgazdasági célkitűzések megvalósítását. A A megye ipari termelé- sének évi 2—3 százalékos emelését kell célul kitűzni olymódon, hogy a széntermelés időszakos visszaesését a többi ágazat 6—7 százalékos növekedése ellensúlyozza. A szénbányászatban a tervidőszak végére munkahelyi előkészítettségben, műszaki fejlődésben, létszámban olyan szintet kell elérni, amely biztosítja a 3,1 millió tonna/évi, a népgazdasági igényeknek megfelelő termelést. Növelni kell a feltárt és fejtésre kész szénvagyon, a kokszolható szén arányát. A termőhelyi előkészítések időszakában viszont (körülbelül 1979-ig) számolni kell a termelés csökkenésével. Az iparszerkezet átalakulását döntően a korszerű gép- és műszeripar fejlesztése, elsősorban az Egyesült Izzó pécsi gyárának beruházása és a meglévő gépipari üzemek termelés bővítése és kihasználtsága szolgálja. Az építőanyag-, könnyű- és élelmiszeriparban, valamint a többi ágazatokban a rendelkezésre álló saját- és hitelforrások az intenzív fejlődést segítsék elő. A termelés gyorsabb ütemű növelését eredményezzék a folyamatban lévő beruházások, rekonstrukciók és a fejlesztésre alkalmas vállalatok bővítési lehetőségeinek megteremtése (BCM mészüzem, Farostlemezgyár, Bőrgyár, Kesztyűgyár, Baromfifeldolgozó stb.). A vállalati beruházások elsősorban a gazdaságos és versenyképes exporttermelést célozzák. A tanácsi vállalatok és szövetkezetek fejlődése, megköveteli az ésszerű koncentrálást és profiltisztítást, illetve a szükségszerű szelektálást. E területeken fokozni kell a szolgáltatási tevékenységet. A mezőgazdaság terüle- ■ tén a termelés további növekedését indokolt előirányozni. A növénytermesztésnek gyor. sabb ütemben kell növekednie. Folytatódjék a növénytermesztés szakosodása, a termelési rendszerek tökéletesedése. Elsősorban az állami gazdaságok legyenek a különböző termelési rendszerek gazdái. Növekedjék a zöldség, a takarmánynövényeken belül a pillangósok vetésterülete és hozama. Meg kell valósítani a megyei zöldségtermelő társulást. Az állattenyésztésben fő cél a hozamok javítása, a férőhelyek jobb kihasználása, az állomány növelése és a takarmányozás alapvető javítása. A termelést növelő beruházások, elsősorban a géppark korszerűsítésére és bővítésére, a szakosított állattartó telepek komplettiro- zására és a meliorációs munkák végzésére irányuljanak. Biztosítani kell a háztáji és kisegítő gazdaságok lehetőségeiA Mechanikai Laboratórium Művek pécsi gyára. »tni daságtalan, kis forgalmú vonalak forgalmának közútra terelését, az autóbuszpályaudvarok és állomások számának növelését és korszerűsítését. Fokozni kell a személyszállítás kulturáltságát és a városi tömegközlekedés és a munkásszállítás javítását. Az útépítés és karbantartás komplex feladatot jelent, amelyen belül meg kell oldani Pécsett a főúthálózat rekonstrukcióját, a gyorsforgalmi út átkelő szakaszát. Meg kell kezdeni a települések közötti összekötő utak építését is. A munkaerőgazdálkodás ■ területén az ipar, építőipar és a szolgáltató ágazatok létszámigényének kielégítése az eddigieknél sokkal racionálisabb munkaerőgazdálkodást tesz szükségessé. A megye gazdálkodó egységei vizsgálják felül 1976—80. évekre tervezett létszámbővítéseiket, figyelembe véve, hogy új munkaerő csak korlátozott mértékben áll a rendelkezésre. /’S A megyében a követke- ző tervidősfak folyamán 14 660 lakás épüljön. A lakás- helyzet javulását úgy kell biztosítani, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi keretből a tervezett lakásszám megvalósuljon. Ezért szorgalmazni kell a szerényebb kivitelezésű és üzemeltetésű lakások számának és arányának növelését. El kell érni, hogy a lakásokkal egyidősen a kapcsolódó létesítmények is elkészüljenek, A lakosság áruellátásának szintje nem csökkenhet. Ezt segítse elő a kiskereskedelmi és vendéglátó egységek alapterületének növelése és a kiszolgálás kulturáltságának fejlesztése. Több gondot kell fordítani a városokban a munkáskerületek kereskedelmi és vendéglátóipari ellátására, o falvakban az alapellátási szint biztosítására. Az idegenforgalom tárgyi feltételeit úgy kell fejleszteni, hogy a helyi dolgozók hétvégi pihenését és a bel- és külföldi turizmust egyaránt szolgálja. A fejlesztés elsősorban Harkány— Siklós és a Mecsek üdülőkörzetében történjen. A szolgáltatások bővítésénél az ellátás minőségi követelményeinek fokozásával és a területi aránytalanságok csökkentésével kell fejlődést elérni, elsősorban a városokban és a centrum-településeken. a Az egészségügyi ágazatok fejlesztésének fő célkitűzése 575 új gyógyintézeti ágy létesítése. Ennek érdekében meg kell építeni a szigetvári kórházat, a harkányi gyógykórházat és bővíteni kell a mohácsi kórházat. Elő kell készíteni a pécsi 400 ágyas klinika II. fejlesztési ütemét. Létre kell hozni Pécs I. kerületében a szakorvosi rendelőintézetet. A szociális ellátás fejlesztése érdekében bővíteni kell a népességpolitikai elvekkel összhangban a bölcsődei férőhelyeket, elsősorban a városokban 765férőhely- lyel. Az óvodai férőhelyek létesítésénél a rendelkezésre álló források növelését társadalmi összefogással is bővíteni kell. A megyében az országosan növekvő szint elérése legyen a cél, de a városokban ennél kedvezőbb ellátottságot kell biztosítani. Az általános iskolai és * * szakmunkásképző tantermek, valamint a diákotthoni, kollégiumi férőhelyek bővítését kiemelten kell kezelni, A tervidőszakban 140 általános iskolai és 31 szakmunkásképző osztályterem, 100 általános iskolai, 600 középiskolai és 250 szakmunkásképző diákotthoni férőhely épüljön meg. A társadalmi hozzájárulás bevonásával elő kell készíteni a megyei művelődési ház és a művészeti gimnázium építését Pécsett. O A településhálózat fej- * lesztésében érvényre kell juttatni a népgazdaság igényeihez igazodó területi erőforrások hatékony hasznosítását. Folytatni kell Pécs iparszerkezetének átalakítását a feldolgozó ágazatok, gép-, könnyű-, élelmiszeripar súlyának növelésével. Erre kell összpontosítani a helyi erőforrásokat és igényelni kell a lehetséges központi segítséget is. A fejlesztésekben kiemelkedő szerepet kell biztosítani Pécs, Komló, Mohács és Szigetvár városoknak és a tervidőszak során meg kell teremteni Siklós nagyközség várossá fejlesztésének feltételeit. A fejlesztendő területeknél a vonzáskörzetet, valamint a kialakult vagy kialakulóban lévő gazdasági’ egységeket is figyelembe kell venni. Erősíteni kell Pécs agglomerációs 'fejlődését, fel kell mérni és meg kell határozni az ezzel összefüggő tennivalókat. El kell készíteni a dél-dunántúli tervezési-gazdasági körzet hosszútávú fejlesztési tervét, kezdeményezni kell, hogy az érintett megyék párt- és állami vezetői hangolják össze a középtávú fejlesztési célokat, főként a megyehatárok közelében lévő ipari központok munkaerő-biztosítását, az /építőipari kapacitások együttes bővítését, a mezőgazdasági termelési rendszerek egységesítését és közös társulások léterhozását, a több megyés vállalatok fejlesztését. A Baranya megyei Párt- bizottság megállapítja, hogy a célkitűzések fő vonásai továbbra sem a korlátozások, nem a megye fejlődésének megtorpanását tükröző 5 éves tervet jelentenek, hanem a dinamikus, töretlen előrehaladás távlatait mutatják, mind az anyagi javak termelésében, mind az életkörülmények javulásában. A célkitűzések mellett minden kommunista, vezető bátran kiállhat, azok megvalósításáért érdemes dolgozni, mozgósítani megyénk lakosságát
