Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-07 / 6. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Naponta 8000 darab elektroncsövet gyártanak Pécsett az Egyesült Izzó Vákuum­technikai Gyárában. A SO százalékig elkészített elektroncsöveket Kaposváron a gyár­tás utolsó folyamataként üvegballonnal látják el. Fotó: Kóródi Gábor A szülőhely, lakóhely törté­netének megismerése, az itt élt elődök sorsának, szokásainak kutatása, a néprajz, az anya- nyelv és a nyelvjárások ápolá­sa, a munkásmozgalmi hagyo­mányok felderítése, a műemr lékvédelem, természeti kin­cseink, értékeink megóvása - mindez sok évtizedes, nem egy esetben évszázados múltra te­kint vissza. Szervezett formá­ban azonban, a Hazafibs Nép­front keretein belül, 15 éve vált a hon-megismerés gazdag tömegmozgalommá. S az év­forduló egyben alkalom is ar­ra, hogy a honismeret művelői, irányítói számot adjanak az eddiig végzett munkáról, szól­janak a tennivalókról. E célból hívták össze december máso­dik felében Kecskemétre, or­szágos honismereti konferen­ciára, a mozgalom képviselőit. Az elmúlt időszakban be­bizonyosodott, hogy a moz­galom különböző akcióival, fo­lyamatos tevékenységével alkal­mas arra, hogy mind nagyobb tömegeket vonjon be a közmű­velődésbe. A helytörténeti és krónikáira csoportok, a mun­kásmozgalmi, a néprajzi', a földrajzi és egyéb feltáró és gyűjtő kollektívák, a múzeum- és várbarát körök, a termé­szet- és műemlékvédelmi bi­zottságok fontos szerepet töl­tenek be a szocialista haza­fiasságra nevelésben. A mozgalom akkor its figyel­met érdemelne, ha csupán ré­gi, népi, nemzeti értékeink fel­tárásán, megőrzésén fáradoz­na. Ennél azonban sokkal töb­bet tesz. Részt vesz például a helyes történelemszemlélet ki­alakításában, hiszen a szabad­ságharcos forradalmi múlt és a dolgozó osztályok sok százados teremtő, alkotó munkája még nem forrt össze mindannyiunk gondolkodásában. Ugyanígy sok még a teendő a nemzet és a haza, a szocialista hazafiság megismerésében, megértésé­ben. Ezen its munkálkodik e mozgalom, amelyben a mun­kásmozgalmi, üzemtörténeti csoportoknak mostanában szép szerep jutott. Sok száz aktivis-< ta írja a községek, települések krónikáját, tudósit az üzemek, termelőszövetkezetek, a szocia­lista brigádok mindennapjai­ról. Ez is a honismeret moz­galom fontos része. Az évforduló alkalmából azonban szólni kell arról is, hogy a Hazafias Népfront irá­nyító, szervező munkája ön­magában, a legjobb szándék ellenére is, kevés a sikeres to­vábbfejlődéshez. A tanácsi szervezésben működő közmű­velődési intézmények, tudomá­nyos ihtézetek, társulatok, a múzeumok, az egyetemek tá­mogatása nélkülözhetetlen. Nyilvánvaló, hogy a mozgalom olyan értékeket hoz a ma em­bere elé, amelyekhez csak értő kézzel szabad nyúlni, olyan fel­adatokra vállalkozik, amelyek­nek teljességéhez elengedhet tetlen a szakértői, módszertani segítség. És arról üs szólni kell, hogy a kőzkincsek bemutatá­sához hajlékra, megfelelő kere­tekre is szükség van. Van már arra példa, hogy múzeumok, könyvtárak, levéltárak szakmai­lag segítik az önkéntes kutató­kat. Fontos, hogy a nemzeti' ér­tékeinket qyarapító honismereti mozgalom tovább erősödjék, mihdinkáb része legyen köz- művelődésünknek. Hivatását csak igy töltheti be. Erdélyi György A V magyar játékfilm­szemle Fecsett Sajtótájékoztató Budapesten Tegnap délelőtt a Magyar Film- és Tv-művészek Szövet­ségének klubjában sajtótájé­koztatót rendeztek a Vili. Ma­gyar Játékfilmszemlérő^ A fő­városban rendezett tájékozta­tón Szabó B. István, a Kultu­rális Minisztérium Filmfőigaz­gatóságának vezetője, Bernics Ferenc, a Baranya megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője, a szemle igazga­tója és Kardos Ferenc, a szö­vetség játékfilm-szakosztályá­nak elnöke tájékoztatta a ma­gyar sajtó munkatársait. Szabó B. István elmondta; megélénkült a vita a magyar filmről. Ennek 'központi kérdé­se: filmművészetünk kevésbé izgalmas, mert kevésbé kap­csolódik társadalmi-politikai jelenségekhez. Szabó B. István azonban éppen ezért tartja fontosnak a szemlét, hiszen ezt a művészetet sokféleképpen le­hetett vitatni. Van egy optimis­ta nézet: a külföldi fesztivá­lok sikerei azt igazolják, hogy a magyar film színvonalas, de itthon értetlenül állnak vele szemben. A másik véglet pesz- szimista: mélypontról beszél, s arról, hogy a magyar film nem kell a közönségnek. Végül a harmadik nézet is leegyszerű­sít: kis sikerek, kis kudarcok a jellemzőek, de ez a jellemző a többi szocialista ország film- művészetére is. Szabó B. István fontosnak tar­totta, hogy a VIII. Magyar Já­tékfilmszemlén elemezzék a Kormányátalakítás! tárgyalások Lisszabonba! Lisszabon : Hétfőn Lisszabonban újabb megbeszélést tartott a 6. ideig­lenes portugál kormány rész­leges átalakításáról Costa Go­mes köztársasági elnök, Aze- vedo miniszterelnök, Vitor Crespo, a Legfelsőbb Fórra dalmi Tanács tagja, valamint a kormányban résztvevő három párt, a PKP, a PSZP és a PPD (Demokratikus Néppárt) képviselői. A tanácskozás után Azevedo miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány átszervezésé­hez vezető utat szabadnak le­het tekinteni, és már csak „né­hány vitás kérdés tisztázása” van hátra. A honismeret útja Pécsett a Garay, a Jászai, a József Attila és a Petőfi utca által határait körzetben az elosztó hálózat és a közvilágítás rekonstruk­ciója befejeződött több mint hárommillió forint értékben. A fel­újítás 110 fogyasztót érintett, ezenkívül 81 utcai kandelábert állí­tottak fel. Fotó: Szokolai Magyar—csehszlovák együttműködés Felavatták a rajkai közös vasúti határállomást A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat dekoratőrei készítik a film­szemle plakátjait, dekorációs anyagát és postaügyi miniszter avató­beszédében megemlékezett a magyar és a csehszlovák köz­lekedési együttműködés jelen­tőségéről, az összefogás, a kö­zös munka eredményeiről. Szólt arról, hogy a most elkészült létesítmény nemcsak új épít­ményeket, korszerű berendezé­seket és technológiát jelent, hanem azt is, hogy a beru­házás kedvezően segíti majd a két vasút közötti nagyobb forgalom lebonyolítását. ünnepi beszédet mondott Vladimir Blazek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közle­kedési minisztere, aki ugyan­csak utalt a két ország közle­kedésének több évtizedes ba­ráti kapcsolataira. A magyar—csehszlovák köz­lekedési albizottság határoza­ta alapján 1970-ben született a megállapodás a rajkai új kö­zös határállomás fejlesztéséről, nagyarányú bővítéséről. A mintegy 150 millió forintos be­ruházást a MÁV budapesti igazgatóságának szervezésé­ben, irányításával valósították meg. A nagy munka során a régi kis állomást tíz új vágánnyal bővítették, külön javító-vá­gányt építettek a MÁV és a CSD részére, Hegyeshalom— Rajka, s az országhatár kö­zött kicserélték, korszerűsítet­ték a felépítményt is. Az állo­más új, korszerű szociális szol­gálati helyekkel ellátott fel­vételi épületet kapott, vám és áruraktárakat, 400 méteres szigetperont stb. építettek. Az újabb közös magyar— csehszlovák határállomás befo­gadó- és áteresztőképessége kétszerese lesz a korábbinak, lehetővé teszi az előző évek­ben gyakori forgalomkorláto­zás elkerülését, hozzájárul az ország észak—déli és vissza irányuló tranzitfuvarozásainak — a csehszlovák vasút adriai személy- és áruforgalmának — zavartalanabb lebonyolításá­hoz. A rajkai közös szolgálatú üzemváltó határállomást ked­den délelőtt ünnepélyesen ad­ták át rendeltetésének. Az ünnepségen megjelent a két ország közlekedési minisztere, ott voltak a MÁV és a CSD ve­zetői, Háry Béla, a Megyei Pártbizottság első titkára, s a Megyei Tanács képviselői. Részt vett az avatáson dr. Vac­lav Moravec, Csehszlovákia bu­dapesti, és Barity Miklós Ma­gyarország prágai nagyköve­te. A magyar és a csehszlovák himnusz elhangzása után Űr- bán Lajos, a MÁV vezérigaz­gatója tett jelentést a közös határállomás építéséről, a munkálatok befejezéséről. Rödönyi Károly közlekedés­magyar filmet, hiszen ez a szemle munkaalkalom. Köszö­netét mondott a Baranya me­gyei és a Pécs városi párt- és állami szerveknek eddigi mun­kájukért. A lényeg — mon­dotta —, hogy a tavalyi buda­pesti filmnapok formáját kö­vessük: egy év terméséről tár­gyaljunk. Ha ez beválik, akkor ezt a formát kell véglegesnek választani. Azt várjuk tehát a nyolcadik szemlétől — fejezte be tájékoztatóját —, hogy hi­teles, tárgyilagos képet muttfs- son mindenki számára. Bernics Ferenc röviden a VI. és VII. szemle tapasztalatait elemezte, mivel a VI. szemlén látszott meg: változtatni kell a szerkezeten. A hetediken pedig elkezdték a szemlék újjáformá- lását. Akkor 90 rendezvényen 20 ezer néző vett részt. Sok minden mutatja - mondotta -, hogy Pécsett felnőtt egy értő filmközönség. Ismertette az idei tervet. Ennek során néhány, a Dunántúli Naplóban még nem közölt programrészletet is el­mondott. Igy azt, hogy a várt külföldi filmek sorába lép Fel­lini: „Amarcord” című alkotása is. Nem lesznek díjak, de az elmúlt év minden magyar já­tékfilmje részt vesz a szemlén. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének határozata sze­rint viszont a filmkritikusok dí­jai* Pécsett adják át. Más zsű­ri a szemlén nincs. Közel 30, a szocialista országokból érkező filmkritikust, filmalkotót várnak Pécsre. Az előadásokra eddig mintegy 12 ezer jegyet adtak már el. Kardos Ferenc bejelentette: a Balázs Béla Stúdió két játék­filmet tájékoztató vetítésen be­mutat. Áz egyik a Segesvár, másik az Amerikai anzix című alkotás. Utóbbiban főszerepet játszik Fekete András, a Pécsi Nemzeti Színház tagja. Elkészült a Pécsre érkező színművészek névsora: Bálint András, Bánsági Ildikó, Bihari József, Bujtor István, Halász Ju­dit, Haumann Péter, Helyei László, Kállai Ferenc, Koltai Róbert, Koncz Gábor, Madaras József, Menszótor Magdolna, Moór Mariann, Nagy Anna, Po­gány Judit, Tarján Györgyi, Vándor Éva és Törőcsik Mari jön a szemlére. A tv-bemondók és riporterek közül pedig: Kud- lik Julia, Egri János, Antal Imre és Kertész Zsuzsa. F. D. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli XXXIII. évfolyam, 6. szám 1976. január 7., szerda Ára: 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents