Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-07 / 6. szám

1976. január 7., szerda Dünantmt napló 3 Az egyetem és a tudományos intézmények méltó partnere Veszprém m művelődési H központja A veszprémi Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ üveqfolu galériáján állok. Lenn a völgyben a piroscserepes há­zak. háztetők mértani rendje, ótellenben az ódon várfal, a püspökséq és a székesegyház panorámája lenyűgöző képet tár a szemlélő elé. Nem vélet­len, hoqy annyi festőnket és fotóművészünket megihlették ezek a sajátos hangulatú veszp­rémi háztetők. Az idevalósiak szerint innen, a galériáról és északi traktusával szemközt, a várból a legszebb a kilátás a városra, amely most csöndben, lustán ébredezik. Vasárnap délelőtt. Az intéz­mény előcsarnokában, folyo­sóin alig néhányon lézenge­nek. Klubhelyiségei közül egyet­len egyben találok embereket. A bélyeggyűjtők szakköre már reggel 9 órától teljes „üzem­ben” működik itt. Lehetnek vagy félszázan. Albumok, bé­lyegek százai, ezrei; csipeszek, nagyítók, s az asztalok felett összehajoló fejek — a legkü­lönbözőbb korosztályokból. Nem zavarom őket, hiszen kalauzom Poór Ferenc, az intézmény igazgatója, miközben végigkí­sér a hatalmas épületen, egy számomra sokkal izgalmasabb témában vállalkozott részletes beszámolóra. A Veszprém megyei művelő­dési központ a város szívében kapott helyet. Két évvel ezelőtt épült fel. Itt nem társadalmi összefogásra alapoztak, mint az 1975-ben felavatott kecskeméti vagy váci művelődési központ­nál, ez még „régi témaként", állami beruházásként valósult meg, még hozzá 1968-as ár­szinten, 40 millió forintért. (Eb­ben hétmillió forint a KISZ hoz­zájárulása). Belső berendezésé­re, felszereltségére igen jóté­kony hatást gyakorolt az évente itt sorra kerülő televíziós film­szemle. Ilyenkor mindig „csur- rant-csöppent" valami - külön­böző erőforrásokból - meqpó- tolni a pótlandókat, hogy ez a művelődési központ a kultúra fellegváraként belső képében is valóban alkalmas legyen az évente mintegy 120-150 orszá­gos nagyrendezvény - közte tu­dományos ülések, fővárosból ki­helyezett tudományos szimpov zionok - befogadására. Hétköznapjain mintegy 500- 1000 személyes forgalmat bo­nyolít le átlagosan. Súllyal per­sze a kisebb közösségi helyi­ségekben: 4 klubjában, 10 (köz. tűk két nagyobb) szakköri helyi­ségében, filmtárábarf grafikai műhelyében; vagy alkalman­ként 400 személyes nagytermé­ben, amely a népszerű „art ki­nő"-sorozatok vetítései le, ka­maraszínházi előadásokra épp­úgy kitűnően alkalmas, mint kamara-koncertteremnek vagy a város Európa-hirű „Vox Hu­mana" kórusának rádiófelvéte­leihez. Kiállításai az év vala­mennyi szakában — a képző- művészeti nevelés, a látóskul- túra kialakított és hagyomá­nyosan betartott rendjében — részben a teljes emeleti részt végigkísérő körgalériában, rész­ben eqy kisebb kamaraterem­ben kapnak helyet. (Ottjórtam- kor két országos tárlat nyílt épp előtte pór nappal: a III. orszá­gos zománcművészeti biennálé másodbemutatója és egy orszá­gos fotóművészeti kiállítás a körgalérián). A homlokzati rész alatti hatalmas foyer kiállító­RZ amatőr filmstúdió Dokumentumfilmeket készítet­tek a chilei szolidaritási nagy­gyűlésről, a mohácsi árvízről, az ODOT eseményeiről, össze­sen 20 film, alig egy év alatt. Tavaly tavasszal a KISZ Ba­ranya megyei Bizottságán szü­letett döntés arról, hogy a szakmunkás fiatalok audio­vizuális kultúrájának fejlesztése érdekében tanfolyamot indítsa­nak, mely a filmezés rejtelmei­be vezeti be a fiatal érdeklő­dőket. Az RZ amatőr filmstúdió min­den héten szerdán tart fog­lalkozást a 18 érdeklődőnek. si célokra is alkalmas, de el­sősorban az előcsarnok szere­pét tölti be, sajnos tervezési hi­bákból igen sok hasznos tért lekötve. Az épületnek persze vannak, részben voltak különböző építé­si-tervezési hibái is, amiknek egy részét menetközben sikerült korrigálni. Főleg azokat, ame­lyek még a 60-as évek kissé merev és a művelődési funk­ciókat figyelmen kívül hagyó koncepciójából adódtak. Ez is­mét arra int, hogy egy új köz- művelődési intézmény tervezé­sének időszakában ma már nem nélkülözhető a szakképzett és koncepcióval is rendelkező népművelő, közművelődési szak­ember jelenléte. Jórészt ennek köszönhető, hoqy a hetvenes évek első felében épülő veszp­rémi művelődési központ egé­szében a 42 000 lakosú város sajátos szellemi arculatának megfelelő szolgáltatást nyújt­hat a legkülönbözőbb rétegek­nek. Minden igényt és minden újabb igényt kielégítve. A meg­számlálhatatlanul sok ifjúsági és felnőtt csoport klub és szak­köri foglalkozásai mellett az intézmény koncertsorozatai és irodalmi előadássorozatai a legnépszerűbbek. Csak néhá­nyat mutatóban: „Magyar Par­nasszus" címmel élő irodal­munk legnevesebb alkotói (leg­utóbb például Nagy László, Simonyi Imre, Déry Tibor és mások) szerzői estjét tartják meg egy irodalomtörténész és egy budapesti előadóművész közreműködésével. „Pódium Veszprém" címmel évek óta bérleti sorozattal rendezik meg havonta-kéthavonta jeles elő­adóművészeink önálló estjeit (legutóbb: Bodor Tibor, Jobba Gabi, Mensáros László). „Poli­tikai fórum” címmel a Magyar- ország című hetilap estjei hangzanak el. Mindez, itt a vá­ros szívében, a város művelődé­si központjában. S csodálatos módon az előadások nem ma­radnak el. a szerződött művé­szek nem mondják le rendre az előadásokat.. Ezen túl számos egyéb hiva­tásos és amatőr művészeti so­rozatot indítanak be minden évben a filmművészettől, a ze­nén, képzőművészeten át a néptáncig és a kórusművésze­tig bezáróan. Mindegyiknek megvan a maga kialakult hall­gatósága, „vattára” nincs szük­ség sehol. A munkásművelődés felada­tait a szakszervezeti művelődé­si ház és a megyei művelődési központ közösen oldja meq. Veszprém elsősorban a kör­nyezetében levő vegyipari bá­zis munkáslakta és szellemi központja. Egyetemének és négy tudományos intézetének méltó partnere a Georgi Dimitrovról elnevezett megyei Művelődési Központ, amit eleve a város nagyságához, centrális szerepé­hez, jelen- és jövőbeli felada­taihoz méreteztek. S tanulság­nak ez sem kevés olyan város­ban, ahol se megyei, se városi művelődési központ még nincs, amelynek kialakítása még a jövő feladata. Wallinger Endre Hogyan hat a válás a gyerekre? 1971-ben Magyarországon 22 841 házasságot bontottak fel, és ez megközelítően 19 000 magára hagyott gyermeket je­lentett. S o helyzet azóta sem sokat változott. . . A válás a gyermek lelkében súlyos krízist idéz elő. Normális körülmények között a két szülő a gyermek számára olyan egy­ség, amelynek külön-külön való élete felfoghatatlan számára, hiszen születése óta együtt is­meri és szereti őket. Ha a gyermek az egyik vagy másik szülőnél marad, ez feltétlenül érzelmi ellentmondásokat von maga után. Érzelmei hamaro­san ahhoz kapcsolják, akivel együtt marad. Ha haraggal gondol az őt elhagyó másik szülőre, ez a harag szintén nem építi a gyermek jellemét. Sóvárgás a másik után De gyakran más a helyzet! Sokszor látjuk, hogy a gyermek sóvárogva gondol az eltávozott szülőre, sóvárgását azonban tit­kolja a jelenlévő előtt, ami érzelmileg súlyosan megterheli. í||i|||||l krónika GRAFIKA. A Pécsi Városi Tanács kiállítótermében, a Déryné utcában január 8- án nyílik meg az év első tárlata. Nádor Judit mutatja be grafikáit. VISSZATÉRÉS. Szalma La- jós, a pécsi közönség év­tizedeken át kedvelt művé­sze három évvel ezelőtt nyugdíjba ment. Most visz- szatért a színpadra: Béke- li-Romhányi-St ráüss: Kar­nevál Rómában című da­rabjának Leopold szerepét alakítja. (Képünk: Szalma Lajos) GOETHE. Rajnai László fordító és irodalomkutató Goethe eddig magyarul ki­adatlan művészetelméleti írásait fordítja az Európa Könyvkiadó megbízásából. V. József iskolakerülés, csavargás, galerizés és lopás miatt került Aszódra Az ilyen gyermek „bámészko­dóvá” válik, mert nappali ál­modozásba merül — ami sú­lyos figyelemzavarral jár, hi­szen a belsőleg elfoglalt gyer­meknek nem jut ereje érdeklőd­ni a külvilág eseményei, a ta­nulás iránt. Titkával elzárkózik, képmutatóvá, hazuggá válhat, s így nevelési szempontból telje­sen kicsúszik annak a szülőnek a kezéből, akivel együtt lakik ugyan, de ckitől érzelmileg el­fordult. Ilyenkor a szülő felhá­borodik, büntet és újra büntet, s ezzel betetőzi az elidegene­dés folyamatát, s a szakadékot elmélyíti maga és gyermeke kö­zött. Számtalan ártalom származik az elvált szülők különböző hi­bás magatartásából is. A gyer­mekideggondozói rendeléseken egészen új munkaágazat van kialakulóban az elvált szülők gyűlölet-szituációiból, egymás elleni pereiből származó szak­értői vélemények kapcsán. Hol a bíróság fordul az ideg­gondozóhoz: adjon tanácsot, melyik szülőnél való elhelyezés lenne a gyermek fejlődése' szempontjából a megfelelő, hol a gyámügyi előadó kérdezi, mi a teendő a gyermek érdekében, amikor az egyik szülő minden eszközzel megakadályozza hogy az eltávozott szülő láthassa a gyermeket. Az ilyen szülő gyak­ran rágalmazza, becsmérli a gyermek előtt is az eltávozott másik szülőt. Leggyakoribb eset, amikor az anya akarja megaka­dályozni mindenáron az apa és a gyermek találkozásait. En­nek érdekében nemcsak a gyermeket hangolja az apja el­len, s így azt mint mintaképet lerombolja a gyermekben —, hanem a betanított hazugsá­gokkal — amelyek többnyire a gyermek előtt is nyilvánvalóak, a gyermek bizalmát önmagá­val, az anyával szemben is megrendíti. Ha pedig az anya ráadásul a gyermeket nem megfelelően neveli, ha a pertő! eltekintve — amely csak gyű­löletét, bosszúját szolgálja — nem nyújt a qyermeknek meg­felelő melegséget, hanem bru­tális, türelmetlen, hideg hozzá, úgy a gyermek érzelmileg ki­csúszik a kezéből és az eltávo­zott szülőhöz vágyik, annak folyton hangoztatott jellembeli hiányosságaival azonosítja ma­gát Az ajándék nem segít... A hatósági asszisztenciával folyó zajosabb perlekedéseken kívül majdnem minden eset­ben találkozunk a csendben folyó, de nem kevésbé károsító két típusú szituációval: az ajándékokkal való elhalmozás- sal és ennek ellentétével, ami­kor egyik szülőnek sem kell a gyermek. Az ajándékokkal való elhal­álozás esetében a gyermek — érezve hatalmát — egyik szülő nevelési igényének sem tesz eleget, hanem egyiktől a má­sikhoz fut a következmények elől, vagy legalábbis ezzel fe­nyegetőzik. Abban az esetben azonban, amikor már mindkét szülő új házasságot kötött és esetleg itt is újabb gyermekek születtek, az előző házasság­ból származó gyermek minden­hol felesleges. A gyermek ilyenkor súlyos lel­ki sérülést szenved. Az elha- gyatottsáq érzése csakhamar súlyos féltékenységbe, gyűlölet­be csap át, ami sok és súlyos antiszociális magatartás elindí­tója lesz, akárhányszor bűnö­zővé is fejlődhet a gyermek. „Egészen az apja"! Súlyos veszélyt rejt magában, ha az elvált szülő öntudatlanul átviszi a gyermekre a házastárs iránti gyűlöletét. Különösen gyakori ez az elhagyott anyánál, főleg ha ő maga is kiegyensúlyozat­lan. Egy 12 éves fiút hoztak a nevelési tanácsadóba otthoni lopások és rossz tanulmányi eredmény miatt. Az anya semmi jót nem tudott mondani gyer­mekéről és ugyanolyan megve­téssel beszélt róla, mint volt férjéről. Végül kitört belőle: „Egészen az apja!” így vált világossá az anya lelki beállí­tottságának fő forrása. A volt férj iránti gyűlöletét és megve­tését átvitte a gyermekre, lelke mélyén a kettőt azonosította. Ennek a következménye volt az a csökkent szeretet, a meleg­ség és megértés hiánya, amit a gyermek az anya részéről ta­pasztalt. A gyermek a maga módján állt bosszút — lopko­dott, főleg anyja kedvelt sze­mélyi tárgyait — s így útban volt, hogy valóra váljék a Cassandra jóslat: „Olyan ha­szontalan és aljas leszel, mint az apád." Közös tragédia A válás nemcsak a szülő, de a gyermek tragédiájává is vál­hat. A 15—19 évesek halálozási okai között első helyen az ön­gyilkosság áll... V. Józsefet, szü­letett 1953-ban, az aszódi ne­velőintézetből szállította be a mentő, egy hónapon belül má­sodszor; gombostűt nyelt. Meny­nyit? Nem emlékszik rá, lehe­tett tíz, húsz is. Miért tette? Nem szereti Aszódot. Hol sze­retne élni...? Otthon a ma­mánál. Csakhogy a szülei négy éve elváltak, apja újranősült, anyja is más férfival él, a vá­lás óta most a másodikkal, aki nagyon goromba hozzá. „Min­den apróságért könnyen kioszt néhány pofont, és nehéz keze van." De egyáltalán milyen jo­gon veri őt egy idegen krapek? „Ha a mama kioszt, rendben, de egy idegen fej?" Királynlé Kerényi Klára Meszes/ színházi esték Egy sorozat koronája Vass Éva ésa Mozdony Hétfőn este Vass Éva fel­tette a koronát a meszesi színházi esték sorozatára. Ezzel a remek előadással zárult le a József Attila Mű­velődési Ház évadjának el­ső fele, s úgy tűnik, a Moz­dony volt a mostani féléves sorozat csattanója. A Mozdony felfedezés. Nem irodalmi - színészi fel­fedezés, Szerzője, Ginsbur- ger ugyan kevésbé ismert francia író, akit világirodal­mi tekintetben méq nem fe­deztek fel. Fordítóját sem ismerik, a magyarra átülte­tés igen laza formájában bukkant elő és elkezdte gyúrni a nyersanyagát. Tu­lajdonképpen az Irodalmi Színpad tervezett fesztivál­jára készült. A fesztivál va­lamiért elmaradt, a mű, egy nagyszerű monodráma el­készült. Lényegében krimi: egy fiatal nőt gyilkosság gyanúja miatt elfognak, mert szeretőjét, a vasakara- tú qyáros vékonyakaratú fiát lelökte a mozdonyról. Csakhogy a drámairodalom sok kivételes alkotáso is kri­mi, persze a művészet szint­jére emelve, A bűnügyi tör­ténet izgalmát kelti Gins- burger egyszemélyes darab­ja, amit ezúttal a színész: Vass Éva emel a művészet szintjére. A monodrámák - nem monodrámák. Vagyis sosem egyszemélyesek. Csak a fi­zikai jelenlétével játszik bennük a színész egyedül. A jó monodrámában töb­ben vannak — pszichológiai értelemben. Az egyetlen szereplő monológja magá­ban rejti a másikat, vagy a többieket, akik a lelkében élnek, akikkel vívja az élet­küzdelmét. A jó monodrá- ma jó előadása pedig ak­kor az igazi, hogyha a szí­nész el tudja játszani a má­sikat, a többieket is - egy. szál magában. Vass Éva el­játszotta. Nemcsak beszéd­jének lüktetésével, az egyé­niségéből áradó hangulat sok színével, - egyáltalán a nagyszerű nő izzásával. így mutatta fel a küzdő embert is: a hőst. Ezzel a remek előadással tehát Vass Éva feltette a koronát a meszesi színházi esték féléves sorozatára. Ezt a gazdag sorozatot rangos közművelődési tettképpen köszönhetjük meg a József Attila Művelődési Háznak és a budapesti Irodalmi Színpadnak. Akkor is, hogy­ha nem egy előadás „csú­szott". Hiszen a színházi vi­lágban uralkodnak a várat­lan helyzetek, s a színész­egyeztetés nem könnyű fel­adat. Akkor is fontos tett ez a sorozat, hogyha eseten­ként kétharmad ház előtt játszottak. Hiszen a vidám műsorok bevételével — he­lyesen — pótolták az igé­nyesebb estek többlet- kiadását. Csakhát a közön­ség . . . Hogyha sokféle program húzta is a pécsi embert, egy jól hirdetett Vass Éva előadásra, amely­ben pszichológiailag feldol­gozott bűnügy bújik meg, vajon miért nem jöttek el többen? Vigasztaló, hogy az igényes kevesek gazda­godtak ezzel a sorozattal. Földessy Dénes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents