Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-05 / 4. szám

Az első fekete Stelnway... Hol lehet Bartók zongorája? Családjogi kutatások Több pénz, űj lakos - mégis italnak /Miért idegenedhet a gyermek? Új otthonba költözött Zalaegerszegen az Ifjúsági és Úttörőhöz Kétszáz személyes színházterem, mozi, klubok, szakköri szobák, táncterem, jól felszerelt könyvtár stb. áll a fiatalok rendelke zésére. A képen: az Ifjúsági Ház stúdiója. Megkerestük Eck Imrét, A Kalevala - balettben Jelenet a Kodály: Fölszállott a páva című balett pécsi előadá­sából, amelynek koreográfiáját Eck Imre tervezte és rendezte. Ezen kívül a Kalevala és Brecht—Weil: A kispolgár hét fő bűne című darab balettváltozatát mutatja be Helsinkiben Dr. Csiky Ottó nemcsak a Baranya megyei Bíróság elnö­ke, s nemcsak a televízió is­mert jogi tanácsadója, hanem tudományos kutató is. Kutatási területe: a családi jog. Három évvel ezelőtt szerezte meg a kandidátusi fokozatot. A gyer­mek családi jogállása című, azóta könyvalakban is meqje- lent értekezésével. Dolgozik a Pécsi Tudományeqyetem csa- ládioqi tanszékén is. A magyar jogi karok közül máskülönben a pécsi karon van független családjogi tanszék, mivel a Magyar Tudományos Akadémia ide összpontosította a család­jogi kutatást. így aztán ennek a joqágazatnak Pécsett több elméleti és méq több kiváló gyakorlati művelője él. E tudo­mány a családdal foglalkozik, tehát az eqvik legközérdekűbb tudomány. Ezért most dr. Csi­ky Ottóval beszélgettünk a csa­ládjogról. Átalakul a család — Igazában a második vi­lágháború után, a szocialista országokban különült el a csa­ládjog a magán, illetve polgá­ri jogtól, Így tehát harminc esz­tendeje önálló. Világviszonylat­ban milyen a helyzete most? — A családjogi kutatások­nak világszerte növekszik a je­lentőségük. Igaz, ez századok óta ,,örökzöld" téma. De a csa­ládon belül talán soha annyi konfliktus nem zajlott le, mint a huszadik század második fe­lében, amikor átalakul a csa­lád. — Végülis válságba jutott a család, vagy csak átalakul a szerkezete? — Csak átalakul. De megle­hetősen gyökeres átalakuláson megy át a férfi-nő és ezzei együtt a gyermek-szülő kapcso­lat is. Dióhéjban: mind a férj­feleség, mind a gyermek-szülő kapcsolatnak úgy nő meg a humanitástartalma, hogy az alá-fölérendeltségből melléren­deltség lesz. Ez persze nem megy máról holnapra. — Inkább a gyermek-szülő viszonyában nehéz?! — A nagyobb gyermeknek a szülővel való kapcsolatáról van természetesen szó. Azt a pa­rancsrendszert, ami a XIX. szá­zad, vagy a XX. század neve­lését jellemzi, a mai kamaszo­dó gyermek már nem bírja el­viselni. Vagy egy demokratikus kapcsolat alakul ki közte és szü­lei között, vagy elidegenednek egymástól, s akkor jön a láza­dás. Harmadik irányzat — Mi tehát a feladvány a jogtudomány számára? — Úgyszólván világszerte az foglalkoztatja a családjog mű­velőit, hogy — természetesen ténykutatásokkal, tehát a való­ság pontos felmérése alapján — milyen mélységben, milyen módon lehet a jog eszközeivel szabályozni a családot. Hol van a befolyásolás határa, meddig lehet elmenni. Példá­ul felbontsunk-e egy házassá­got, vagy még megmenthető? A jog határai és a jog hatásai a megelőzésben — ezt kutat­juk tehát. Eddig három fő irányzat hívei vitatkoznak egy­mással. Egyik: a jog alapvető­en képes befolyásolni a csalá­dok életét. Az ellenkező iránv­□tiétföi zat szerint semmiféle hatása nincsen. Tapasztalataik alapján a magyar családjogászok in­kább a harmadik irányzathoz tartoznak, amely szerint egy ésszerű határig a jog jelentős szerpet tölthet be a családok életének mozgatásában, befo­lyásolásában, egy bizonyos ha­táron túl azonban már képte­lenek vagyunk csak jogi eszkö­zökkel alakítani a családot. A hazai kutatásoknak egyrészt a családi élettel összefüggő sok probléma, másrészt kutatásaink nemzetközi méretekben is je­lentős értéke hatalmas lendü­letet adott. Dr. Pap Tibor pro­fesszornak, a pécsi családjogi tanszék vezetőjének irányításá­val a jogtudomány jelentős mértékben részt vett az új csa­ládjogi törvény kialakításában. Ehhez Pécsett rendezték meg a legsajátosabb közvélemény­kutatásokat, és igen sikeres családjogi oktatást is. Jelenség az új városokban — Mi a legidőszerűbb, leg­izgalmasabb kutatási téma? — Megfigyelhető, hogy egyes új városokban aránylag jóval több a válás, mint másutt. Te­hát éppen a család felbomlá­sát elősegítő körülményekkel nincs baj, mert van új, korsze­rű, közös élményt nyújtó lakás, és ezeknek a városoknak a fej­lett ipara miatt az országos átlagnál magasabbak a bérek — mégis többen válnak el. Ha ilyen feladattal megbíznának bennünket, — persze anyagi segítséget is kapnánk — ak­kor igen hasznos, kiterjedt ku­tatást lehetne elkezdeni e je­lenség okrendszerének felderí­tésére. — A jog minden igyekezete ellenére sok a válás, tehát egyre több a csonka család. Ebben hogyan segíthetnek? — Nehéz problémák ezek. Az állami gondozásba került gyerekek sorsa, állítom, nem megoldott, nem jó az állami nevelési helyzetünk. Az elvált anyánál, vagy apánál maradt gyerekek felett még kisebb az ellenőrzési lehetőség, ott saj­nos a gondozó szülő műveltsé­gére, emberségére hagyatkoz­hatunk. A hazai családjogi kutatásnak van tehát bőven feladata. F. D. Telefoninterjú Helsinkivel Gyors ujjmozdulat: a csillo­gó, okos zsinór, kikúszik a Philips magnóból és szívósan rátapad a telefonra — mindent rögzít. Várjuk tehát Helsinkit! Ideges, rövid dobszólamok az asztalon, két ujjal. Bejön a vo­nal? — Nem jön be? Hány ki­lométer is lehet a Hunyadi ut­cától a Helsinki Nemzeti Ope­ra? Átbújik-e a nemzetközi ká­bel a Finn-öblön, vagy körülke­rül Leningrad felé? Mit csinál most Eck Imre ott, Északon: tud-e kapásból interjút adni? Ha pedig jó hozzám az újság­írósors és minden, de minden jó lesz, hát hallatszik-e majd Eck Imre hangja? Több mint másfél ezer kilométer! Az ujj- dobolást már nem lehet abba­hagyni, húsz perc, háromne­gyedóra, úgysem sikerül ... és belecsörren a telefon a szer­kesztőségi estébe: — Itt van Eck Imre! — De szép hangja van most a tele­fonoskisasszonynak! Utána mindjárt Eck két tömör szava: — Szia! Mondhatom? Éljen a posta, de ki kell pró­bálni a magnót: — Imrém, mondjál bármit! Magnópróba! A Philips ingája szépen dol­gozik, az átvevő zsinór tökéle­tes. Eck hangja olyan tiszta és erős, mintha a Perczeí utcai balett-teremben dirigálna. Új­ságírónak szánt összeszedett mondatok. — Ezt a hatalmas müvet ho­gyan sűrítetted, melyik cselek­ményszálat tartottad táncra legalkalmasabbnak és kinek a zenéjére? — Ez nem ilyen egyszerű! Si- belius-nak van egy úgynevezett Kalevala szvitje. Négy darab­ból álló Kalevala-történet: Lem- minkejnen és a lányok, a Tuo- nelai hattyú, Lemminkejnen Tuonelában és a Visszatérés. Ehhez a négy Sibelius-zenemű- höz Jussi Jallas írt egy szöveg­könyvet én készítettem koreo­gráfiát. A történet Lemminkej- nennek, a hattyúnak és az anyának a története. Tehát az anyának, aki Tuo­nelában szétdarabolt és elve- szejtett Lemminkejnent újra életre kelti. A magnó nyugod­tan pereg, zaj nélkül és ponto­san átveszi Eck Imre Helsinki­A komoly, fekete Steinway billentyűi aligha lehettek hoz­zászokva azokhoz a hátborzon­gató futamokhoz... A Pécsi Zenekedvelők Egyesülete tulaj­donát képező zongorát 1923. október 30-án Bartók Béla szó­laltatta meg a Pannónia Szálló nagytermében. Erről a ma már zenetörténeti eseménynek számító hangver­senyről az egyik szem- és fül­tanú, Weininger Margit tanárnő ezt mondta a Magyar Rádió pécsi stúdiójc riporterének: — Műsorának főleg az első része tetszett a közönségnek. Scar- lattit, Beethovent, Debussyt ját- zott. A második részben került sor saját szerzeményeinek elő­adására. A közönségnek csak egy kisebb része volt az, akik­nek ez a zene nagy élményt jelentett. Végeredményben az irodalom, a képzőművészet már bői érkező hangját. Közben régi olvasmányok bukkannak fel bennem: a Kalevala! A telefon mögül hirtelen kirajzolódik Vejnemöjnen-nek vagy húsz év­vel ezelőtt elképzelt arca. Az­tán a finn gondolatritmus, ahogy először nevettünk rajta, mivel mindent kétszer mond el, de utána mégis megéreztük benne a sok magánhangzó mu­zsikáját és belefeledkeztünk a Vikár Béla fordította nagy finn mesébe. Milyen lehet erről a mozgás — szavak nélkül!? Eck Imre pedig folytatja: — Nem is Kalevala lesz en­nek az egyfelvonásosnak a cí­me, hanem Lemminkejnen, akit Aku Ahjolina táncol, az anyát, Silserberg Sejja, a hattyút Ul- rik Halberg. — Milyen a linn balettstilus? — Mint minden nyugati ope­raháznak a balettegyüttese, ők is mindent játszanak. Ma este éppen a Gajane megy, amit egy finn koreográfusnő készí­tett. Az én bemutatóm után, Leningrádból érkezik egy ko­reográfus, aki a Hattyúk tavát újítja fel klasszikus stílusban. Ugyanakkor az itteni fiatal ko­reográfusok a legmodernebb stílust művelik és tanítják be az együttesnek. — Zenekar? — A karmester Jussi Jallas, kivel két évvel ezelőtt itt együtt dolgoztam Shakespeare Vihar­jában. Ez tehát a második finnországi koreográfus munkám, de már meghívtak egy harma­dikra is ... Földessy Dénes mind előrelépett és a várt Bar­tók-művekkel a muzsikusok vá­gya beteljesedett. Új harmóni­ák, csodálatos színek, lüktető ritmusok teljesen új világot te­remtettek. Ezeket a hangversenyeket a neves pécsi dr. Vómos-drogista szervezte és rendezte, sőt még a jegyeket is ő árusította üz­letében, Nevelt fia, majd ké­sőbb veje, dr. Adorján György tevékenyen közreműködött eze­ken a hangversenyeken. Visz- szaemlékezése szerint az a Steinway márkájú zongora, amelyen Bartók játszott, 1927 februárjában szólalt meg utol­jára. Akkor kiselejtezték , . . landó lenő karnagy leőwey- ista diákjai a hangverseny 50. évfordulóján 1973-ban megko­szorúzták a Baríók-emléktáblát. Az évfordulóra való felkészülés közben vetődött fel a kérdés, hol lehet a zongora? A „ki­selejtezett” Steinway helyére ugyanis új került, a régi azon­ban nem tűnhetett el nyomta­lanul. Azért sem, mert - mint azt landó Jenő tanár úr el­mondta - ha egy ilyen márkájú hanqversenyzonqorát a pódium­ról kiselejteznek, azután még kapva-kapnak a zeneművészek is. Olyan hanqszer ez, amely „kiselejtezése" után akár még száz évig kitűnően megfelel otthoni gyakorlásra. A megtaláláshoz fűzött re­ményt táplálja az a tény, hogy Liszt Ferenc csaknem egy év­századdal korábban eltűnt zon­gorája is megkerült, és most ott van a Leőwey > gimnázium legbecsesebb kincsei között, az iskola zenetermében. A „selejtezésről" valószínűleg jegyzőkönyv készült. Hol lehet vajon? És következtetni lehet-e belőle arra, hova tűnhetett a hangszer a Pannóniából? De az sem lehetetlen, hogy valaki konkréten tud valamit a fekete Steinwayról, és az a kutatás következő láncszeme lehet. . . Bebesi K. Rajzasztalon a Lúdas Matyi A mozikban nagy sikerrel ve­títik a Pannónia Rajzfilmstúdió­ban amerikai—magyar kopro­dukcióban készült „Hugó, a ví­ziló" című színes rajzfilmet. Most vajon min dolgoznak a Pannóniában? A stúdió teljes rajzolói gár­dája a Lúdas Matyin dolgozik. A 70 perces film rendezője Dar- gay Attila, s munkatársai lan- kovics Marcell és Nepp József. Ez a hármas a nagysikerű Gusz- táv-sorozat óta most dolgozik először együtt. A film 1976 vé­gére készül el. Szovjet—magyar koprodukcióban film készül Del- iinia címmel a szovjet sanzon­ról. A tévében vetítik már az új Bubó-sorozatot és megkezdték a 13 részes Mikrobi-sorozatot is. A televízió részére a Nepp — Jankovics szerzőpár új Gusz- táv-sorozatot készít, s előkészü­letben van további két, 13 részes sorozat. A Csukás—Foky szerzőpár a Legkisebbik ugrifü- lesen, a Marék—Richly szerző­pár pedig a Kackásfülü nyálon dolgozik. Komló János forgató- könyve alapján érdekesnek ígérkező hatrészes sorozaton munkálkodik Kovásznál György. A sorozat címe: Ez volt a divat, s a divat ürügyén világtörténe­lemről beszél. Dr. Agy és ma­gyarázatainak atyja, Szabó Si­pos Tamás is új sorozaton dol­gozik, ezúttal a vezetők és be­osztottak közös dolgait boncol­gatja. A BARANYA MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT FELVÉTELRE KERES: pa ne I sze re I ő két, ácsokat, vasútépítéshez felépítményes dolgozókat, épülettakarítókat, gyakorlott gyors- és gépírókat Jelentkezés: PÉCS, SZÁNTÓ KOVÁCS JANOS U. 1. (ÉM. Szálló) Munkaerőgazdálkodás Minden érdeklődő levélre válaszolunk. Levélcím: 7601 Pécs, Pf. 147. Több benzin Zalából A Zalai Kőolajipari Vállalat­nál az elmúlt évben az igé­nyeknek megfelelő mennyi­ségben állították elő 86 oktán­számú motorbenzint, s azt az ÁFOR zalaegerszegi és környé­ke töltőállomásain értékesítet­ték. A fogyasztói igények növe­kedésével a vállalat lépést akar tartani, ezért ebben az esztendőben megkétszerezi a benzingyártást, mintegy 40 000 tonna normálbenzint állítanak majd elő.

Next

/
Thumbnails
Contents